31976L0432[1]

A Tanács irányelve (1976. április 6.) a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok fékberendezéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1976. április 6.)

a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok fékberendezéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

(76/432/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

mivel a műszaki követelmények, amelyeknek a nemzeti jog alapján a traktoroknak meg kell felelniük, többek között a traktorok fékberendezéseire is vonatkoznak;

mivel ezek a követelmények tagállamonként különböznek egymástól; mivel ezért szükséges, hogy minden tagállam ugyanazokat a követelményeket fogadja el a meglévő szabályokat kiegészítve, vagy azok helyett, különösen azért, hogy valamennyi traktortípus számára lehetővé tegyék az EGK-típusjóváhagyási eljárását, ami a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1974. március 4-i 74/150/EGK tanácsi irányelv ( 3 ) tárgya;

mivel az összehangolt követelmények elsődleges célja a biztonság és a munkavédelem javítása a közutakon és az egész Közösségben;

mivel a traktorokra vonatkozó nemzeti jogszabályok közelítése magában foglalja a tagállamok közös követelmények szerint elvégzett vizsgálatainak kölcsönös elismerését; mivel egy ilyen rendszer sikeres működéséhez elengedhetetlen az, hogy minden tagállam a követelményeket azonos időponttól alkalmazza,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) Mezőgazdasági vagy erdészeti traktor az összes kerekes vagy lánctalpas, legalább kéttengelyű gépjármű, amely funkciója lényegében a vonóteljesítmény kifejtéséből áll, és amely különösen meghatározott eszközök, gépek vagy pótkocsik vontatására, tolására, hordozására vagy működtetésére van berendezve, és amelyeket mezőgazdasági vagy erdészeti alkalmazásra szántak. Teher vagy utasok szállítására is fel lehet szerelni e járműveket.

(2) Ezen irányelv csak az (1) bekezdésben meghatározott, fúvott gumiabronccsal felszerelt, kéttengelyű traktorokra vonatkozik, amelyek legnagyobb tervezési sebessége 6 és 40 km/h között van.

2. cikk

A tagállamok nem tagadhatják meg a traktorok EGK-típusjóváhagyásának, vagy nemzeti típusjóváhagyásának megadását a traktor fékberendezéseire hivatkozva, amennyiben az adott traktort ellátták az I-IV. mellékletekben részletezett berendezésekkel, és ha ezek a berendezések megfelelnek az ott meghatározott követelményeknek.

3. cikk

A tagállamok nem tagadhatják meg a traktorok nyilvántartásba vételét, nem tilthatja meg azok eladását, forgalomba helyezését, vagy használatát a traktorok fékberendezéseire hivatkozva, amennyiben az adott traktorokat ellátták az I-IV. mellékletekben előírt berendezésekkel, és ha ezek a berendezések az ott meghatározott követelményeknek megfelelnek.

4. cikk

A típusjóváhagyást megadó tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy tájékozódjon az I. melléklet 1.1. pontjában említett alkatrész vagy jellemzője bármilyen módosításról. Az adott tagállam illetékes hatóságai állapítják meg, hogy a traktor módosított típusával kapcsolatban szükség van-e új vizsgálatok elvégzésére és új jelentés készítésére. Amennyiben a vizsgálatok azt mutatják, hogy nem teljesülnek ezen irányelv követelményei, akkor a módosítást nem hagyják jóvá.

5. cikk

A mellékletekben leírt követelményeknek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításához szükséges módosításait a 74/150/EGK tanácsi irányelv 13. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően fogadják el.

6. cikk

(1) A tagállamok elfogadják és kihirdetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1977. január 1-jéig megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Ezeket a rendelkezéseket 1977. október 1-jétől hajtják végre.

(2) Ezen irányelvről történő értesítést követően a tagállamok lépéseket tesznek annak érdekében, hogy tájékoztassák a Bizottságot azoknak a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések tervezetéről, amelyeket az irányelv által szabályozott területeken alkalmazni szándékoznak, elegendő időt hagyva részére észrevételei megtételére.

7. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, AZ EGK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM, AZ EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS, SZERKEZETEK ÉS FELSZRELÉSI KÖVETELMÉNYEK

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.1. Traktortípus, a fékberendezés szempontjából

Traktortípusnak minősülnek a traktorok fékszerelvényeire vonatkozó követelmények szempontjából az olyan traktorok, amelyek nem különböznek egymástól az alábbi lényeges jellemzőkben:

1.1.1. terheletlen tömeg, az 1.18. szerint;

1.1.2. műszakilag megengedett össztömeg, az 1.16. szerint;

1.1.3. a tengelyterhelés megoszlása az egyes tengelyek között;

1.1.4. műszakilag megengedhető legnagyobb, az egyes tengelyekre jutó terhelés;

1.1.5. legnagyobb tervezett sebesség;

1.1.6. más jellegű fékberendezés (különös tekintettel a pótkocsi fékszerelvényeinek meglétére vagy különbözőségére);

1.1.7. a fékezett tengelyek száma és elhelyezése;

1.1.8. a hajtómotor típusa;

1.1.9. az erőátvitel legnagyobb sebességhez tartozó áttétele;

1.1.10. (a fékezett tengelyek) gumiabroncsainak mérete.

1.2. Fékberendezés

"Fékberendezés": olyan alkatrészek összessége, amelyek feladata a mozgó traktor sebességének fokozatos csökkentése, vagy a traktor megállítása, illetve ha már megállt, álló helyzetben tartása. E feladatokat a 4.1.2. pont határozza meg. A berendezés a működtető berendezést, az erőátviteli berendezést és a fékeket tartalmazza.

1.3. Fokozatos fékezés

"Fokozatos fékezés": olyan fékezés, ahol a fékberendezés rendes működési tartományán belül zárnak illetve oldanak a fékek:

1.3.1. a vezető bármikor növelheti, vagy csökkentheti a fékerőt a működtető berendezésre való erőkifejtéssel;

1.3.2. a fékerő abban az irányban hat, mint amilyen irányban a működtető berendezés hat (monoton függvény);

1.3.3. a fékerő könnyen és pontosan szabályozható.

1.4. Működtető berendezés

"Működtető berendezés": az a részegység, amelyet a vezető közvetlenül működtet azért, hogy az erőátvitel megkapja azt az energiát, amely a fékezéshez vagy a vezérléshez szükséges. Ez az energia lehet a vezető izomereje, vagy más forrásból származó, a vezető által vezérelt energia, vagy az előbbiek kombinációja.

1.5. Erőátviteli berendezés

"Erőátviteli berendezés": az olyan alkatrészek összessége, amelyek a működtető berendezés és a fék között helyezkednek el és egymással kapcsolatban állnak. Az erőátviteli berendezés lehet mechanikus, hidraulikus, pneumatikus, elektromos rendszerű vagy ezek kombinációja. Amennyiben a fékhatást olyan energiaforrás hozza létre vagy segíti, amely független a vezetőtől, de azt ő szabályozza, akkor az energiatároló az erőátviteli berendezés részét képezi.

1.6. Fék

"Fék": az a berendezés, amely a traktor mozgásirányával ellentétes erőt hoz létre. A berendezés lehet súrlódásos (ha a fékerő súrlódás révén jön létre a traktornak két, egymással ellentétes irányban mozgó alkatrésze között), lehet elektromos (ha a fékerő a traktor részét képező, két ellentétes irányban mozgó, de egymást nem érintő alkatrész elektromágneses hatása következtében jön létre), lehet folyadékos (ha az erő a traktor részét képező két, ellentétes irányban mozgó alkatrész között folyadék hatására keletkezik), lehet motorfék (ha a motornak az ereje vált ki mesterségesen előidézett, a traktor kerekeire ható fékhatást). A rögzítőfék az a berendezés, amely a traktor hajtórendszerét mechanikusan blokkolja, de a traktor mozgása közben nem működtethető.

