213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet

az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról

A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés s) és t) pontjában kapott felhatalmazás, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli:

Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

a)[1] támogatás: a központi költségvetésről szóló törvényben a szolgáltatások működéséhez az ellátotti létszám, a foglalkoztatotti létszám, a férőhelyszám vagy a fenntartott szolgálatok, központok száma alapján biztosított támogatás, valamint az egyházi kiegészítő támogatás, ide nem értve a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet alapján nyújtott támogatást,

b)[2]

c)[3]

d)[4] igazgatóság: a Magyar Államkincstár területi szerve,

e)[5] fenntartó: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés mb) alpontja, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § sb) alpontja szerinti egyházi fenntartó, valamint az Szt. 4. § (1) bekezdés mc)-me) alpontja, illetve a Gyvt. 5. § sc)-se) alpontja szerinti nem állami fenntartók közül az egyesület, az alapítvány, a közalapítvány, az országos kisebbségi önkormányzat, a nonprofit gazdasági társaság, a gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó,

f) szolgáltatás: az Szt. szerinti szociális szolgáltatás, valamint a Gyvt. szerinti gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység,

g) szolgáltató: az Szt. szerinti szociális szolgáltatást működési engedéllyel nyújtó szociális szolgáltató, intézmény, valamint a Gyvt. szerinti gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet működési engedéllyel végző szolgáltató, intézmény, hálózat,

h)[6] tárgyév: az a naptári év, amelyre tekintettel a támogatást megállapítják, illetve folyósítják,

i) új fenntartó: az a fenntartó, amely a tárgyévet megelőző évben egy szolgáltatóra sem rendelkezett jogerős működési engedéllyel,

j)[7] megszűnt fenntartó: az a fenntartó, amely valamennyi szolgáltatóját más személy vagy szervezet fenntartásába adta, valamennyi szolgáltatójának működési engedélyét visszavonták, vagy a támogatásra való jogosultságát a tárgyévben más okból teljesen elveszíti,

k) jegybanki alapkamat: a tárgyév átlagos jegybanki alapkamata, a tárgyévben megszűnt fenntartó esetén a megszűnés napjáig érvényes átlagos jegybanki alapkamat,

l)[8] korrekció: a tárgyévi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény alapján az egyházi fenntartót megillető vagy az egyházi fenntartó által visszafizetendő egyházi kiegészítő támogatás összege.

m)[9] befogadás: az Szt. 58/A. § (2)-(2e) bekezdése, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (2)-(2c) bekezdése szerinti, a szociális és a gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás.

2. § (1) Az e rendelet szerinti eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)[10] Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az egyházi fenntartású és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók támogatásával kapcsolatos, e rendelet szerinti hatósági ügyekben első fokon a fenntartó székhelye szerint illetékes igazgatóság, magyarországi székhellyel nem rendelkező fenntartó esetén a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága jár el. Ha a fenntartó székhelye a tárgyévi támogatás megállapítását követően megváltozik, továbbra is a korábbi székhely szerint illetékes igazgatóság jár el a tárgyévi támogatással kapcsolatos ügyekben, és folyósítja a tárgyévi támogatást.

(3) A fenntartó a támogatás iránti kérelmet - ide értve a kérelem 5. § (1) bekezdés szerinti módosítását, a pótigényt és a lemondást -, valamint az elszámolást a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített[11]

a) és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium), valamint a Magyar Államkincstár honlapján közzétett adatlapon vagy

b) elektronikus formanyomtatványon

nyújthatja be. Az adatlap és az elektronikus formanyomtatvány adattartalmát a melléklet határozza meg.[12]

(4)[13] Az igazgatóság a támogatás ügyében hozott jogerős határozat és a lefolytatott ellenőrzésről készített jegyzőkönyv másolatát elektronikus levélben megküldi az első fokú működést engedélyező szervnek, valamint szociális szolgáltató, intézmény esetén a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak.

(5)[14] Ha a fenntartó év közben új szolgáltatóra vagy szolgáltatásra kap jogerős működési engedélyt, illetve valamely szolgáltatójának vagy szolgáltatásának működési engedélyét év közben visszavonják, e szolgáltatók, illetve szolgáltatások után a támogatás időarányosan illeti meg, amennyiben az igénybevétel egyéb feltételeinek - ideértve a befogadást - megfelel.

(6)[15]

(7)[16] Az e rendelet szerinti eljárásokban a fenntartó számára hiánypótlásra nyitva álló határidő a felhívás közlését követő nyolc nap.

(8)[17] Ha a fenntartó a támogatás iránti kérelmet - ide értve a kérelem 5. § (1) bekezdés szerinti módosítását, a pótigényt és a lemondást -, illetve az elszámolást hibásan nyújtja be, az igazgatóság a felhívás közlését követő nyolc napos határidővel nyilatkozattételre hívja fel.

