11/2011. (V. 6.) BM utasítás

a Belügyminisztérium és szervei készenlétbe helyezéséről, minősített időszaki működésének szabályairól, valamint személyi állományának értesítéséről

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 53. § (1) bekezdésének, valamint a (2) bekezdésének a) pontja alapján, figyelemmel a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2010. (IX. 2.) BM utasításra, illetve a jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésére a következő utasítást adom ki:

I. Fejezet

A KÉSZENLÉT FOKOZÁSA, A MINŐSÍTETT IDŐSZAKI MŰKÖDÉS SZABÁLYAI

Általános rendelkezések

1. Az utasítás hatálya kiterjed a Belügyminisztérium hivatali egységeire, a minisztériumi szervekre, az önálló belügyi szervekre, valamint a Belügyminisztérium szakmai felügyelete alatt álló gazdasági társaságokra (a továbbiakban együtt: BM szerv) és azok személyi állományára.

2. A BM szerv minősített időszaki feladatainak és az önálló belügyi szerv készenlétbe helyezéséhez szükséges feladatoknak a tervezését, szervezését és végrehajtását, valamint a személyi állomány értesítését az utasításban meghatározott előírások alapján kell végrehajtani.

3. Eltérő rendelkezés hiányában az önálló belügyi szerv rendkívüli állapot idején, megelőző védelmi helyzet idején, váratlan támadás esetén, illetve szükségállapotban (a továbbiakban együtt: minősített időszakban) feladatai ellátását TELJES KÉSZENLÉT-ben, az utasításban meghatározott intézkedések végrehajtásával biztosítja.

4. Eltérő rendelkezés hiányában az önálló belügyi szerv készenlétbe helyezése a minősített időszaki feladatok végrehajtására történő felkészülés érdekében, a veszélyeztetettséggel arányosan történik. A készenlétbe helyezés feltételeit az önálló belügyi szerv békeidőszaki tevékenysége során teremti meg.

5. Az önálló belügyi szerv készenlétbe helyezésére a következő készenléti fokozatok kerülnek alkalmazásra:

a) MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT,

b) FOKOZOTT KÉSZENLÉT,

c) TELJES KÉSZENLÉT.

6. A BM szerv a békeidőszaki rendeltetésének, szervezeti felépítésének és rendszeresített létszámának megfelelően hajtja végre honvédelmi feladatait.

7. Az országot ért váratlan légitámadás, vagy annak közvetlen veszélye esetén, a Magyarországon működtetett műsorszóró rádió- és televízióállomások adásában, a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. közleményének átvételével elrendelt légiriadó a BM szerv vonatkozásában a TELJES KÉSZENLÉT elrendelését jelenti.

8. Az önálló belügyi szerv készenlétének fokozására, kitelepítésére, készenléti fokozat elrendelése nélkül az utasítás egyes rendelkezéseinek bevezetésére a belügyminiszter külön utasítást adhat.

9. A 7. pontban meghatározott esetben az önálló belügyi szerv megteszi a személyi állománya megóvása érdekében szükséges intézkedéseket.

10. Az önálló belügyi szerv készenléti fokozatba helyezése történhet a fokozatok sorrendjében vagy azok közül az egyes fokozatok elhagyásával. Amennyiben valamelyik fokozatot nem előzte meg egy vagy több közbeeső fokozat, úgy a közbeeső fokozatra előírt szabályokat is végre kell hajtani.

11. A készenléti fokozatok, valamint a minősített időszaki feladatok pénzügyi, anyagi-technikai, egészségügyi, híradó és informatikai biztosításáról külön utasítás rendelkezik.

A MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT

12. A MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT az önálló belügyi szerv olyan állapota, amikor a békeidőszaki tevékenysége ellátása mellett külön szabályok kerülnek bevezetésre a készenlét fokozása érdekében.

