Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

A Győri Ítélőtábla Pf.20352/2007/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 75. §, 78. §, 213. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 1. §, 345. §, 506. §, 559. §, 567. §, 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet 1. § (3) bek., 7. § (1) bek.] Bírók: Ferenczy Tamás, Maurer Ádám, Zámbó Tamás

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Győri Ítélőtábla a pertárs által képviselt I.r., III.r., IV.r., V.r. ; a személyesen eljáró II.r. felpereseknek a dr. Nagy Péter jogtanácsos által képviselt "A" alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2007. július 9. napján kelt P.20.082/2005/42. sorszám alatti közbenső ítéletével szemben az alperes által 43. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő

KÖZBENSŐ ÍTÉLETET:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítélete indokolásának fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy a Magyar Államnak az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására fizessen meg 5.000.- /Ötezer/ Ft le nem rótt fellebbezési illetéket, fizessen meg továbbá a felpereseknek - mint egyetemlegesen jogosultaknak - 15 napon belül 10.000.- /Tízezer/ Ft másodfokú perköltséget.

Ez ellen a közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

Az I.r. felperes 1999. január 24. napján a ... forgalmi rendszámú autóbusz utasaként az ausztriai Deutschlandbergnél közúti balesetet szenvedett, amelynek során súlyos, életveszélyes sérülések érték. A sérülések következményeként az I.r. felperes számos műtéten, ausztriai és magyarországi kezelésen, rehabilitációs kezelésen, illetve plasztikai műtéteken esett át. A balesetet okozó autóbuszra az üzembentartója az alperessel kötött gépjármű kötelező felelősségbiztosítási szerződést.

Keresetében az I.r. felperes 3.927.868.- Ft vagyoni kár, valamint 2005. január 1. napjától 45.783.- Ft/hó járadék, 16 millió Ft nem vagyoni kártérítés; valamint II-III.r. felperes 1.500.000. - 1.500.000.- Ft nem vagyoni kártérítés, illetve IV-V.r. felperes 500.000. - 500.000.- Ft nem vagyoni kártérítés, valamint késedelmi kamatai megtérítésére kérte kötelezni a gépjármű kötelező felelősségbiztosító alperest.

A felperesek kereseti érvelése szerint az alperes megtérítési kötelezettsége - a káresemény idején hatályos, a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 58/1991. (IV.13.) Korm. rend. (a továbbiakban: R.) Melléklete 2.§. /2/ bekezdése szerint - a káresemény helye szerinti ország (Ausztria) gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. A káresemény bekövetkeztének helye alapján viszont nem alkalmazható a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13.tvr. (a továbbiakban: Nmjt.) 32.§. /1/, /3/ bekezdése alapján - a károkozó és a károsult lakóhelye szerinti - magyar jog. Ugyanis a (biztosító) Irodák Közötti Egységes Megállapodás (zöldkártya-egyezmény), valamint a Nemzeti Biztosítási Hivatalok (bürok) közötti Multilaterális Garancia Egyezmény (garancia egyezmény) nemzetközi szerződés, melyekből egyes rendelkezések részévé váltak a R.-nek, ezért az Nmjt.2.§-a kizárja az Nmjt. alkalmazhatóságát. Ha pedig a felek közötti jogviszonyban az Nmjt. alkalmazható, arra kell figyelemmel lenni, hogy a felperesek és a károkozó gépjármű üzembentartója között személyfuvarozási szerződés (Ptk.506.§. /3/ bekezdés) jött létre, amellyel okozott károkért az alperes vállalt megtérítési kötelezettséget. Így nem az Nmjt.32.§. /1/, /3/ bekezdése, hanem a 24.§-a, 26.§. /2/ bekezdése, 28.§. /1/, /3/ bekezdés b./ pontja alkalmazandó, melyekből a vállalkozási tevékenység kifejtésének helye szerinti (az ausztriai jog) alkalmazása következik. Úgyszintén a személyhez fűződő jog megsértéséből származó igényekre az Nmjt.10.§. /2/ bekezdése a jogsértés helye (Ausztria) szerinti jog alkalmazását írja elő.