(9) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az e rendelet szerinti, hivatalból indult eljárásokban a fenntartó és a szolgáltató köteles átadni, illetve megküldeni az érdemi döntéshez szükséges adatokat és iratokat az igazgatóságnak.

Igénylés

3. § (1)[18] A fenntartó a támogatás iránti kérelmet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a 2. § (3) bekezdése szerinti adatlap, illetve elektronikus formanyomtatvány elérhetővé tételét követően, a tárgyévet megelőző év november 30-áig nyújthatja be.

(2)[19] A tárgyévet megelőző év november 15-ét megelőzően jogerős működési engedéllyel nem rendelkező fenntartó a támogatás iránti kérelmet a működési engedély jogerőre emelkedését követő egy hónapon belül nyújthatja be.

(3)[20]

(4)[21] Támogatás iránti kérelem a tárgyév végéig az igénylési határidő elmulasztása esetén is benyújtható.

(5)[22] A fenntartó támogatást olyan szolgáltató, illetve szolgáltatás után igényelhet, amelyre a tárgyévben jogerős működési engedéllyel rendelkezik és - az Szt. 58/A. § (2d) bekezdésében, valamint a Gyvt. 145. § (2b) bekezdésében meghatározott kivételekkel - befogadást nyert, amennyiben az igénybevétel jogszabályban meghatározott egyéb feltételeinek megfelel.

(6)[23] A tárgyévet megelőző évben támogatásban, illetve normatívában nem részesülő fenntartónak a támogatás iránti kérelemhez csatolnia kell

a) az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatait igazoló közokiratot, ha a nem állami fenntartó egyéni vállalkozó;

b)[24]

a fenntartó három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, ha a nem állami fenntartó cég;

c) a fenntartó bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot, ha a nem állami fenntartó egyesület, alapítvány vagy közalapítvány;

d) egyházi fenntartó esetén

da) a fenntartó nyilvántartásba vett adatait igazoló hatósági bizonyítványt, vagy

db)[25] - ha a fenntartó nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy - a bevett egyház vagy a nyilvántartásba vett felettes egyházi jogi személy adatait igazoló hatósági bizonyítványt, valamint a bevett egyház egésze, illetve legfőbb szerve vagy a fenntartó nyilvántartásba vett felettes egyházi jogi személye - nyilvántartásban feltüntetett - képviselőjének nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, továbbá arról, hogy a fenntartó belső egyházi jogi személy;

e)[26] - ha a fenntartó gazdasági társaság, a (7) bekezdés kivételével - a fenntartó képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát;

- ha a fenntartó gazdasági társaság - a fenntartó képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírás-mintáját;

f) az e) pontban nem említett fenntartó esetén a fenntartó írásbeli képviseletére jogosult személy, illetve az egyéni vállalkozó közjegyző által hitelesített aláírás-mintáját;

g) a magyarországi vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltató igazolását a fenntartó nevére szóló azon fizetési számla számáról, amelyre a fenntartó a támogatás folyósítását kéri;

h) valamennyi fizetési számlájára vonatkozóan az igazgatóság javára szóló felhatalmazó levelét beszedési megbízás benyújtására.

(7)[27] Ha a fenntartó a (6) bekezdés a) és c) pontja szerinti iratokat, illetve a (6) bekezdés d) pont da), illetve db) alpontja szerinti hatósági bizonyítványt nem csatolja, azokat az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervtől, a bíróságtól, illetve az egyházi jogi személyek nyilvántartásából az igazgatóság szerzi be. Ha a fenntartó cégjegyzékben nyilvántartott gazdasági társaság és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, az igazgatóság az iratot, valamint a gazdasági társaság cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(8)[28] Az adatváltozást - a változást követő tizenöt napon belül-az adatváltozással érintett, (6) bekezdés szerinti iratokat mellékelve be kell jelenteni az igazgatóságnak. Ha a fenntartó az adatváltozás bejelentése során a (6) bekezdés a)-c) pontja szerinti iratokat, illetve a (6) bekezdés d) pont da), illetve db) alpontja szerinti hatósági bizonyítványt nem csatolja, azokat az igazgatóság a (7) bekezdésben foglaltak szerint szerzi be.

4. § (1) Az igazgatóság a támogatás iránti kérelemről[29]

a) a tárgyévet megelőző évben benyújtott kérelem esetén tárgyév január 16-áig,

b)[30] tárgyévben benyújtott kérelem esetén a kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül,

c)[31] az igénylési határidő elmulasztása esetén a kérelem megérkezését követő naptól számított két hónapon belül

határoz

(2)[32] Az igazgatóság a támogatást - ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy a kérelemben más nem szerepel -nem új fenntartó esetén tárgyév január 1-jétől, új fenntartó esetén a befogadás működési engedélybe történő bejegyzése jogerőre emelkedésének időpontjától állapítja meg.

