A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10369/2008/16. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 163. §, 206. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 5. §, 11. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Patassyné dr. Dualszky Katalin, Tallián Blanka

Mfv.I.10.369/2008/8.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Sebő Gyula pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Czehe Győző ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Kecskeméti Munkaügyi Bíróságnál 1.M.380/2006. szám alatt megindított és másodfokon a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.21.572/2007/17. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2009. február 11. napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.21.572/2007/17. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek

- tizenöt nap alatt - 10.000 (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felperes pártfogó ügyvédjének díját és a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

I n d o k o l á s :

A felperes jelen per tárgyát képező többször módosított kereseti kérelmében a 2002. évi országgyűlési választásokon való részvétel alperes részéről történt akadályoztatása miatt 950.000 forint nem vagyoni kár és ennek 2004. július 1. napjától számított késedelmi kamata, 2001. december 29. napján a N. Ö. és T. E. elnökévé történő megválasztását követően az elnöki posztról való lemondásából származó 760.000 forint nem vagyoni kártérítés és ezen összeg után 2004. november 1-jétől számított késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A felperes a "Sz." című könyvből elmaradt haszon és egyéb anyagi kár megtérítését is igényelte az alperestől 315.500 forint összegben, valamint kérte ennek 2002. március 1-jétől számított késedelmi kamatát.

A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 1.M380/2006/25. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte 50.638 forint perköltség megfizetésére.

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes köztisztviselői jogviszonyban állt az alperes bajai kirendeltségénél, amely jogviszonya rokkantsági nyugdíjaztatás folytán szűnt meg.

A felperes a 2002. évi országgyűlési választásokon független képviselő jelöltként indult, szakterülete a környezetvédelem és az alkotmányosság volt.

A felperest 2001. december 29-én megválasztották a N. Ö. és T. E. elnökévé, amely tisztséget az alperes a köztisztviselői jogviszonnyal összeférhetetlennek tartott, ezért a felperest a 2002. február 11-én kelt iratában felszólította a tisztségről való lemondásra. Az egyesület nyilvántartásba vételét a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Pk.60.019/2002/5. számú 2002. április 8-án kelt végzésével elutasította, mivel hiánypótlási kötelezettségének az egyesület nem tett eleget.

A felperes 2002. év nyarán az alperesről szóló ismeretterjesztő kézikönyv megírásába kezdett "Sz." címmel, amelynek kiadására utóbb K. L. Gy. igazgató nem látott lehetőséget, és azt a felperes sem jelentette meg. A kézikönyv megírásával kapcsolatban a felek között írásbeli megállapodás nem jött létre.

A munkaügyi bíróság elfogadva az alperes álláspontját kifejtette, hogy a felperesnek az ismeretterjesztő kézikönyv megírásával kapcsolatos igénye, amelyet a kereseti kérelmében 315.500 forintban határozott meg, elévült. A felperes nem tudta bizonyítani azt a körülményt, hogy 2000. év után bármikor is megállapodást kötött volna az alperessel, s miután a munkaviszonnyal, illetve a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igények is három év alatt évülnek el, a bíróság a felperes ez irányú keresetét elutasította. Kifejtette, hogy a Közszolgálati Szabályzata 54. §-a alapján csak írásban kerülhet sor túlóra elrendelésére, amely ellentételezéseként szabadidő jár. A felperesnek erre irányuló kereseti kérelme nem volt, csupán azt állította, hogy a "Sz." elnevezésű kiadvány megírása miatt tartózkodott a munkahelyén munkaidőn túl, ezért a bíróság e körben a továbbiakban nem vizsgálódott.

Az alperes a 2002. február 11. napján kelt ügyiratban tudomásul vette a felperes országgyűlési képviselő jelöltként való indulását, egyben felhívta figyelmét a közszereplések saját szabadidő terhére történő megszervezésére és hangsúlyozta, hogy a Ktv. szerint nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely a pártatlan, befolyástól mentes munkahelyi tevékenységét veszélyeztetné. Megválasztásához sok sikert kívánt. A felperes a rendelkezésre álló okirattal szembeni bizonyítékra utalást sem tett. A felperes semmivel sem igazolta, de konkrét tényállítást sem tett arra nézve, hogy az alperes megakadályozta őt az országgyűlési választásokon való részvétel Alkotmány biztosította jogai gyakorlása körében. Az a körülmény, hogy őt érzelmileg befolyásolta, hátráltatta az alperes által szóban esetlegesen megfogalmazott elvárás, a jogi felelősség megállapítását önmagában nem vonhatja maga után.

A felperes által kereseti kérelmében hivatkozott N. Ö. és T. E. elnöki tisztségéről való lemondás körében a bíróság megállapította, hogy az alperes 2002. február 11-én kelt felszólítása az egyesület elnökségi viszony megszüntetésére azt is tartalmazta, hogy közszolgálati jogviszonya a Ktv. 22. § (1) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva szűnik meg, amennyiben 30 napon belül az összeférhetetlen helyzetet nem szünteti meg. A bíróság elfogadta az alperes hivatkozását arra nézve, hogy a felperes a munkáltató ezen döntését tudomásul vette, és azt munkaügyi perben nem támadta meg. Ezt a körülményt maga a felperes sem vitatta az eljárás során. A felperes azon állítását nem tudta bizonyítani, hogy őt a munkáltató más köztisztviselővel szemben megkülönböztette volna, vagy vele szemben megkülönböztetést alkalmazott volna, továbbá rendeltetésellenes joggyakorlást valósított volna meg. A felperes nem tudta alátámasztani azon állítását sem, hogy V. G. a M. E. elnöke volt, ugyanis alperes ennek ellenkezőjét igazolta a per irataihoz csatolt nyilatkozattal, amelynek hitelességét a felperes nem vitatta, így a bíróság mellőzte nevezett személy tanúkénti meghallgatását.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes élt fellebbezéssel, illetve kereset-kiegészítéssel. Ebben az országgyűlési választásokkal kapcsolatos nem vagyoni kártérítés megfizetése iránti igényét elmaradt haszon címén 3.800.000 forintos vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezéssel egészítette ki, míg a közhasznú egyesületi tisztség tekintetében szintén vagyoni kárként 3.040.000 forint megfizetésére változtatta meg igényét, továbbá kistérségi projekt, a védjegyoltalom után járó jutalék, a közlemény megjelentetése, valamint az időszakos kiadvány elmaradása folytán kiesett és elmaradt haszon megfizetésére is kérte kötelezni az alperest.

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.21.572/2007/17. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest 15.000 forint másodfokú eljárási költség megfizetésére kötelezte.