13. A MEGELŐZŐ KÉSZENLÉTI fokozat feladatainak végrehajtása során biztosítani kell:

a) az állam- és közbiztonság, a közigazgatás működésének fenntartását, a lakosság életének és az anyagi javainak a fokozott védelmét,

b) a személyi állomány védelmével, illetve a fegyveres cselekmények következményeinek csökkentésével kapcsolatos szabályok bevezetését,

c) a vezetési pontok (tartalék vezetési pontok), működési helyek előkészítését és a működés feltételeinek aktivizálását,

d) a nyílt és rejtjelzett távközlési feladatok biztosításában részt vevő személyi állomány készenlétét és a technikai berendezések előkészítését,

e) a polgári védelem vezetést biztosító, híradó és informatikai, valamint logisztikai szerveinek megalakítását.

14. A MEGELŐZŐ KÉSZENLÉTI fokozat elrendelését követően:

a) az ügyeleti szolgálatok értesítik az alárendelt ügyeleti szolgálatokat (ügyeletes személyeket) a bevezetett készenléti fokozatról és szabályokról,

b) munkaidő után és munkaszüneti napokon történő elrendelés esetén az ügyeleti szolgálatok végrehajtják értesítési feladataikat,

c) az önálló belügyi szerv vezetője tájékoztatja az alárendelt vezetőket és meghatározza a végrehajtandó feladataikat,

d) az alárendelt vezetők végrehajtják a személyi állomány eligazítását az elrendelt készenléti fokozatról és megkezdik a részükre meghatározott feladatok végrehajtását.

15. A MEGELŐZŐ KÉSZENLÉTI fokozat feladatai végrehajtása érdekében az önálló belügyi szervnél:

a) szabadság a továbbiakban csak különösen indokolt esetben engedélyezhető. A szabadságot engedélyező vezető gondoskodik a munkahelyen (szolgálati helyen) kívül tartózkodók nyilvántartásáról, értesítésük biztosításáról,

b) meg kell szervezni a munkaidőn túli időszakra, valamint munkaszüneti napokra a vezetők készenléti szolgálatát,

c) felül kell vizsgálni az ügyeleti rendszert ahol ügyeleti szolgálat működik, ott intézkedni kell a szolgálat megerősítésére, azokon a helyeken, ahol ügyeleti szolgálat nem működik, de az elrendelt feladatok indokolják, ott ügyeleti szolgálatot kell létrehozni,

d) a szolgálati utakat minimálisra kell korlátozni, intézkedni kell a folyamatban lévő ellenőrzések gyorsított befejezésére, fel kell készülni a tanintézetekben tanulók és a szabadságon lévők, illetve az egyéb okból távollévők visszarendelésére,

e) intézkedni kell a kijelölt személyi állomány tartózkodási helyének, illetve elérhetőségének pontos nyilvántartására,

f) pontosítani kell a készenlét további fokozásának feladatait, valamint a különleges intézkedések végrehajtására készített készenlétbe helyezési terveket és okmányokat,

g) elő kell készíteni az együtt tartásra kötelezett személyi állomány elhelyezését és élelmezését,

h) az együtt tartásra kötelezett állomány kijelölésekor mentesíteni kell a terhes nőket terhességük orvosi megállapításának idejétől, azokat az egyedülálló szülőket, akiknek 18 éven aluli gyermekük van, továbbá azokat a dolgozókat, akiknek gondozásra szoruló közvetlen hozzátartozójuk van és annak felügyeletéről, gondozásáról más módon gondoskodni nem tudnak. Az olyan szülők esetében, ahol mindketten BM szervnél dolgoznak és 18 éven aluli gyermekük, vagy gondozásra szoruló közvetlen hozzátartozójuk van és felügyeletéről más módon gondoskodni nem tudnak, az érintett szervek vezetői egyeztetést követően a szolgálati érdek figyelembevételével rendelkezzenek, hogy melyik fél kötelezett a bevonulásra.