(3) A támogatást megállapító határozat tartalmazza[33]

a) a fenntartó nevét, székhelyét és adószámát,

b) a szolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét és ágazati azonosítóját,

c)[34] a támogatás jogcímét,

d) a jogosultság alapját,

e)[35] a fenntartónak megállapított támogatás teljes, valamint az egyes jogcímekre meghatározott összegét,

f) a folyósítás ütemét,

g)[36] a támogatás elszámolásának határidejét és módját,

h)[37] a támogatás felhasználásáról való elszámolás és ellenőrzés rendjéről, a köztartozás esetén követendő eljárásról, valamint a visszafizetésről és a kamatfizetésről szóló tájékoztatást.

5. § (1)[38] Ha az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény az igényelt támogatás jogosultsági feltételében eltér a benyújtott költségvetési törvényjavaslattól, vagy a fenntartó a támogatás iránti kérelem benyújtását követően új szolgáltatóra, illetve új szolgáltatásra kap jogerős működési engedélyt, vagy valamely szolgáltatójának működési engedélyében más, a támogatás igénylését befolyásoló változás következik be, a fenntartó erre hivatkozva a normatíva iránti kérelmét tárgyév január 6-áig módosíthatja, ezt követően a változást a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint érvényesítheti.

(2) A fenntartó a támogatási igény évközi változását - ideértve azt az esetet is, ha év közben új szolgáltatót hoz létre vagy egyes szolgáltatóit megszünteti - pótigény vagy lemondás benyújtásával érvényesítheti. Pótigény vagy lemondás naptári negyedévenként egyszer nyújtható be. A pótigényről és a lemondásról az igazgatóság határoz.

(3)[39] A működési engedély kiadása, visszavonása, fenntartóváltozás vagy az engedélyezett szolgáltatások, illetve férőhelyszám (az ellátható személyek engedélyezett száma, az önálló helyettes szülőnél elhelyezhető gyermekek száma) megváltozása esetén pótigény vagy lemondás - a működési engedélyt kiadó, módosító vagy visszavonó határozat jogerőre emelkedésétől, a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat meghozatalától, illetve a hatósági szerződésben foglalt jogkövetkezmény jogerőssé válását megállapító végzés meghozatalától számított - tizenöt napon belül akkor is benyújtható, ha az adott naptári negyedévben a fenntartó már nyújtott be pótigényt vagy lemondást.

Folyósítás

6. § (1)[40] Az igazgatóságok az összesített igényeket a minisztérium által meghatározott módon a tárgyhónapot megelőző hónap 23-áig, januárban 12-éig küldik meg a minisztériumnak. A minisztérium az igényelt támogatást minden hónap 5-éig, januárban 16-áig utalja át az igazgatóságoknak.

(2)[41] A támogatás megállapítására illetékes igazgatóság a támogatást a fenntartónak havi ütemezésben, a tárgyhó 10-éig, januárban 20-áig, a kérelemben megjelölt, a fenntartó nevére szóló magyarországi vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára folyósítja.

(3)[42] Pótigény, illetve lemondás esetén a módosított összeg folyósítására a kérelem benyújtását követő hónaptól akkor kerülhet sor, ha a fenntartó a pótigényt, illetve a lemondást a megelőző hónap 10-éig benyújtja. A korábban folyósított és a módosított támogatás különbségének - a módosítás alapján történő folyósítás idejét megelőző hónapokra számított - összegét egy összegben kell folyósítani, illetve levonni. A fenntartó a lemondással egyidejűleg a fizetési kedvezményre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kérheti a tartozás több részletben történő levonását azzal, hogy a levonásnak a tárgyévben meg kell történnie. Ha a levonásra a tárgyévben folyósítandó támogatás nem nyújt fedezetet, a fenntartó köteles a különbözetet a lemondás ügyében hozott határozat jogerőre emelkedését követő húsz napon belül visszafizetni. A visszafizetésről a lemondás ügyében hozott határozatban rendelkezni kell.

(4)[43] Az elszámolás, illetve az ellenőrzés során megállapított többlettámogatást a forrás - (1) bekezdésben meghatározottak szerint történő - biztosítását követő tíz napon belül kell átutalni a fenntartónak. Ha az elszámolás, illetve az ellenőrzés során megállapított többlettámogatás nem éri el az ezer forintot, azt nem kell folyósítani.

(5)[44] A fenntartó a támogatás felhasználását, nem önállóan gazdálkodó szolgáltatók esetén a fenntartó és az egyes szolgáltatók gazdálkodását, továbbá a szolgáltató a támogatás és a térítési díj felhasználását a számviteli rendjében feladatonkénti bontásban elkülönítetten köteles kezelni. Az egyházi kiegészítő támogatást a számviteli rendben a többi támogatástól elkülönítetten kell kezelni.