1.7. Eltérő fékberendezések

"Eltérő fékberendezések": azok, amelyek egymáshoz képest lényeges eltérést mutatnak, ezek különösen a következők lehetnek:

1.7.1. berendezések, amelyek egy vagy több, egymáshoz viszonyítottan, pl. anyag, forma vagy méret szempontjából eltérő alkatrészekből állnak;

1.7.2. alkatrészek elhelyezése.

1.8. A fékrendszer része

A "fékrendszer része": olyan alkatrészek egyike, amely a teljes fékberendezés részét képezi.

1.9. Átmenő fékezés

"Átmenő fékezés": az egymáshoz kapcsolt járművek fékezése, amelynek jellemzői a következők:

1.9.1. egy működtető berendezés van, amelyet a vezetőülésből egyetlen mozdulattal lehet fokozatosan működtetni;

1.9.2. a járművek fékezéséhez szükséges energiát egy és ugyanaz az energiaforrás biztosítja (ez lehet a vezető izomereje is);

1.9.3. a fékberendezés egyidőben vagy helyesen megosztott módon hoz létre fékhatást az egymással összekapcsolt járműveken, tekintet nélkül azok pillanatnyi állapotára.

1.10. Félig átmenő fékezés

"Félig átmenő fékezés": az egymással összekapcsolt járműveknek a következő jellemzőkkel történő fékezése:

1.10.1. egy működtető berendezés, amely a vezetőülésből fokozatosan, egyetlen mozdulattal lehet működtetni;

1.10.2. az egymással összekapcsolt járművek fékezéséhez szükséges energiát több, különálló energiaforrás biztosítja (amelyből az egyik a vezető izomereje is lehet);

1.10.3. a fékberendezés egyidőben vagy helyesen megosztott módon hoz létre fékhatást az egymással összekapcsolt járműveken, tekintet nélkül azok pillanatnyi állapotára.

1.11. Független fékrásegítős fékezés

"Független fékrásegítős fékezés": az egymással összekapcsolt járműveknek a következő jellemzőkkel történő fékezése:

1.11.1. a traktor fékműködtető berendezése a vontatott járművek fékberendezésé(ei)nek működtető berendezésétől független; de az utóbbi működtető berendezés minden esetben úgy van elhelyezve a traktoron, hogy az könnyen kezelhető legyen a vezetőülésből;

1.11.2. a vontatott járművek fékezéséhez szükséges energia nem lehet a vezető izomereje.

1.12. Független fékezés

"Független fékezés": az egymással összekapcsolt járművek fékezése a következő berendezésekkel:

1.12.1. a traktor fékberendezésének működtetése független a pótkocsi fékberendezését működtető berendezéstől; de az utóbbi működtető berendezés minden esetben úgy van a traktoron elhelyezve, hogy az könnyen kezelhető legyen a vezetőülésből;

1.12.2. a vontatott jármű fékezéséhez szükséges erőt a vezető izomereje fejti ki.

1.13. Önműködő fékezés

"Önműködő fékezés": az a fékezés, amely az egymással összekapcsolt járművek szétkapcsolása, vagy az összeköttetés megszakadása esetén önműködően jön létre a vontatott járművön úgy, hogy az egymással összekapcsolt járművek egyéb egységén ezáltal a fékhatás nem szűnik meg.

1.14. Ráfutófékezés

"Ráfutófékezés": a vontatott jármű traktorra történő ráfutásakor kifejtett ereje hasznosulásával kifejtett fékezés.

1.15. Terhelt traktor

"Terhelt traktor": más meghatározás hiányában, a megengedett legnagyobb össztömeg határáig megterhelt traktor.

1.16. Össztömeg

"Össztömeg": a gyártó által meghatározott, műszakilag megengedhető össztömeg (amely nagyobb lehet az engedélyezett össztömegnél).