16. Az önálló belügyi szerv vezetője ügyeleti szolgálata útján 6, 14 és 19 órai zárással, a zárást követő 1 órán belül jelenti - a napi jelentési kötelezettségen túl - az elöljáró ügyeleti szervnek a feladatok végrehajtásának helyzetét.

17. A MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT feladatainak végrehajtását követően az önálló belügyi szerv gyakorlatoztassa a különböző feladatok végrehajtására szervezett szolgálatokat, csoportokat és személyeket.

A FOKOZOTT KÉSZENLÉT

18. A FOKOZOTT KÉSZENLÉT az önálló belügyi szerv olyan állapota, amikor a békeidőszaki tevékenység fokozottabb ellátása mellett végrehajtja a MEGELŐZŐ KÉSZENLÉTI fokozatra előírt szabályokat és felkészül a TELJES KÉSZENLÉTI fokozatra előírt feladatok végrehajtására.

19. A FOKOZOTT KÉSZENLÉT munkaidőn túli, illetve munkaszüneti napokon történő elrendelése esetén a kijelölt önálló belügyi szerv teljes személyi állománya - a 65. pontban meghatározott kör kivételével - berendelhető.

20. A FOKOZOTT KÉSZENLÉT feladatainak végrehajtása érdekében az önálló belügyi szervnél:

a) fel kell függeszteni a szabadnapok kiadását, be kell szüntetni a szabadságok engedélyezését,

b) a szabadságon lévő személyi állományt vissza kell rendelni szolgálati (munka-) helyére,

c) a személyi állomány részére tartott valamennyi összevont jellegű képzést be kell szüntetni és a tanfolyamokon lévő személyi állományt vissza kell rendelni a vezénylő szervhez,

d) kötelezni kell az együtt tartásra ki nem jelölt személyi állományt - munkaidő után - a lakóhelyén, tartózkodási helyén való tartózkodásra,

e) meg kell teremteni a tartalék vezetési pontokon az élet- és munkafeltételeket biztosító működőképesség feltételeit.

21. Munkaidő után és munkaszüneti napokon

a) az önálló belügyi szerv objektumaiban el kell helyezni és együtt kell tartani a vezetőket, a védelmi igazgatási szakterületen dolgozókat, a különleges és speciális feladatokra kijelölt csoportokat és személyeket, a gépjárművezetőket, a távol lakókat és a nehezen értesíthetőket, és

b) gondoskodni kell az együtt tartott személyi állomány elhelyezéséről és élelmezéséről.

A TELJES KÉSZENLÉT

22. A TELJES KÉSZENLÉT során az önálló belügyi szervek biztosítják az állam, a lakosság életének és az anyagi javaknak a komplex védelmét, valamint a közbiztonság fenntartását, illetve befejezik mindazon feltételek megteremtését, amelyek biztosítják a minősített időszak esetén jelentkező rendkívüli feladatok azonnali megkezdését.

23. A TELJES KÉSZENLÉT során végre kell hajtani:

a) a - a 65. pontban meghatározott kör kivételével - teljes személyi állomány értesítését, készenlétbe helyezését és együtt tartását,

b) a tartalék vezetési pontokon az élet- és munkafeltételeket biztosító működőképesség feltételeinek biztosítását.

24. A minősített időszaki tervek alapján létrehozott vezető szervek és a tartalék vezetési pontok kijelölt állománya szükség esetén szervezetten elfoglalja a meghatározott működési helyeket.

25. A hivatásos állomány egyéni védőeszközeit állandó készenlétben kell tartani.

A készenléti fokozatokra előírt szabályok bevezetésének normaideje

26. A készenléti fokozatokra előírt szabályok bevezetésének időpontja az elrendeléssel kezdődik.

27. A MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT elrendelése esetére előírt szabályok bevezetésének normaideje 4 nap.

28. A FOKOZOTT KÉSZENLÉT elrendelése esetére előírt szabályok bevezetésének normaideje 5 nap. Ha a FOKOZOTT KÉSZENLÉT elrendelésére MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT-ből kerül sor, akkor a normaidő 1 nap.

29. A TELJES KÉSZENLÉT elrendelése esetére előírt szabályok bevezetésének normaideje 8 nap. Ha a TELJES KÉSZENLÉT elrendelésére a MEGELŐZŐ KÉSZENLÉT-ből kerül sor, akkor a normaidő 4 nap, ha a FOKOZOTT KÉSZENLÉT-ből, akkor a normaidő 3 nap.

30. Az általános időnormákon belül egy-egy szabály bevezetésének, illetve végrehajtásának részidejét a vezetők külön szabályozhatják.

A készenlét fokozására, a minősített időszaki feladatokra felkészülés szabályai

31. Az utasításban előírt szabályok bevezetését és a kitelepülést - ha annak késedelmes elrendeléséből különösen jelentős hátrány származhat - a saját és alárendelt szervei részére az önálló belügyi szerv vezetője is elrendelheti. Az elrendelés tényét és a tett intézkedéseket haladéktalanul jelenteni kell a felettes vezetőnek.

32. A BM szerv minősített időszakra való felkészülését a várható feladatok megtervezésével, a személyi állomány - ehhez igazodó - képzésével, továbbképzésével, a bonyolultabb feladatok ellátására való felkészítésével és begyakoroltatásával, valamint a működéshez szükséges anyagi-technikai feltételek biztosításával kell végrehajtani.

33. Az önálló belügyi szerv a minősített időszaki feladatai ellátására való felkészülés érdekében, a békeidőszaki feladatai ellátása mellett:

a) felkészíti az ügyeleti szolgálatokat és a személyi állományt az értesítési, illetve a készenlétbe helyezés feladatai gyors, pontos végrehajtására,

b) tervezi a készenlétbe helyezéssel és a minősített időszaki továbbműködéssel összefüggő feladatokat,

c) felkészül az állam, a lakosság élete és anyagi javai fokozottabb védelme, valamint a közbiztonság fenntartása érdekében a honvédelmi felkészítés feladatai, valamint a rendkívüli intézkedések végrehajtására,

d) kiemelt figyelmet fordít a személyi állomány képzésére, továbbképzésére, valamint a minősített időszaki feladataik begyakoroltatására és ellenőrzésére,

e) biztosítja a minősített időszaki működéshez szükséges személyi és anyagi-technikai feltételeket.

34. Az önálló belügyi szerv a készenlétbe helyezés és a minősített időszaki működés biztosítása érdekében előzetesen elkészíti az erre vonatkozó terveket és azokat naprakész állapotban tartja, továbbá felkészül az adott készenléti fokozat elrendelése esetén a meghatározott feladatok végrehajtására, valamint intézkedik a kijelölt személyi állomány tartózkodási helyének, illetve elérhetőségének pontosítására.

35. Az önálló belügyi szerv vezetője saját hatáskörben kijelöli, illetve működteti azt a szervezeti egységet, amely - a Miniszteri Kabinet koordinációja és ellenőrzése mellett - tervezi, szervezi és végzi vagy más alaprendeltetés szerinti feladataival együtt ellátja a minősített időszakra történő felkészülés feladatait. Az önálló belügyi szerv vezetője saját hatáskörében szabályozza a területi és helyi szervek minősített időszaki feladatait, az ezekre való felkészítés módját és feltételrendszerét.

36. A rendkívüli állapot idején történő folyamatos vezetés biztosítása érdekében a békeidőszaki feladatok ellátásának időszakában ki kell jelölni és biztosítani:

a) a Honvédelmi Tanács mellett működő Belügyi Hivatal személyi állományát és működésének anyagi-technikai feltételeit,

b) a központi szervek, valamint területi szerveik tartalékvezetésének személyi állományát és működésük anyagi-technikai feltételeit.

