Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

1/1999. Munkaügyi jogegységi határozat

a munkáltatónál történő üzemitanács-választásnál a szakszervezet jelöltállításáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága jogegységi tanácsa a Legfelsőbb Bíróság elnöke által kezdeményezett jogegységi eljárásban meghozta a következő

jogegységi határozatot:

A munkáltatónál történő üzemitanács-választásnál a munkáltatóval (részlegnél történő üzemi tanács-választás esetén a részleggel/üzemmel) munkaviszonyban álló taggal rendelkező szakszervezet állíthat jelöltet a megjelölt tagjai közül. Ilyen jogosítvány - az előfeltételek hiányában - a szakszervezeti szövetséget nem illeti meg.

Az üzemi tanács választására irányuló szavazásnál - az Mt. eltérő rendelkezése hiányában - szabályszerű minden olyan eljárási mód, amely a szavazásra jogosultak és csak azok választási jogának gyakorlását biztosítja. A választás jogszerűségének elbírálásánál nem az 1997. évi C. törvény alkalmazását, hanem azt kell vizsgálni, hogy lényeges, vagyis az eredményre kiható szabálytalanság megállapítható-e.

Az üzemitanács-választás lebonyolításával kapcsolatos vitára vonatkozó szabályok hatálya nem terjed ki a központi üzemi tanács delegálás útján történő megalakítására.

INDOKOLÁS

A Legfelsőbb Bíróság elnöke az 1998. novemberi üzemi tanácsi választások előkészítése, illetve lebonyolítása során felmerült néhány olyan elvi kérdésben jogegységi eljárást kezdeményezett, amelyben az eljárt bíróságok eltérően foglaltak állást a következők szerint:

I.

Több eljárásban vitás volt, hogy az üzemitanács-választásnál melyik szakszervezet állíthat jelöltet, különösen vitatott volt a szakszervezeti szövetség jelöltállítási joga.

Több határozat szerint a munkáltatónál képviselettel bíró szakszervezet önállóan állíthat jelöltet. Ez a jog a szakszervezetek által létrehozott szakszervezeti szövetséget is megilleti, ha a bírósági nyilvántartásba társadalmi szervezetként bejegyezték, és az alapszabály értelmében a szövetségnek természetes személy tagjai is lehetnek.

Ekként döntött a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 24.Mpk.50.271/1998/2. számú végzésével, melyet a Fővárosi Bíróság a 49.Mpkfv.28.784/1998/2. számú végzésével helyes indokainál fogva helybenhagyott.

Hasonlóan döntött:

a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 24.Mpk.50.304/1998/4. számú végzésével, melyet a Fővárosi Bíróság a 49.Mpkfv.21.246/1999/2. számú végzésével helyes indokainál fogva helybenhagyott,

a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 24.Mpk.50.305/1998/4. számú végzésével, melyet a Fővárosi Bíróság a 49.Mpkfv.20.997/1999/2. számú végzésével helyes indokainál fogva helybenhagyott,

a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 24.Mpk.50.306/1998/4. számú végzésével, melyet a Fővárosi Bíróság a 49.Mpkfv.20.893/1999/2. számú végzésével helyes indokai alapján helybenhagyott.

Ezekkel ellentétben

a Fővárosi Munkaügyi Bíróság az előzőekhez hasonló, 24.Mpk.50.302/1998/4. számú végzését a Fővárosi Bíróság az 55.Mpkfv.21.755/1999/2. számú végzésével megváltoztatta, és a kérelmet elutasította. A másodfokú bíróság kiegészítette a tényállást azzal, hogy a kérelmező a kérelmezettnek a jelöltállítási jogát megtagadó, október 9-i intézkedésével szemben öt napon belül nem kezdeményezett egyeztetést (Mt. 54. §) és erre tekintettel hozta meg elutasító döntését,

a Győri Munkaügyi Bíróság az Mpk.50.112/1998/3. számú végzésével a kérelmet arra hivatkozással utasította el, hogy a kérelmezőt nem magánszemélyek, hanem tagszervezetek hozták létre, ezért üzemi tanácsi választásnál jelöltet nem állíthat, hanem csak a tagszervezetei élhetnek ezzel a joggal az Mt. 49. §-ának (3) bekezdése értelmében. A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság az Mpkf.20.013/1999/2. számú végzésével a munkaügyi bíróság végzését helybenhagyta.

