A Fővárosi Törvényszék Pf.632210/2017/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 206. §, 228. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 280. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 4. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Csepinszky Andrea, Klicsuné dr. Sólyom Lívia, Pávlisz Beatrix Hajnalka

Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

57.Pf.632.210/2017/5.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

a Somogyi Ügyvédi Iroda (fél címe1.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a képviselő neve jogtanácsos által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

kártérítés megfizetése iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2016. december 1. napján meghozott 31.P.90.453/2013/63. számú ítélete ellen a felperes által 70., és az alperes által 65. és 66. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti.

Fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

A másodfokú perköltségeiket a felek maguk viselik.

A felperes teljes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 438.977 azaz Négyszázharmincnyolcezer-kilencszázhetvenhét Ft fellebbezési illetéket és az alperes illetékmentessége folytán le nem rótt 200.000 azaz Kétszázezer Ft fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S :

A felperes 2008. május 18. napján az ... forgalmi rendszámú motorkerékpár utasaként közlekedési balesetet szenvedett. A balesetet ismeretlen gépjármű okozta, az elkövető személye nem volt megállapítható, a rendőrség a nyomozást megszüntette. A felperes az alperessel szemben kártérítési igényt jelentett be, az alperes a pert megelőzően 1.015.282 Ft-ot, a perben 2.500.000 Ft- ot megfizetett a felperesnek.

A felperes módosított keresetében vagyoni és nem vagyoni kártérítési igényt érvényesített.

Az alperes ellenkérelmében nem vitatta, hogy az ismeretlen gépjármű által okozott, felperest ért károkat megtéríteni tartozik, azonban álláspontja az volt, hogy a teljesített kifizetéssel a felperes kárai megfelelően kompenzálásra kerültek.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.771.844 Ft-ot, ebből 1.000.000 Ft után 2008. május 18-tól, 109.094 Ft után 2010. március 1-től, 162.750 Ft után 2013. április 15-től, 1.500.000 Ft után 2008. október 1-től a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a fenti határidőn belül a felperesnek 500.000 Ft után 2018. (helyesen: 2008.) május 18. napjától 2012. január 15. napjáig, 2.500.000 Ft után 2008. május 18. napjától 2013. szeptember 16. napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot. Kötelezte az alperest, hogy 2016. december 1. napjától kezdődően véghatáridő nélkül előre esedékesen minden hónap 15. napjáig fizessen meg a felperes részére havi 3.500 Ft járadékot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 110.000 Ft perköltséget. Rendelkezett arról, hogy az alperes a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala külön felhívására 82.095 Ft szakértői költséget köteles megfizetni, míg 328.380 Ft szakértői költséget és a feljegyzett 681.232 Ft illetéket az állam viseli. Az ítéletet a 162.750 Ft lejárt járadék, és a folyamatosan fizetendő járadék vonatkozásában előzetesen végrehajthatónak nyilvánította.

Az ítélet indokolásában utalt arra, hogy a perben a felperest terhelte annak bizonyítása a Pp. 164§ (1) bekezdése alapján, hogy a peresített jogcímeken kár érte a balesettel okozati összefüggésben, valamennyi tételt a saját részére jogosult követelni, és a követelés összegszerűsége megalapozott.

A felperes a perben kérte alperes kötelezését a bukósisak értékének megtérítésére 120.000 Ft összegben, és a motoros kabát értékének megfizetésére 80.000 Ft összegben. Az elsőfokú bíróság ezen igényeket elutasította, egyrészt a követelés összegszerűségét nem találta igazoltnak, másrészt a motoroskabát értékével kapcsolatos követelés elévültnek tekintette.

Kórházi látogatás költségeként felperes napi 40 km többlettávolság megtételéből eredően, napi

1.000 Ft-tal számítva 16.000 Ft-ot igényelt, melyből az alperes 8.582 Ft-ot kifizetett. A felperes keresetében a fennmaradó 7.418 Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az elsőfokú bíróság az igényt alaptalannak találta, rögzítette, hogy a felperesi lakás és a kórház közötti távolság 7 km, ami napi 14 km, és ez kétszeri látogatás esetén 24 km távolságot jelent. A felperes nem tett részletes előadást arra nézve, hogy miből adódik a 40 km-es távolság, és arra sem, hogy milyen gépjármű fogyasztásával számolt.

Nem találta alaposnak a figyelmességi csomag címén érvényesített 11.200 Ft összegű követelést sem, melyet a felperes a 16 napos kórházi tartózkodását figyelembe véve napi 1.000 Ft-tal számítva határozott meg oly módon, hogy az alperes által térített 4.800 Ft-ot abból levonta.

A kontroll vizsgálatok útiköltségeként a felperes 109x4.000 Ft-ot igényelt, és annak figyelembevételével, hogy az alperes a pert megelőzően ezen a címen 108.146 Ft-ot már megfizetett, a követelését 327.854 Ft-ban jelölte meg. A bíróság a tanúvallomások alapján megállapította, hogy a felperest a kontrollokra nagyrészt a család szállította autóval, a barátok csak akkor, ha a család nem ért rá. A tanú1 tanú vallomásában megjelölt összeg nagyságrendben eltér a felperes által követelt összegtől. Egyébként pedig a felperes addig tarthat igényt felmerült költségeire e címen, amíg tömegközlekedés igénybevételére alkalmassá nem vált. Ezt az időtartamot a bíróság az (intézmény neve) kiegészített szakvéleménye alapján 38 hétben fogadta el, a csatolt ...-lista adataiból kitűnően a felperes 2008. június 2. és 2009. júniusa között összesen 19 alkalommal járt szakrendelésen, ezt alkalmanként 4.000 Ft-tal számítva a felperes indokoltnak tekinthető igénye az alperesi teljesítéssel megtérült. A többletigényt a bíróság elutasította.

Ápolási költség címén a felperes tíz hétre heti 10.000 Ft-os igényt jelölt meg, az alperes egy havi költségként 15.000 Ft-ot térített. A felperes keresete így 85.000 Ft megfizetését célozta. A bíróság rögzítette, hogy a felperes ápolását otthonában a családtagok végezték, költség felmerüléséről nem számoltak be. A bíróság költségtérítését a jogalapi elismerésen túl a bírói gyakorlat alapján látta lehetségesnek, hiszen a hozzátartozó által végzett ápolás, gondozás miatti többlet tevékenység költségként téríthető. A szakvélemények 12-16 hétig tartották indokoltnak az ápolást, így a 10 hétre szóló felperesi igény megalapozott. Az összegszerűség körében a bíróság részben az alperesi kifizetésből, részben a KSH adataiból indult ki, és a 2008. január 1-től irányadó heti minimálbér (15.880 Ft) alapulvételével azt 30%-ra csökkentve 4.800 Ft-ot látott indokoltnak egy hétre téríteni. A 10 hétre bejelentett igény alapján ekként az alperes további 33.000 Ft és annak 2010. március 1. napjától járó kamatai megfizetésére kötelezte az alperest.