A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság P.21176/2008/45. számú határozata jogalap nélküli gazdagodás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 324. §, 361. §, 1964. évi III. törvény 10. §, 11. §, 17. §, 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 26. §, 27. §] Bíró: Márkus Eszter

Kapcsolódó határozatok:

*Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság P.21176/2008/45.*, Fővárosi Törvényszék Pf.639856/2010/4., Kúria Pfv.21479/2011/5. (EH 2012.09.P11)

***********

Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság

3. P. III. 21.176/2008/45.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság

a dr. Koczka Éva ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek

a dr. Lesch Katalin jogtanácsos által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen

jogalap nélküli gazdagodás iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.150.000,- (kettőmillió-százötvenezer) forintot, továbbá ezen összeg után 2003. május 29. napjától 2004. december 31. napjáig évi 11%, 2005. január 1. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű késedelmi kamatot, valamint 60.000,- (hatvanezer) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy illeték-feljegyzési joga folytán külön felhívásra fizesse meg az államnak a le nem rótt 129.000,- (százhuszonkilencezer) forint eljárási illetéket. Az alperes személyes illetékmentesége folytán a le nem rótt további 129.000,- (százhuszonkilencezer) forint illeték az állam terhén marad.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalának 38.254,- (harmincnyolcezer-kettőszázötvennégy) forint szakértői díjelőleget, míg a további 38.254,- (harmincnyolcezer-kettőszázötvennégy) forint szakértői díjelőleg a felperes részleges személyes költségmentessége folytán az állam terhén marad.

A felek a jogi képviselet ellátásával kapcsolatban felmerült perköltségüket maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a jelen bíróságnál, de a Fővárosi Bírósághoz címezve lehet előterjeszteni, legalább 3 példányban.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy abban az esetben, ha a fellebbezésben vitatott érték a kétszázezer forintot, illetve a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezésnek az első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. Lényeges eljárási szabálysértésnek az olyan jogszabálysértés minősül, amelynek az ügy érdemi elbírálására kihatása volt. Ha a hivatkozást a fellebbezés nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs, kivéve ha a tények előadására, illetve a bizonyítékok előterjesztésére az elsőfokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének kézhezvételétől számított nyolc napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy abban az esetben, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, vagy ha a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el; bármelyik fél tárgyalás tartását kérheti; ilyen kérelmet a fellebbező fél a fellebbezésében terjeszthet elő.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

I n d o k o l á s

A felperes és a perben nem álló fél neve 1/2 - 1/2 arányban tulajdonosai voltak a Budapest helyrajzi szám helyrajzi szám alatt felvett ingatlannak.

Az alperesi önkormányzat Építési Ügyosztálya határozat száma 1 számú, 1994. november 8. napján kelt határozatával a felperes kérelmére engedélyezte a helyrajzi szám hrsz. alatti ingatlan megosztását oly módon, hogy abból 4 önálló ingatlan jön létre: helyrajzi szám 2 hrsz. alatt 1.478 m2 területtel, helyrajzi szám 3 hrsz. alatt 1.474 m2 területtel, helyrajzi szám 4 hrsz. alatt 310 m2 területtel és helyrajzi szám 5 hrsz. alatt 384 m2 területtel. A határozat kimondta azt is, hogy a helyrajzi szám 4 hrsz-on lejegyzett 310 m2 területet közterületté nyilvánítja, azonban azért kártalanítást a jelen eljárásban nem állapít meg, erre vonatkozóan a tulajdonosok külön megállapodást kötnek. A határozat indokolása szerint az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény (Ét.) 17.§ (3) bekezdése alapján a közterület céljára lejegyzett területért kártalanítás jár. Rögzítette azt is, hogy a határozat végrehajtását a hatóság nem rendelheti el, az érdekeltek a földrészletek tulajdonjogában a jogerős határozatnak megfelelően bekövetkezett változások ingatlan-nyilvántartáson való átvezetését csak szerződés alapján kérhetik.

A felperes a határozat meghozatalát megelőzően, 1994. május 18. napján írásban akként nyilatkozott, hogy a telekrészéről az utcaszélesítés javára ingyen nem mond le.

A felperes és a perben nem álló fél neve 1994. december 7. napján közjegyzői okiratba foglalt közös tulajdont megszüntető szerződést kötöttek a helyrajzi szám. hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában. Eszerint a megosztást követően a felperes tulajdonába kerül a helyrajzi szám 3 hrsz. alatt és a helyrajzi szám 5 hrsz. alatt felvett ingatlan, míg fél neve tulajdonába került a helyrajzi szám 2 hrsz. alatt felvett ingatlan. A szerződésben a tulajdonostársak a helyrajzi szám 4 hrsz. alatti ingatlanról nem rendelkeztek.

A szerződés alapján az azt szerkesztő közjegyző 1994. december 12. napján érkezett beadványában kérte, hogy a Fővárosi Kerületek Földhivatala az ingatlan megosztását a csatolt szerződés és térrajz alapján jegyezze be.

A Fővárosi Kerületek Földhivatala hosszas hiánypótlási eljárás lefolytatását követően földhivatal határozatának száma számú határozatával a helyrajzi szám hrsz. alatti ingatlant törölte, és a helyrajzi szám 2, helyrajzi szám 3, helyrajzi szám 4 és helyrajzi szám 5 hrsz. alatti ingatlanokat bejegyezte. A helyrajzi szám 2, helyrajzi szám 3 és helyrajzi szám 5 hrsz. alatti ingatlanok tulajdonosaiként a szerződésben megjelölt személyeket jegyezte be, míg a helyrajzi szám 4 hrsz. alatti ingatlan tulajdonosaként az alperest jegyezte be.

A fenti ingatlan-nyilvántartási bejegyzés időpontjában a helyrajzi szám 4 hrsz. alatti ingatlan forgalmi értéke 4.300.000,- Ft volt.