A Kúria Pfv.21736/2013/4. számú precedensképes határozata haszonélvezeti jog tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 270. §, 275. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. §] Bírók: Harter Mária, Mocsár Attila Zsolt, Varga Edit

A határozat elvi tartalma:

Az ingatlan-nyilvántartási (nyilvánkönyvi) helytelenség adódhat a bejegyzés alapjául szolgáló megegyezés érvénytelenségéből, de magából a bejegyzés hibájából is. A kiigazítási per alapja az ingatlanügyi hatóságnak a bejegyzés körében vétett hibája. Eredeti helytelenség esetén a bejegyzés időpontjától fogva helytelen a nyilvánkönyvi tartalom. Ebből következőn az ilyen tartalom kiigazítása az eredeti rangsorhelyen történik és ezért a jóhiszemű jogszerző védelme nem érvényesül. 1997. CXLI. Tv. 62. § (1) d), 1997. CXLI. Tv. 62. § (2)

Kapcsolódó határozatok:

Tamási Járásbíróság P.20364/2012/32., Szekszárdi Törvényszék Pf.20237/2013/4., *Kúria Pfv.21736/2013/4.* (BH 2014.7.210)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.I.21.736/2013/4.szám

A Kúria a Dr. Kövesdi Balázs ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr. Nemes Árpád ügyvéd által képviselt I. rendű, III. rendű, IV. rendű, a Soós Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Soós Judit ügyvéd) által képviselt V. rendű, a személyesen eljárt VI. rendű és a VII. rendű alperesek ellen haszonélvezeti jog visszajegyzése iránt a Tamási Járásbíróság előtt 4.P.20.364/2012. számon folytatott és másodfokon a Szekszárdi Törvényszék 8.Pf.20.237/2013/4. számú ítéletével befejezett perében, az említett számú jogerős ítélet ellen az V. rendű alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályukban fenntartja.

Kötelezi az V. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (Húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A perbeli /8 hrsz. alatti ingatlan 1/2-1/2 arányban a II. és a III. rendű alperesek tulajdonát képezte, az ingatlan egészét a felperes javára bejegyzett holtig tartó haszonélvezeti jog terhelte.

A III. rendű alperes a 2001. január 3-án megkötött szerződéssel eladta 1/2 tulajdoni illetőségét a IV. rendű alperesnek, az A.Bank Rt. javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjoggal terhelten, "egyébként per-, és tehermentesen". A felperes az adásvételi szerződést "mint haszonélvezeti jog eladó" írta alá.

A körzeti földhivatal 2001. február 2-án meghozott 30.669/2001. számú határozatával a III. rendű alperes tulajdonjogát törölte az ingatlan-nyilvántartásból és bejegyezte a IV. rendű alperes 1/2 tulajdoni hányadát, továbbá törölte a felperes holtig tartó haszonélvezeti jogát is, mégpedig az ingatlan egészét érintően. A földhivatali egyszerűsített határozat rögzítette, hogy a határozatról - más érdekelteken kívül - értesültek a szerződő felek (azaz a felperes, valamint a III. és a IV. rendű alperesek) valamint az ingatlan másik tulajdonosa, a II. rendű alperes is, aki nem élt elővásárlási jogával.

A IV. rendű alperes a megvásárolt 1/2 tulajdoni hányadot 2001. november 28-án 100.000 forint vételár ellenében, haszonélvezeti jogának fenntartásával eladta a III. rendű alperesnek.

A földhivatal 2001. december 4-én törölte a IV. rendű alperes tulajdonjogát, ugyanakkor bejegyezte a III. rendű alperes tulajdonjogát valamint az ingatlan 1/2 részére a IV. rendű alperes holtig tartó haszonélvezeti jogát.