1.17. Terheletlen traktor

"Terheletlen traktor": az üzemkész traktor, feltöltött tüzelőanyag-tartály és hűtők mellett, 75 kg súlyú vezetővel, utastárs nélkül, pótszerelvényekkel és rakomány nélkül.

1.18. Terheletlen tömeg

"Terheletlen tömeg": a terhelés nélküli traktor tömege.

2. AZ EGK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

2.1.

Egy traktortípus fékberendezésére vonatkozó, EGK-típusjóváhagyási kérelmet a jármű gyártójának vagy annak meghatalmazott képviselője nyújtja be.

2.2.

A kérelemhez három példányban kell csatolni:

2.2.1. a traktortípus 1.1.1-1.1.10. pontok szerinti leírását. Fel kell tüntetni a traktortípusnak, a gyártó vagy annak megbízottja által megadott számát és/vagy jelét;

2.2.2. a fékberendezést alkotó alkatrészek pontos megjelölését tartalmazó darabjegyzéket;

2.2.3. a fékberendezés vázlatrajzát az egyes alkatrészek traktoron való elhelyezésével, amely révén az egyes alkatrészek megtalálhatók és azonosíthatók.

2.3.

Továbbá rendelkezésre kell bocsátani:

2.3.1. egy az engedélyezésre bemutatott traktortípusnak megfelelő traktort;

2.3.2. legfeljebb A4-es (210 mm x 297 mm), vagy erre a méretre összehajtott formátumú, kívánságra megfelelő méretarányban készült rajzokat.

3. EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS

Az V. melléklet mintáját ki kell tölteni és mellékelni kell az EGK-típusbizonyítványhoz.

4. SZERKEZET ÉS FELSZERELÉSI KÖVETELMÉNYEK

4.1. Általános követelmények

4.1.1. Fékberendezés

4.1.1.1. A fékberendezést úgy kell tervezni, kivitelezni és felszerelni, hogy a traktor a szokásos igénybevételnek, a fellépő lengések ellenére, az alábbi előírásoknak megfeleljen:

4.1.1.2. A fékberendezést különösen úgy kell tervezni, kivitelezni és felszerelni, hogy az az üzemeltetés folyamán fellépő korróziónak és öregedésnek, amely a fékhatás hirtelen megszűnését eredményezheti, ellenálljon.

4.1.2. A fékberendezéssel szemben támasztott követelmények

Az 1.2. pontban szereplő fékberendezésnek eleget kell tenni a következő követelményeknek:

4.1.2.1. Üzemi fékek

4.1.2.1.1.

Az üzemi féknek minden, a típusra engedélyezett sebességtartományban és megengedett terhelés mellett, mind emelkedőn felfelé, mind emelkedőn lefelé haladva lehetővé kell tenni a traktor mozgásának ellenőrizhetőségét valamint biztonságos, gyors, és hatékony megállítását. A fékhatásnak fokozatosnak kell lenni. Ezek a feltételek akkor teljesülnek, ha a II. melléklet előírásai megvalósulnak.

A vezető részére biztosítani kell azt, hogy a fékhatást a vezetőülésből működtetni tudja, miközben legalább egyik kezével a traktor kormányát irányíthatja. A traktor fékberendezése állhat egy jobboldali és egy baloldali fékberendezésből. Lehetővé kell tenni, az együttes működtetés céljából, az egymással történő összekötésüket. Ezt az összeköttetést úgy kell kialakítani, hogy ismét oldható legyen.

Mind a baloldali, mind a jobboldali berendezést, egy kézzel kezelhető vagy önműködő szabályzóval kell kiegészíteni, hogy az összeköttetésben álló berendezések hatása könnyen és egyenletesen jöjjön létre.

4.1.2.2. Rögzítő fékek

4.1.2.2.1.

A rögzítő féknek lehetővé kell tenni, hogy a traktor a vezető távollétében is, emelkedőn felfelé, illetve emelkedőn lefelé, álló helyzetben maradjon, amíg a fékhatást kiváltó alkatrész mechanikus hatás útján biztosítja a rögzítő helyzetet. Ez olyan fékkel érhető el, amely erőáttétellel működik. A vezetőnek a vezetőülésből kell a fékhatást előidézni, ismétlődő működtetés az előírt fékhatás eléréséig megengedett.

