A Győri Ítélőtábla Gf.20294/2007/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 340. §, 346. §, 355. §, 359. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Farkas Attila, Hammer Sándor, Szalai György

Győri Ítélőtábla

Gf.II.20.294/2007/4.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Győri Ítélőtábla dr. Csizmadia Zsolt ügyvéd által képviselt "A"Kft. felperesnek dr. Bai Mónika ügyvéd által képviselt "B" Rt. alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2007. június 19.napján meghozott G.20.629/2006/18.számú ítélete ellen az alperes részéről 19. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatja, s az alperest terhelő marasztalás összegét 1.020.000,- (Egymillió-húszezer) forintra, ennek 2004. május 1-től 2004. december 31.napjáig járó évi 11 %, 2005. január 1. napjától a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt mértékű késedelmi kamatára leszállítja, ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Az alperes elsőfokú perköltségben való marasztalását mellőzi.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen az alperesnek 120.000,- (Egyszázhúszezer) forint elsőfokú perköltséget.

Az alperes által fizetendő le nem rótt kereseti illeték összegét 70.900,- (Hetvenezer-kilencszáz) forintra leszállítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen az államnak - az illetékügyben eljáró hatóság felhívására - 289.700,- (Kettőszáznyolcvankilencezer-hétszáz) forint le nem rótt kereseti illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen az alperesnek 350.000,- (Háromszázötvenezer) forint másodfokú perköltséget.

Ez ellen a végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

A felperes és ügyvezetője között 2003. december 12-én kelt megbízási szerződésben "C", a felperesi gazdasági társaság képviseletét és az ügyvezetői munkakörrel kapcsolatos feladatok ellátását vállalta. A szerződés értelmében a felperes a megbízási időtartamára "C" ügyvezetőnek a társaság által lízingelt

...gyártmányú .... típusú .... forgalmi rendszámú személygépkocsi használatát biztosította azzal, ha a gépjármű üzemképtelenné válna és legfeljebb 30 napon belül a javítása nem lehetséges, az ügyvezetőnek egy hasonló felső középkategóriájú gépjárművet bocsát a rendelkezésére. A "C" által vezetett BMW gépjármű az alperesnél kötelező felelősségbiztosítással rendelkező személy hibájából 2004. február 9-én közúti balesetet szenvedett és totálkáros lett.

Az alperes a kár rendezésétől elzárkózott, vitatta biztosítottjának kárfelelősségét, ezért a felperes 2004. május 19-én a Győri Városi Bírósághoz benyújtott keresetében a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 171/2000.(X.13.) Kormány rendelet alapján az alperes kötelezését kérte a keletkezett kár (a gépjármű értéke) megfizetésére. A Győri Városi Bíróság G.21.299/2004/22.számú és 2005. november 22-én jogerőre emelkedett ítéletében az alperest 2.713.000,- forint és késedelmi kamatának megfizetésére kötelezte. A megítélt összeget a felperes inkasszó útján 2006. május 29-én kapta meg.

A felperes 2004. április 30-án bérbe vette "C"től az általa lízingelt ...forgalmi rendszámú ... típusú gépjárművet havi 300.000,- forint bérleti díjért és a bérbevett jármű használatát biztosította "C"nek. A szerződés szerint a felperes bérleti díj címén 2004. április 30-án egy összegben 750.000,- forintot, havonkénti banki átutalásokkal 2004. november 26-áig 2.110.000,- forintot, majd a bérleti szerződés 2004. december 1-jei módosítására figyelemmel 2004. december 1. napjától 2005. december 15.napjáig terjedő időszakra egy összegben 3.150.000,- forintot, összesen 6.010.000,- forintot fizetett meg a bérbeadónak.

A felperes végleges kereseti kérelmében - az alperes által a bérautó igénybevételére kifizetett 161.500,- forint beszámításával - kártérítés jogcímén a bérleti díjra kifizetett 5.848.500,- forint és ennek késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Azzal érvelt, hogy az által lízingelt, majd megvásárolt gépjármű az alperesi biztosított hibájából totálkáros lett, a 2003. december 12-én kelt megbízási szerződés alapján pedig kötelessége volt ügyvezetőjének egy felső középkategóriás gépjárművet szolgáltatni. Az alperes a kárrendezéstől elzárkózott, a kártérítési összeget csak hosszabb pereskedés útján kapta meg, pénz hiányában pedig új gépjárművet vásárolni nem tudott. Kárenyhítési kötelezettségének eleget tett, mert gépjármű kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások árajánlata alapján alakította ki a "C"-vel kötött bérleti szerződésben a bérleti díj havi összegét. Az alperes által betudni kért gurulási költség jogalapját vitatta.

Az alperes ellenkérelmében a gépjármű bérletére a felperesnek már kifizetett 161.500,- forinton túl a kereset elutasítását kérte. A bérleti díj havi összegét nem, annak időtartamát és a bérleti díjra kifizetett összeget eltúlzottnak tartotta. Álláspontja szerint nem róható a terhére, hogy a balesetet követően önként nem, csak a peres eljárás után fizette meg a felperes kárát, okozati összefüggés pedig biztosítottja magatartása és a kárként érvényesített bérleti díj között nem áll fenn. Véleménye szerint a felperes kárenyhítési kötelezettségének akkor tett volna eleget, ha a bérletre kifizetett díj helyett egy másik gépjárművet vásárol. Kérte ún. guruló önköltség elszámolását is, és ennek összegét a bérleti díj 15 %-ában jelölte meg.