32001D0163[1]

Az Európai Parlament és a Tanács határozata 163/2001/EK (2001. január 19.) az európai audiovizuális műsorkészítő ágazatban működő szakemberek képzési programjának megvalósításáról (MEDIA Oktatás) (2001-2005)

Az Európai Parlament és a Tanács határozata 163/2001/EK

(2001. január 19.)

az európai audiovizuális műsorkészítő ágazatban működő szakemberek képzési programjának megvalósításáról (MEDIA Oktatás) (2001-2005)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 150. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [3],

a Szerződés 251. cikkében [4] megállapított eljárásnak megfelelően,

mivel:

(1) 1998. április 6-8. között a Bizottság, a soros elnökséggel együttműködve, európai audiovizuális konferenciát tartott Birminghamben a "Digitális kor kihívásai és lehetőségei" címmel. E konzultációs folyamat során hangsúlyozta az európai audiovizuális ágazat számára nyújtandó, magas színvonalú képzési program igényét, amely a digitális korszak minden új szempontjára koncentrál. A Tanács 1998. május 28-án tartott ülésén tudomásul vette a fent említett konferencia végső következtetéseit, és az erős, versenyképes műsorkészítő ágazat ösztönzésére alkalmas új rendszerek kialakítására hívott fel.

(2) A Magas Szintű Audiovizuális Politikai Csoport 1998. október 26-i, "A digitális kor: európai audiovizuális politika" című jelentése arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi környezetben az audiovizuális ágazathoz kapcsolódó alap- és folyamatos képzést egyaránt meg kell erősíteni.

(3) Az európai audiovizuális tartalom gyártásával, terjesztésével és elérhetőségével kapcsolatos kérdések jelentették a fő témáját annak az audiovizuális politikai fórumnak, amelyet "Európai tartalom a digitális évezredben" címmel a soros elnökség rendezett a Bizottság közreműködésével Helsinkiben, 1999. szeptember 10-11-én.

(4) A soros elnökség által a Bizottság közreműködésével 2000. április 10-11-én, Portóban megrendezett "Oktatás az új évezredben" című szeminárium következtetéseiben hangsúlyozta, hogy az európai audiovizuális iparág növekedésének és kívánatos nemzetközivé válásának elősegítése érdekében erőfeszítésekre van szükség a képzés terén.

(5) A Bizottság által az Európai Parlament és a Tanács számára készített, "Audiovizuális politika: a következő lépések" - ről című bizottsági közleményben a Bizottság megállapítja, hogy a digitális korszak jelentős hatással lesz az audiovizuális ipar foglalkoztatási viszonyaira.

(6) "A távközlési, a média- és az informatikai ágazatok konvergenciájáról és a szabályozásra történő hatásáról" szóló Zöld könyv megállapítja, hogy az új szolgáltatások megjelenése új munkahelyek létrejöttét eredményezi. Az új piacokhoz való alkalmazkodáshoz az új technológiák használatára kiképzett személyi állományra van szükség. A Bizottság a Zöld könyvről folytatott nyilvános konzultációja megerősítette a piac igényeihez alkalmazkodó különleges szakképzés szükségességét.

(7) A konvergenciáról szóló, 1999. szeptember 27-i Zöld könyvről [5] folytatott nyilvános konzultáció eredményeihez kapcsolódó következtetéseiben a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy vegye figyelembe ezeket az eredményeket, amikor az európai audiovizuális ágazat, illetve ezen belül a multimédiás ágazat megerősítését célzó intézkedésekre vonatkozó javaslatait kidolgozza.

(8) Az Európai Tanács 1997. november 20-21-én Luxembourgban tartott ülésén megállapította, hogy a folyamatos képzés és a szakképzés jelentősen hozzájárulhat a tagállamok foglalkoztatáspolitikai törekvéseihez abban a tekintetben, hogy javuljon a foglalkoztatásra való alkalmasság, az alkalmazkodóképesség és a vállalkozói szellem, továbbá elősegítse a lehetőségek egyenlővé válását.

(9) Az Európai Tanács 2000. március 24-én, Lisszabonban tartott ülésén szintén hangsúlyozta a megfelelő képzés fontosságát, különösen az információs társadalom által használt új technológiák terén.

(10) Az információs társadalom foglalkoztatási lehetőségeiről az Európai Tanács részére készített jelentésében a Bizottság megemlítette, hogy az új audiovizuális szolgáltatások erős munkahelyteremtő képességgel rendelkeznek.

(11) Ezért helyénvaló megkönnyíteni az európai audiovizuális iparba történő befektetések fejlődését, továbbá felhívni a tagállamokat arra, hogy különféle eszközökkel támogassák munkahelyek létrehozását.