4.2. A fékberendezések tulajdonságai

4.2.1.

A traktor fékberendezésének eleget kell tenni az üzemi fékezésre és rögzítőfékre vonatkozó követelményeinek.

4.2.2. Az üzemi- és rögzítőfék berendezései tartalmazhatnak közös alkatrészeket, amennyiben teljesítik a következő feltételeket:

4.2.2.1.

legalább két, egymástól független működtető berendezésnek kell lennie, amelyek még abban az esetben is könnyen elérhetők, ha a vezető biztonsági övet visel.

4.2.2.2.

a fékberendezés valamely alkatrészének törése, a (1.6. pontban meghatározott) fék kivételével, vagy az üzemi fékberendezés egyéb hibája esetén (gyenge hatás, a tárolt energia részleges vagy teljes megszűnése), a fékberendezésnek biztosítania kell a traktor fokozatos, a II. melléklet 2.1.1. pontjában előírt értékek legalább 50 %-ával történő lefékezését álló helyzetig.

Ez a feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha a maradék fékhatás a jármű hossztengelyére nézve, mindkét oldalon jelentkezik a kerekeken (anélkül, hogy a traktor a haladási irányát megváltoztatná).

E pont nem vonatkozik a terpesztővel ellátott fékkarokra vagy hasonló, a féket működtető egységekre mint alkatrészre, amelyek törésével, bizonyos körülmények között számolni kell.

4.2.3.

A vezető izomerejétől eltérő energiahasználat esetén, elegendő egyetlen energiaforrás (pl.: hidraulika-szivattyú, légsűrítő, stb.), amennyiben a 4.2.2. pont előírásai teljesülnek.

4.2.4.

Az üzemi fékberendezésnek legalább egy tengely kerekeire kell hatnia.

4.2.5.

Az üzemi fékberendezés hatásának a traktor középtengelyére szimmetrikusan kell az azonos tengely kerekei között megoszlania.

4.2.6.

Az üzemi- és rögzítőféknek olyan fékfelületekre kell hatniuk, amelyek megfelelően rögzített elemek segítségével állandó kapcsolatban állnak a kerekekkel. A fékfelületek nem oldódhatnak a kerekektől a tengelykapcsoló oldásakor. Amennyiben rendes körülmények között egynél több fékezett tengelye van, egy tengelyt le lehet kapcsolni, feltéve, hogy az üzemi fék működtetése automatikusan visszakapcsolja ezt a tengelyt, és a visszakapcsoló berendezés meghibásodása esetén ez automatikusan megtörténik.

Egy fékezett tengely esetén nem lehet a kiegyenlítőmű az üzemi fék és a hozzá tartozó kerék között elhelyezve; két fékezett tengely esetén a kiegyenlítőmű az üzemi fék és a hozzá tartozó kerék között, a két tengely egyikén helyezkedik el.

4.2.7.

A fékeket úgy kell kialakítani, hogy elhasználódásukat kézi vagy automatikus utánállítóval könnyen lehessen követni. A működtető berendezésnek és a közvetítő berendezés részeinek, valamint a fékeknek olyan tartalékúttal kell rendelkezni, amelynél a fékezés a fékek melegedésekor vagy a betétek elhasználódásakor bizonyos fokig azonnali utánállítás nélkül biztosított marad.

4.2.8.

A hidraulikával működő fékberendezések folyadéktartálya töltőnyílásának könnyen hozzáférhetőnek kell lenni, valamint úgy kell azt kiképezi, hogy a tartály folyadékszintje kinyitás nélkül, könnyen ellenőrizhető legyen.

4.2.9.

