1/2012. (I. 26.) NGM rendelet

a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat-és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeire, feltételeire és azok igazolásának módjára és eljárási szabályaira vonatkozó előírásokat állapítja meg.

(2) A rendelet hatálya kiterjed

a)[1] a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.),

b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,

c)[2] a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény,

d) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény,

e) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény,

f) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény,

g) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény,

h) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra (a továbbiakban: munkáltató), valamint

i) a támogatást nyújtóra

a külön jogszabályban meghatározott, költségvetési támogatás igénylésével kapcsolatos eljárás, valamint a költségvetési támogatásra vonatkozó jogosultság megállapítása során.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában munkáltatón munkavégzés céljából természetes személyt foglalkoztató természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet kell érteni.

(2) Amennyiben a támogatás igénylője helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati költségvetési szerv, illetve többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás vagy annak költségvetési szerve, úgy a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének a támogatás céljától függően, ha

a) a támogatást költségvetési szerv használja fel, vagy a támogatás felhasználása egyértelműen költségvetési szervet érint, a költségvetési szerv,

b) a támogatás felhasználása költségvetési szervet nem érint,

ba) az önkormányzati hivatal,

bb) a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala vagy az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala,

bc) a többcélú kistérségi társulás munkaszervezete,

bd) jogi személyiségű társulás esetén a társulási megállapodásban megjelölt, ennek hiányában a jogi személyiségű társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala

tekintetében kell teljesülnie.

2. A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei

3. § (1) Költségvetési támogatás abban az esetben nyújtható az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglalt általános szabályokon túlmenően, ha a támogatási igény benyújtója megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok e rendeletben meghatározott követelményeinek.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesülését nem kell vizsgálni, ha

a) a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye a támogatás iránti kérelem benyújtója vonatkozásában munkavállaló foglalkoztatásának hiányában nem értelmezhető,

b) a magyarországi foglalkoztatási jogszabályok hatálya a foglalkoztatóra Magyarországon történő foglalkoztatás hiányában nem terjed ki.

4. § A rendezett munkaügyi kapcsolatok alábbi feltételeinek való megfelelés hiánya esetén, a 6. §-ban foglaltak kivételével, nem nyújtható támogatás, ha a támogatás igénylőjével szemben

a) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. § (4) bekezdés a) pontjában vagy 16. § (4a) bekezdésében, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §-ában foglalt, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása,

b)[3] az Mt. 34. §-ában meghatározott, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezések megsértése,

c) jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezések megsértése,

d) a harmadik országbeli állampolgár

da) munkavállalási engedély, illetve EU Kék Kártya, vagy

db) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) szerinti, keresőtevékenység folytatására jogosító engedély (ideértve a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított EU Kék Kártyát is)

nélkül történő foglalkoztatása,

e)[4] a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, az Mt. 215. § (1) bekezdésének a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos szabályainak megsértése, valamint

f) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése

miatt a hatáskörében eljáró illetékes hatóság, vagy bíróság a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált közigazgatási határozattal, illetőleg jogerős bírósági határozattal az 5. §-ban meghatározott hátrányos jogkövetkezményt alkalmazott.

5. § A támogatásra való jogosultságot kizárja, ha a támogatás igénylőjét

a) a munkaügyi hatóság a 4. § a)-e) pontokban meghatározott jogsértés elkövetése miatt a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) szerint munkaügyi bírsággal sújtotta, vagy a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezte,

b) az állami adóhatóság a 4. § a) pontjában meghatározott jogsértés elkövetése miatt az Art. szerinti mulasztási bírsággal sújtotta,

c) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatóság a 4. § f) pontjában meghatározott jogsértés elkövetése miatt az Ebktv. alapján bírsággal sújtotta, vagy

d) az idegenrendészeti hatóság a Harmtv. szerinti, keresőtevékenység folytatására jogosító engedély hiánya miatt közrendvédelmi bírsággal sújtotta a 4. § d) pontjában meghatározott esetben,

feltéve, hogy az a)-d) pontokban meghatározott közigazgatási határozat jogerős, vagy ha annak bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak, a bíróság a keresetet elutasította vagy a közigazgatási határozatot megváltoztató döntést hozott.