(12) A Bizottság végrehajtotta a "Cselekvési program az európai audiovizuális ipar fejlesztésének elősegítéséről (MEDIA) (1991-1995)" című, a 90/685/EGK tanácsi határozatban [6] elfogadott cselekvési programot, amely különösen az európai audiovizuális műsorkészítő iparban működő szakemberek szakmai szintjének emelését szolgáló képzési tevékenységek támogatásáról is rendelkezik.

(13) Az európai audiovizuális ipar fejlesztését és megerősítését célzó közösségi stratégia a 95/563/EK tanácsi határozattal [7] és a 95/564/EK [8] tanácsi határozattal elfogadott MEDIA II programban megerősítést nyert. A fent említett MEDIA II program elért eredményei alapján biztosítani kell annak folytatását.

(14) A MEDIA II (1996-2000) program során, 1996. január 1. és 1998. június 30. között elért eredményeket összefoglaló jelentésében a Bizottság úgy véli, hogy a program megfelel a szubszidiaritás elvének a közösségi támogatásra és a nemzeti támogatásra vonatkozóan, hiszen a MEDIA II által érintett területek a nemzeti támogatási mechanizmusok hagyományosan meghatározó szerepét egészítik ki.

(15) A foglalkoztatást támogató közösségi politikákkal foglalkozó közleményében a Bizottság elismerte, hogy a MEDIA II program pozitív hatást gyakorol az audiovizuális ipar foglalkoztatási helyzetére.

(16) Mivel a Szerződés 151. cikke (4) bekezdésének megfelelően az audiovizuális ágazat kulturális szempontjait is szükséges figyelembe venni, biztosítani kell, hogy a programban való részvétel tükrözze Európa kulturális sokféleségét.

(17) Az európai audiovizuális projektek előmozdítása érdekében a Bizottság meg fogja vizsgálni a Közösség más eszközein keresztül történő támogatás lehetőségét, különösen az "e-Europe" cselekvési terv szerint, illetve az Európai Beruházási Bank (EBB), az Európai Beruházási Alap (EBA), valamint a 182/1999/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal [9] elfogadott, az Európai Közösség kutatási, fejlesztési és szemléltető tevékenységekre vonatkozó ötödik keretprogramja körébe tartozó eszközökön keresztül. Az audiovizuális ágazat szakemberei tájékoztatást fognak kapni a közösségi szinten rendelkezésre álló különféle támogatási rendszerekről.

(18) Az európai audiovizuális piac kialakulásával a piac új dimenziójához illeszkedő szakmai képességek válnak szükségessé, különösen az audiovizuális projektek gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi irányítása terén, illetve a műsorok tervezésében, kidolgozásában, gyártásában, terjesztésében, marketingjében és szórásában megjelenő új technológiák alkalmazásában.

(19) A szakemberek rendelkezésére kell bocsátani azt a szakismeretet, amelyek felhasználásával teljeskörűen kihasználhatják az audiovizuális programok piacának európai és nemzetközi dimenzióit, továbbá ösztönözni kell őket a piac igényeinek megfelelő projektek kidolgozására.

(20) Nagy hangsúlyt kell kapnia a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos speciális képzésnek, az idevágó közösségi szabályokat is beleértve, valamint az audiovizuális termékek értékesítésével foglalkozó speciális képzésnek, különös tekintettel az új technológiákra, ezen belül a terjesztő és marketingeszközökre.

(21) Az egyenlő lehetőségek elve alapvető a közösség politikájában, és ezt a program végrehajtása során figyelembe kell venni.

(22) A szakemberek képzésének ki kell terjednie az alapvető gazdasági, jogi, technológiai és üzleti tartalomra; az e területeken zajló gyors változások folyamatos tanulást tesznek szükségessé.

(23) Az új technológiák szakemberek általi elsajátításának biztosítása érdekében különleges hangsúlyt kell helyezni az e technológiák alkalmazása terén folyó képzésre, ezzel is növelve az audiovizuális ágazatban működő vállalkozások versenyképességét.

(24) A szubszidiaritás elvével összhangban segíteni kell a szakképzési központok együttműködését, a szakismeretek és a legjobb gyakorlat nemzetközi környezetben megvalósuló cseréjének ösztönzése céljából.

(25) A szakképzési támogatásnak figyelembe kell vennie a szerkezeti célkitűzéseket, például az alacsony audiovizuális gyártási kapacitással, illetve korlátozott nyelvi vagy földrajzi területtel rendelkező országok vagy régiók alkotási, gyártási, marketing- és terjesztési potenciáljának fejlesztésére; továbbá a független európai gyártási és terjesztési ágazat kialakítására, különös tekintettel a kis- és közepes méretű vállalkozásokra.