Minden energiatárolóval felszerelt fékkel rendelkező traktort, ha az előírt hatású fékezés a tárolt energia segítsége nélkül nem biztosítható, a nyomásmérő műszeren kívül optikai vagy akusztikusan működő jelzővel kell ellátni, amely jelez, ha a berendezés bármely részén, a fékszelep előtt az energia a névleges érték 65 %-ára, vagy az alá csökkent. Ennek a berendezésnek közvetlenül és állandóan a vezetékbe iktatva kell lennie.

4.2.10.

A 4.1.2.1. pont követelményeinek sérelme nélkül, ha a fékberendezés működéséhez segéderő szükséges, úgy kell a tárolt energiát méretezni, hogy a motor leállása után a fékhatás elegendő maradjon és a traktort az előírt követelményeknek megfelelően meg tudja állítani.

4.2.11.

A segédberendezések csak akkor nyerhetnek az energiatároló készletéből energiát, ha a működés vagy az energiaforrás megszűnése következtében a fék működéséhez szükséges energiakészlet a 4.2.9. pontban meghatározott érték alá esik.

II. MELLÉKLET

FÉKEZÉSI VIZSGÁLATOK ÉS A FÉKBERENDEZÉS TELJESÍTŐKÉPESSÉGE

1. FÉKEZÉSI VIZSGÁLATOK

1.1. Általános rész

1.1.1.

Az üzemi fék hatásossága a 2.1.1.1. pontban megadott képlettel számított féktávolságon alapul . A féktávolság az a távolág, amelyet a traktor attól a pillanattól tesz meg, amikor a vezető megkezdi a berendezés vezérlőelemének működtetését és addig tart, amíg a traktor meg nem áll.

A rögzítőfék hatékonysága azon alapul, hogy a traktort stabilan megtartsa lejtőn felfelé és lefelé.

1.1.2.

Minden traktor típusjóváhagyásához az úttesten végzett vizsgálattal kell mérni a fékteljesítményt, a következő feltételek mellett:

1.1.2.1. a traktornak a mindenkori vizsgálati módnak megfelelő terhelési állapotban kell lennie. Ezt fel kell tüntetni a vizsgálati jelentésben;

1.1.2.2. a vizsgálat során a működtető berendezésre kifejtett erő, az előírt fékhatás eléréséig nem haladhatja meg lábfék esetében a 60 daN, kézifék esetében a 40 daN értéket;

1.1.2.3. az úttest felületének érdesnek kell lennie;

1.1.2.4. a vizsgálatot akkor kell elvégezni, amikor nincs olyan szél, amely befolyásolná az eredményeket;

1.1.2.5. a vizsgálatok kezdetén a gumiabroncsoknak hidegnek kell lenniük és a tényleges terhelést viselő kerekekben az előírt nyomásnak kell lennie.

1.1.2.6. az előírt fékteljesítményt a kerekek blokkolása, a traktornak az irányvonaltól történő eltérése és rendellenes lengések nélkül kell elérni.

1.1.3.

A vizsgálatok folyamán a traktort minden olyan alkatrésszel fel kell szerelni, amelyet a gyártó a vontatott jármű fékberendezésének üzemeltetésére szánt, az I. melléklet 1.9., 1.10., 1.11. és 1.12. pontja szerint.

1.2. 0-típusú vizsgálat

(normál fékhatásvizsgálat hideg fékekkel)

1.2.1. Általános rendelkezések

1.2.1.1

A fékeknek a vizsgálat kezdetén hidegnek kell lenniük. A fék akkor tekinthető hidegnek, ha a következő feltételek teljesülnek:

1.2.1.1.1. a tárcsán vagy a dob külső felületén mért hőmérséklet kisebb 100°C-nál;

1.2.1.1.2. a teljesen burkolt fékeknél, beleértve az olajfürdős fékeket, a fékház külső felületén mért hőmérséklet kisebb 50°C-nál;

1.2.1.1.3. a fékeket egy órán keresztül nem szabad működtetni.

1.2.1.2.

A fékvizsgálat alatt a fékezetlen tengely - amennyiben lehet - a fékezett tengellyel legyen összekapcsolva.

