A Budapest Környéki Törvényszék M.70077/2020/29. számú határozata írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezése tárgyában. [1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 2. § (3) bek.] Bírók: Kis Erzsébet, Komlósiné Kulcsár Erzsébet, Németh Zoltán

Budapest Környéki Törvényszék

Munkaügyi Kollégiuma

21.M.70.077/2020/29.

név ügyvéd (cím1) által képviselt

felperes (cím2) felperesnek,

név2 ügyvéd (cím3) és

név3 meghatalmazott munkavállaló (cím4) által képviselt

alperes1 (cím4) alperes ellen

írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezése, sérelemdíj iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000,- (ötvenezer) Ft perköltséget.

A perben felmerült eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságnál a Fővárosi Ítélőtáblához címezve lehet 3 példányban lehet benyújtani. Az elektronikus kapcsolattartásra köteles fél a fellebbezést is elektronikus úton köteles előterjeszteni.

A bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha

- a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri,

- a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy

- tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni.

A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti; erre a fellebbezés kézbesítésekor figyelmeztetni kell.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha

- az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni,

- a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,

- a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos,

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s :

A bíróság a keresetlevél, az ellenkérelem, a felek nyilatkozatai, a becsatolt iratok taralma, valamint tanú, tanú1, tanú2, tanú3, tanú4, tanú5, tanú6, tanú7 tanúk vallomásai alapján az alábbiakat állapította meg.

A felperes a 2015. január 20. napján kelt kinevezés szerint az alperes intézmény intézményével állt közalkalmazotti jogviszonyban rajz, vizuális nevelés szakos tanár munkakörben. A felek 2017. március 1. napján tanulmányi szerződést kötöttek, ez alapján a felperes vállalta, hogy a intézmény1 tanári (technika tanár mesterképzési) szakán 2017. július 31. napjáig megnevezés képesítést szerez. Az alperes vállalta, hogy a képzéssel összefüggően számla ellenében megtéríti a képzés félévenkénti díjának 30%-át, 90.000,- Ft/félév költség erejéig, illetve a felperes részére a konzultációkon, tréningeken, vizsgákon történő részvételhez szükséges szabadidőt - távolléti díj fizetése mellett - biztosítja. A felperes vállalta, hogy a tanulmányok végzése alatt és az oklevél kiállításának napjától számított további 2 évig a közalkalmazotti jogviszonyát egyoldalúan nem szünteti meg, ugyanekkor az alperes vállalta, hogy ugyanezen időtartamban a felperes közalkalmazotti jogviszonyát fenntartja, kivéve ha erre a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése vagy a munkáltató nem megfelelő közalkalmazotti magatartás tanúsítására hivatkozó felmentése útján kerül sor. A tanulmányi kötelezettségeinek a felperes eleget tett, 2017. június 1. napján sikeres záróvizsgát tett. Ezt követően az alperesi intézmény a felperest technika szakos tanárként is foglalkoztatta. A tanulmányi szerződés alapján a 2015-2016. és a 2016-2017. tanévben a felperes összesen 528.000,- Ft tandíjat fizetett be, a további tandíjat az alperes, illetve a önkormányzat támogatásként fizette be. A felperes a tanulmányai során 56 alkalommal utazott városre, egy út vonatjegy költsége 1945,- Ft volt.

A felperes feladata pedagógusként a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása volt. A felperes feletti (részleges) munkáltatói jogkört 2017-től tanú igazgató (korábban igazgatóhelyettes) gyakorolta. Az alperesi intézményigazgató - a munkáltató irányítási és utasításadási jogkörét gyakorolva - felperessel szakmai kérdésekről szóban, illetve e-mail útján több alkalommal egyeztetett, szakmai vitákat folytatott. Az ilyen szakmai egyeztetések más tanárokkal is általánosak voltak, az alperesi intézmény működéséhez tartoztak, ezek eredményét a felek nem foglalták írásba. Az alperesi intézményigazgató a felperessel lefolytatott ilyen szakmai megbeszéléseket sikertelennek ítélte, a felperes az ezeken felmerült szakmai kéréseket nem tartotta meg. Ezek szakmai megbeszélések, viták során a felek egymással személyiségi jogot sértő módon nem kommunikáltak, egymással a jóhiszeműség és tisztesség megtartásával jártak el.

Az alperesi intézményben a munkáltatói előírás szerint az órák megtartását mellőzve a tanárok akkor engedhették el a diákokat, ha - annak okát megjelölve - az igazgatótól vagy helyettesétől erre engedélyt kaptak. Az engedély nélküli elengedést - amennyiben a vezetők tudomására jutott - a vezetők kifogásolták, szankcionálták. A felperes (és a további tanárok) az általa tartott órán a diákokat nem hagyhatta felügyelet nélkül, a diákok egészségét nem veszélyeztethette.

Az alperesi intézményigazgató - a korábbi szakmai megbeszélések, viták eredménytelensége okán - a felperessel felmerülő további szóbeli szakmai megbeszélések, viták dokumentálásáról döntött. Az így írásba foglalt - és a felperessel utóbb írásban is közölt - szóbeli feljegyzések, figyelmeztetések írásbeli figyelmeztetésnek minősültek.

Az alperesi intézményigazgató a felperes által ellátott tanári feladatokkal kapcsolatban 2018. június 14. napján feljegyzést vett fel, (a továbbiakban: Figyelmeztetés 1.) amely a 11. c osztály előző napi 7. óra rajzórai eseményeiről szólt. A Figyelmeztetés 1. tartalma szerint "a 11. c osztálynak 7. órában rajzórája volt, melyről a kollega három tanuló kivételével az osztályt elengedte. Ezen a napon a diákok a tanárnővel egyeztettek az évvégi eredményükről, mely után a kolleganő visszavonta korábbi engedményét és megtartotta az órát a 11. c osztályban. Ezen azonban nem vett részt mindenki, mert nem értesült a visszavonásról, ugyanis nem az egész osztállyal közölte. felperes a hiányzó tanulókat beírta a digitális naplóba. Intézkedés: A mai napon felperes kolleganőt szóban figyelmeztetem, mint az intézményvezetője, hogy az iskolavezetés engedélye nélkül nem hagyhat el tanórát, nem engedhet el diákokat az óráiról. Továbbá abban az esetben, ha már jogtalanul elengedte az osztályt, akkor nem írhatja be a tanulókat hiányzókat, mert az igazolatlan hiányzásnak jogkövetkezményei vannak."

Az alperesi intézmény 2018. június 14. napján további feljegyzést vett fel (a továbbiakban: Figyelmeztetés 2.), amelynek tárgya 7. osztály 2018. június 14. napjának 4. óra rajzórai eseménye volt: "a 7.a osztály rajzóráján, amely a 4. órában volt a tanulók falevelekkel dolgoztak, folytatták az előző órai munkát. Több tanulónak nem volt elég "alapanyaga" a munka folytatásához, befejezéséhez. A gyerekek ezt jelezték a tanárnőnek. A kolleganő a gyerekeket a rajzórán kiküldte a zuhogó esőbe, melynek során 11 tanuló bőrig ázott. Diákok elmondása szerint "jobb jegyért kellett kimenni". A gyerekekkel való beszélgetésen jelen volt az osztályfőnök, név4 is. A diákok ezután vizes ruhákban ültek be a következő tanítási órákra. Ezt az osztályfőnök és több tanár kollega jelezte az iskolavezetésnek. Intézkedés: a mai napon felperes kolleganőt szóban figyelmeztetem, mind az intézményvezetője, hogy a cselekedetével veszélyeztette ezen tanulók egészségét, testi épségét."