(26) A szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban, illetve tekintettel arra a tényre, hogy a szakképzési politika végrehajtásával kapcsolatban javasolt intézkedéseket a tagállamok nem tudják megvalósítani, különös tekintettel a képzési központok között megvalósítandó, határokon átnyúló partneri viszonyra, a célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a Közösségnek kell megvalósítania. Ennek a határozatnak a hatálya kizárólag az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértékig terjed.

(27) Az e program szerint javasolt intézkedések célja az egyes országok közti együttműködés kialakítása, ami többletértéket jelent az egyes tagállamok által megtett intézkedésekhez képest, a szubszidiaritás fent említett elvével összhangban.

(28) Közép- és Kelet-Európa társult országai, valamint Ciprus, Málta, Törökország és az EGT-megállapodásban részt vevő EFTA-országok a közösségi programok lehetséges résztvevőinek minősülnek, kiegészítő költségvetési előirányzatok alapján, illetve olyan eljárásokkal összhangban, amelyekről ezekkel az országokkal meg kell állapodni. Azok az európai országok, amelyek aláírták az Európa Tanácsnak a határokon átnyúló televíziózásról szóló egyezményét az európai audiovizuális területhez tartoznak, ezért, amennyiben így kívánják, továbbá költségvetési szempontokat, illetve az audiovizuális ágazataikra vonatkozó prioritásokat tekintetbe véve, részt vehetnek a programban, és korlátozott együttműködési formában, kiegészítő előirányzatok és az érintett felekkel egyeztetett eljárások alapján részesülhetnek annak előnyeiből.

(29) A program európai harmadik országok előtt való megnyitásának feltétele a nemzeti jogszabályok és a közösségi vívmányok közötti összeegyeztethetőség ellenőrzése, különös tekintettel a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelvre [10].

(30) Az európai és harmadik országbeli képzési intézmények között a szakképzés területén közös érdekek alapján megvalósuló együttműködés valószínűsíthetően többletértéket jelent az európai audiovizuális ipar számára. A harmadik országok számára történő megnyitás ezen felül emelni fogja az európai kulturális sokféleség ismertségét, és az általános demokratikus értékek terjesztését eredményezi. Az ilyen jellegű együttműködést a kiegészítő előirányzatok és az érdekelt felekkel kötött megállapodásokban létrehozandó eljárásokkal összhangban kell kialakítani.

(31) A közösségi cselekvések többletértékének növelése érdekében minden szinten biztosítani kell, hogy az e határozat szerint tett intézkedések összhangban álljanak és kiegészítsenek más közösségi cselekvéseket. Kívánatos a program által megállapított tevékenységeket a nemzetközi szervezetek, például az Európa Tanács által végzett tevékenységekkel összehangolni.

(32) Az Európai Tanács lisszaboni következtetéseivel összhangban a Tanácsnak és a Bizottságnak 2000 végéig jelentést kell készítenie az EBB és az EBA pénzügyi eszközeinek ellenőrzéséről annak érdekében, hogy cégindításhoz, illetve a csúcstechnológiával foglalkozó cégek és a mikrovállalatok számára finanszírozási forrásokat lehessen átirányítani, továbbá az EBB és az EAB által javasolt más kockázatitőke-kezdeményezéseket és garanciarendszereket alkalmazni. Ebben az összefüggésben különös figyelemben kell részesíteni az audiovizuális ágazatot, beleértve a képzési programokat is.

(33) Ez a határozat a program teljes időtartamára megállapítja a költségvetési hatóság számára az éves költségvetési eljárás során fő hivatkozást jelentő pénzügyi keretet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 1999. május 6-án létrejött intézményközi megállapodás [11] 33. pontja értelmében.

(34) Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [12] összhangban kell elfogadni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program létrehozása

Létrejön a MEDIA Oktatás szakképzési program (a továbbiakban: a program), a 2001. január 1. és 2005. december 31. közötti időszakra.

A program célja, hogy az európai audiovizuális műsorkészítő iparágban működő szakemberek elsősorban folyamatos szakképzés keretében megkapják a piac európai és nemzetközi dimenziójának teljes körű kihasználásához, illetve az új technológiák alkalmazásához szükséges ismereteket.

2. cikk

A program célkitűzései

(1) A program céljai a következők:

a) Az iparág igényeinek kielégítése és a versenyképesség javítása az audiovizuális ágazat szakembereinek folyamatos szakképzésének fejlesztésével, azzal a céllal, hogy hozzájussanak az európai és más piacokon versenyképes termékek létrehozásához szükséges ismeretekhez és szaktudáshoz, különösen a következő területeken:

- új technológiák, különösen digitális technológiák alkalmazása magas kereskedelmi és művészeti többletértékeket hordozó audiovizuális műsorok előállításában és terjesztésében,

- gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi irányítás, beleértve az audiovizuális műsorok finanszírozásának, gyártásának és terjesztésének jogi kereteit, illetve technikáit,

- forgatókönyv-írási módszerek és előadási mód, beleértve az új audiovizuális programtípusok kidolgozására szolgáló technikákat.

Külön figyelmet fordítanak a távoktatásra és a pedagógiai újítások lehetőségeire, amelyek az online technológiák fejlődésével válnak lehetővé.

Ezen oktatási tevékenységeknek az érdekében az audiovizuális ipar különféle résztvevői, pl. a forgatókönyvírók, rendezők és producerek közötti együttműködést ösztönözni kell.

Kivételes esetekben az ipari ágazathoz közvetlenül kapcsolódó bizonyos alapképzési tevékenységek, mint az egyetemi tanulmányok, is támogathatók, ha más közösségi támogatás nem áll rendelkezésre, illetve olyan területeken, ahol nem létezik nemzeti szintű támogatási intézkedés.

b) A szakmai ismeretek és a bevált gyakorlat cseréjének ösztönzése, az oktatásért felelős partnerek, közelebbről az oktatási intézmények, a szakmai ágazat és vállalkozások közötti együttműködés keretében, valamint az oktatói továbbképzés fejlesztése révén.

Nagy hangsúlyt kap az audiovizuális képzési ágazaton belüli hálózatok fokozatos létrehozásának, és az oktatók folyamatos képzésének ösztönzése.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának első albekezdésében és b) pontjában meghatározott célok elérése érdekében különleges figyelemben kell részesíteni az alacsony audiovizuális gyártási kapacitással, illetve korlátozott nyelvi vagy földrajzi területtel rendelkező országok vagy régiók igényeit, valamint a független európai gyártási és terjesztési ágazat kialakítását, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célokat a mellékletben található rendelkezésekkel összhangban kell megvalósítani.

3. cikk

Koordináció

A lehető legmagasabb szintű koordináció elérése érdekében a Bizottság biztosítja, az együttműködést a programban említett képzési tevékenységek és a 2000/821/EK tanácsi határozata szerint létrehozott MEDIA Plus program [13] szerint támogatott fejlesztési projektek között.

4. cikk

Pénzügyi rendelkezések és finanszírozási feltételek

(1) A közösségi támogatásnak a mellékletben meghatározott tevékenységek végrehajtásában részt vevő kedvezményezettjeinek jelentős részt kell vállalniuk a finanszírozásból. A Közösség támogatása nem haladhatja meg a tevékenységek költségének 50 százalékát. A mellékletben kifejezetten meghatározott esetekben azonban ez az arány elérheti a tevékenységek költségének 60 százalékát is.

(2) A közösségi támogatás kedvezményezettjei biztosítják, hogy elvben az adott oktatási tevékenység résztvevőinek többsége, a programban részt vevő államok állampolgárai a kedvezményezett országától eltérő nemzetiségűek legyenek. Ebből a célból az eltérő nyelvi környezetből származó szakemberek részvételének elősegítését be lehet építeni az oktatási tevékenység közösségi finanszírozásába.

(3) A Bizottság biztosítja, hogy amennyire ez lehetséges, az évenként rendelkezésre álló támogatás megfelelő, a 6. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban meghatározandó részét új tevékenységekre elkülönítsék.

(4) A közösségi finanszírozás mértékét az egyes tervezett projektek költségeinek és jellegének megfelelően kell meghatározni.

(5) A program végrehajtására fordítható pénzügyi keretet az 1. cikkben említett időszakra 50 millió euró összegben határozzuk meg.

(6) Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóságnak kell jóváhagynia a költségvetési lehetőségek keretein belül.

5. cikk

A program végrehajtása

(1) A program végrehajtásáért a Bizottság felelős.

(2) Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 6. cikk (2) bekezdésében említett irányítási eljárással összhangban fogadják el, a következő kérdések tekintetében:

a) a mellékletben felsorolt valamennyi intézkedésre vonatkozó általános iránymutatások;

b) a pályázati felhívások tartalma, a kritériumok meghatározása és a projektek kiválasztásának eljárásai;

c) az évente rendelkezésre álló pénzforrások új tevékenységekre elkülönített megfelelő százaléka;

d) az ellenőrző és értékelő eljárásokra vonatkozó rendelkezések;

e) minden olyan ajánlat, amelynek alapján a közösségi ráfordítás egy évre kedvezményezettenként meghaladja a 200000 euró összeghatárt. A tapasztalatok birtokában ez a határérték felülvizsgálható.