6. § (1) A 4. §-ban és az 5. §-ban foglaltaktól eltérően támogatás nyújtható, ha

a) a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltatóval szemben a 4. § b)-c) és e)-f) pontja szerinti jogsértés elkövetése miatt az 5. § szerinti jogkövetkezményt alkalmazták, és

b) az a) pontban meghatározott jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság a korábbival azonos jogsértés elkövetését nem állapította meg.

(2)[5] A 4. §-ban és az 5. §-ban foglaltaktól eltérően támogatás nyújtható, ha a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltatóval szemben a 4. § a) pontja szerinti jogsértés elkövetése miatt az 5. § a) és b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazták, azonban

a) a munkaügyi hatóság, valamint az állami adóhatóság által kiszabott munkaügyi bírság/mulasztási bírság összege nem haladja meg a harmincezer forintot,

b)[6] a jogsértés egy munkavállaló vonatkozásában került megállapításra, és

c) a jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság a korábbival azonos jogsértés elkövetését nem állapította meg.

(3)[7] Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában több telephellyel rendelkező munkáltató esetében a jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül elkövetett ismételt jogsértésen az ugyanazon telephelyen kétéves időszakon belül jogerős és végrehajtható határozattal megállapított azonos jogsértést kell érteni.

3. A támogatásra való jogosultság vizsgálata

7. § (1) A támogató a támogatói okirat kibocsátása, illetve a támogatási szerződés megkötése előtt is köteles ellenőrizni, hogy a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak-e.

(2) A támogatásra való jogosultság megszűnik, a 6. §-ban foglaltakra is figyelemmel, ha

a) a támogatási igény benyújtójával szemben a támogatás igénylése és a támogatói okirat kibocsátása, vagy a támogatási szerződés megkötése közötti időszakban a 4. §-ban meghatározott jogsértés miatt az 5. § szerinti jogkövetkezménnyel sújtott, munkaügyi jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozatot hoztak, vagy

b) a támogatás igénylése előtt elkövetett jogsértést megállapító közigazgatási határozat a támogatás igénylése és a támogatói okirat kibocsátása vagy a támogatási szerződés megkötése közötti időszakban emelkedik jogerőre és válik végrehajthatóvá.

(3) A támogatástól eleső munkáltató helyébe - új támogatási döntéssel - a rendezett munkaügyi kapcsolatok e rendeletben meghatározott feltételeinek megfelelő új munkáltató léphet.

(4)[8] A támogatást kérő a 6. § (2) bekezdés szerinti esetben a bírságot megállapító határozat másolatát a támogatás nyújtó felé köteles benyújtani.

8. § A támogatói okirat kibocsátását vagy a támogatási szerződés megkötését követően jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált közigazgatási határozattal megállapított jogsértések, illetve ezeknek a hatóság honlapján a támogatói okirat kibocsátását vagy a támogatási szerződés megkötését követő nyilvánosságra hozatala a támogatásra való jogosultságot nem befolyásolja.

9. § (1) A támogatás jogosulatlan igénybevételének minősül, ha a támogatás igénybevételét követően a támogató tudomására jut, hogy a költségvetési támogatás kedvezményezettje a támogatás igénylésének vagy a támogatói okirat kibocsátásának, illetve a támogatási szerződés megkötésének időpontjában nem felelt meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok e rendeletben meghatározott feltételeinek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a támogató a támogatásra vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a támogatás visszafizetése érdekében.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandók abban az esetben is, ha a jogsértést megállapító közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak, és a perben hozott jogerős érdemi bírósági határozat a keresetet elutasította vagy - a közigazgatási határozat jogalapját nem érintve - a hatóság által alkalmazott hátrányos jogkövetkezmény mértéke tekintetében hozott megváltoztató döntést.

10. § A támogatásra való jogosultság kizárását nem érinti, ha a támogatási igény benyújtója a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.

