BH 2020.3.63 A Btk. 222. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zaklatás megállapításához nem szükséges ismétlődő vagy tartós magatartás, egy cselekménnyel is elkövethető. A tényállásszerű magatartásnak félelem felkeltésére alkalmasnak kell lennie, az nem szükséges, hogy a sértett félelme be is következzen [Btk. 222. § (2) bek. b) pont].

Pertörténet:

Győri Járásbíróság B.1664/2010/7., Tapolcai Járásbíróság B.60/2016/25., Veszprémi Törvényszék Bf.147/2017/21., Kúria Bfv.208/2019/7. (*BH 2020.3.63*)

***********

[1] A járásbíróság a 2016. november 22. napján meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki zaklatás vétségében [Btk. 222. § (2) bek. b) pont] és kábítószer birtoklásának vétségében [Btk. 178. § (6) bek. II. ford.]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kimondta, hogy a terhelt a szabadságvesztés-büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a Gy.-i Városi Bíróság ítéletével kiszabott 2 év börtönbüntetés utólagos végrehajtását.

[2] Az elsőfokú ítélet ellen a terhelt és védője által bejelentett fellebbezés alapján eljárt törvényszék a 2018. június 11. napján tartott tárgyaláson meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta annyiban, hogy a szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozatát fogházban állapította meg, egyebekben helybenhagyta.

[3] A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára és a b) pont ba) alpontjára alapítva, elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatása - ennek keretében a terhelt zaklatás vétsége miatt emelt vád alóli felmentése, a garázdaság szabálysértése miatti eljárás megszüntetése és a büntetés enyhítése - érdekében, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése végett.

[4] A védő álláspontja szerint terhelt bűnösségének megállapítása a zaklatás vétségében törvénysértő. A terhelt magatartása a sértett tekintetében nem volt félelemkeltésre irányuló célzatos magatartás. Az kizárólag a kikapcsolt telefon miatti dühöngésnek és ordítozásnak értékelhető. Ezen túlmenően nem keltette azt a látszatot sem, hogy valamely életet, testi épséget vagy egészséget sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény bekövetkezhet. E vonatkozásban az ítéleti tényállás is azt rögzítette, hogy a terhelt nem tett olyan, más személy ellen irányuló mozdulatot a késsel, amiből támadó magatartásra lehetett volna következtetni. Érvelése alátámasztására felhívta a Kúria BH 2011.303. számú eseti döntését, amely szerint a terhelti indulat önmagában nem lehet alkalmas arra, hogy abból a zaklatás vétségének megvalósulására lehessen következtetést levonni. Mindezek alapján az irányadó tényállás szerint a terhelt magatartása a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény 170. §-ában meghatározott garázdaság szabálysértésének minősülhet, mert kihívóan közösségellenes magatartást tanúsított, amely alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Az erőszakkal azonban csupán fenyegetőzött, erőszakos magatartást nem tanúsított.

[5] A 2012. évi II. törvény 2. § (7) bekezdése és a 6. § (1) és (6) bekezdése alapján a terhelt büntethetősége e szabálysértés miatt elévült, így az eljárás megszüntetésének van helye a 2012. évi II. törvény 83. § (1) bekezdés h) pontja alapján.

[6] A terhelt terhén maradó bűncselekmény az időmúlásra, valamint az ezen túlmenően felmerülő enyhítő körülmények túlsúlyára figyelemmel enyhébb szankció alkalmazását indokolja, így a jogerős ítélet megváltoztatása és próbára bocsátás vagy pénzbüntetés alkalmazása indokolt.

[7] A védő másodlagosan azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására.

[8] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy az ítéleti tényállás alapján a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítása a Btk. 222. § (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő zaklatás vétségében törvényes. A kés az élet kioltására alkalmas, a köztudomás szerint az élet, illetve testi épség elleni bűncselekmények során gyakran használt eszköz, aminek kézben tartása egy személyek közötti konfliktus során nem értékelhető másként, mint az érdekérvényesítés egy lehetséges, lenyűgöző erejű eszközeként, amely a konfliktusban részt vevő másik személy megfélemlítésére alkalmas.

[9] Az ítéleti tényállásban rögzített, időben relatíve elhúzódó eseménysorozat alapján a terhelt tudattartalma a fenti tényekre - kizáró körülmények hiányában - kiterjedt, így a terhelt céljának vitatása egyrészt a tényállás meg nem engedett támadása, másrészt a tények ismeretében elfogadhatatlan.

[10] A terhelt cselekménye két személy között, behatárolt fizikai térben történt, nem a közrend, köznyugalom megértésére irányult, ezért a garázdaságkénti értékelése kizárt. Az adott szituációban, a terhelt viselkedése alapján a sértett alappal számolhatott azzal, hogy az életét, testi épségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény is bekövetkezhet. A terhelt cselekménye egy külső szemlélő, a sértett számára ezen következmények bekövetkezésének látszatát keltette.

[11] A törvényi tényállás megvalósulása szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a terhelt nem akarta a sértettet fizikailag bántalmazni. A zaklatás ezen elkövetési módja az emberi méltóság komplex védelmét szolgálja, a terhelt passzív alannyal szemben kifejtett fenyegető, félelmet keltő, biztonságérzetére hátrányosan ható magatartásokat szankcionálja. A jogerős ítéletben megállapított és így a felülvizsgálat során irányadó tényállás alapján a terhelt bűnösségének megállapítása és a bűncselekmény minősítése törvényes.

[12] A Legfőbb Ügyészség ezért a járásbíróság, illetőleg a törvényszék ítéleteinek hatályában fenntartását indítványozta.

[13] A védő a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára észrevételt tett, amelyben a felülvizsgálati indítványában foglaltakat fenntartotta.

[14] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyre csak a törvényben meghatározott feltételek szerint kerülhet sor. A törvény tételesen megjelöli azokat az okokat, amelyekre hivatkozással a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálatának helye van. A felülvizsgálat a Be. 648. § a), b) és c) pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból vehető igénybe. A felülvizsgálatot megalapozó büntető anyagi jogsértéseket a Be. 649. § (1) bekezdése, az eljárási szabálysértéseket e § (2) bekezdése határozza meg. A védő a felülvizsgálati indítványát a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és b) pont ba) alpontjában meghatározott okból terjesztette elő.

[15] A rendkívüli jogorvoslatként szabályozott felülvizsgálati eljárásban a Be. 650. § (2) bekezdése alapján a tényálláshoz kötöttség érvényesül. Ennek megfelelően a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó és a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható. A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan [Be. 659. § (1) bek.]. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására.