BH+ 2011.7.288 Aki mást félelemkeltés céljából, de nem személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével, hanem egzisztenciális hátránnyal fenyeget, a zaklatás vétségét nem követi el [Btk. 176/A. § (2) bek. a) pont.].

A városi bíróság a 2010. október 19-én kihirdetett és jogerős ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki

?1 rb. garázdaság vétségében [Btk. 271. § (1) bek.],

?1 rb. zaklatás vétségében [Btk. 176/A. § (2) bek. a) pont] és

?1 rb. testi sértés vétségében [Btk. 170. § (1) bek.].

Ezért őt halmazati büntetésül 320 napi tétel, napi tételenként 300 forint, összesen 96 000 forint pénzbüntetésre ítélte.

A jogerős ítélettel megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt nem kóros elmeállapotú, beszámítási képessége az elkövetéskor sem volt kizárt, vagy korlátozott.

A terhelt élettársa és munkatársa volt V. K., aki szakított vele. Ebbe a terhelt nem nyugodott bele, rendszeresen megjelent V. K. munkahelyén, egy étteremben, ahol ki nem fizetett munkabérét is követelte. Személyesen és telefonon zaklatta az étterem dolgozóit, akik 2009. október végén bejelentést is tettek a rendőrségen.

2009. november 2-án 10 és 11 óra között a terhelt követte V. K.-t és főnökét, Sz. M. sértettet, s utánuk ment egy áruházba.

Az áruházban figyelte mindkettőjüket, majd a pénztárnál beállt eléjük a sorba, és indulatosan szidalmazni kezdte a sértettet. Azért, hogy félelmet keltsen benne, megfenyegette azzal, hogy "neki vége van", tönkreteszi őt és az éttermet, majd kézzel mellkason lökte.

A lökéstől a sértett megtántorodott és a mellette lévő állványnak esett. Az állványon lévő tárgyak közül több eltört, az üvegcsörömpölésre és kiabálásra odaérkező biztonsági őr kihívta a rendőrséget.

A rendőrség kiérkezéséig a terhelt V. K. füléből a fülbevalót kitépte, elgörbítette, majd visszaadta.

A sértett a lökés következtében a mellkas hátsó falának felszínes, 8 napon belül, ténylegesen 2-4 napon belül gyógyuló sérülést szenvedte el, s ezért és zaklatása miatt joghatályos magánindítványt terjesztett elő. V. K. nem tett magánindítványt.

A Be. 259. § (1) bekezdése szerint indokolt jogerős ítélet szerint az eljárt bíróság - egyebek mellett - a Btk. 170. § (1) bekezdését, 176/A. § (2) bekezdés a) pontját és 271. § (1) bekezdését alkalmazta.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt bűnössége megállapítása miatt.

Indokai szerint provokálták, korábbi élettársa V. K. és a sértett összejátszott, a sértett hamisan vádolta, a tanúk sem tettek rá terhelő vallomást. Az eljárt bíróság azonban figyelmen kívül hagyta, amit mondott.

A sértett korábban késsel életveszélyesen megfenyegette; V. K.-tól kapott telefonszámon, mint üzletvezető felhívta a terhelt édesapját és megzsarolta. Az áruházban a sértett megcsörgette a mobilját és szidalmazta, akit ezután lökött meg. A sértett azonban megjátszotta magát, szándékosan esett el. A történtek után pedig V. K. nekiment motorral, amitől agyrázkódást szenvedett.

Aki nem fizetett munkabéréért járt be az étterembe, amit azóta sem kapott meg. Hivatkozott arra, hogy az áruházban keletkezett kárt megtérítette. Ugyanakkor - álláspontja szerint - elmeorvos-szakértői vizsgálata felesleges volt, ezért a költség egy részét az államnak kellene viselnie.

A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, és a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta.

Álláspontja szerint a bűnösség megállapítása, és a helyes minősítés mellett kiszabott büntetés is törvényes.

A Legfelsőbb Bíróság az ügyben a Be. 420. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott; melyen a védő a felülvizsgálati indítványt fenntartotta és azzal, az ügyész pedig írásbeli nyilatkozatában foglaltakkal egyező tartalommal szólalt fel.

A felülvizsgálati indítvány - eltérő indokkal - a következők szerint alapos.

A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 416. §-ának (1) bekezdésében megjelölt anyagi és eljárásjogi okból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.