A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30265/2013/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 339. §, 340. §, 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet 4. §, 5. §, 6. § (2) bek.]

DEBRECENI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

9.K.30.265/2013/6. sorszám

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Dr. Nagy S. Tibor Ügyvédi Iroda (ügyintéző Dr. Nagy S. Tibor ügyvéd) által képviselt felperesnek - osztályvezető által képviselt Magyar Államkincstár alperes ellen támogatás visszafizetése tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő:

ítéletet:

A bíróság a felperes kereseti kérelmét e l u t a s í t j a.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

A bíróság a felek előadása, a csatolt iratok - az alperes részéről megküldött közigazgatási eljárási iratok - alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes Szociális Gyermekjóléti és Gyermekvédelmi Állami Intézményfenntartónak minősül.

2013. január 10-én terjesztette elő az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX.29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Nr.) alapján 2013. évi támogatásra vonatkozó igénylését az elsőfokú hatósághoz, az alperes... Megyei Igazgatóságához.

Az elsőfokú eljárás az elsőfokú hatóság előtt ismert volt, hogy a felperessel szemben a ... Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve 2012. június 13-án kelt, ... iktatószámú határozatával 30.000,- Ft munkaügyi bírságot szabott ki.

A munkaügyi bírság kiszabása tárgyában született határozat indokolása szerint a szabálytalanságként lett feltárva, hogy a munkáltató 19 fő (az első ellenőrzéskor még állományban lévő 16 fő, és 3 fő megszűnt munkaviszonyú) munkavállaló munkaviszonyát a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat internetes lekérdezése alapján nem jelentette be a munkaviszony létrejöttekor. Az indokolás szerint a munkavállalók jogviszonyát a munkáltató - a helyszíni ellenőrzés megkezdését követően - utólagosan és visszamenőlegesen a foglalkoztatási jogviszony kezdetére ki jelentette be.

A munkaügyi bírság tárgyában született határozat első fokon jogerőre emelkedett.

Az elsőfokú hatóság, az alperes... Megyei Igazgatósága előtt folyamatban lévő, felperes támogatása iránti kérelme tárgyában hozott eljárásban elsőfokú hatóság 2013. március 7-én kelt ... számú határozatával a felperes 2013. évre előterjesztett támogatás iránti kérelmét elutasította, és a 2013. január és február hónapra folyósított, összesen 14.947.200 Ft támogatás vonatkozásában megállapította a felperes visszafizetési kötelezettségét.

Az elsőfokú határozat indokolása szerint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 50. § (1) bekezdése szerint költségvetési támogatás abban az esetben biztosítható, amennyiben a támogatási igény benyújtója megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek.

A határozat indokolása hivatkozik a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I.26.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM) rendelet 7. § (1) bekezdésére, mely szerint az igazgatóság a határozat meghozatal előtt ellenőrzi, hogy a támogatásra való jogosultság feltételei fenn állnak-e a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozóan.

Az indokolás megállapította, hogy a felperes szerepel a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság által közzétett nyilvántartásban NGM rendelet 6.§ (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a 2013. évre támogatásban nem részesülhet. Az indokolás utal az Nr. 10.§ (1) bekezdésére, mely szerint, amennyiben a támogatást vagy annak egy részét jogtalanul vette igénybe a fenntartó, azt köteles visszafizetni.

Az elsőfokú határozattal szemben a felperes fellebbezést terjesztett elő, melyben a határozat megváltoztatását és a támogatás visszafizetésére való kötelezés mellőzését kérte.

A fellebbezéséhez mellékelte K.Zs. azon 2013. március 8-án kelt nyilatkozatát, amelyben K.Zs., mint szerződéssel foglalkoztatott könyvelő a 30.000,- Ft munkaügyi bírság kiszabása tárgyában született határozathoz kapcsolódóan kijelenti, hogy a munkaügyi bírságért kizárólag ő a felelős.

A felperes fellebbezését az alperes vizsgálta felül 2013. március 26-án kelt ... iktatószámú határozatával, s ebben az elsőfokú határozat helybenhagyásáról rendelkezett.

A határozat indokolása idézi az Áht. 50. § (1) bekezdését, amely arról rendelkezik, hogy költségvetési támogatás mely esetben biztosítható, idézi az NGM rendelet 6. § (2) bekezdését, amely azon kivételeket állapítja meg, amelyek a támogatás folyósításának kizártsága alóli mentességeket rögzítik.

E körben a határozat indokolása utal a Nemzetgazdasági Minisztérium ... számú iránymutatására, mely értelmezte az NGM rendelet 6. § (2) bekezdését akként, hogy azok konjunktív feltételek.

Az indokolás szerint, mivel a felperes, mint fenntartó által elkövetett jogsértést 19 munkavállaló vonatkozásában került megállapításra, ezért a felperes támogatásban nem részesülhet. A határozat indokolása emellett felhívta a felperesi fenntartó figyelmét a részletfizetés vagy fizetési haladék engedélyezése szabályaira.

A felperes kereseti kérelmében ezen alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, kérte a határozat megváltoztatását akként, hogy a felperes 2013. évben az igényelt támogatásra jogosult, és jogosult volt a 2013. január és február hónapokra fizetett támogatásra is.

Másodlagosan a határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte az alperes új eljárásra kötelezése mellett azzal, hogy az alperes az NGM rendelet 6. § (2) bekezdésében foglalt feltételeket vagylagosan értékelve adjon helyt a felperes támogatás iránti kérelmének a 2013-as esztendő vonatkozásában.

Kereseti kérelmében hivatkozott arra, hogy a felperesnek egyetlen bevételi forrása az a normatíva, amelyhez kapcsolódóan támogatás iránti kérelmét benyújtotta, ebből fedezi működési költségeit.

Előadta, hogy a felperes jelenleg 76 személyt foglalkoztat, és 546 személyt lát el. Arra az esetre, ha a támogatást nem kapnák meg, tehát munkavállaló és 546 ellátott személy élete, megélhetése, egzisztenciája kerülne veszélybe, illetve lehetetlenülne el - holott a közvetlen ok egy könyvelő adminisztratív hibája.

Állítása szerint az NGM rendelet 6. § (2) bekezdésében rögzített a.) b.) és c.) pontok konjunktív feltételek.

Hivatkozása szerint a jogszabály ezen részének értelmezése vonatkozásában a szó szerinti szövegértelmezés eredményre nem vezet, ezért a jogalkotó célja, illetve a jogintézmény célja szerinti jogértelmezéssel lehet azt értelmezni. A jogalkotó célja pedig a felperes állítása szerint az volt, hogy a kisebb súlyú jogsértéshez kapcsolódóan ne legyen nagyon nagy súlyú jogkövetkezmény. Hangsúlyozta, hogy jelen ügyben olyan csekély súlyú adminisztratív hibáról volt szó, amely nem veszélyeztetett semmilyen állami érdeket, így elfogadhatatlan az az értelmezése az alperesnek, hogy az NGM rendelet 6. § (2) bekezdésében foglaltaknak együttesen kell teljesülnie.