BH 1998.10.510 I. A figyelmeztetés joga a munkáltatót megilleti. A munkáltató az utasítási jogából eredően bármikor felhívhatja a munkavállaló - az 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) hatálya alá tartozó esetében a közalkalmazott - figyelmét olyan, általa helytelennek tartott magatartásra, ami kötelezettségszegésnek minősül. [Kjt. 45. § (1) bek., 46 § (2) bek.]

II. Az ügyvédi közreműködésért kifizetett megbízási díj nem tekinthető kárnak, ezért nem alkalmazhatók a kártérítésre vonatkozó szabályok. A képviseleti díj a jellegénél fogva a jogérvényesítés költsége, amelynek viseléséről jogvita esetén az eljárási szabályok rendelkeznek [Pp. 75. § (2) bek.].

A felperes az alperesnél tanár munkakört lát el.

Az alperes 1995 nyarán új helyre költözött. Az átköltözést külső segítség nélkül, az iskola dolgozói és néhány tanuló bonyolították le. Az alperes a költözködésben résztvevőknek a felperes kivételével megbízási díjat fizetett.

A felperes sérelmezte, hogy a munkáját nem ismerték el, és hogy az alperes indokolatlanul figyelmeztette. Kérte a besorolásával kapcsolatos 5000 Ft ügyvédi munkadíj megfizetését is.

A sikertelen egyeztetést követően keresetet indított az alperes ellen, a fizikai munkavégzés díjaként 25 000 Ft-ot követelt.

A munkaügyi bíróság az ítéletével a figyelmeztetést hatályon kívül helyezte, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 20 000 Ft-ot fizikai munka díjazásaként, valamint 5000 Ft kártérítést, ezt meghaladóan elutasította a keresetet. A munkaügyi bíróság szerint a közalkalmazottal szemben vétkes kötelezettségszegés miatt fegyelmi eljárást lehet indítani, figyelmeztetés azonban nem alkalmazható. A költözködésben a felperes az alperes utasítására vett részt, ezért a munkájával arányban álló díjazásra tarthat igényt. Az alperes a felperes besorolását ügyvédi felszólításra változtatta meg, a jogi képviseletért kifizetett összeg kártérítésként megilleti.

Az ítélet ellen, a felperes keresetének elutasítása végett az alperes fellebbezett.

A megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét a fellebbezett részében helybenhagyta. A megyei bíróság szerint a felperes munkakörébe nem tartozó munkát végzett, ezért az Mt. 105. §-ának (2) bekezdése szerint díjazás jár, ami nem minősül jutalomnak. Egyetértett a munkaügyi bíróság álláspontjával a figyelmeztetéssel kapcsolatban, valamint az ügyvédi munkadíj kártérítésként történő érvényesíthetőségét illetően.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása végett az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Arra hivatkozott, hogy figyelmeztetést nem lehet hatályon kívül helyezni, legfeljebb a bizonyítás eredményéhez képest az abban foglalt tényállítások valótlanságát lehet megállapítani. A felperes munkaidejében vett részt a költözködésben, erre az időre megkapta a személyi alapbérét, külön megállapodás hiányában többletdíjazásra nem jogosult. Az ügyvédi költség nem az alperes károkozó magatartására vezethető vissza, az összegét még peres eljárásban is mérlegelni kell.