(3) Az ennek a határozatnak a végrehajtásához szükséges intézkedéseket minden más kérdésben a 6. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó eljárással összhangban fogadják el. Ezt az eljárást kell alkalmazni a műszaki támogató irodák végleges kiválasztásakor is.

(4) A műszaki támogatásra a költségvetési rendelet szerint elfogadott rendelkezések vonatkoznak.

(5) A Bizottság az Európai Parlamentet és a Tanácsot rendszeresen és időben tájékoztatja ennek a határozatnak a végrehajtásáról, különös tekintettel a rendelkezésre álló források felhasználására.

6. cikk

Bizottság

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2) Az erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkeit kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikkére.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikke (3) bekezdésében megállapított időszak két hónap.

(3) Az erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkeit kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikkére.

(4) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

7. cikk

Következetesség és összeegyeztethetőség

A program végrehajtása során a Bizottság a tagállamokkal való szoros együttműködésben biztosítja az általános következetességet és összeegyeztethetőséget más olyan közösségi politikákkal, programokkal és fellépésekkel, amelyek a képzésre és az audiovizuális területekre hatást gyakorolhatnak.

A Bizottság azt is biztosítja, hogy ezt a programot az alapképzés és a folyamatos továbbképzés területén működő más közösségi programok és az Európai Szociális Alap működésével összehangolják, az Alap szabályaival összhangban.

A Bizottság biztosítja, hogy hatékony együttműködés alakuljon ki a program és a képzési, illetve az audiovizuális területhez tartozó más olyan programok és fellépések között, amelyek végrehajtása a Közösség harmadik országokkal és illetékes nemzetközi szervezetekkel való együttműködése szerint folyik.

8. cikk

A program megnyitása harmadik országok felé

(1) A program nyitott Közép- és Kelet-Európa társult országai részvételének tekintetében, a társulási megállapodásokban vagy a közösségi programokban való részvételükkel kapcsolatban ezen országokkal korábban aláírt vagy a jövőben aláírandó kiegészítő jegyzőkönyvekben megállapított feltételekkel összhangban.

(2) A program nyitott Ciprus, Málta, Törökország és az EGT-megállapodásban részt vevő EFTA-országok részvételének tekintetében, kiegészítő előirányzatok alapján, illetve olyan eljárásokkal összhangban, amelyekről ezen országokkal meg kell állapodni.

(3) Kiegészítő előirányzatok alapján, illetve olyan eljárásokkal összhangban, amelyekről az érdekelt feleknek meg kell állapodniuk, a program nyitott a határokon átnyúló televíziózásról szóló európai egyezményt aláíró, azonban az (1) és (2) bekezdésben említett országoktól eltérő országok részvételére.

(4) A program európai harmadik országok előtti, az (1), (2) és (3) bekezdésekben említett megnyitásának feltétele a nemzeti jogszabályok és a közösségi vívmányok közötti összeegyeztethetőség előzetes ellenőrzése, beleértve a 89/552/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdése második albekezdését is.

(5) A program nyitott más harmadik országokkal való együttműködésre is, kiegészítő előirányzatok és költségmegosztás alapján, amelynek eljárásait az érdekelt felek között megkötendő megállapodásokban kell meghatározni. A (3) bekezdésben említett, de a programban teljeskörűen részt venni nem kívánó európai harmadik országok alkalmasak lehetnek arra, hogy a programmal az ebben a bekezdésben meghatározott feltételek szerint működjenek együtt.

9. cikk

Ellenőrzés és értékelés

(1) A Bizottság biztosítja, hogy az e határozat keretében megtett intézkedéseket előzetesen véleményezik, illetve utólag ellenőrzik és értékelik. Biztosítja a program hozzáférhetőségét, valamint végrehajtásának átláthatóságát.

(2) A kiválasztott kedvezményezetteknek éves jelentést kell benyújtaniuk a Bizottsághoz.

(3) A projektek befejezését követően a Bizottság értékeli elvégzésük módját és végrehajtásuk hatását, annak megállapítása érdekében, hogy sikerült-e elérni az eredetileg kitűzött célokat.

(4) A végrehajtás két évét követően a Bizottság az elért eredmények alapján a program hatásáról és hatékonyságáról szóló értékelő jelentést terjeszt be az Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága elé. Ez a jelentés teljesítménymutatókat is tartalmaz, mint például a foglalkoztatásra gyakorolt hatás kimutatását.

