BH 2004.5.194 I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye. Ezért, ha a gazdálkodó szervezet adós az eljárás folyamán jogutód nélkül megszűnik, s ezzel elveszíti jogképességét, a félbeszakadás megállapítása helyett az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § (1) bek. b) pontja, 4. §; 6. § (2) és (4) bek.; Pp. 50. § (1) bek.; Pp. 111. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pontja, 157. § a) pontja; 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 53. § (1) bek. f) pontja és (2) bek.].

II. Ha az adós jogalanyiságát elveszti, ellene a felszámolási eljárás - amely csak az adós vagyonára terjed ki - nem folytatható. Az eljárásba az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) nem vonhatók be. Ez utóbbi személyek esetleges helytállási kötelezettsége csak külön polgári perben állapítható meg [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 56. §].

A K. K. és Sz. Kft. hitelező 2002. június 21-én kezdeményezett felszámolási eljárást a P. É. Kft. adóssal szemben. A Fővárosi Bíróság a kérelmet az adós székhelye szerint illetékes Megyei Bírósághoz tette át. Az iratok 2002. december 9-én érkeztek meg az illetékes bírósághoz. A hitelező kérelmét az elsőfokú bíróság a 3. sorszámú végzésével a többször módosított 1991. évi IL. törvény 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján hivatalból elutasította, mert az adós korlátolt felelősségű társaságot a Megyei Bíróság, mint Cégbíróság 2003. január 13-án jogerőre emelkedett végzésével hivatalból törölte a cégnyilvántartásból, ezért az adós a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 53. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogalanyiságát elvesztette. E végzés ellen a hitelező élt fellebbezéssel.

Jogorvoslati kérelmében előadta, hogy az elutasítással megengedhetetlen joghátrány éri. Hangsúlyozta, hogy már jóval az adós törlése előtt megindította a felszámolási eljárást. Álláspontja szerint a hivatalbóli törlés csak olyan esetben fordulhat elő, amelyért a társaság tagjai felelősek, így az elsőfokú bíróságnak "a felelősség-átvitel alkalmazásával a társaság tagjai irányában kellett volna a hitelezői igény érvényesítésével kapcsolatos eljárást folytatni." Ezért kérte az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását arra, hogy "a hitelező igényét a társaság tagjai irányában érvényesítse."

A fellebbezés nem alapos.

Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetésre jutott. A hitelező a fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt vagy bizonyítékot, amely alkalmas lenne az elsőfokú bíróság helytálló végzésének a megváltoztatására.

A jelen felszámolási eljárásban alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel, valamint az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) 1. §-ának (1) bekezdése szerint a felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A többször mód. Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint e törvény alkalmazásában adós az a gazdálkodó szervezet, amely tartozásait az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni.