A Fővárosi Törvényszék Pf.631151/2009/3. számú határozata szerződés hatálytalanságának megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 80. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 117. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 10. §] Bírók: Gubacsiné dr. Tamás Andrea, Pongrácz Eszter, Szecskóné dr. Kiss Adrienn Etelka

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság P.85448/2007/36., *Fővárosi Törvényszék Pf.631151/2009/3.*, Kúria Pfv.21591/2009/6. (BH 2011.1.8)

***********

űA Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság

45.Pf.631.151/2009/3.

A Magyar Köztársaság nevében !

A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság a Varga Ügyvédi Iroda (....) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek - a személyesen eljáró I.rendű alperes neve (cím.) I. r., II.rendű alperes neve (cím.) II. r. és a dr. Körtvélyessy Zsolt jogtanácsos által képviselt III.rendű alperes neve (cím III. r. alperes ellen szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt III/15.P.85448/2007/36. szám alatt indított perében, a 2008. június 24. napján hozott 36. sorsz. ítélet ellen a felperes részéről 38., az I. r. alperes részéről 37. sorsz. alatt előterjesztett, 40. sorsz. alatt indokolt fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

A felperes és az I. r. alperes személyes költségmentessége folytán a le nem rótt összesen 110.200 (száztízezer kétszáz) Ft fellebbezési illetéket az állam, a meghaladó másodfokú költségeiket pedig a felek maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az első fokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az I. és II. r. alperes között a Budapest ....hrsz. alatti, természetben ... szám alatti ingatlan 39/100 tulajdoni hányadára, valamint a közös tulajdonból hozzá tartozó 377/10000 tulajdoni hányadra vonatkozóan 2006. július 5. napján létrejött szerződés a felperessel szemben hatálytalan, és az adásvételi szerződés a 2006. szeptember 4. napján kelt pontosítással a felperes és az I. r. alperes között jött létre.

Kötelezte a felperest, hogy 40 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 5 millió Ft-ot.

Megkereste a Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatalt aziránt, hogy a fenti tulajdoni hányadra nézve a teljes vételár megfizetésének igazolása után az I. r. alperes tulajdonjogát törölje, és a felperes tulajdonjogát adásvétel jogcímén jegyezze be. Az I., II. és III. r. alpereseket a fenti tulajdonosváltozás bejegyzésének tűrésére kötelezte.

Kötelezte a II. r. alperest, hogy a felperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követő 60 napon belül a fenti ingatlanhányadot ingóságaitól kiürítve adja a felperes birtokába. A keresetet ezt meghaladóan elutasította.

Kötelezte a felperest, hogy 40 napon belül fizessen meg a II. r. alperesnek 1,030 000 Ft-ot. A viszontkeresetet meghaladóan elutasította.

Kötelezte az I. és II. r. alperest, hogy 15 napon belül egyetemlegesen 180.000 Ft, míg a III. r. alperest hogy 80.000 Ft perköltséget fizessenek meg a felperesnek. Kötelezte az I. és III. r. alperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessenek meg fejenként 80.000 Ft előlegezett kereseti illetéket. Kimondta, hogy az eljárás során felmerült 140.000 Ft kereseti illetéket, 64.200 Ft viszontkereseti illetéket és a 136.620 Ft szakértői költséget az állam viseli.

A felperes fellebbezésében az ítélet hatályon kívül helyezését, vagy annak részbeni megváltozatásával a viszontkereset elutasítását és a keresetének teljes helyt adást kérte.

Indokolása szerint nem bizonyított és életszerűtlen, hogy az I. r. alperes a II. r. alperesnek ingyenesen engedte át az ingatlana használatát, és nem állapodtak meg a II. r. alperes által esetlegesen elvégzett felújítási munkák elszámolásának módjában, hiszen a II. r. alperes - elmondása szerint - nem tudhatta, hogy módja lesz-e megvenni az ingatlant. Erre vonatkozóan semmilyen konkrét bizonyítékkal, rokoni kapcsolattal, elfogadható magyarázattal nem éltek az alperesek. Abban az esetben, ha ténylegesen nem fizetett a II. r. alperes a lakhatásért, akkor valószínű, hogy a lakhatás ellenértékeként végezte a felújítást.

A szerződéssel kapcsolatos kérdéseket a szerződések valóságos tartalma alapján kell megítélni. Az elővásárlási jog jogosultja ezért a harmadik személy által tett tényleges ajánlatnak megfelelően a valóságos forgalmi érték szolgáltatásával gyakorolhatja jogát. Az I. és II. r. alperes a 2006. július 5-i szerződésben meghatározta a vételárat, valamint a szerződés 11. pontja is kimondja, hogy egymással szemben semmilyen követelésük nincs. Az adásvételi szerződésben megjelölt vételár a forgalmi viszonyoknak megfelelő volt, mert a szakértő által megállapított érték nem tér el jelentősen ettől az értéktől. E különbség miatt nem tekinthető a szerződésben megjelölt szolgáltatás az ott megjelölt ellenszolgáltatással feltűnően aránytalannak.

A felperes az adásvételi szerződés tartalmára tekintettel élhetett elővásárlási jogával, és az alperesek semmilyen egyéb elszámolást nem kívántak egymással szemben, a vételár meghatározásánál sem kívántak semmilyen más körülményre tekintettel lenni.

A szakértői vélemény ténybelileg sem alapozza meg a II. r. alperes részére esetlegesen fizetendő felújítás okozta értéknövekedés értékét. A szakvélemény az értéknövelő beruházásokat csak összefoglalóan tartalmazza, nem határozza meg azok keletkezésének idejét, és külön-külön meghatározható értékét. A lakrész leválasztására még 2005-ben sor került, mielőtt a felperes megvette volna a tulajdoni hányadát, tehát lényegesen hamarabb, mint amikor az I. és II. r. alperes a per tárgyát képező adásvételi szerződést megkötötte.

Miután álláspontja szerint az esetleges értéknövelő beruházások az adásvételi szerződések megkötése előtt történtek, az adásvételi szerződést az esetleges beruházások értékére is tekintettel kötötték meg. Az adásvételi szerződésből az derül ki, hogy a szerződésben szereplő vételárat tekintették az ingatlan teljes vételárának. Utalt a szerződés 11. pontjára.

Ha a felújítási munkát a II. r. alperes 2006. júliusában végezte volna - bár ezt a felperes vitatja - erre való utalást nem tartalmaz a 2006. szeptemberi szerződéspontosítás sem.

Kérte a szakértőt nyilatkoztatni arról, hogy ha a fenti átalakítások - amelyek megegyeznek a szakértői véleményben meghatározott értéknövelő beruházásokkal - 2006 előtt valósulnak meg, a II. r. alperes végzett-e olyan felújítást 2006 júliusa illetve szeptembere után, amely értéknövekedést eredményezett, ha igen, mennyivel.

A szakértő nem tért ki arra, hogy az esetleges értéknövelő beruházások értékének meghatározásakor tekintettel volt-e olyan eszközökre, berendezésekre, amelyek nem tekinthetők a lakás alkotórészének, és ezért leszerelhetők (pl. bojler, mosogató, gáztűzhely, stb.). Kérte ezért a szakértői értékmegállapítást ezek nélkül is meghatározni 2005-ben és 2006-ban.