II.

Vitás volt az is, hogy az üzemitanács-választásnál kell-e alkalmazni a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény rendelkezéseit.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 24.Mpk.50.327/1998/5. számú végzésével megállapította, hogy a kérelmezett egyik üzeménél 1998. november 17-én megtartott választás nem volt jogszabályszerű, mert eltérő rendelkezés hiányában alkalmazni kellett volna a választási törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a szavazók regisztrálását úgy kell végrehajtani, hogy a szavazó aláírásával rögzítse jelenlétének tényét, és e mulasztás folytán a szavazásnál készült iratok alapján a szavazók kiléte nem volt megállapítható. Egyébként a végzés indokolása szerint ebben az ügyben a munkáltató megjelölt üzeménél tartott választás során a leadott szavazatok számát 745-ben, a szavazatok újraszámlálása alapján az érvényes szavazatok számát 820-ban állapították meg azzal, hogy 21 érvénytelen szavazat is volt. A Fővárosi Bíróság a 49.Mpkfv.21.768/1999/2. számú végzésével a munkaügyi bíróság végzését helyes indokainál fogva helybenhagyta.

Hasonlóan döntött:

a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 24.Mpk.50.335/1998/4. számú végzésével, melyet a Fővárosi Bíróság a 49.Mpkfv.22.146/1999/2. számú végzésével helyes indokainál fogva helybenhagyott,

a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 24.Mpk.50.341/1998/4. számú végzésével, melyet a Fővárosi Bíróság a 49.Mpkfv.21.769/1999/2. számú végzésével helyes indokainál fogva helybenhagyott,

a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 24.Mpk.50.536/1998/5. számú végzésével, melyet a Fővárosi Bíróság a 49.Mpkfv.21.767/1999/2. számú végzésével helyes indokainál fogva helybenhagyott.

E döntésekkel ellentétben hasonló tényállású ügyben a Szegedi Munkaügyi Bíróság a 2.Mpk.50.146/1998/4. számú végzésével a kérelmet elutasította. Elegendőnek találta, hogy a választás során ellenőrizték a megjelent személy szavazásra jogosultságát, a névjegyzékben a nevét "kipipálták", részére a szavazólapot átadták. A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Csongrád Megyei Bíróság a 2.Mpkf.20.336/1999/1. számú végzésével a munkaügyi bíróság végzését helybenhagyta. Lényegesnek találta, hogy maga a kérelmező sem állított olyan tényt, illetve nem hivatkozott olyan bizonyítékra, amely szerint a választási bizottság a szavazás során nem ellenőrizte a szavazó személyazonosságát, illetve hogy a bekarikázással történő szavazás megállapítása egyetlen alkalommal is elmaradt volna.

III.

Végül döntött a bíróság abban a kérdésben is, hogy a központi üzemi tanács delegálás útján történő megalakításánál alkalmazható-e az Mt. 54. §-a bírósági utat engedő rendelkezése.

A kérelmező szakszervezeti szövetség a munkáltató központi üzemi tanácsa ellen előterjesztett kérelmével - amelyben a központi üzemi tanácsot választási bizottságnak tekintette - a munkáltató üzemeinél tartott üzemitanács-választások jogellenességének megállapítását kérte a szakszervezeti szövetségnek az I. pontban foglaltak alapján történt kizárása miatt. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 20.Mpk.50.050/1999/4. számú végzésével hatáskörének hiánya miatt az eljárást megszüntette, minthogy a központi üzemi bizottság nem tekinthető választási bizottságnak. A Fővárosi Bíróság a kérelmező fellebbezése folytán hozott 49.Mpkfv.23.094/1999/1. számú végzésével a munkaügyi bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. Az indokolás szerint a bíróságnak fel kellett volna hívnia a kérelmezőt, hogy jelölje meg a központi üzemi tanács helyett a megfelelő kérelmezettet és ennek figyelembevételével kellett volna határoznia.

IV.

A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfőbb ügyész képviselője kifejtette, hogy szakszervezeti szövetség nem jogosult jelöltet állítani az üzemitanács-választásnál, mert nem rendelkezik taggal az adott munkahelyen. Kötelező rendelkezés hiányában a választásnál az 1997. évi C. törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni, de minden olyan eljárás elfogadható, amely alkalmas a tényleges választási eredmény megállapítására. A központi üzemi tanács létrehozásánál a választásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, emiatt a megalakítással kapcsolatban nem lehet a bírósághoz fordulni jogorvoslatért.

