A Fővárosi Törvényszék K.33304/2008/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IDEGENRENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2007. évi II. törvény (Harm. tv.) 43. §] Bíró: Fábián Judit

Fővárosi Bíróság

20.K.33.304/2008/9.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság a dr. Izsó István ügyvéd (cím.) által képviselt felperes (tartózkodási helye: cím) a dr. Kontér Tamás igazgató (hiv. szám: 106-T-5721/2/2008.) által képviselt Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (cím.) alperes ellen idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság az alperes 106-T-5721/2/2008. számú, 2008. május 21. napján kelt határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi.

A kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 30.000.- (harmincezer) forint + áfa összegű perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

A bíróság a rendelkezésre álló közigazgatási és peres iratok, valamint a felek nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg:

Felperes ... állampolgár 2006. november 18. napján érkezett Magyarországra "D" típusú vízummal. A felperes 2007. augusztus 24. napján tartózkodási engedély iránti kérelmet terjesztett elő, amelynek mellékleteként csatolta a ... igazolását, amely alapján felvételt nyert az ... Programra, ápoló szakirányra, nappali tagozatra a 2007/2008. tanévre. Az iratok szerint a tandíjat befizette, tanulmányai várható befejezésének ideje 2011. júniusa. Ezt követően a felperes részére kiállításra került a ... sorozatszámú- 2009. június 30. napjáig érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedély. A ... az alpereshez 2008. március 4. napján érkezett levelében közölte, hogy a felperes a 2007/2008. tanév tavaszi félévében passzív félévre került, mivel az őszi félévben a vizsgáit nem tette le, illetve a tavaszi félévre nem jelentkezett be.

Az ügyben hivatalból eljárt Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Engedélyügyi és Regisztrációs Főosztálya a 2008. március hó 6. napján kelt 106-1-18229/2/2008-T. számú határozatával a felperes ... sorozatszámú, 2009. június 30. napjáig érvényes tartózkodási engedélyét visszavonta és kötelezte a Magyar Köztársaság területének a határozat jogerőre emelkedését követő 30. napon történő elhagyására, tekintettel a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 13. § (1) bekezdés d) pontja, 18. § (1) bekezdés a) pontja, a 21. § (1) bekezdés és a végrehajtására kiadott 114/2007. (V. 24.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) 60. § (1) bekezdésére.

A felperes az elsőfokú határozat ellen fellebbezést terjesztett elő, amelyben előadta, hogy a magyar nyelv elsajátítása miatt vannak problémái, ezért nem tudta eredményesen befejezni a félévet. Kifejtette, hogy a továbbiakban keresőtevékenység céljából kéri a tartózkodási engedély megadását, ugyanis időközben egy gazdasági társaság -az ....- beltagja lett és keresőtevékenységet folytat. Fellebbezéséhez csatolt jövedelemigazolást, taggyűlési jegyzőkönyvet, vezető tisztségviselői nyilatkozatot, igazolást a látra szóló banki egyenlegéről, 3 darab munkaszerződést, székhelybérleti szerződést, az .... bankszámlakivonatát, cégbírósági bejegyző végzést, cégmásolatot, társasági szerződést, aláírási címpéldányt, cégkivonatot.

A másodfokú hatóságként eljárt Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Idegenrendészeti Igazgatósága a 2008. május 21. napján kelt 106-T-5721/2/2008. számú határozatával a felperes fellebbezését elutasította, és az elsőfokú határozatot helybenhagyta, egyidejűleg a felperes részére kiállított ... számú ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást visszavonta.

A másodfokú hatóság határozatának indokolásában kifejtette, hogy a felperes a tartózkodási célt csak a tartózkodási engedély hosszabbítása iránti kérelmében változtathatja meg. Álláspontja szerint mivel a felperes érvényes tartózkodási engedélye visszavonásra került ebben az eljárásban nincs lehetősége arra, hogy egy nem igazolt tartózkodási cél helyett egy másik cél igazolásával tartózkodási engedély kiállítására váljék jogosulttá, így a kérelmező által a keresőtevékenység folytatását igazoló okiratok csatolása, illetve az abban foglaltak, jelen ügyben teljes mértékben irrelevánsak, azonban egy újabb, hazája magyar külképviseletén benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor felhasználhatóak. A másodfokú hatóság kifejtette, hogy a felperes tartózkodási célja tanulmányok folytatása céljából nem igazolt, ugyanis folyamatos magyarországi tartózkodása a halasztás időtartama alatt nem indokolt. Ezért a Harm.tv. 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján a fellebbezést elutasította.