A földhivatal a 2007. április 18-án érkezett kérelem alapján az V. rendű alperes javára (adósként a VII. rendű alperest megjelölve) 950 millió forint keretösszeg erejéig keretbiztosítéki jelzálogjogot, a 2008. szeptember 26-án érkezett kérelem alapján pedig a VI. rendű alperes javára 400 millió forint és járulékai erejéig jelzálogjogot jegyzett be. A végrehajtó megkeresésére az V. rendű alperes javára 629.120.000 forint főkövetelés és járulékai erejéig végrehajtási jog bejegyzése történt meg. A földhivatal 2010. március 30-i határozatával az ingatlant érintő per megindításának tényét jegyezte fel.

A felperes 2010. június 17-én kérte a földhivataltól, hogy a II. rendű alperes tulajdoni illetőségére a holtig tartó haszonélvezeti jogát jegyezze vissza, mert a 2001. január 3-i szerződéssel kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási eljárásban tévedésből a holtig tartó haszonélvezeti jogát nem csupán a vétel tárgyát képező tulajdoni illetőségről törölték, hanem az ingatlan egészét érintően.

A földhivatal 2010. július 13-án tájékoztatta a felperest, hogy sem az adásvételi szerződés, sem a bejegyzés iránti kérelem alapján nem állapítható meg, hogy a felperes csak az ingatlan 1/2 részéről kérte haszonélvezeti jogának törlését. Közölte, hogy 2001. február 2. napján meghozott 30.669/2001. számú határozata fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett, és az utóbbi bejegyzések miatt az érintettek hozzájárulása nélkül akkor sem javítható ki a határozat, ha korábban valóban tévedés történt.

A felperes keresetében holtig tartó haszonélvezeti jogának visszajegyzését kérte a II. rendű alperes 1/2 tulajdoni hányadára vonatkozóan, és ennek tűrésére kérte a további alperesek kötelezését. Érvelése szerint a 2001. január 3-án megkötött szerződésből nem állapítható meg, hogy az ingatlan egészét érintően lemondott volna holtig tartó haszonélvezeti jogáról.

A II-III. és IV. rendű alperesek nem ellenezték a kereset teljesítését, a VI-VII. rendű alperesek nyilatkozatot nem tettek.

Az V. rendű alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a földhivatal 30.669/2001. számú határozatát valamennyi érdekelt megkapta, a határozat fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. Amikor keretbiztosítéki jelzálogjogát bejegyeztette, az ingatlan-nyilvántartás nem tüntette fel a felperes haszonélvezeti jogát, s mivel az ingatlan-nyilvántartás közhitelességében bízva jóhiszeműen járt el, nem csorbulhatnak a jogai. Utalt a BH2009.244. számon közzétett eseti döntésre, mely szerint a bejegyzésről rendelkező ingatlanügyi hatóság határozata esetleges tartalmi hibájának helyesbítésére a polgári bíróság előtt lefolytatott kiigazítási per nem alkalmas, a hiba kijavítására kizárólag közigazgatási eljárás keretében kerülhet sor.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a földhivatal 30.669/2001. számú határozatát valamennyi érdekelt megkapta, senki sem fellebbezett, így az jogerőre emelkedett. Kiigazítási per akkor indítható, ha az ingatlanügyi hatósági eljárásban a bejegyzés nem törölhető, illetve a sérelem nem orvosolható, továbbá, ha azokat eredménytelenül kísérelték meg, viszont a felperes nem bizonyította, hogy jogorvoslati jogának gyakorlására nem volt lehetősége, illetve, hogy sérelme az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ténylegesen nem volt orvosolható. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatokkal szemben az sem volt igazolható, hogy a felperes haszonélvezeti joga az ügyleti akarata ellenére került törlésre.

Tekintettel arra, hogy a földhivatal az V. rendű alperes keretbiztosítéki jelzálogjogát a 2007. április 18-án érkezett kérelem alapján jegyezte be, a felperes haszonélvezeti jogát 2001. február 2-án törölte, a felperes pedig 2010. augusztus 6-án nyújtotta be keresetét, eltelt az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 63.§ (2) bekezdése szerinti - az V. rendű alperessel szemben az igényérvényesítésére nyitva álló - hároméves határidő, hiszen az V. rendű alperes az előző bejegyzés érvényességében bízó jóhiszeműen jogot szerző félnek minősül.