A Veszprémi Törvényszék P.20825/2013/20. számú határozata személyhez fűződő jog védelme tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 215. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 75. §, 80. §, 82. §, 84. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Cseke Ivett

Veszprémi Törvényszék

7.P.20.825/2013/20/I.

A Veszprémi Törvényszék felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Tarda Pál (alperesi jogi képviselő címe) ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jog védelme iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes a cím 1 szám alatti ingatlan felperes kizárólagos használatában álló kertrészletének, valamint a lakás megközelítését szolgáló közös használatú ingatlanrészének folyamatos kamerás megfigyelésével, a felperes személyéről, a kizárólagos használatában álló ingatlanrészről és ingóságairól képfelvétel készítésével a felperes magánlakáshoz és képmáshoz fűződő személyiségi jogát megsértette.

Kötelezi az alperest a jogsértés - a fent megjelölt ingatlanrészek kamerás megfigyelésének - azonnali abbahagyására, és a felvételek 15 napon belüli megsemmisítésére a felek között folyamatban volt és folyamatban levő bírósági és egyéb hatósági eljárásokban bizonyítékként benyújtott képfelvételek kivételével.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 36.000,- (harminchatezer) Ft illetéket külön felhívásra az Államnak.

Az ítélet ellen a kézbesítését követő 15 napon belül írásban, a Győri Ítélőtáblának címzett, a Veszprémi Törvényszéknél benyújtható fellebbezésnek van helye.

Tájékoztatja a bíróság a feleket: a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, amennyiben a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul; vagy a felek ezt kérték. A felek fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztetett közös kérelmével a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező az ítélet elleni fellebbezést előterjesztő fél számára. A jogi képviselője közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

I n d o k o l á s:

A Veszprémi Járásbíróság 15.P.20.483/2012., a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.Kpk.50.092/2013., 1.Kpk.50.093/2013., hivatal 1nek KOZP/5751/2012. számú iratai, a felek által becsatolt okiratok, képi felvételek és nyilatkozataik alapján a bíróság az alábbi tényállást állapította meg.

A felek a cím 1 szám alatti 10 lakásos sorház lakói. Az ingatlanhoz tartozó telek szövetkezeti tulajdonban állt, a szövetkezet megszűnése folytán a törvényszéken folyamatban levő vagyonrendezési eljárás befejezéséig rendezetlen tulajdoni helyzetű. A utcanév utca felől nyitott, a tulajdonostársak közös használatában álló udvaron, illetve úton keresztül közelíthető meg lakások bejárata és a gépkocsitárolók is. A telek a lakóépület déli oldalán használatilag megosztott, itt az egyes tulajdonostársak kizárólagos használatában álló kertrészletek találhatók.

Az alperes 2011 novemberében a lakása konyhájában folyamatosan üzemelő kamerát szerelt fel, amely a lakás megközelítését szolgáló közös használatú udvart és utat figyeli, az ezen területeken érzékelt mozgásra bekapcsol és a kamera teljes látóteréről felvételt készít, míg a kamera látóterébe eső egyéb területeken érzékelt mozgás a kamerát nem kapcsolja be. Az alperes nyilatkozata szerint a kamera felvételei merevlemezen kerülnek rögzítésre, mely több hónapnyi felvétel tárolására alkalmas.

2012 nyarán az alperes a lakása déli oldalán két kamerát helyezett el, melyek a kizárólagos használatában álló kerten kívül a felperes kizárólagos használatában levő kertrészre is rálátnak, azt folyamatosan megfigyelik. A kamerák felszereléséhez, a felperes kizárólagos használatában, illetve a tulajdonostársak közös használatában álló ingatlanrészek kamerával történő megfigyeléséhez, felvételek készítéséhez és felhasználásához az alperes a felperes hozzájárulását nem kérte.

2011-ben az alperes építésrendészeti eljárást kezdeményezett a felperessel szemben arra alapítottan, hogy az általa kerti tetőnek nevezett, a valóságban gépkocsibeálló céljára létesített kerti építményt a rendeltetésétől eltérően használja. 2012. május 8. napján az alperes birtokvédelmi kérelmet nyújtott be hivatal 1hez, melyet arra alapított, hogy 2012. május 7. napján a felperes a garázslejárója előtti területen úgy parkolt, hogy azzal az alperes saját garázsából való kihajtását akadályozta. Sérelmezte továbbá, hogy a felperes a vitatott használatú kerti tető alá egy piszkos műanyag asztalt helyezett. A jegyző KOZP/5751/8/2012. számú határozatával a birtokvédelmi kérelemnek részben helyt adott. Ezt követően 2012. november 7. napján az alperes felvételt készített a felpereshez érkező gázszerelőről, gépjárművéről, majd az általa a helyszínre hívott rendőrök intézkedéséről is. A Veszprémi Járásbíróságon 15.P.20.483/2012. számon folyó birtokvédelmi perben, valamint a birtokvédelmi eljáráshoz kapcsolódó, közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata iránt a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 1.Kpk.50.093/2013. számon folyó nemperes eljárásban az alperes becsatolta a biztonsági kamerája 2011. november 3., 2011. november 7., 2012. május 7., 2013. február 20. napján rögzített felvételeit, melyek a felperest, gépjárművét, lakóingatlanát, a kizárólagos használatában álló kertrészletet és a közös használatú ingatlanrészeket ábrázolják. A jelenleg is folyamatban levő birtokper tárgyát képezi a közös használatú kert Észak-keleti sarkában létesített építmény, az alatta elhelyezett műanyag asztal és székek, egy bazalt kockakő, a felperes alperes kihajtását akadályozó parkolása, a felek kizárólagos használatában álló kertrészletek között elhelyezett vasoszlop és a határvonal mentén található rózsák permetezése. A birtokvédelmi perben kirendelt igazságügyi szakértő 2013. február 23. napján megtartott helyszíni eljárásáról az alperes videofelvételt készített, melyet a birtokvédelmi perben becsatolt.

A hatóság 1 a felperes kérelmére indult eljárásában 2013. április 19. napján kelt iratában úgy tájékoztatta a felperest, a hatóság álláspontja szerint a magánszemélyek által üzemeltetett kamerákkal kapcsolatban alapelvnek tekinthető, hogy a kamera kizárólag a saját tulajdonban álló ingatlan területét figyelheti meg, így annak látószöge nem irányulhat sem más személy kizárólagos tulajdonában álló telkére, sem pedig közös tulajdonra. Osztatlan közös tulajdonban álló telek megfigyelése esetén a kamerarendszer telepítéséhez és üzemeltetéséhez valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. A megfigyelés jogszerűségének vizsgálata birtokvédelmi eljárásban vagy személyiségi jogi per keretében történhet.