37. A belügyi minősített időszaki vezetés szervezetét és feladatait a belügyminisztériumi, az önálló belügyi szervekét pedig a szervre vonatkozó minősített időszaki Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

38. Az önálló belügyi szerv a készenlétbe helyezése, illetve a minősített időszakra való felkészülése érdekében - a Miniszteri Kabinet koordinációja mellett - kidolgozza azokat a minősített időszakban hatályba lépő, szakterületére vonatkozó intézkedéseket, amelyek feladatai végrehajtásához szükségesek.

39. Az önálló belügyi szerv vezetője a minősített időszaki feladatok végrehajtására való felkészülés során a személyi állománnyal ismerteti feladatait, melyek végrehajtását éves ütemtervek alapján tartandó gyakorlatok keretében ellenőrzi.

40. Az önálló belügyi szerv vezetője a saját hatáskörben tervezett készenlétbe helyezési és értesítési gyakorlatokról és ellenőrzésekről a tárgyévet megelőző év december 15-éig tájékoztatja a miniszteri kabinetfőnököt.

41. A területi belügyi szervek készenlétbe helyezését érintő gyakorlatokat a fővárosi és megyei védelmi bizottságok gyakorlataival összhangban, együttesen kell végrehajtani.

42. Az önálló belügy szerv vezetője (parancsnoka) évente ellenőrzi és értékeli a szakirányítása alá tartozó szervnél a minősített időszaki felkészüléssel kapcsolatos feladatok végrehajtását, részt vesz a minősített időszaki felkészítésben.

43. Az önálló belügyi szerv vezetője - a miniszteri kabinetfőnök előzetes tájékoztatása mellett - engedélyezheti az általa irányított szerv személyi állományának egy részére kiterjedő gyakorlatok végrehajtását.

44. A minősített időszaki felkészülés ellenőrzésére jogosult:

a) a belügyminiszter,

b) a közigazgatási államtitkár,

c) a miniszteri kabinetfőnök és

d) az általuk megbízó levéllel ellátott személy.

45. Az önálló belügyi szerv vezetője, valamint helyettese és az általuk megbízólevéllel ellátott személy jogosult ellenőrizni az önálló belügyi szerv vezetője által irányított szervek minősített időszaki felkészülését.

46. Az önálló belügyi szerv vezetője évente január 31-ig, első alkalommal 2012. január 31-ig tájékoztatja a miniszteri kabinetfőnököt a minősített időszaki felkészülés helyzetéről.

II. Fejezet

A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY ÉRTESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI

Általános rendelkezések

47. A BM szerv személyi állományából értesíteni kell mindazon személyeket, akikre beosztásuk alapján - az 55. pontban meghatározott esetekben - a feladatok végrehajtására szükség van. Az értesítésre kötelezetteket erről a tervek ismertetésével egy időben tájékoztatni kell.

48. A személyi állomány tekintetében külön nyilatkozatban kell rögzíteni a munkaidőn túli kötelezettség tudomásulvételét, valamint a hozzájárulást az értesítéshez szükséges személyi adatok (név, lakcím, vezetékes és mobil telefonszám, e-mail cím) felhasználásához, melyeket csak az értesítési feladat végrehajtásához lehet felhasználni.

49. Az értesítést úgy kell megszervezni, hogy az biztosítsa a személyi állomány szolgálati, illetve munkahelyére a meghatározott normaidőn belül történő beérkezését.

50. A BM szerv az értesítés végrehajtására az utasítás Mellékletében meghatározott tartalommal "Értesítési Tervet", és annak mellékleteként "Értesítési Névjegyzéket" készít, és kijelöli a személyi állomány értesítésével megbízott személyt (a továbbiakban: értesítési megbízott). Az utasítás Mellékletében meghatározott "Értesítési Névjegyzék" - megfelelő adattartalommal - más formában is előállítható. Az "Értesítési Névjegyzék" naprakészen tartásáról a BM szerv vezetője intézkedik.

