A Kecskeméti Törvényszék Mf.21572/2007/17. számú határozata kártérítés tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §, 5. §, 11. §, 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 21. §] Bírók: Bulla László, Gálné dr. Galgóczy Mária, Sulyok Éva

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

KECSKEMÉT

3.Mf.21.572/2007/17. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság a személyesen eljárt felperesnek felperes címe szám alatti lakos felperesnek,- a jogtanácsos által képviselt alperes nevealperes ellen kártérítés megfizetése iránti perében a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 2007. június hó 29. napján kelt 1.M.380/2006/25. számú ítélete ellen a felperes részéről 26-30. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000-(Tizenötezer) forint másodfokú eljárási költséget.

A le nem rótt fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A felperes az alperes Kirendeltségével állt köztisztviselői jogviszonyban, mely jogviszonya rokkantsági nyugdíjaztatás folytán szűnt meg. A felperes az évi országgyűlési választásokon független képviselőjelöltként indult, sikertelenül. A felperest napján megválasztották az Egyesület elnökévé. Ezen tisztséget az alperes a felperes köztisztviselői jogviszonyával összeférhetetlennek tartotta, ezért a felperest a számú és keltű iratban szólította fel a tisztségről történő lemondásra. Az egyesület nyilvántartásba vételét a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a végzésével elutasította. A felperes év nyarán az alperesi igazgató tudtával és beleegyezésével közigazgatási szervről szóló ismeretterjesztő kézikönyv megírásába kezdett címmel, melynek kiadására később az igazgató nem látott lehetőséget, azt a felperes sem jelentette meg. A kézikönyv megírásával kapcsolatban a felperes és az alperes között írásban megállapodás nem jött létre.

A felperes módosított keresetében az évi országgyűlési választásokon való részvétel alperes által történt akadályoztatása miatt 950.000 forint nem vagyoni kár és ennek 2004. július 1. napjától számított késedelmi kamata, az Egyesület elnökévé történő megválasztását követően az elnöki posztról való lemondatásból származóan 760.000 forint nem vagyoni kár és ezen összeg után 2004. november 1. napjától számított késedelmi kamata, továbbá a című könyv meg nem jelenése folytán elmaradt haszon és egyéb anyagi kár címén 315.500 forint és ezen összeg után 2002. március 1. napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes akadályozta az évi országgyűlési választásokon a kampányban történő aktív részvételében, és amennyiben szabadon gyakorolhatta volna a választójogi törvényben és az alkotmányban biztosított jogait, reális esélye lett volna a városházi főtanácsosi cím elérésére. Az egyesületi elnöki tisztséggel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy volt munkatársa X Y az Egyesület 2 elnökeként is tevékenykedett, ezáltal az alperesi munkáltatói jogkör gyakorlója a felperest hátrányosan megkülönböztette. A című kiadvánnyal kapcsolatban előadta, hogy V Z akkori munkáltatói jogkör gyakorlója szóban megrendelte tőle a kiadványt, melynek elkészítése érdekében 2000. júliusától 2001. augusztusáig terjedő időszakban túlmunka végzésére is kötelezte.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója mind az országgyűlési választások, mind pedig az egyesületi elnöki tisztség tekintetében az ügy komolyságához illő kellő körültekintéssel járt el, míg a kiadvány vonatkozásában ilyen jellegű feladat a felperes munkaköri leírásában nem szerepelt és ilyen tartalmú szóbeli vagy írásbeli megállapodás sem jött létre a felek között.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével a keretet elutasította és kötelezte a felperest az alperes javára 50.638 forint perköltség megfizetésére. Megállapította, hogy a felmerült 121.530 forint eljárási illeték az állam terhén marad.

Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában megállapította, hogy a perben azt kellett vizsgálnia miszerint az alperes okozott-e hátrányos megkülönböztetést a felperessel szemben, a felperes a jogait rendeltetésszerűen tudta-e gyakorolni és az alperes kártérítési felelőssége fennáll-e. Vizsgálta továbbá az elévülés kérdését is, melyre a perben az alperes hivatkozott.

Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy a című ismeretterjesztő kézikönyv tekintetében a felperes a kereseti kérelmét első ízben 2004. szeptember 15. napján terjesztette elő, így a kézikönyv meg nem jelenésével kapcsolatos igénye az Mt. 11. § (1) bekezdésére is figyelemmel elévült, így ezen kereseti kérelmet elutasította.

Az elsőfokú bíróság elfogadta az alperes azon hivatkozását, hogy az alperesnek állást kellett foglalnia mind az országgyűlési képviselői jelöltség, mind pedig az egyesületi elnökség kérdésében. Az alperes a jelöltkénti indulást tudomásul vette és felhívta a felperes figyelmét a közszereplés megszervezésére, a követendő magatartásra, egyben a megválasztásához a kelt és számú számú levelében sok sikert kívánt.

A felperes az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem tudta a perben bizonyítani, hogy az alperes igazgatója napján személyesen eltiltotta volna a felperest a jelöltkénti indulástól és azt sem, hogy ebben akadályozta volna. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az érzelmi hátráltatás az alperes jogi felelősségre vonásához nem vezethet, így ezen kereseti kérelmet sem találta megalapozottnak.

Az Egyesület elnöki tisztéről való lemondás tekintetében tényként rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy az alperes napján kelt felszólításában hívta fel a felperest az elnökségi viszonya megszüntetésére, mely tartalmazta azonban azt a tájékoztatást is, hogy a felperes közszolgálati jogviszonya ennek hiányában a törvény erejénél fogva (helyesen Kjt. 22. § (1) bekezdés) szűnik meg. Ezen munkáltatói döntést a felperes perben nem támadta meg, így az alperes az Mt. és a Kjt. jogszabályi kötelezettségeinek eleget tett, hátrányos megkülönböztetés a felperes irányában nem valósult meg, nem történt rendeltetésellenes joggyakorlás sem, mindezen hivatkozásait a perben a felperes nem tudta bizonyítani, így ezen kereseti kérelme is megalapozatlannak bizonyult.

Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, és tartalma szerint az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresete teljesítését kérte. Előadta, hogy a bíróság által lefolytatott néhány ügymenetet egyrészről előre lefutottnak, másrészről nevetségesnek tart. Sérelmezte, hogy a bíróság ugyanazzal a módszerrel dolgozott, mint a korábbi munkaügyi perben, például nem hallgatta meg a kért tanúkat, nem vette jegyzőkönyvbe a felperes előadásait és csak az alperes belső utasításait és szabályzatait helyezte előtérbe. Elfogadta tovább a felperes volt főnöke nyilatkozatát a felperes által csatolt újságcikkel szemben, hiszen a tiszteletbeli elnöki funkció önmagában is közjogi funkció, melyet X Y az Egyesület 2ben betöltött, így X Úr állításai fiktívek.