(6)[45] Az igazgatóságok a fel nem használt vagy a fenntartók által visszafizetett támogatást, valamint a megfizetett kamatot és késedelmi pótlékot - a felfüggesztés alapján visszatartott támogatás kivételével - december 31-éig utalják át a minisztériumnak.

7. §[46]

Elszámolás

8. § (1)[47] A fenntartó az igénybe vett támogatásról a szolgáltató beszámolója és dokumentációja segítségével, a teljesített feladatmutatók alapján - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a tárgyévet követő év január 31-éig számol el.

(2)[48] A megszűnt fenntartó a fenntartóváltozásnak vagy a működési engedély visszavonásának jogerős határozatban megjelölt időpontját, illetve a támogatásra való jogosultság más okból történő megszűnését követő tizenöt napon belül számol el. Ha az egyéni vállalkozó fenntartó meghal, az elszámolást az örökös köteles - legkésőbb a hagyaték jogerős átadását követő tizenöt napon belül - benyújtani, az elszámolás és az ellenőrzés során az örökösre a fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ha eljárás indul a fenntartó jogutód nélküli megszűnése iránt, az elszámolást az eljárás megindítását követő öt napon belül be kell nyújtani. Ha az özvegy vagy az örökös az elhunyt egyéni vállalkozó fenntartó helyébe lépett, illetve az új fenntartó a korábbi fenntartó jogutódlással történő megszűnése révén jött létre, évközi elszámolást nem kell benyújtani.

(3)[49]

(4) Ha a fenntartó az elszámolást határidőben nem nyújtja be, vagy a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, illetve az elszámolás hibás benyújtása esetén határidőben nem tesz nyilatkozatot, és a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat hiányában a rendelkezésre álló adatok alapján az elszámolásról nem lehet dönteni, az igazgatóság

a)[50] a támogatás folyósítását - a kötelezettség teljesítéséig, illetve az elszámolási kötelezettséggel érintett időszakban igénybe vett támogatásnak a 11. § (2) bekezdése alapján történő visszafizetésére kötelező határozat jogerőre emelkedéséig - felfüggeszti, és

b)[51] írásban felhívja a fenntartót, hogy kötelezettségének a felhívás közlését követő húsz napon belül tegyen eleget.

(5)[52] A fenntartó a határidőben benyújtott elszámolásában többlettámogatási igényt olyan jogcím vagy szolgáltató (székhely, telephely) után is érvényesíthet, amely után támogatást a tárgyévben nem igényelt, feltéve, hogy a támogatásra a tárgyévben jogosult volt.

(6)[53] Az elszámolás elfogadásáról, a többlettámogatási igényről, a támogatás visszavonásáról, a visszafizetésről és a kamatfizetésről az igazgatóság a tárgyévet követő év március 31-éig, megszűnt fenntartó esetén az elszámolás megérkezését követő naptól számított harminc napon belül határoz.

(7) Az igazgatóság az elszámolásokat a minisztérium által meghatározott módon összesíti, és a tárgyévet követő év április 15-éig megküldi a minisztériumnak.

Ellenőrzés

9. § (1)[54] A támogatás igénylésének jogszerűségét és elszámolásának szabályszerűségét az igazgatóságok ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjed a támogatásra való jogosultság jogszabályi feltételei teljesítésének, az igénylés alapját jelentő feladatmutatók teljesítésének, megalapozottságának, továbbá a felhasználás jogszerűségének a vizsgálatára, valamint a közérdek védelme érdekében felmerült egyéb megállapításokra.

(2)[55] Az adott évben ellenőrizendő fenntartókat és az ellenőrizendő időszakot az előző évi támogatás ügyében illetékes igazgatóság (a továbbiakban: ellenőrzést elrendelő igazgatóság) kockázatelemzéssel választja ki. Az ellenőrzést elrendelő igazgatóság soron kívüli ellenőrzés lefolytatását is elrendelheti.

(3)[56] Minden fenntartót kétévente legalább egyszer ellenőrizni kell. A 8. § (2) bekezdése alapján benyújtott elszámolás esetén az ellenőrzést az elszámolás megérkezését követő naptól számított harminc napon belül kell lefolytatni.

(4) A fenntartó szolgáltatóinak székhelye, telephelye szerint illetékes igazgatóságok a kiválasztott fenntartó valamennyi szolgáltatójának székhelyén, telephelyén, valamint szükség szerint a fenntartó székhelye szerint illetékes igazgatóság a fenntartó székhelyén helyszíni ellenőrzést folytat le (a helyszíni ellenőrzést lefolytató igazgatóságok a továbbiakban együtt: ellenőrző igazgatóság).