51. A BM szerv vezetőjének, valamint az ügyeleti szolgálatnak készen kell állnia - a távközlési, illetve informatikai berendezések üzemen kívül kerülése esetén is - a saját személyi állomány, valamint az alárendelt szervek vezetőjének, megbízottjának vagy ügyeletének értesítésére. Az ügyeleti szolgálat nyilvántartja a BM szerv vezetőjével, valamint az értesítési megbízottal történő, a munkaidő utáni összeköttetés módját.

52. A BM szervek értesítésével összefüggő szakmai feladatokat a Terrorelhárítási Központ szervezetében működő BM Ügyeleti Osztály végzi. A Belügyminisztérium hivatali egységei vezetőinek, azok értesítésének eredménytelensége esetén az értesítési megbízottainak értesítését a BM Ügyeleti Osztály hajtja végre.

A személyi állomány értesítése

53. A személyi állomány értesítése lehet:

a) részleges, ha az értesítés az értesítésben meghatározott, vagy valamennyi BM szerv értesítésre kötelezett állományának csak kijelölt részét érinti,

b) teljes, ha az értesítés az értesítésben meghatározott, vagy valamennyi BM szerv értesítésre kötelezett állományának - a mentesítettek kivételével - egészére kiterjed.

54. Az értesítés az elrendelésre jogosultak által történhet:

a) személyesen,

b) hírközlő eszközökön keresztül vagy

c) az ügyeleti szolgálatok útján szóban vagy írásban.

55. Az értesítési feladatok elrendelhetők:

a) minősített időszak kihirdetése vagy annak közvetlen veszélye esetén, egyrészt a készenlét fokozása érdekében, másrészt egyes rendkívüli intézkedések részeként,

b) az országot ért váratlan támadás, vagy annak közvetlen veszélye esetén,

c) egyéb esetben, többek között: elemi csapás vagy súlyos baleset, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetve elhárítása érdekében nyílt szövegű utasítással és a bekövetkezett esemény megjelölésével,

d) az értesítési feladatok gyakorlása és ellenőrzése céljából.

56. A BM szerv állományának részleges, vagy teljes értesítését elrendelheti:

a) a belügyminiszter,

b) a közigazgatási államtitkár, és

c) az általuk megbízólevéllel ellátott személy,

d) amennyiben a központi utasítás kiadásához szükséges idő miatti késedelem különösen jelentős hátrányt (életveszélyt, anyagi kárt) okozna, természeti, ipari és civilizációs katasztrófa, tömegszerencsétlenség esetén az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának megvédése, az anyagi értékek megóvása (megőrzése) céljából, váratlanul jelentkező szolgálati feladatok erő-eszköz szükségletének biztosítására személyi állománya vonatkozásában az önálló belügyi szerv vezetője.

57. Az 56. pont d) alpontjában meghatározott esetekben az elrendelés tényét és a tett intézkedéseket - amint az lehetővé válik - az értesítést elrendelő vezetőnek jelentenie kell a felettes szerv vezetőjének, illetve az elöljáró parancsnoknak, valamint tájékoztatni kell a fővárosi, megyei, helyi védelmi bizottság elnökét.

58. Az értesítés személyesen történő elrendelése esetén az ügyeleti szolgálat, illetve az ügyelettel nem rendelkező szerv vezetője vagy megbízottja:

a) ellenőrzi az elrendelő személyazonosságát, jogosultságát a feladat elrendelésére,

b) feljegyzi, hogy kitől, milyen feladatot kapott, illetve annak időpontját (nap, óra, perc), valamint az elrendelőnél lévő megbízólevél számát,

c) jelenti a felettes szerv vezetőjének a feladat vételét, majd az "Értesítési Tervben" foglalt feladatok végrehajtását megkezdi. Az értesítés befejezéséről tájékoztatni kell az elrendelő szerv vezetőjét (ügyeletét),

d) indokolt esetben kezdeményezi az ügyeleti szolgálat megerősítését.

