A Fővárosi Ítélőtábla Bf.158/2018/9. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 160. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 605. §] Bírók: Kósa Zsuzsanna, Lassó Gábor, Radnainé dr. Solymosi Viktória

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

2.Bf.158/2018/9. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2018. év október hó 30. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

Az emberölés bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2018. év február hó 27. napján kelt 21.B.1374/2017/21. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a közügyektől eltiltást mellékbüntetésként tekinti kiszabottnak.

A vádlott helyesen 2016. december 20. napjáig őrizetben, majd 2016. december 21. napjától előzetes letartóztatásban volt.

Az elsőfokú ítélet keltezését 2018. február 27. napjára pontosítja.

A vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől 2018. június 30. napjáig előzetes letartóztatásban, 2018. július 1. napjától a másodfokú ítélet kihirdetéséig letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámítja.

A másodfokú eljárásban felmerült 39.675,- (harminckilencezer-hatszázhetvenöt) forint bűnügyi költséget a vádlott köteles az államnak megfizetni.

A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A Fővárosi Törvényszék 21.B.1374/2017/21. számú, 2018. február 27. napján kihirdetett ítéletével avádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 160.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés d./ pontja szerint minősülő emberölés bűntettében és ezért 18 év szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg, rendelkezett arról, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra, az előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította. Elrendelte a Pesti Központi Kerületi Bíróság 3.Bpk.32.376/2015/4. számú ítéletével kiszabott 1 év 8 hónap börtönbüntetés, a Pesti Központi Kerületi Bíróság 8.B.23.334/2015/41. számú ítéletével kiszabott 1 év 6 hó börtönbüntetés és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 5.Bpk.VIII.21.297/2016/3. számú ítéletével kiszabott 7 hó börtönbüntetés végrehajtását. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, és kötelezte a vádlottat 1.345.698 Ft. bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása érdekében, míg a vádlott és a védő elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.

Az ügyész fellebbezésének indokolásában arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság nem vette a vádlott terhére figyelembe, hogy vele szemben más büntetőeljárások is folyamatban vannak, az önhibájából eredő ittas állapotban történő elkövetést, valamint azt, hogy a tárgyaláson kihallgatott mentőorvos szerint az égési sérülések által okozott fájdalom a tízes skálán mérve 9-10 nagyságú, így a sértett ilyen mértékű fájdalomnak volt kitéve, ennek alapján a büntetési tétel felső határát elérő szabadságvesztés szolgálja kellően a büntetési célokat és felel meg a büntetéskiszabási elveknek.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.230/2018/1. számú átiratában a fellebbezést fenntartotta, és előadta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megalapozott, az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában az eljárás során felmerült bizonyítékokat részletesen ismertette, azokat értékelte, és számot adott arról, hogy mi alapján állapította meg a vádlott bűnösségét. A büntetés kiszabása során értékelendő súlyosító körülmények azonban túlsúlyban vannak, így értékelendő az éjjeli, gátlástalan módon történő elkövetés, és ez a büntetési tételkeret felső határához közeli tartamú szabadságvesztés kiszabását teszi indokolttá. Ennek alapján az ítélet megváltoztatását, és a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamának lényeges emelését indítványozta.

A védő fellebbezésének indokolásában arra hivatkozott, hogy a meghallgatott tanúk a védence bűnössége tekintetében nyilatkozni nem tudtak, a kamerafelvételek alapján sem lehet okszerűen a bűnösségére következtetni, csupán annyit támasztanak alá, hogy a vádlott és a sértett együtt italoztak. A vegyészszakértői vélemény megállapította, hogy gyújtogatásra utaló folyadékmaradvány nem volt kimutatható a sértett ruházatán. Így összességében olyan közvetlen bizonyíték, amely a bűncselekmény vádlott általi elkövetését alátámasztja nincs, a közvetett bizonyítékok pedig akkor lennének alkalmasak valamely tény bizonyítására, ha a bizonyítandó tényen kívül minden más tény kizárt lenne. A rendelkezésre álló adatok alapján a vádlott védekezését megcáfolni nem lehet, az eljárás során egyértelműen nem került bizonyításra, hogy a vádlott követte el a bűncselekményt, így elsődlegesen a vádlott felmentését, másodlagosan pedig a kiszabott büntetés enyhítését indítványozta.

A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott és a védő a fellebbezésüket fenntartották, a védő az írásbelivel egyezően adta ellő fellebbezésnek indokait.

A fellebbezések nem megalapozottak.

A Fővárosi Ítélőtábla a Be. 599.§ (1) bekezdése alapján nyilvános ülésen, a Be. 590.§ (1) bekezdése alapján az azt megelőző eljárással együtt bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét. A Be. 590.§ (2) bekezdése alapján vizsgálta az ítélet megalapozottságát, a bűnösség megállapítására és a bűncselekmény minősítésére a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását arra tekintet nélkül, hogy ki, milyen okból fellebbezett.

A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat megtartotta, a bizonyítékokat feltárta és értékelte, és ennek alapján lényegében megalapozott tényállást állapított meg, melyet a Be. 593.§ (1) bekezdés a./ pontja alapján az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján az alábbiakkal egészít ki a Fővárosi Ítélőtábla:

A bűncselekmény elkövetési ideje 2016. december 19. napja 01 óra 08 perc és 01 óra 10 perc közötti időpont (biztonsági kamera időkódja). A mentőszolgálat munkatársai 01 óra 37 perckor érkeztek a helyszínre (nyomozati iratok 557. oldal).

A vádlott a bűncselekmény elkövetésekor bódult állapotban is volt, a szervezetében 7-amino-clonazepam, alprazolam, OH-alprazolam volt, melyek benzodiazepin származékok, ami a 66/2012. (IV.2.) Kormányrendelet Pszichotrop anyagok 4. jegyzékében szerepel, így azok pszichotrop anyagnak minősülnek (nyomozati iratok 637. oldal).