A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40321/2014/9. számú határozata kötbér megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 228. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 197. §, 246. §, 248. §, 305. §, 306. §, 319. §, 320. §, 321. §, 379. §, 380. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Csepinszky Andrea, Klicsuné dr. Sólyom Lívia, Pávlisz Beatrix Hajnalka

Fővárosi Ítélőtábla

22.Gf...../2014/9.

A Fővárosi Ítélőtábla

a dr. Bihary László jogtanácsos által képviselt

felperes neve (fél címe1) felperesnek

a dr. Ruzsa György ügyvéd (fél címe 2) által képviselt

alperes neve (címe) alperesellen

hibás teljesítés és kötbér megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma 2014. március 4. napján hozott 8.G...../2012/52. sorszámú ítélete ellen az alperes által 53. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érinti.

Fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 300.000,- (háromszázezer) Ft másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest 30 napon belül 1938 db telített normál talpfa kicserélésére. Kötelezte továbbá, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 10.174,5 Eurót, és 2.248.320,- Ft perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 4.270 Eurót, és 398.375,- Ft perköltséget.

Indokolásában megállapította, hogy a peres felek szállítási szerződést kötöttek 2010. november 3-án az annak 1. sz. mellékletében szereplő különféle telített bükk, vagy tölgy normál talpfa szállítására. Az elsőfokú bíróság részletesen ismertette a szerződés egyes vonatkozó pontjait. Rögzítette továbbá, hogy az alperes megbízta a ... Erdészeti és Faipari Vizsgáló Laboratóriumát az általa meghatározott telephelyeken gyártott és tárolt 2000 db telítetlen vasúti talpfa minőségének ellenőrzésére az MSZ-EN13145:2001 szabvány alapján, és a felperes (település neve1)-i raktárában a telített vasúti talpfák ellenőrzésére az MSZ-EN351-1:2000 szabvány alapján, valamint a minősített vasúti talpfák eredményének vizsgálati jegyzőkönyvben való összegzésére és értékelésére. Az alperes telephelyén, (település neve2)-ban a laboratórium képviseletében (név1) által felvett 2010. november 2-i jegyzőkönyv szerint 2370 db megvizsgált vasúti talpfából 2060 db megfelelő, 310 db nem megfelelő volt. Ezt követően az alperes a talpfákat telítette, és 2010. november 10-én vasúton a felperes regionális logisztikai központjába, (település neve1)-re szállította. A felperes a talpfákat fenntartás nélkül átvette, alperes pedig az ellenértékéről 72.100 Euró értékben számlát állított ki. Az alperes által megbízott laboratóriumnak a talpfaminősítés tételes vizsgálatáról felvett 2010. november 16-i jegyzőkönyve szerint a 2060 db talpfa megfelelt a MSZ-EN13145:2001 számú szabványban foglalt méreti és minőségi követelményeknek, 310 db pedig nem felelt meg. A laboratórium véletlenszerű mintavételes vizsgálatot végzett, melynek eredményeként megállapította, hogy a megvizsgált telített talpfák az alperes által kiadott certifikáció alapján WEI C GX-+ minőségű kőszénkátrány bázisú olajjal vannak telítve, és megfelelnek a vonatkozó szabványban előírt követelményeknek. A telítőszer pontos típusának ellenőrzéséhez, és a felvett telítőszer mennyiségének meghatározásához a felperes telephelyére beszállított talpfákból mintát vett. A (társaság neve1) 2010. december 17-én a laboratóriumnak küldött levelében arról tájékoztatott, hogy a bevitt impregnáló anyag nem felel meg az EN13991 Type C szabványnak, és a 2001/90/EU utasításnak. A vizsgálati laboratórium ezt követően 2010. december 20. napján felvett jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a korábbi megállapításoknak a minták vizsgálati eredménye nem felel meg, a talpfák nem a GX-+ telítőszerrel voltak telítve. A szer pontos típusát nem lehet meghatározni, de az nem felelt meg a vonatkozó szabvány előírásainak. Ekként a vasúti talpfák nem megfelelő minősítést kaptak, azok beépítését nem javasolták. A felperes a 2010. december 29-én alperesnek küldött levelében az alperest felszólította 2060 db normál talpfa kicserélésére a vonatkozó szabvány előírásainak megfelelő telítőszerrel telített talpfákra. Kérését a 2011. január 18-án küldött e-mailben megismételte. A felek 2011. február 2-án felperes székhelyén tartottak megbeszélést, melynek során a felperes kárigényét közölte az alperessel. A hibás teljesítésnél 15% mértékű kötbér, valamint a beépített 24 db talpfa cseréjére vonatkozóan 625.738,- Ft + áfa költség megfizetését kérte. A vételárról kiállított számla kifizetését a hibás teljesítés miatt visszautasította és visszaküldte az alperesnek. Az alperes a 2011. február 23-án küldött e-mailben értesítette a felperest, hogy összesen 1440 db talpfát (település neve1)-ről elszállított, és a más területen lévő 620 db talpfa elszállítására is sor kerül. A (társaság neve2) 2011. június 1. napján feljelentést tett a (település neve3) Rendező Pályaudvaron vasúti szakanyagok ellenőrzése során felmerült 5.644.917,- Ft értékű talpfák és váltóaljak hiánya miatt. A megindult nyomozást a (település neve3)i Rendőrkapitányság Vasúti Rendőrőrse 2012. március 30. napján felfüggesztette, mert az elkövetők kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható. Azt a határozatban rögzítették, hogy a (település neve3) ... Pályaudvar területen található PFT kertből eltulajdonítottak 122 db normál talpfát 2011. április 20. és 2011. május 19. közötti időben 2.519.106,- Ft összegben. A felperes 2011. december 8. napján alperesnek küldött levelében a szerződés 10. pontjára hivatkozva tájékoztatta arról, hogy peres eljárást indít ellene. Az alperes a 2011. december 20-i válaszlevelében a szerződés 5. pontjára hivatkozva felhívta a felperest a kiállított számla 30 napon belüli kifizetésére azzal, hogy amennyiben az nem történik meg, a szerződés 7. pontja alapján azt felbontottnak tekinti. A felperes a 2012. január 13-i válaszában vitatta fizetési kötelezettsége fennállását.