4. A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek igazolása

11. § (1) A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei teljesülésének megállapítása alapjául a következő - 13. §-a szerint készített - iratok szolgálnak:

a) a 4. § a)-e) pontjában meghatározott feltételek tekintetében

aa) a munkaügyi hatóság és

ab) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltató esetén a bányahatóság

által a Met. alapján nyilvánosságra hozott adatokat tartalmazó, továbbá

b) a 4. § a) pontja tekintetében az állami adóhatóság által az Art. alapján nyilvánosságra hozott adatokat tartalmazó, és

c) a 4. § f) pontjában meghatározott feltétel tekintetében az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatóság által az Ebktv. alapján vezetett nyilvántartásból nyilvánosságra hozott adatokat tartalmazó

irat.

(2) A munkáltató a támogatás igénylésével egyidejűleg büntetőjogi felelőssége tudatában arról is nyilatkozik, hogy vonatkozásában a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak a 4. §-ban meghatározott követelményei teljesülnek.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott iratok helyett a rendezett munkaügyi kapcsolatok megállapításának alapjául

a) a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek (a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet) és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a Belügyminisztérium,

b)[9] a külön jogszabályban meghatározott honvédelmi foglalkoztatók esetében a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal által kiállított igazolás szolgál.

5. A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek ellenőrzése

12. § (1) Pályázati úton nyújtott támogatások esetében

a) a támogató,

b) a pályázati eljárásban közreműködő, illetve lebonyolító szerv, az olyan támogatási eljárásban, amelynek lebonyolításában jogszabály felhatalmazása vagy megbízás alapján más szervezet működik közre

a támogatói okirat kibocsátását, illetve a támogatási szerződés megkötését megelőzően a 11. § (1) bekezdésében meghatározott iratok alapján ellenőrzi azt, hogy a pályázó munkáltató vonatkozásában teljesülnek-e a rendezett munkaügyi kapcsolatok e rendeletben meghatározott követelményei.

(2) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálya alá tartozó eljárásban megállapított támogatások esetében

a) az eljárás lefolytatására illetékes támogató,

b) a pályázati eljárásban közreműködő, illetve lebonyolító szerv, az olyan támogatási eljárásban, amelynek lebonyolításában jogszabály felhatalmazása vagy megbízás alapján más szervezet működik közre

a 11. § (1) bekezdésében meghatározott iratok alapján a támogatói okirat kibocsátását, illetőleg a hatósági szerződés megkötését megelőzően ellenőrzi azt, hogy teljesülnek-e a támogatást igénylő munkáltató vonatkozásában a rendezett munkaügyi kapcsolatok e rendeletben meghatározott követelményei.

13. § (1) A támogató minden egyes támogatási eljárásban írásban köteles dokumentálni, hogy a Met., az Ebktv., valamint az Art. rendelkezései szerint nyilvánosságra hozott adatokból ellenőrizte, hogy a támogatás igénylője megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok jogszabályban meghatározott követelményének.

(2) Az írásbeli dokumentáció tartalmazza a munkaügyi hatóság, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatóság, valamint az állami adóhatóság honlapján szereplő adatok közül a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltatóra vonatkozóan kinyomtatott adatokat tartalmazó iratot.

(3) Amennyiben az adatok kinyomtatására bármilyen - különösen technikai - okból nincs lehetőség, a dokumentációnak tartalmaznia kell a támogatási ügyet döntésre előkészítő ügyintéző hivatalos feljegyzését a támogatás igénylőjére vonatkozóan a nyilvántartásban szereplő adatokról, a nyilvántartásba való betekintés időpontjáról és arról, hogy a támogatás igénylőjére vonatkozó adatok kinyomtatására nem volt lehetőség, valamint a készítés dátumát. A feljegyzést az ügyintéző aláírásával látja el.

(4)[10] A (2) bekezdés szerinti hatóságok honlapján szereplő adatok írásbeli dokumentálásának minősül az is, ha a támogató elektronikus formában tárolja a (2) bekezdés szerinti dokumentumot. A dokumentációt zárt rendszerben kell tárolni úgy, hogy a dokumentáció megváltoztathatatlansága biztosítva legyen.

6. Átmeneti és záró rendelkezések

14. § A rendelet szabályait a hatálybalépés időpontjában folyamatban lévő támogatási eljárásokban is alkalmazni kell.

15. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek igazolására alkalmas iratokról szóló 1/2006. (II. 2.) FMM rendelet.

Dr. Matolcsy György s. k.,

nemzetgazdasági miniszter