1991. évi LXXV. törvény

az 1996. évben megrendezendő Világkiállításról[1]

Abból a célból, hogy

-1 a Magyar Köztársaság "Utak a jövőbe" címmel békés kommunikáció, feltámadó környezet és a kultúrák találkozása altémákban meghatározott célkitűzéseket megvalósítsa,

-2 a modern világ egységét, a történelmi folyamatosság gondolatát, a természet és az ember harmonikus, környezetbarát kapcsolatát bemutassa,

-3 az európai gondolat és a közösség történelmi, kulturális és gazdasági vonatkozásait kiemelje,

-4 a magyar állam gazdasági, kulturális és idegenforgalmi fejlődésének új lendületet adjon,

-5 a honfoglalás és az európai jelenlét 1100. évfordulójához méltó megemlékezést kifejező nemzeti programot nyújtson,

az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § A nemzetközi kiállításokra vonatkozó, az 1928. november 22-én Párizsban aláírt és a 21/1982. (V. 24.) MT rendelettel kihirdetett egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve 1996-ban "Expo '96 Budapest" megnevezéssel nemzetközi szakkiállítás (a továbbiakban: Világkiállítás) kerül megrendezésre.

A Világkiállítás időpontja, időtartama, elő-, utó-és kiegészítő rendezvények

2. § (1) A Világkiállítás megnyitásának időpontja 1996. május 11. lezárásának időpontja pedig 1996. október 4.

(2) A Világkiállításhoz elő-, utó- és kiegészítő rendezvények kapcsolódhatnak.

(3) A Világkiállítási Tanács (6. §) által kiírt és elbírált pályázat alapján kerülhet sor elő-, vagy utórendezvénnyé, illetőleg - a Világkiállítás területén kívül megrendezésre kerülő - kiegészítő rendezvénnyé minősítésre.

A Világkiállítás területe

3. § A Világkiállítás megvalósításához Budapest fővárosnak a törvény mellékletében meghatározott területét, összesen mintegy 80 hektárt (a továbbiakban: Világkiállítási terület) kell rendelkezésre bocsátani.

A Világkiállítás megrendezésének gazdasági feltételei, garanciái

4. § (1) A Világkiállítás rendezője a Kormány, amely e feladatát a Világkiállítási Programiroda (a továbbiakban: Programiroda) útján látja el. A Programiroda jogi személy.

(2) A Programiroda - a Világkiállítási Tanács jóváhagyásával - a Világkiállítás megvalósításának érdekében gazdasági társaságot alapít, illetőleg gazdálkodó szervezet közreműködését veheti igénybe.

(3) A Világkiállítás megvalósításához az állami költségvetésből 1996-ig éves ütemezésben 1990. évi áron 17 milliárd forintot kell biztosítani. A központi költségvetésből biztosított összeg felhasználását a főbiztos engedélyezi.

(4) A Világkiállítást - a (3) bekezdésben foglalt 17 milliárd forint kivételével - központi költségvetési hozzájárulás nélkül kell megrendezni.

A főbiztos és a Világkiállítási Tanács

5. § (1) A Kormány a világkiállítással kapcsolatos feladatait az általa kinevezett világkiállítási főbiztos (a továbbiakban: főbiztos) útján látja el.

(2) A Világkiállítással kapcsolatos kérdésekben a Kormányt a főbiztos képviseli.

(3) A főbiztos a feladatait a költségvetési szervként működő Programiroda közreműködésével látja el.

6. § (1) A Világkiállítás megrendezésével kapcsolatos egyes feladatok ellátására Világkiállítási Tanácsot kell létrehozni.

(2) A Világkiállítási Tanács elnöke a főbiztos, a Világkiállítási Tanács tíz tagját a Kormány bízza meg.

(3) A Világkiállítási Tanács munkájában a gazdasági szervezetek és a vidéki önkormányzatok - érdekképviseletük útján - tanácskozási joggal vesznek részt.

7. § A főbiztos, a Világkiállítási Tanács és a Programiroda részletes feladatait és hatáskörét a Kormány rendeletben határozza meg.

A Világkiállítás területével kapcsolatos eljárás

8. § (1) A Világkiállítás területére vonatkozó részletes rendezési tervet 1992. május 30-ig kell megállapítani, amelyhez a Világkiállítási Tanács egyetértése szükséges.

(2) E törvény hatálybalépése előtt elfogadott részletes rendezési tervnek a Világkiállítás területére vonatkozó részéhez utólag be kell szerezni a Világkiállítási Tanács egyetértését. A módosított tervet 1992. május 30-ig kell megállapítani.