1.2.1.3.

A vizsgálatot a következő feltételek mellett kell végezni:

1.2.1.3.1. a traktort a műszakilag megengedett össztömeggel, a fék nélküli tengelyt a műszakilag megengedett legnagyobb tömeggel kell terhelni; a fékezett tengely kerekeit a gyártó által a traktor típusára megadott legnagyobb gumiabronccsal kell felszerelni. Olyan traktoroknál, amelyeknek minden kerekét fékezik, az első tengelyt műszakilag megengedhető legnagyobb tömeggel kell terhelni;

1.2.1.3.2. a vizsgálatot meg kell ismételni egy terheletlen traktorral, amelyben csak a vezető, és szükség szerint a vizsgálat eredményének megfigyeléséért felelős személy tartózkodik; a traktort a gyártó által javasolt legnagyobb kerekekkel kell felszerelni;

1.2.1.3.3. a legkisebb fékteljesítményre előírt határértékeket mind a terheletlen, mind a terhelt traktorok esetében a 2.1.1. pont tartalmazza;

1.2.1.3.4 az úttestnek vízszintesnek kell lennie.

1.2.2. A 0-típusú vizsgálatot kell végezni:

1.2.2.1. a legnagyobb tervezett sebesség mellett, a motorral való kapcsolatot oldva;

1.2.2.3. a minimális előírt fékhatást el kell érni.

1.3. 1. típusú vizsgálat

(a fékerő csökkenésének vizsgálata)

1.3.1.

Terhelt traktort úgy kell vizsgálni, hogy a felvett energia egy terhelt traktor azonos idő alatti, a 0 típusú vizsgálatra előírt sebességüknek 80 ± 5 %-ának feleljen meg, 10 %-os lejtőn, 1 km távolságon, a hajtómű alapállásában.

1.3.2.

A vizsgálat befejeztével, 0 típusú fékvizsgálat feltételei szerint (noha eltérő hőmérséklet mellett), meg kell mérni az üzemi fék maradvány fékhatásának értékét a hajtómű alapállásában.

2. A FÉKBERENDEZÉS HATÁSOSSÁGA

2.1. Üzemi fékberendezések

2.1.1. Az üzemi fékberendezéseknek eleget kell tenniük a következő előírásnak:

2.1.1.1. az O-típusú vizsgálat feltételei szerint meghatározott, az alábbi képlettel számított féktávolság:

ahol

V a legnagyobb tervezési sebesség km/h-ban, és

Smax a legnagyobb féktávolság m-ben mérve;

2.1.1.2. az 1-típusú fékvizsgálatot követően az előírt fékhatás 75 %-ának biztosítva kell lennie, valamint nem lehet kisebb a 0 típusú fékvizsgálat során megállapított, valós fékhatás 60 %-ától (a hajtómű alapállásában).

2.2. Rögzítő fékberendezések

2.2.1. A rögzítőféknek akkor is ha az másik fékberendezéssel kombinált, a terhelt traktort 18 %-os emelkedőn vagy lejtőn, álló helyzetben kell tartania.

2.2.2. A traktoroknak, amelyek egy vagy több pótkocsit vontathatnak, olyan rögzítőfékkel kell rendelkezniük, amely a terheletlen traktorból és azonos tömegű (de legfeljebb 3 t), nem fékezett pótkocsiból álló szerelvényt, 12 %-os emelkedőn vagy lejtőn, álló helyzetben képes tartani.

2.2.3. Megengedett olyan rögzítő fékberendezés használata, amelyet többször kell működtetni az előírt fékhatás eléréséig.

III. MELLÉKLET

RUGÓERŐ-TÁROLÓS FÉK

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁS

"Rugóerő-tárolós fékek": azok a fékberendezések, amelyekre a fékezéshez megkívánt energiát energiaakkumulátorként egy vagy több rugó hozza létre.