Az elsőfokú bíróság részletesen ismertette a felperes keresetét, alperes ellenkérelmét és viszontkeresetét. Megállapította, hogy a felperes keresete túlnyomó részt megalapozott, az alperes viszontkeresete pedig alapos. Rögzítette, hogy a szerződéses kötelezettségekre a vonatkozó 593/2008. EK. rendelet alapján, figyelemmel a szerződésben foglalt jogválasztásra, az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) alkalmazandó. A keresetet a Ptk. 379. § (1) bekezdése, és a Ptk. 380. § szerint bírálta el.

Rögzítette, hogy az eljárás során kihallgatásra került (név1) tanú, továbbá megkereste a ... FNK Faanyag-tudományi Intézetét, és a (társaság neve1)-t. Részletesen hivatkozott (név1) tanúvallomására.

A bizonyítási eljárás eredményeként megállapította, hogy a peres felek a Ptk. 380. § szerint meghatározták szerződésükben a talpfák minőségét, a minőség és a mennyiség megvizsgálásának módját, ezek kifogásolásának rendjét szabványra utalással. A szerződés 6. pontjában az alperes 5 év jótállást vállalt, a minőségi ellenőrzés a felperes telephelye volt, a minőségi átvevő pedig a ... FNK Faanyag-tudományi Intézet, annak képviseletében (név1). Hivatkozott az elsőfokú bíróság a Ptk. 248. § (1) és (2) bekezdéseire, és rögzítette, hogy a 248. § (4) bekezdése alapján a felperes a jótállási határidő alatt közölte kifogását az alperessel.