59. Az értesítés hírközlő eszközön történő elrendelése esetén az ügyeleti szolgálatnak, illetve az értesítésre kijelölt vezetőnek vagy értesítési megbízottnak az 58. pont b)-d) alpontjának végrehajtása előtt a BM Ügyeleti Osztály általi visszaigazolással ellenőriznie kell a közlemény leadásának jogosságát és hitelességét.

60. Azon BM szerveknél, ahol ügyeleti szolgálat nem működik, a BM szerv vezetője vagy helyettese, illetve a megbízott személy az 58-59. pontban meghatározottak szerint intézkedik az értesítés végrehajtására.

61. Az értesítési feladat elrendelése esetén a személyi állomány értesítése az alábbi szöveg közlésével történik:

"SZOLGÁLATI (MUNKA-) HELYÉRE VONULJON BE!"

62. A személyi állománynak az értesítés vétele után:

a) szolgálati (munka-) helyére a legrövidebb időn belül be kell vonulnia,

b) jelentkeznie kell a vezetőjénél és a továbbiakban annak utasítása szerint kell eljárnia.

63. Az értesítés elrendelése esetén a beérkezés normaideje 6 óra, amely az elrendelő utasítás kiadásának időpontjától kezdődik. A beérkezés normaidejét a BM szerv vezetője - a feladat indokoltságának és jellegének függvényében -csökkentheti.

64. Ha a berendelt személy az értesítésben meghatározott feladat végrehajtásában akadályoztatva van, arról haladéktalanul tájékoztatnia kell vezetőjét vagy a szerv ügyeletét.

65. Az utasításban meghatározottak alapján elrendelt értesítés esetén a BM szerv vezetője mentesíti a szolgálati (munka-) helyre történő bevonulás alól:

a) a terhes nőket,

b) azokat az egyedülálló szülőket, akiknek 18 éven aluli gyermekük van, továbbá azokat a dolgozókat, akiknek gondozásra szoruló közvetlen hozzátartozójuk van és annak felügyeletéről, gondozásáról más módon gondoskodni nem tudnak. Abban az esetben, ha mindkét szülő BM szervnél, vagy más fegyveres szervnél foglalkoztatott és 18 éven aluli gyermekük, vagy gondozásra szoruló közvetlen hozzátartozójuk van és felügyeletéről más módon gondoskodni nem tudnak, az érintett szervek vezetői egyeztetést követően a szolgálati érdek figyelembevételével rendelkezzenek, hogy melyik fél kötelezett a bevonulásra,

c) a betegállományban lévőket,

d) a rendelkezési állományban lévőket annál a szervnél, ahol rendelkezési állományban vannak,

e) a kirendelteket, kiküldetésen lévőket és a határozott időre áthelyezetteket az eredeti munkavégzési helyükön,

f) a felmentési idejüket töltőket,

g) a tartalékállományban lévőket,

h) a személyi állomány szolgálati vagy hivatali beosztásából felfüggesztett tagját.

Az értesítés gyakorlásának és ellenőrzésének rendje

66. A BM szervnél az értesítés gyakoroltatását és ellenőrzését - a jóváhagyott terveknek megfelelően - az ellenőrzöttek számára váratlanul és a hivatali munkaidőt legalább négy órával megelőzően vagy legalább négy órával később kell elrendelni és levezetni.

67. A BM szerv vezetője az irányítása alá tartozó szerv személyi állománya vonatkozásában 3 évente az értesítést ellenőrzi. Az éles értesítési feladatok a gyakorlatot kiváltják. A gyakorló értesítés időpontjáról a felettes szervet tájékoztatja és a gyakorlatról - a 72. pontban foglalt értékelési szempontok alapján - jelentést készít, melyet a miniszteri kabinetfőnöknek felterjeszt.