A jelentéshez mellékelni kell az esetleges módosító javaslatokat, ha ezekre szükség van.

(5) A Program elvégzésekor a Bizottság a program végrehajtásáról és eredményeiről részletes jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához.

A Bizottság jelentése tartalmazza különösen a közösségi pénzügyi támogatás révén létrehozott többletértékekre, a foglalkoztatásra gyakorolt esetleges hatásokra, valamint a 3. és 7. cikkben említett koordinációs intézkedésekre vonatkozó összeget.

10. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat 2001. január 1-jén lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2001. január 19-én

az Európai Parlament részéről

az elnök

N. Fontaine

a Tanács részéről

az elnök

B. Ringholm

[1] HL C 150., 2000.5.30., 59. o.

[2] HL C 168., 2000.6.16., 8. o.

[3] HL C 317., 2000.11.6., 60. o.

[4] Az Európai Parlament 2000. július 6-ai véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2000. november 26-i közös álláspontja (HL C 375., 2000.12.28., 44. o.) és az Európai Parlament 2000. december 13-i határozata.

[5] HL C 283., 1999.10.6., 1. o.

[6] HL L 380., 1990.12.31., 37. o.

[7] HL L 321., 1995.12.30., 25. o.

[8] HL L 321., 1995.12.30., 33. o.

[9] HL L 26., 1999.2.1., 1. o.

[10] HL L 298., 1989.10.17., 23. o. A 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 202., 1997.7.30, 60. o.) módosított irányelv.

[11] HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

[12] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[13] Az európai audiovizuális művek fejlesztését, terjesztését és vásárlásösztönzését elősegítő program végrehajtásáról szóló, 2000. december 20-i 2000/821/EK tanácsi határozat (MEDIA Plus - Fejlesztés, terjesztés és vásárlásösztönzés) (2001-2005) (HL L 336., 2000.12.30., 82. o.).

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

1. A VÉGREHAJTANDÓ INTÉZKEDÉSEK

A tagállamok által vállalt intézkedések támogatásaként és kiegészítéseként a program a következő területeken folyó szakképzéséhez nyújtott támogatásával lehetővé kívánja tenni, hogy a szakemberek alkalmazkodni tudjanak az audiovizuális művek piacának, és különösen európai piacának dimenzióihoz:

- új technológiák, az európai film- és audiovizuális örökség megőrzését és erősítését is beleértve,

- gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi irányítás, a jogi kereteket, a terjesztést és a marketinget is beleértve,

- forgatókönyv-írási technikák és új műsortípusok kidolgozása.

A képzési tevékenységek figyelembe veszik a szellemi tulajdonjogok területének jogi keretei, különösen a vonatkozó közösségi szabályokat.

Az audiovizuális ipar és a rádiózás szakemberei hozzáférnek a megfelelő képzési tevékenységekhez.

A program ösztönözni fogja, hogy a javasolt tevékenységekkel kapcsolatban az audiovizuális ipar különféle résztvevői, például forgatókönyvírók, rendezők és producerek működjenek együtt, s ily módon a szakemberek különböző csoportjai között kialakított szorosabb együttműködés révén javuljon a projektek minősége és azok kereskedelmi lehetőségei.

1.1. Új technológiákkal kapcsolatos képzés

Ez a képzés a szakemberek fejlett alkotó és terjesztő technikák alkalmazásával kapcsolatos képességeinek fejlesztését hivatott támogatni, különösen az animáció, a számítógépes grafika, a multimédia és az interaktív alkalmazások területén, beleértve az európai művek határokon átnyúló mozgását elősegítő gyártás utáni technikákat is.

A javasolt intézkedések a következők:

- új audiovizuális technológiákkal kapcsolatos képzési modulok kifejlesztésének és korszerűsítésének elősegítése a tagállamok intézkedéseivel párhuzamosan,

- tanfolyamok közötti együttműködés, az oktatók és szakemberek cseréjének ösztöndíjak révén történő elősegítése, munkagyakorlatok megszervezése más tagállamokban folyó vállalkozásokban, hozzájárulás az oktatók képzéséhez távoktatás, valamint az alacsony audiovizuális gyártási kapacitással, illetve korlátozott nyelvi vagy földrajzi területtel rendelkező országokat és régiókat is érintő cserék és partneri kapcsolatok támogatás révén.

1.2. Képzés a gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi irányítás területén

E képzés célja a szakemberek azon képességeinek fejlesztése az audiovizuális műsorok kidolgozása, gyártása, marketingje és terjesztése európai dimenziójának értékelésére és alkalmazására.