(5)[57] Ha a fenntartó vagy a szolgáltató az ellenőrzést akadályozza, az igazgatóság a támogatás folyósítását az arra okot adó körülmény fennállásáig felfüggeszti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(6)[58] Az igazgatóság a lefolytatott ellenőrzés során tett megállapításokra figyelemmel, a közérdek védelmében a támogatás folyósítását felfüggesztheti, ha[59]

a) a fenntartóval,

b) a szolgáltatóval, vagy

c) a fenntartó, illetve a szolgáltató tisztségviselőjével, vezető tisztségviselőjével, ügyintéző és képviseleti szervének tagjával vagy vezetőjével, kezelő szervével, kezelő szervezetének tagjával vagy vezetőjével, vezető állású munkavállalójával, a fenntartó tevékenységét egyéb módon meghatározó munkavállalójával szemben,

a fenntartó jogszabályszerű tevékenységével, valamint a szolgáltató működésével összefüggő ügyben büntetőeljárás folyik.

(7)[60] Az ellenőrző igazgatóság az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet az általa ellenőrzött - a fenntartóhoz tartozó -valamennyi szolgáltató ellenőrzésének lezárását követő húsz napon belül megküldi a fenntartónak. A fenntartó a jegyzőkönyvben foglaltakra a kézhezvételtől számított húsz napon belül észrevételeket tehet. Ha az ellenőrző igazgatóság a fenntartó észrevételeivel egyetért, a jegyzőkönyvet tíz napon belül módosítja és megküldi a fenntartó részére. Az ellenőrző igazgatóság a végleges jegyzőkönyvet a fenntartó észrevételeivel és - el nem fogadott észrevételek esetén - az elutasítás indokaival együtt öt napon belül megküldi az ellenőrzést elrendelő igazgatóságnak.

(8)[61] Az ellenőrizendő időszak az ellenőrzés során tapasztaltak alapján kiterjeszthető. Az ellenőrizendő időszakot az ellenőrző igazgatóság értesítése alapján az ellenőrzést elrendelő igazgatóság terjeszti ki, és erről értesíti az ellenőrző igazgatóságokat.

(9)[62] A fenntartónak az ellenőrzés során többlettámogatás olyan jogcím után is megállapítható, amely után támogatást a tárgyévben nem igényelt, feltéve, hogy a támogatásra a tárgyévben jogosult volt.

(10)[63] Az ellenőrzés során megállapított többlettámogatásról, a visszafizetésről és a kamatfizetésről az ellenőrzést elrendelő igazgatóság határoz.

Visszafizetés és kamatfizetés

10. § (1)[64] Ha a fenntartó a támogatást vagy annak egy részét jogtalanul vette igénybe, köteles azt visszafizetni.

(2) Jogtalan igénybevételnek minősül

a)[65]

b)[66] a falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás után igénybe vehető támogatás arányos része, ha az igazolt munkaórák száma nem éri el a kétezret, illetve törtévi működés esetén annak időarányos részét,

c)[67] ha a támogatásra való jogosultság jogszabályi feltételei a b) pontban foglalt eseteken túl nem teljesülnek, vagy azok teljesülése a jogszabályban meghatározott módon nem igazolható.

(3)[68] Ha az igényelt tárgyévi támogatás teljes összege legalább három százalékkal meghaladja a fenntartót a tárgyévben ténylegesen megillető támogatás összegét, a fenntartó a jogtalanul igénybe vett támogatás teljes összege után igénybevételi kamatot is köteles fizetni.

(4) Az igénybevételi kamatot az elszámolás során, illetve - ha a kamatfizetési kötelezettség az ellenőrzés során keletkezik - az ellenőrzés során kell felszámítani.

(5) Az igénybevételi kamat mértéke, ha a fenntartó az igényelt támogatásról tárgyév[69]

a) április 30-áig lemond, a jegybanki alapkamat huszonöt százaléka,

b) július 31-éig lemond, a jegybanki alapkamat ötven százaléka,

c) október 15-éig lemond, a jegybanki alapkamat.

(6) Az igénybevételi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese, ha

a)[70] a fenntartó a támogatásról tárgyév október 15-ét követően mond le,

b) a visszafizetési kötelezettség az elszámolás során keletkezik,

c) a jogtalan igénybevételt az igazgatóság ellenőrzés során állapítja meg.

(7) Új fenntartó esetén az igénybevételi kamat mértéke az (5)-(6) bekezdésben meghatározott kamatmértéknek a tárgyévi finanszírozás időtartamának figyelembevételével számított időarányos része. Megszűnt fenntartó esetén az igénybevételi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszeresének a tárgyévi finanszírozás időtartamának figyelembevételével számított időarányos része, ha a visszafizetési kötelezettség az elszámolás során keletkezik, vagy a jogtalan igénybevételt az igazgatóság ellenőrzés során állapítja meg.