V.

1. A jogegységi tanács álláspontja szerint az I. alatti kérdésben abból a rendelkezésből kell kiindulni, hogy az Mt. 21. §-ának (4) bekezdése szerint az Mt. alkalmazásában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetnek azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik. Az Mt. 46. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel ezen szakszervezet tagjaira is vonatkozik az a szabály, hogy üzemi tanácstaggá szakszervezeti jelöltként is csak akkor választhatók, ha legalább 6 hónapja az adott munkáltatóval munkaviszonyban álnak. A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet tagjai közül állíthat jelöltet az üzemitanács-választásnál [Mt. 49. § (3) bekezdése]. Ezzel egybevetve azt a további rendelkezést, amely szerint szakszervezetnek természetes személy, szakszervezeti szövetségnek pedig szakszervezet lehet a tagja [1989. évi II. törvény 3. § (3) bekezdése, 13. §], következik, hogy a munkáltatóval (részlegnél történő üzemitanács-választás esetén a részleggel/üzemmel) munkaviszonyban álló taggal rendelkező szakszervezet állíthat jelöltet a megjelölt tagjai közül a munkáltatónál/üzemnél történő üzemitanács-választásnál. Ilyen jogosítvány - az előfeltételek hiányában - a szakszervezeti szövetséget nem illeti meg. E kérdésben az Mt. idézett rendelkezései az irányadók.

2. A II. alatti kérdésben a jogegységi tanács abból indult ki, hogy az Mt. azon szabályozásából, amellyel a választási eljárásnak az 1997. évi C. törvénynek megfelelő részletességgel történt szabályozását mellőzte, nem következik a nem szabályozott kérdésekben a hivatkozott törvény alkalmazandó volta. Az üzemitanács-választásnál eljárók és a szavazók szoros kapcsolatára figyelemmel ugyanis csak az a követelmény támasztható, hogy az eljárás során szabályszerűnek tekinthető minden olyan megoldás, amely a szavazásra jogosultak és csak azok választási jogának gyakorlását biztosítja. Ebből következőleg a választás jogszerűségének elbírálásánál nem az 1997. évi C. törvény alkalmazását, hanem azt kell vizsgálni, hogy lényeges, vagyis az eredményre kiható szabálytalanság megállapítható-e vagy sem.

Az ilyen vitákban nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az üzemitanácsi választással összefüggő jogvita esetén - a törvény értelmében - a választási bizottság és a munkáltatónál (részlegnél történő üzemitanács-választás esetén az üzemnél) képviselettel rendelkező szakszervezetek közösen határoznak. Ezek határozata ellen lehet a munkaügyi bírósághoz fordulni. Az eljárásban kérelmezettként a választási bizottság és a megjelölt szakszervezetek vesznek részt, akik között pertársaság jön létre (Mt. 54. §, BH 1995/1/61, 1996/1/65).

3. Végül a III. alatti kérdésben a jogegységi tanács azt tartotta jelentősnek, hogy eredményes üzemitanács-választás esetén mindkét félnek fontos érdeke fűződik az üzemi tanács, illetve üzemi tanácsok és a központi üzemi tanács mielőbbi működésének megkezdéséhez és az üzemi tanács(ok)nak a munkáltatói döntésekben való részvételéhez. A központi üzemi tanácsot a munkavállalók nem közvetlenül választják, hanem az Mt. 44. §-ának (2) bekezdése értelmében a már megválasztott üzemi tanácsok a munkavállalók létszámával arányos számban delegálnak tagokat a központi üzemi tanácsba a már megválasztott üzemi tanácstagok közül. Az Mt. 54. §-ának rendelkezéséből az következik, hogy az üzemitanács-választás megtámadására vonatkozó szabályok hatálya nem terjed ki a központi üzemi tanács delegálás útján történő megalakítására.

A fenti indokok alapján hozta meg a jogegységi tanács a rendelkező részben írt határozatát.

Budapest, 1999. július 5.

Dr. Horeczky Károly s. k., a tanács elnöke

Dr. Ádám Lóránt s. k. előadó bíró

Dr. Fekete Zsuzsanna s. k. bíró

Dr. Stefán László s. k. bíró

Dr. Tallián Blanka s. k. bíró

Tartalomjegyzék