A felperes a másodfokú határozat ellen keresettel élt, melyben kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. A felperes kifejtette, hogy álláspontja szerint az alperes helytelenül értelmezi a Harm.tv. és a Ket. rendelkezéseit. Véleménye szerint a Harm.tv. lehetővé teszi a tartózkodási cél megváltoztatását, azonban sem a Harm.tv., sem a végrehajtására vonatkozó jogszabályok nem rendelkeznek annak mikéntjéről, idejéről, módjáról, továbbá nem zárják ki a fellebbezési eljárás során való lehetőségét, ezért speciális rendelkezés hiánya miatt a Ket. rendelkezéseit, mint szubszidiárius jogszabályt kell alkalmazni. A Ket. 102. § (2) bekezdése pedig kifejezetten kimondja, hogy a fellebbezési eljárásban új tények és bizonyítékok is felhozhatók. Sérelmezte továbbá, hogy az alperes nem jelölte meg, hogy mely jogszabályhely írja azt elő, hogy kizárólag a tartózkodási engedély meghosszabbítás iránti kérelemben van mód a tartózkodási cél megváltoztatására. Álláspontja szerint az alperes ezzel megsértette az indokolási kötelezettségét, amelyet a Ket. 72. § (1) bekezdés e), ef) pontja ír elő, valamint jogszabálysértőnek tartja azt is, hogy az alperes az elutasítás jogszabályi alapjaként a határozatban a Harm.tv. 18. § (1) bekezdés a) pontját jelölte meg, azaz a tartózkodási cél hiányát, holott a határozat indokolásában az szerepel, hogy a fellebbezési eljárás során tartózkodási cél váltásnak nincs helye, amely indok nem a hivatkozott jogszabályhelynek felel meg.

Az alperes ellenkérelmében a felperesi kereset elutasítását kérte, hivatkozva arra, hogy álláspontja szerint jogszerűen járt el a hatóság, amikor a tartózkodási cél igazoltságának hiányában a felperes érvényes tartózkodási engedélyét visszavonta, tekintettel arra a tényre, hogy a felperes érvényes hallgatói jogviszonnyal nem rendelkezik. Kifejtette, hogy a felperes érvényes, tanulmányok folytatása céljából kiállított tartózkodási engedélye a tanulmányi cél igazoltságának hiányában került visszavonásra, és erre tekintettel a jogorvoslati eljárás során a felperesnek új tényként vagy bizonyítékként azt kellett volna igazolnia, hogy érvényes hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. Az alperes hangsúlyozta, hogy téves az a felperesi jogértelmezés, amely szerint a Ket. 102. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a tanulmányi célból kiállított tartózkodási engedély visszavonása iránti eljárásban a felperes egy új cél igazolásával az új célú tartózkodási engedély kiállítására lenne jogosult. Jelen eljárás tárgyát nem az képezi, hogy a felperes milyen más tartózkodási cél igazoltságát tudja bizonyítani, hanem az, hogy az első- és másodfokú hatóság jogszerűen vonta e vissza a felperes tanulmányi célú tartózkodási engedélyét érvényes hallgatói jogviszony hiányában. Álláspontja szerint a Harmtv. 18. § (1) bekezdésének a) pontja kogens rendelkezést tartalmaz, amely meghatározza, hogy a hatóságnak mely esetben kell a tartózkodási engedély visszavonása iránt intézkedni. A tartózkodási engedély visszavonásakor a hatóság nem az engedély kiadásának, illetve hosszabbításának feltételeit vizsgálja, erre tekintettel a megváltozott tartózkodási cél igazoltsága nem képezi az eljárás tárgyát.