A javasolt intézkedések a következők:

- az irányítási képzési modulok kifejlesztésének és korszerűsítésének elősegítése a tagállamok intézkedéseivel párhuzamosan és az európai dimenzió hangsúlyozásával,

- a tanfolyamok közötti együttműködés, az oktatók és szakemberek cseréjének ösztöndíjak révén történő elősegítése, munkagyakorlatok megszervezése más tagállamokban folyó vállalkozásokban, hozzájárulás az oktatók képzéséhez távoktatás, valamint az alacsony audiovizuális gyártási kapacitással, illetve korlátozott nyelvi vagy földrajzi területtel rendelkező országokat és régiókat is érintő cserék és partneri kapcsolatok támogatása révén.

1.3. Forgatókönyv-írási technikák

Ez a képzés a tapasztalt forgatókönyvírók és rendezők támogatására szolgál, célja, hogy fejlessze e szakemberek azon képességeit, hogy a hagyományos és interaktív forgatókönyv-írási és előadási módszerekre egyaránt támaszkodva különféle technikákat alakítsanak ki minden típusú audiovizuális műsorral kapcsolatban.

Az intézkedések a következők:

- a célközönség meghatározásával kapcsolatos képzési modulok kidolgozásának és korszerűsítésének elősegítése; minőségi produkciók iránt érdeklődő, nemzetközi közönséghez szóló forgatókönyvek publikálása és kidolgozása; a forgatókönyvíró, a rendező, a producer és a terjesztő közötti viszonyok,

- a tanfolyamok közötti együttműködés, az oktatók és szakemberek cseréjének ösztöndíjak révén történő elősegítése, munkagyakorlatok megszervezése más tagállamokban folyó vállalkozásokban, hozzájárulás az oktatók képzéséhez távoktatás, valamint az alacsony audiovizuális gyártási kapacitással, illetve korlátozott nyelv- vagy földrajzi területtel rendelkező országokat és régiókat is érintő cserék és partneri kapcsolatok támogatása révén.

1.4. A tanfolyamok együttműködése

A célkitűzés, hogy bátorítsuk a program keretében támogatásban részesülőket arra, hogy a folyamatos továbbképzés területén európai hálózatok létrehozására törekedve fokozzák tevékenységeik összehangolását.

1.5. Alapszintű szakképzési tevékenységek

Kivételes esetekben az ágazathoz közvetlenül kapcsolódó alapképzési tevékenységek, például az egyetemi tanulmányok is támogathatók, ha más közösségi vagy nemzeti támogatási forma nem áll rendelkezésre, és ahol ez partneri viszony, illetve munkagyakorlat formájában áll kapcsolatban az ágazattal.

2. A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS

2.1. Módszer

A program végrehajtása során a Bizottság, amelynek munkáját a 6. cikkben meghatározott bizottság segíti, szorosan együtt fog működni a tagállamokkal. Konzultálni fog az érintett partnerekkel. Biztosítja, hogy a szakemberek programban való részvétele tükrözze Európa kulturális sokféleségét.

Ösztönözni fogja a képzési modulok tervezőit, hogy munkájuk és az ehhez kapcsolódó későbbi tevékenységük során működjenek együtt az intézményekkel, a szakmai ágazattal és vállalkozásokkal.

A Bizottság biztosítani fogja, hogy a képzési modulok tervezői minden olyan lépést megtegyenek, amelyek a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott elvet tiszteletben tartják, és ha különleges okok eltérést indokolnak ettől az elvtől, akkor is biztosítsák a közösségi többletértéket.

Biztosítani fogja, hogy az intézmények nyelvi eszközöket szolgáltassanak, különösen a forgatókönyv-írási technikák területén.

Elősegíti az oktatók, különösen az alacsony audiovizuális gyártási kapacitással, illetve korlátozott nyelvi vagy földrajzi területtel rendelkező országokból vagy régiókból származók részvételét.

2.2. Közösségi hozzájárulás

A Közösség az állami, illetve magánpartnerekkel közös finanszírozás keretében nyújt támogatást a teljes képzési költségekhez, amelynek felső határa általában 50 %. Ez a százalék 60 %-ra növelhető az alacsony audiovizuális gyártási kapacitással, illetve korlátozott nyelvi vagy földrajzi területtel rendelkező országokban vagy régiókban végzett képzési tevékenységek esetén.

Általános szabályként, a program keretében a projektekhez nyújtott közösségi pénzügyi segítség legfeljebb hároméves időszakra terjedhet ki, az elért fejlődés rendszeres felülvizsgálata mellett.

A 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárást kell alkalmazni az 1. pontban előírt intézkedések egyes típusainak finanszírozására fordított összeg meghatározására.