(8)[71] Ha a jogtalanul igénybe vett támogatás összege nem haladja meg az ötszázezer forintot, az igénybevételi kamat mértéke az (5)-(7) bekezdésben meghatározott kamatmérték ötven százaléka.

11. § (1)[72] Ha a fenntartó a támogatás teljes összegét vagy annak egy részét nem alapfeladatának ellátására vagy nem működési, fenntartási kiadásaira fordította, illetve az egyházi kiegészítő támogatás teljes összegét vagy annak egy részét nem a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint használta fel, köteles ennek az összegnek a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszafizetni.

(2)[73] Ha a fenntartó a 8. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti felhívásban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, köteles a tárgyévi támogatásnak a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszafizetni.

12. § (1)[74] A fenntartó az elszámolás, illetve az ellenőrzés során keletkezett visszafizetési kötelezettségének és a kamatfizetési kötelezettségének - ha az igazgatóság fizetési kedvezményt nem engedélyezett - az azt előíró határozat jogerőre emelkedését követő húsz napon belül köteles eleget tenni.

(2)[75] Ha a fenntartó a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a visszafizetendő összeg után késedelmi pótlékot kell fizetnie, és tartozását a késedelmi pótlékkal együtt a fizetési határidő lejártát követően folyósítandó támogatásból le kell vonni.

(3)[76] Ha a visszafizetendő támogatás és a fizetendő kamat együttes összege nem éri el az ezer forintot, vagy a fenntartónak kizárólag ezer forintot el nem érő összegű késedelmipótlék-tartozása áll fenn, a tartozást nem kell nyilvántartani és megfizetni.

(4)[77] Fizetési kedvezmény úgy engedélyezhető, hogy a visszafizetés és a kamatfizetés az engedélyezés évében megtörténjen. Fizetési kedvezmény engedélyezése esetén annak időtartamára a tartozás után késedelmi pótlékot nem kell fizetni. Amennyiben a fenntartó a fizetési kedvezményben engedélyezett feltételeknek nem tesz eleget, a fennmaradó tartozást - a visszafizetendő összeg után az eredeti esedékességtől felszámított késedelmi pótlékkal együtt - a folyósítandó támogatásból le kell vonni.

(5)[78] Fenntartóváltozás esetén a korábbi fenntartó által visszafizetendő támogatás megfizetésére a szolgáltatót átvevő fenntartó is kötelezhető, ha a korábbi fenntartót megillető, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt pénzösszegre vezetett végrehajtás részben vagy egészben eredménytelen volt. A szolgáltatót átvevő fenntartó fizetési kötelezettségének teljesítésére az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Az egyházi kiegészítő támogatás korrekciója

13. § (1) A korrekcióra, illetve - ha a korrekció mértéke negatív - a korrekció megfizetésére a tárgyévben egyházi kiegészítő támogatásban részesült egyházi fenntartó jogosult, illetve köteles. Ha a szolgáltató fenntartását másik egyházi fenntartó vette át, a korrekcióra, illetve a korrekció megfizetésére a szolgáltatót átvevő egyházi fenntartó jogosult, illetve köteles. Amennyiben a szolgáltató működési engedélyét visszavonták vagy a szolgáltató fenntartását nem egyházi fenntartó vette át, a korrekció nem utalható ki, de - ha a korrekció mértéke negatív - a korábbi egyházi fenntartó köteles a korrekció megfizetésére.

(2) A korrekciónak az egyházi fenntartót megillető, illetve terhelő összegét az igazgatóság a tárgyévi feladatmutató alapján járó egyházi kiegészítő támogatás arányában hivatalból állapítja meg.

(3) Negatív mértékű korrekció esetén az egyházi fenntartó fizetési kötelezettségének teljesítésére a 12. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A korrekcióról elszámolást nem kell benyújtani, a korrekció felhasználásának jogszerűségét az igazgatóság a 9. § szerinti ellenőrzés során ellenőrzi.

Az egyházi kiegészítő támogatás megtérítése

14. §[79] (1) A Gyvt. 145/A. § (2) bekezdés a)-b) pontja, illetve - ha a korábbi fenntartó helyi önkormányzat vagy társulás volt - az Szt. 127/A. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontja szerinti feltételek fennállását a működést engedélyező szerv a működési engedélynek az egyházi fenntartó részére történő kiadása során hivatalból állapítja meg.