2. KÜLÖNÖS KÖVETELMÉNYEK

2.1. Rugóerő-tárolós féket tilos üzemi fékként használni.

2.2. Bármely nyomáshatárban, az áramkört tápláló fékösszepréselő kamrában történő kis változtatás nem okozhat jelentős változást a fékerőben.

2.3. A rugó összepréselő kamrájához tartozó áramkörtápnak olyan energiatartalékot kell tartalmaznia, amely más berendezést vagy felszerelést nem lát el. Ezt a követelményt nem lehet alkalmazni, ha a rugókat két vagy több független rendszer használatával összepréselt állapotban tarthatják.

2.4. A berendezést úgy kell megtervezni, hogy a rugót összepréselő kamrában a tervezett legnagyobb nyomással megegyező kezdőnyomással legalább háromszor lehetséges alkalmazni és kiengedni a fékeket. E követelménynek akkor kell teljesülnie, ha a fékeket a lehető legszorosabbra állították.

2.5. Az összepréselő kamrában lévő nyomásnak, amely alatt a rugók elkezdik működésbe hozni a fékeket, az utóbbi lehető legszorosabbra állítása mellett, tilos a rendes körülmények között elérhető nyomás legkisebb szintjének 80 %-ánál nagyobbnak lennie.

2.6. Amikor a rugót összepréselő kamrában a nyomás arra a szintre esik, amelynél a fék részei mozgásba lendülnek, egy látható vagy hallható figyelmeztető jelzésnek kell működésbe lépnie. Feltéve hogy e követelmények fennállnak, a figyelmeztető berendezés olyan lehet, amelyet az I. melléklet 4.2.9. pontjával lehet azonos.

2.7. A rugóerő-tárolós fékekkel felszerelt, és átmenő vagy félig átmenő fékekkel vontatott pótkocsi hozzákötésére engedéllyel rendelkező traktorokon a rugóerő-tárolós fékek automatikus használatának a pótkocsifékek működését kell eredményezniük.

3. KIOLDÓ RENDSZER

3.1. A rugóerő-tárolós fékeket úgy kell megtervezni, hogy hiba esetén, rendes működtetésük használata nélkül kioldhatók legyenek. Ezt egy segédfék használatával is el lehet érni (légfékes, mechanikus, stb.).

3.2. Amennyiben a 3.1. pontban hivatkozott segédfék működése szerszám vagy csavarkulcs használatát követeli meg, a szerszámot vagy csavarkulcsot a traktoron kell tartani.

IV. MELLÉKLET

A FÉKHENGEREK MECHANIKUS BLOKKOLÁSÁVAL TÖRTÉNŐ RÖGZÍTŐFÉKEZÉS (BLOKKOLÓK)

1. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK

"A fékhengerek mechanikus blokkolása": olyan berendezés, amely a fékdugattyúrúd mechanikus beékelésével biztosítja a rögzítőfék működését.

A mechanikus blokkolás akkor történik, amikor a blokkoló kamrából kiürül a sűrített levegő; a mechanikus blokkolóberendezést oly módon kell megtervezni, hogy ki lehessen engedni, amikor a blokkoló kamra ismét nyomás alá kerül.

2. KÜLÖNÖS KÖVETELMÉNYEK

2.1. Amikor a blokkolókamrában a nyomás megközelíti a mechanikus blokkolásnak megfelelő szintet, egy látható vagy hallható figyelmeztető rendszernek kell működésbe lépnie.

2.2. Mechanikus blokkolóberendezéssel felszerelt fék működésbe hozatala esetén a féket valamelyik vagy mindkét energiatárolónak működésbe kell hoznia.

2.3. A blokkoló fékhengert csak akkor lehet kiengedni, ha bizonyos, hogy a fék az ilyen kiengedés után képes lesz ismét működni.

2.4. A blokkolókamrát ellátó energiaforrás meghibásodása esetén egy segéd nem blokkoló berendezést (például mechanikust vagy pneumatikust) alkalmazva, például a traktor egyik gumiabroncsában lévő levegőt kell használni.