A közösségi finanszírozásra vonatkozó szabályokkal összhangban, és a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint, a Bizottság finanszírozási szabályokat fog megállapítani az egyes folyamatos továbbképzési tevékenységekre és az oktatásban részt vett szakemberekre vetített felső határok rögzítése érdekében.

A modulok tervezőinek és a képzési intézményeknek a kiválasztása pályázati felhívás útján történik.

Amennyire ez lehetséges, a Bizottság gondoskodni fog arról, hogy az évenként rendelkezésre álló pénzforrások megfelelő százalékát új tevékenységek támogatására fordítsák.

2.3. Végrehajtás

2.3.1. A Bizottság a 6. cikkben megállapított eljárással összhangban végre fogja hajtani a programot. Független tanácsadókat és műszaki támogató irodákat fog felkérni, amelyeket pályázati felhívást követően az ágazathoz kapcsolódó szakértelmük, a MEDIA II programban szerzett tapasztalataik vagy ezen a területen szerzett egyéb tapasztalataik alapján választanak ki. A műszaki támogatás finanszírozása a program költségvetéséből történik. A Bizottság a 6. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban operatív partneri kapcsolatot alakíthat ki szakmai testületekkel, beleértve azokat is, amelyek más európai kezdeményezések, például az Audiovisual Eureka, az Eurimages és az European Audiovisual Observatory keretében jöttek létre, annak érdekében, hogy a program célkitűzéseinek megfelelő közös tevékenységeket hajtsanak végre a képzés területén. A program kedvezményezettjeinek kiválasztásáról a végső döntést a Bizottság hozza meg, és a Bizottság határozza meg a megadandó pénzügyi támogatás összegét is az 5. cikkel összhangban.

A Bizottság indokolni fogja határozatait, biztosítja a közösségi támogatást kérelmezőknek a program végrehajtásának átláthatóságát.

A kedvezményezettek lépéseket fognak tenni annak érdekében, hogy a közösségi támogatást nyilvánossággal megismertessék.

A támogatott tevékenységek kiválasztásakor a Bizottság a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott prioritásokon kívül különösen a következő kritériumokat veszi figyelembe:

- partneri viszony a képzési intézmények, a szakmai ágazat és a vállalkozások között,

- a tevékenység újító jellege,

- a tevékenység többszörös hatása (beleértve a felhasználható eredményeket, pl. kézikönyvek),

- a tevékenység költséghatékonysága,

- más nemzeti vagy közösségi támogatások elérhetősége.

A program végrehajtása során, és különösen az e program keretében pénzhez jutó projektek értékelésekor, illetve a hálózati tevékenységek tekintetében, a Bizottság támaszkodni fog az audiovizuális ágazat elismert szakértőinek ismereteire, a képzés, a fejlesztés, a gyártás, a terjesztés, a propaganda, továbbá a jogi vonatkozások kezelésének területén, különös tekintettel az új, digitális környezetre.

Az igénybe vett tanácsadók és szakértők függetlenségének biztosítása érdekében a Bizottság összeférhetetlenségi rendelkezéseket állapít meg az e személyek csoportjainak a program keretében kiírt pályázatok való részvétele tekintetében.

2.3.2. A Bizottság megfelelő intézkedésekkel teszi ismertté a program által kínált lehetőségeket, és biztosítja annak propagandáját. A Bizottság az interneten is átfogó tájékoztatást fog nyújtani az Európai Unió politikáinak keretében rendelkezésre álló, az audiovizuális ágazatra vonatkozó támogatási rendszerekről.

Különösen a MEDIA Desks és az Antennae hálózatai által végzett tevékenységek folytatásával, valamint annak biztosításával, hogy ezek szakmai képességei tovább fejlődjenek, a Bizottság és a tagállamok meg fogják tenni a szükséges intézkedéseket a következők érdekében:

- az audiovizuális ágazat szakembereinek tájékoztatása az Európai Unió politikáinak keretében rendelkezésre álló valamennyi támogatási rendszerről,

- a program publicitásának és propagálásának biztosítása,

- annak ösztönzése, hogy a szakemberek maximális mértékben vegyenek részt a program tevékenységeiben,

- segítségnyújtás a szakemberek részére projektjeik pályázati felhívásokra történő beterjesztéséhez,

- a szakemberek határokon átnyúló együttműködésének ösztönzése,

- közvetítői fellépés a tagállamokban működő különféle támogató szervezetek között, és ezzel annak biztosítása, hogy a programhoz tartozó tevékenységek kiegészítik a nemzeti támogatási intézkedéseket.

--------------------------------------------------