(2)[80] Ha az ellátottak azonossága a működési engedélynek az egyházi fenntartó részére történő kiadása során nem állapítható meg, de legalább részben azonos ellátási területen hasonló szolgáltatásokat nyújtó, helyi önkormányzat vagy társulás által fenntartott - nappali szociális ellátás, bentlakásos szociális intézményi ellátás, valamint gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény esetén részben vagy egészben ugyanabban az ingatlanban működő - szolgáltató tizenkét hónapnál nem régebben szűnt meg, a működést engedélyező szerv a működési engedély kiadását követő két hónapon belül ellenőrzést tart, és amennyiben az Szt. 127/A. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontja, illetve a Gyvt. 145/A. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti feltételek fennállnak, azt határozatban állapítja meg.

(3)[81] A működést engedélyező szerv az (1)-(2) bekezdés szerinti határozatot közli a korábbi állami és a szolgáltatót átvevő egyházi fenntartóval, a támogatásuk ügyében illetékes igazgatóságokkal, valamint a helyi önkormányzatokért felelős és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterrel.

(4)[82] A megtérítendő egyházi kiegészítő támogatás összegéről, és annak esetleges változásáról a szolgáltatót átvevő egyházi fenntartó normatívája ügyében illetékes igazgatóság dönt, amely az üggyel kapcsolatos döntését közli a korábbi állami fenntartóval, a működést engedélyező szervvel, a korábbi állami fenntartó támogatása ügyében illetékes igazgatósággal, valamint a helyi önkormányzatokért felelős és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterrel.

(5) A megtérített egyházi kiegészítő támogatást a minisztérium - egyházi kiegészítő támogatás folyósítására szolgáló - előirányzata javára kell átutalni.

(6)[83]

(7)[84]

(8)[85]

(9)[86]

14/A. §[87] (1)[88] Ha a korábbi fenntartó nem állami fenntartó volt, és az Szt. 127/A. §-ának (4) bekezdése szerinti feltételek fennállnak, a működést engedélyező szerv a fenntartóváltozás, illetve a szolgáltató működésének engedélyezésére irányuló eljárását felfüggeszti, a feltételek fennállását az eljárást felfüggesztő végzésben állapítja meg, és megkeresi a korábbi nem állami fenntartó támogatása ügyében eljárt igazgatóságot.

(2)[89] A megtérítendő egyházi kiegészítő támogatás összegét a korábbi nem állami fenntartó támogatása ügyében eljárt igazgatóság állapítja meg. A korábbi nem állami fenntartó a megtérítendő egyházi kiegészítő támogatást - ha fizetési kedvezményt nem engedélyeztek- az azt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő egy hónapon belül köteles megfizetni. Az igazgatóság a megtérítendő egyházi kiegészítő támogatás összegének megfizetéséről értesíti a működést engedélyező szervet, amely az eljárását folytatja.

(3)[90] Ha a korábbi nem állami fenntartó a megtérítendő egyházi kiegészítő támogatást határidőben nem fizeti meg, vagy a fizetési kedvezményben engedélyezett feltételeknek nem tesz eleget, az igazgatóság felhívja, hogy a fennmaradó tartozását fizesse meg. Ha a korábbi nem állami fenntartó megszűnt, vagy a fennmaradó tartozását a felhívás közlését követő húsz napon belül nem fizeti meg, az igazgatóság értesíti a működést engedélyező szervet, amely a fenntartóváltozás, illetve a szolgáltató működésének engedélyezésére irányuló kérelmet elutasítja.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti ügyekben

a)[91] működést engedélyező szerv a döntését közli a korábbi nem állami és a szolgáltatót átvevő egyházi fenntartóval, a támogatásuk ügyében illetékes igazgatóságokkal, valamint a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterrel,

b) az igazgatóság a döntését közli a korábbi nem állami és a szolgáltatót átvevő egyházi fenntartóval, a működést engedélyező szervvel, valamint a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterrel.

(5)[92] Az (1)-(3) bekezdés szerint megtérítendő egyházi kiegészítő támogatást a korábbi nem állami fenntartó támogatása ügyében eljárt igazgatóságnak kell megfizetni, amely az összeget a minisztérium - egyházi kiegészítő támogatás folyósítására szolgáló - előirányzata javára utalja át.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet szabályait - a (3)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - először a 2010. évi normatíva igénylésére, folyósítására és elszámolására, a 2009. évi normatíva ellenőrzésére, továbbá a 2008. évi egyházi kiegészítő támogatás korrekciójára kell alkalmazni. A 2010. évi normatívára vonatkozó adatlapokat és elektronikus formanyomtatványokat 2009. október 10-éig kell elérhetővé tenni. A 2009. évi normatíva igénylésére, folyósítására és elszámolására a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szmr.) 2009. szeptember 30-án hatályos szabályait kell alkalmazni.

(3) E rendelet 14. §-át a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(4)[93] Az egyházi fenntartású és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatása ügyében a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a Magyar Államkincstár központi szerve, ha az első fokú döntést 2009. október 31-ét követően hozzák.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti gondozási napló vezetése a támogató szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltatóktól, intézményektől a folyamatban lévő ellenőrzések során sem követelhető meg.