68. Az értesítés gyakoroltatására és ellenőrzésére valamennyi szervnél jogosultak az 56. pontjában felsorolt vezetők.

69. A személyi állomány értesítését gyakoroltatás és ellenőrzés céljából a 61. pontban leírt szöveg közlésével kell végrehajtani, jelezve, hogy gyakorlat végrehajtásáról van szó.

70. A gyakorlatok és ellenőrzések alkalmával a 65. pontban felsoroltakon túl TILOS berendelni:

a) a szolgálati okból távollévőket,

b) a szabadságon lévőket.

71. A végrehajtott értesítés értékelése "Megfelelő", illetve "Nem megfelelő" minősítésű lehet. "Megfelelő", ha az ellenőrzött szerv értesített állományának legalább kétharmada megfelelt az ellenőrzés követelményeinek. Egyéb esetben az eredmény "Nem megfelelő". "Nem megfelelő" minősítés esetén a hiányosságok megszüntetése után, de legkésőbb hat hónapon belül újabb értesítési gyakorlatot kell elrendelni.

72. Az ellenőrzésről szóló jelentésben értékelni kell:

a) a vezetői és személyi állomány intézkedő képességét és gyakorlottságát,

b) a tervek és egyéb okmányok naprakészségét, kezelhetőségét és összehangoltságát,

c) az ügyeleti szolgálatok felkészültségét, a szolgálati okmányok naprakészségét, az értesítési rendszer működőképességét,

d) az ellenőrzésben érintett állomány létszámát,

e) az értesítési feladat begyakorlottságát és végrehajtásának színvonalát (munkafegyelem, öltözet, felszerelés, munkaképesség elérése stb.),

f) az ellenőrzés végrehajtásának költségét.

III. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

73. Az önálló belügyi szerv vezetője az utasítás hatálybalépését követő 60 napon belül részletesen szabályozza a vezetése, illetve az irányítása alá tartozó szervek készenlétbe helyezésével és értesítésével összefüggő feladatokat, és a személyi állomány értesítésének végrehajtására - az 50. pontban meghatározottak szerint - intézkedést ad ki.

74. Az önálló belügyi szerv vezetője gondoskodik arról, hogy az érintett személyi állomány a készenlétbe helyezéssel összefüggő feladatait az utasítás hatályba lépését követő 6 hónapon belül részletesen ismerje meg, és a 39. pontban előírtak szerint gyakorolja be.

75. A Belügyminisztérium hivatali egysége, a minisztériumi szerv, valamint a Belügyminisztérium szakmai felügyelete alatt álló gazdasági társaság vezetője az utasítás hatálybalépését követő 30 napon belül elkészíti az "Értesítési Terv"-et, és a miniszteri kabinetfőnöknek megküldi a saját és az értesítési megbízott értesítési címét, elérhetőségi adatait (telefon, e-mail cím).

76. A Miniszteri Kabinet a BM Személyügyi Főosztállyal és a BM Ügyeleti Osztállyal együttműködve - a részére megküldött adatok alapján - az utasítás hatályba lépését követő 60 napon belül elkészíti a Belügyminisztérium "Értesítési Terv"-ét, amelyet a közigazgatási államtitkár hagy jóvá.

77. Ez az utasítás 2011. június 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Belügyminisztérium és szervei, valamint a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok készenléte fokozásáról, minősített időszaki működésük elveiről szóló 28/2001. BM utasítás, a belügyminiszter irányítása és felügyelete alá tartozó szervek személyi állományának értesítésére című 40/2001. BM utasítás, a belügyminiszter irányítása és felügyelete alá tartozó szervek személyi állományának értesítéséről szóló 40/2001. BM utasítás módosításáról szóló 25/2005. BM utasítás, és a büntetés-végrehajtás szervei magasabb készültségbe helyezési és minősített időszaki működésének elveiről szóló 4/1996. (IK. Bv. Mell. 10.) IM utasítás hatályát veszti.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

Melléklet a 11/2011. (V. 6.) BM utasításhoz