MK 64. szám

I. A közigazgatási és munkaügyi bíróság a közszolgálati tisztviselővel szemben kiszabott fegyelmi büntetést megfelelő esetben enyhítheti, viszont súlyosabb büntetést nem állapíthat meg, mint amilyet a közigazgatási szerv eredetileg kiszabott.

II. A közigazgatási és munkaügyi bíróságnak nincs hatásköre arra, hogy a közigazgatási szerv által kiszabott fegyelmi büntetést a munkaügyi rendelkezésekben meghatározott fegyelmi büntetések körén kívül eső intézkedésre változtassa. Így nem mondhatja ki azt, hogy a közszolgálati tisztviselő közszolgálati jogviszonya nem hivatalvesztéssel, hanem felmentés folytán szűnt meg.[1]

I. A közigazgatási és munkaügyi bíróság - a jogszabályok keretei között, csupán azt vizsgálhatja, hogy a fegyelmi határozat törvényes-e.

A fegyelmi határozat ellen benyújtott kereset folytán - az egyeztetésen túlmenően - azt kell vizsgálni a szükséges bizonyítás felvételének eredményeként, hogy a közszolgálati tisztviselő a terhére rótt vétkes kötelezettségszegést elkövette-e. Ezek után az mérlegelendő, hogy a kiszabott büntetés az ügy összes körülményére - különösképpen a fegyelmi büntetésben részesített és a közigazgatási szerv többi köztisztviselője munkafegyelemre nevelésére - tekintettel arányban áll-e a fegyelmi vétséggel.

Ha e vizsgálat eredményeképpen az állapítható meg, hogy a kiszabott fegyelmi büntetés túlzottan súlyos, úgy azt enyhíteni kell.

Fellebbezés esetén a másodfokú bíróság az ügy érdemi vizsgálatának eredményeként a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletében megjelölt fegyelmi büntetéstől eltérő büntetést is megállapíthat, az azonban súlyosabb nem lehet, mint amilyent a közigazgatási szerv eredetileg kiszabott.

II. A fegyelmi vétség miatt a fegyelmi tanács által kirótt fegyelmi büntetés a 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 155. §-ának (2) bekezdésébe meghatározott fegyelmi büntetések körén kívül eső egyéb intézkedésre a munkaügyi jogvita keretében nem változtatható át.