(6)[94]

(7)[95]

(8)[96]

(9)[97]

(10)[98]

15/A. §[99]

16. §[100] (1) A 2011. január 1-jét megelőzően működtetett bázis-szállás után a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Kvt.) alapján járó normatíva e rendelet 2010. december 31-én hatályos rendelkezései alapján 2010. december 31-ét követően is igénybe vehető.

(2) A Kvt. alapján könyvvizsgálatra köteles fenntartó a Kvt. alapján igénybe vett normatíva elszámolásához köteles csatolni a független könyvvizsgálónak az elszámolás jogszerűségéről szóló nyilatkozatát.

17. §[101] Az utcai szociális munka után 2011. évre járó normatíva elszámolására, valamint a 2009-2011. évre járó normatíva ellenőrzésére e rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

18. §[102] A megszűnt fenntartónak az elszámolást 2012. november 30-áig kell benyújtania, ha azért minősül megszűnt fenntartónak, mert a házi segítségnyújtás után járó normatívára 2012. július 1-jétől az Szt. 58/A. § (2b) bekezdése alapján nem jogosult.

19. §[103] A 2012. évre járó normatíva elszámolására és ellenőrzésére e rendelet 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

20. §[104] (1) A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 35. § (8) bekezdése alapján a 2013 januárjára és februárjára folyósított támogatást az igazgatóság hivatalból, külön döntés meghozatala nélkül folyósítja.

(2) A fenntartó a 2013. évi támogatás iránti kérelmet - a 3. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - 2013. január 20-áig nyújthatja be. Az igényléshez a 2012. évben normatívában részesült fenntartónak is csatolnia kell valamennyi fizetési számlájára vonatkozóan az igazgatóság javára szóló felhatalmazó levelét beszedési megbízás benyújtására.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidőben benyújtott kérelemről az igazgatóság - a 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően - 2013. február 28-áig dönt. Az igazgatóság a 2013. évi támogatást nem új fenntartó esetén 2013. január 1-jétől, új fenntartó esetén a befogadás működési engedélybe történő bejegyzése jogerőre emelkedésének időpontjától állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdés szerint folyósított támogatás és a (2) bekezdés szerint megállapított támogatás 2013 januárjára és februárjára számított összege közötti különbözetet a 2013 márciusában folyósítandó támogatással egyidejűleg egy összegben kell folyósítani, illetve a 2013 márciusában folyósítandó támogatásból egy összegben le kell vonni. Ha a különbözet magasabb, mint a 2013 márciusában folyósítandó támogatás összege, a különbözet fennmaradó részét a következő hónapban, hónapokban járó támogatásból kell levonni. A különbözet után igénybevételi kamat nem számítható fel.

Bajnai Gordon s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelethez

A támogatás iránti kérelem és az elszámolás benyújtására szolgáló adatlapok és elektronikus formanyomtatványok adattartalma[105]

1. A fenntartóval és a szolgáltatóval kapcsolatos adatok:

1.1. a fenntartó neve, székhelye, szervezeti formája, adószáma és elérhetősége;

1.2. a fenntartó képviselőjének és kapcsolattartójának neve, beosztása és elérhetősége;

1.3. a fenntartó és - ha a szolgáltató saját fizetési számlával rendelkezik - a szolgáltató magyarországi vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számláinak száma és a pénzforgalmi szolgáltatók neve;

1.4. a szolgáltatók neve, székhelye, telephelye, ágazati azonosítója és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - adószáma;

1.5. a szolgáltatók vezetőinek neve és elérhetősége;

1.6. az első fokú működést engedélyező szervek megnevezése.

1.7. nyilatkozat arról, hogy megfelel a költségvetési támogatás nyújtására az államháztartásról szóló törvényben meghatározott feltételeknek.[106]

2. A támogatással kapcsolatos adatok:[107]

2.1. igénylés esetén a jogcímekre és az igényelt támogatásokra vonatkozó adatok, a tervezett feladatmutatókra vonatkozó adatok, továbbá a kérelem 5. § (1) bekezdés szerinti módosítása, pótigény és lemondás esetén a változások, valamint a jogosultság elbírálásához jogszabály alapján szükséges egyéb adatok;

2.2. elszámolás esetén a 2.1. pontban foglaltakon túl azokra a támogatási összegekre vonatkozó adatok, amelyekre a fenntartó az elszámolás alapján jogosult, a visszafizetendő, illetve maradványösszeg, a teljesített feladatmutatókra, falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás esetén az igazolt munkaórák számára vonatkozó adatok, továbbá az elszámolás elbírálásához jogszabály alapján szükséges egyéb adatok.