Az alperes ellenkérelmében a felelősségbiztosítási jogviszony alapján a megtérítési kötelezettsége fennálltát elismerte, vitatta viszont, hogy a felperesek által elszenvedett károkat az osztrák jog alapján kellene megtérítenie, álláspontja szerint arra a magyar jog, a Ptk.345.§-a, 355-360.§-a az irányadó. Érvelése szerint a R. Melléklete 2.§. /2/ bekezdése és az Nmjt. rendelkezései nem térnek el az alkalmazandó jog tekintetében, az Nmjt.32.§. /3/ bekezdése alapján - a károkozó és a károsult lakóhelye szerinti - magyar jog az alkalmazandó. Amennyiben pedig a felperesek keresetüket a károkozóval megkötött személyfuvarozási szerződésre alapítják, az Nmjt.25.§. i./ pontja alapján a fuvarozó székhelye szerinti - azaz a magyar - jog az alkalmazandó. Kifejtette, hogy a zöldkártya-egyezmény és a garancia egyezmény nem államok közötti nemzetközi szerződés, az biztosítói irodák között jött létre, ezért azok az Nmjt. alkalmazását nem zárják ki. Úgy vélte, hogy az Nmjt.10.§. /2/ bekezdése alapján a felperesek a tényleges károkozóval szemben terjeszthetnek elő csak igényt.

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott közbenső ítéletével megállapította, hogy a perbeli közúti baleset folytán a felpereseket ért vagyoni- és nem vagyoni károkért a károkozó üzembentartóval megkötött felelősségbiztosítási szerződés alapján az alperest terheli a megtérítési kötelezettség.

Határozata indokolásában elsődlegesen megállapította, hogy az alperes a megtérítési kötelezettsége fennálltát ugyan nem vitatta, azonban a felek között vita volt a felpereseket megillető kártérítésre alkalmazandó anyagi jog tekintetében, így a bizonyítandó tények Pp.3.§. /3/ bekezdése alapján történő meghatározásához közbenső ítélettel (Pp.213.§. /3/ bekezdés) volt szükséges határozni az alkalmazandó anyagi jogról.

Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy az Nmjt.1.§., a Ptk.1.§. /1/ bekezdése és a VB.1998/3. számú választottbírósági határozat szerint az Nmjt. akkor alkalmazható, ha a jogviszonyban külföldi személy, vagyontárgy, vagy jog szerepel. Ezt követően több szempontból értelmezte a R. Melléklete 2.§. /2/ bekezdését, amely szerint a biztosított által külföldön okozott kár esetén a biztosító helytállási kötelezettsége a káresemény helye szerinti ország gépjármű felelősségbiztosítási jog szabályai szerint áll fenn. Kifejtette, hogy ugyanezt a jogszabályi rendelkezést átvette az utóbb hatályos gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 171/2000. (X.13.) Korm. rendelet és a 190/2004. (VI.8.) Korm. rendelet is. A történeti, rendszertani és nyelvtani értelmezés alapján is arra a következtetésre jutott, hogy jelen esetben a külföldi (osztrák) jogot nem az Nmjt. alapján kell alkalmazni, mivel a magyar jogalanyok a magyar jogrendszer hatálya alá tartoznak. A magyar jogrendszerben pedig a R. Melléklete 2.§. /2/ bekezdése a külföldön okozott károkra a károkozás helye szerinti jogot rendelte alkalmazni. Értékelése szerint ez a jogértelmezés felel meg az egyenlő elbánás elvének is, mert így a káresemény helye szerinti jog kerül alkalmazásra a káreseményben résztvevő valamennyi személy felelősségének megítélésére.

Határozatában az elsőfokú bíróság kitért a nemzetközi jogsegély útján beszerzett osztrák jog - az 1994. évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (Khvg), a vasúti járművek és a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról szóló törvény (Ekhg) és az általános polgári törvénykönyv (ABGB) - kártérítési felelősségre, a felelősség módjára vonatkozó alapvető rendelkezései ismertetésére is.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!