9. § A Világkiállítás területén - a Világkiállítás megvalósítása érdekében - az ingatlanok tulajdonjogát, kezelői jogát, használati jogát elsősorban a felek megállapodása útján (adásvétel, gazdasági társaságba való belépés, kezelőijog-átadás), ennek hiányában a Programiroda kérelmére hatósági eljárás alapján (kisajátítással, helységgazdálkodásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával stb.) kell a Világkiállítás céljára biztosítani. Ezeknek az állami tulajdonban álló ingatlanoknak a kezelője a Programiroda.

10. § (1) A Világkiállítás területén - a Világkiállítás megvalósítása érdekében - az állami tulajdonban lévő ingatlanok kezelői és használati jogának megvonása, valamint az új kezelő (használó) kijelölése a Programiroda kérelmére történik. A kezelői jog megvonásáért kártalanítás nem jár. Ez utóbbi rendelkezés nem érinti a más vagyoni értékű jogért járó kártalanítást.

(2) A kezelői jog elvonása esetében a megvonás időpontjában fennálló tartozásokért - a megvont vagyon, illetve vagyoni értékű jog erejéig és a megvonás arányában - a Programiroda kezesként felel. A megvonás folytán a hitelezőket ért kárért a Programiroda tartozik felelősséggel.

(3) A Világkiállítás területén a Programiroda kezdeményezésére történő kisajátítás esetén a közérdekű célt és a kivételességet e törvény alapján meg kell állapítani. A kisajátítás egyszerűsített kisajátítási terv alapján is lefolytatható. A határozatban el kell rendelni a határozat azonnali végrehajtását.

11. § (1) A Világkiállítás területén (3. §) lévő állami tulajdonban álló beépítetlen föld - ideértve az utat, parkot és más közterületet is - az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Övt.) alapján nem adható önkormányzat tulajdonába.

(2) A Fővárosi Tanács 175/1990. határozatával megjelölt - de az (1) bekezdésben nem érintett - területen levő beépítetlen földek (ideértve az utat, parkot és más közterületet is) önkormányzatok tulajdonába adásáról az Övt. alapján kell dönteni.

12. § (1) A Világkiállítás területén lévő valamennyi ingatlant és tevékenységet érintő államigazgatási hatósági ügyben első fokon a főjegyző jár el.

(2) A Világkiállítás területén lévő állami tulajdonú ingatlan kezelői jogának megvonása és az új kezelő kijelölése, valamint a kezelői jog átadása a főjegyző hatáskörébe tartozik, kivéve ha erről a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv rendelkezik.

(3) A főjegyző (1)-(2) bekezdés szerinti eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény rendelkezéseit az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

a) az első fokú határozatot a kérelem előterjesztésétől, illetve az eljárás hivatalból történő megindításától számított 15 napon belül kell meghozni;

b) a főjegyző által az (1)-(2) bekezdés alapján folytatott eljárásban a szakhatóság a megkeresést követő 8 napon belül köteles teljesíteni;

c) az első fokú határozat elleni fellebbezést a határozat kézbesítésétől számított 8 nap alatt lehet előterjeszteni;

d) az a)-b) pontban foglaltakat a másodfokú eljárásban is alkalmazni kell.

13. § (1) A Világkiállítási területen lévő valamennyi ingatlant és tevékenységet érintő hatósági eljárásban - a Világkiállítás megrendezésével kapcsolatos célkitűzések biztosítása érdekében - a főbiztos szakhatósági jogkört gyakorol.

(2) Az (1) bekezdésben említett területen lévő állami tulajdonú ingatlan elidegenítéséhez (kezelői jogának átadásához), megterheléséhez, a gazdasági társaság részére nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásához, használati jogának átengedéséhez - a Világkiállítás megrendezésével kapcsolatos célkitűzések biztosítása érdekében - a főbiztos hozzájárulása szükséges.

(3) A főbiztos (2) bekezdésben említett hatáskörében hozott döntésére az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvényt kell alkalmazni, azzal hogy határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.

Záró rendelkezések

14. § Jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, továbbá egyéni cég nevében a "Világkiállítás", illetőleg "EXPO" kifejezés csak a főbiztos hozzájárulásával szerepelhet.

15. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, s egyidejűleg hatályát veszti az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (Övt.) 45. §-a.

(2) Az Övt. 10. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Törvény eltérő rendelkezéséig az (1) bekezdés alapján nem adható önkormányzat tulajdonába a beépítetlen föld, ha)

"e) az 1996. évben megrendezendő Világkiállításról szóló 1991. évi LXXV. törvényben meghatározott világkiállítási területen van."

(3)[2]

(4) A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 4. §-ának (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet:)

"q) külön törvényben meghatározott, 1996. évben megrendezendő Világkiállítás érdekében."

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet az 1991. évi LXXV. törvényhez