24/1994. (V. 6.) AB végzés

az Alkotmány 68. § (1) bekezdése és az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény összefüggésében mulasztásos alkotmánysértés megállapítására irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság mulasztásos alkotmánysértés megállapítására irányuló indítvány alapján meghozta a következő

végzést.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 68. § (1) bekezdése és az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény összefüggésében mulasztásos alkotmánysértés megállapítására irányuló indítványt visszautasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó az országgyűlési képviselők választásáról szóló, többször módosított 1989. évi XXXIV. törvényt (a továbbiakban: Vjt.) azért tartja alkotmányellenesnek, mert nem tartalmaz megfelelő szabályozást az Alkotmány 68. § (1) bekezdésében foglalt ama rendelkezés végrehajtására, amely szerint: "A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának; államalkotó tényezők". Szerinte ugyanis ez az alkotmányi rendelkezés olyan általános politikai elvet fogalmaz meg, amelynek megvalósítását külön jogszabályokban kell rendezni. Kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Vjt. alkotmányellenességét, "mert intézményesen nem tesz eleget az Alkotmány 68. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek".

II.

Az Alkotmánybíróság a beadványt - tartalma szerint - mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése iránti indítványnak tekintette, és ennek megfelelően bírálta el.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 49. § (1) bekezdése alapján mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha "a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő".

Az Alkotmánybíróság a mulasztásos alkotmánysértés megállapítására irányuló indítványt az alábbiak miatt utasította vissza.

Az Alkotmány 68. § (1) bekezdése szerint: "A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának; államalkotó tényezők". A (3) bekezdése alapján pedig: "A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják".

Az Alkotmánybíróság a 35/1992. (VI. 10.) AB határozatában (ABH 1992, 204, 206.) megállapította, hogy "az Országgyűlés az Alkotmány 68. §-a szerinti jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenes helyzetet idézett elő. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy elmulasztott törvényalkotási kötelezettségének 1992. december 1-jéig tegyen eleget".

Az Alkotmánybíróság fenti határozatában többek között kinyilvánította: "Az Alkotmánynak az a megállapítása, mely a nemzeti és etnikai kisebbségeket államalkotó tényezőknek ismeri el, a kisebbségek jogainak törvényi szabályozását kiemelkedő fontosságúvá teszi. E jogok körében, illetve ezek mellett, az Alkotmány a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét külön is megnevezi. A képviselet szükséges előfeltétele annak, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek államalkotó tényezői szerepüket betölthessék". Megállapította e határozat azt is, hogy: "A nemzeti és etnikai kisebbségek általános képviseletének törvényi biztosítása nem történt meg az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelő mértékben és módon".

Az Alkotmánybíróság határozatában azt is hangsúlyozza: "A törvényalkotó szabadságában áll, és annak mérlegelése alá tartozik, hogy jogalkotói feladatának egy vagy több törvény megalkotásával tesz eleget. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt, annak kiemelkedő fontossága miatt, minősített - kétharmados - többséggel kell meghoznia". Az Alkotmánybíróság tehát fenti határozatában nem kötötte ki azt, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségeknek az Alkotmány 68. § (3) bekezdésében meghatározott képviseletét a Vjt.-ben kell rendezni.

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Ntv.) 20. § (1) bekezdése megállapítja, hogy: "A kisebbségeknek - külön törvényben meghatározott módon - joguk van az országgyűlési képviseletre". A kisebbségek országgyűlési képviseletére vonatkozó külön törvényi szabályozás e végzés meghozataláig nem született meg. Az Ntv. 21. § (2) bekezdése szerint pedig: "A kisebbségekhez tartozó állampolgárok helyi képviselővé választásáról az e törvény 64. §-ával módosított, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény rendelkezik". A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi önkormányzati képviselete tehát már törvényi rendezést nyert.

Az előzőekből kitűnik, hogy az Alkotmánybíróság 35/1992. (VI. 10.) AB határozata a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviselete tekintetében fennálló mulasztásos alkotmánysértést már megállapította. Ezért az Alkotmánybíróság mulasztásos alkotmánysértés megállapítását a vázolt keretben "ítélt dolognak" minősítette és az indítványt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró