BH 2011.11.303 Ha a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével való fenyegetés célja nem a félelemkeltés, hanem a bántalmazás közbeni indulat levezetése, a zaklatás vétségének felrovására nincs lehetőség, a terhelt terhére kizárólag a megvalósult élet vagy testi épség elleni bűncselekmény állapítandó meg [Btk. 176/A. § (2) bek. a) pont].

A városi bíróság a 2009. március 18-án meghozott - és a megyei bíróság ítélete folytán 2010. április 15-én jogerőre emelkedett - ítéletével a terheltet a Btk. 176/A. §-ának (2) bekezdésébe ütköző zaklatás vétsége és a Btk. 170. §-ának (2) bekezdése szerinti testi sértés bűntettének kísérlete miatt halmazati büntetésül 1 év 4 hó börtönbüntetésre, valamint 2 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Egy­idejűleg elrendelte a korábban kiszabott 10 hó - eredetileg 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetés végrehajtását is.

A tényállás a következőket tartalmazza:

A megelőzően - a 2007. december 12-én jogerőre emelkedett ítélettel - 4 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt 10 hó, 3 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt terhelt 2008. szeptember 25-én ittas állapotban szóváltásba keveredett az ugyancsak ittas élettársával, a jelen ügy sértettjével. A vita oka az volt, hogy a terhelt italra kért pénzt, ám ennek teljesítését a sértett megtagadta. A terhelt kiabált, szidalmazta, s azzal fenyegette a sértettet, hogy megöli, megfojtja, sőt egy alkalommal pofon is ütötte őt. A sértett - tartva a bántalmazástól - kihívta a rendőröket, akik csitították a terheltet, majd eltávoztak a helyszínről. A terhelt azonban folytatta a fenyegetőzést, ezért a sértett ismét rendőri segítséget kért. Az újból kiérkező rendőrök a terheltet intézkedés alá vonták. A pofonütés következtében a sértett nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Emiatt és a zaklatás vétsége miatt a sértett magánindítványt terjesztett elő.

A testi sértés tekintetében az ügyész elállt a vád képviseletétől, így a cselekményt a bíróság elkülönítette, ezt követően pedig megszüntető rendelkezést hozott.

2008. október 3-án kora délután az ekkor is ittas terhelt - szóváltást követően - egy akácfa karóval a testén, a nyakán, mellkasán, alkarján, bal kezén és jobb combján több alkalommal megütötte a sértettet. Ennek következtében a sértett a megtámadott testfelületeken, nyolc napon belül gyógyuló horzsolt, zúzott, hámfosztásos sérüléseket szenvedett. Az ütések nyomán a sértettet nyolc napon túli gyógytartamú töréses sérülések is érhették volna, amelyek elmaradása nem a terhelten múlott.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, sérelmezve bűnösségének a zaklatás vétségében és a súlyos testi sértés bűntettének kísérletében történt megállapítását. Álláspontja szerint ugyanis e cselekmények elkövetése nincs tisztázva.

A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában a zaklatás vétségével kapcsolatosan - az irányadó tényállást tekintve - a bűnösség megállapítását törvénysértőnek látta. Álláspontja szerint ugyanis nem valósult meg a rendszeres és tartós háborgatás, minthogy az elkövetés személyes indítékból fakadt, s hiányzik a célzat, a megfélemlítés is.

Mindezekre figyelemmel a terheltnek a zaklatás vétsége alóli a zaklatás vétsége alóli felmentését, a fennmaradó súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt pedig pénzbüntetés kiszabását indítványozta.

A nyilvános ülésen a védő elsődlegesen a terhelt felmentését kérte, az ügyész pedig az írásbeli nyilatkozatában foglaltakkal egyező tartalommal szólalt fel.

A felülvizsgálati indítvány részben, az alábbiak szerint alapos.

A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyre kizárólag a Be. 416. §-ának (1) bekezdésében felsorolt anyagi és eljárásjogi okokból kerülhet sor azzal a Be. 423. §-ának (1) bekezdésében foglalt megszorítással, hogy a felülvizsgálati eljárásban a bíróság jogerős ügydöntő határozatában rögzített tényállás az irányadó, az - megalapozatlanságra, a bizonyítékok értékelésének téves voltára hivatkozva - nem támadható. Ebből következően a tényállás tisztázatlansága mellett felsorakoztatott érvek nem képezhetik felülvizsgálat tárgyát.