A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27694/2015/18. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HELYI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 324. §, 339. §, 340. §, 1990. évi C. törvény (Htv.) 35. §, 39. §, 52. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 43. §, 62. §, 74. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 3. §, 28. §, 78. §, 160. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 138. §, 142. §, 165. §, 170. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 9. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 15. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Szabó László

Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

7.K.27.694/2015/18.

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Sebők és Gyurcsik Ügyvédi Iroda (fél címe 2, eljáró ügyvéd: dr. Gyurcsik Hajnalka) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. ... jogtanácsos által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen helyi adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000,- (Ötvenezer) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 894.300,- (Nyolcszázkilencvennégyezer-háromszáz) Ft eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a keresetlevél, az alperes érdemi ellenkérelme, a bírósági eljárás és közigazgatási eljárás iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője mint elsőfokú helyi adóhatóság a felperesnél helyi adó ellenőrzést végzett 2009-2013. évekre vonatkozóan. A felperes könyvkiadói tevékenységet folytat, melynek során a könyv előállításával a nyomdát bízza meg; a nyomda által kiállított számlát anyagköltségként tartja nyilván a könyveiben. A munkafolyamat során a könyvkiadó a nyomdától nem könyvet vásárol, hanem a nyomda a könyvkiadási tevékenység egy részfolyamatát, a könyv nyomtatását végzi el, ezért a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli tv.) rendelkezései alapján a nyomda által számlázott ellenértéket az igénybe vett szolgáltatások között kellett volna elszámolnia a felperesnek. A felperes a kiadványok nyomdai előállítására nyomdákkal szerződik, az anyagot átadja részükre, a kiadói jogok felperesnél maradnak. A nyomdák végzik a papír beszerzését, a nyomtatást. A nyomdák számláinak összegét anyagköltségként számolta el, és azzal csökkentette a helyi iparűzési adó adóalapját.

Az ellenőrzés adatai alapján az elsőfokú adóhatóság a 2015. július 16. napján kelt ... iktató számú határozatával a felperest helyi iparűzési adónemben 2009. évre 5.495.400,- Ft adóhiány, 2.747.700,- Ft adóbírság, 1.988.471,- Ft késedelmi pótlék, 2010. évre 5.623.300,- Ft adóhiány, 2.811.650,- Ft adóbírság, 1.782.688,- Ft késedelmi pótlék, 2011. évre 3.557.300,- Ft adóhiány, 1.778.650,- Ft adóbírság, 814.130,- Ft késedelmi pótlék, 2012. évre 43.800,- Ft adóhiány, 21.900,- Ft adóbírság, 4.816,- Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2015. szeptember 29. napján kelt ... ügyszámú határozatával az elsőfokú adóhatóság határozatát részben megváltoztatta akként, hogy a felperest 2013. évre 185.400,- Ft adóhiány, 92.700,- Ft adóbírság, 7.981,- Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte, egyebekben az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 35. §-a, 39. § (1) bekezdése, 52. § 37. pontja, a Számvitel tv. 78. § (3) bekezdése, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 165. § (1) bekezdése, 170. § (1) bekezdése alapján. Indokolása szerint a nyomdai szolgáltatás csupán egy részeleme a mű elkészültének. A felperes gyakorolja a kiadói jogokat, ő tartja kézben a folyamatot. A nyomdai tevékenység eredménye nem tekinthető készterméknek, az nem minősül anyagköltségnek, csak igénybe vett szolgáltatásként számolható el. Számviteli szempontból annak van relevanciája, hogy a kiadvány (a termék) legfontosabb része a szerzők által végzett szellemi munka hasznosítási joga a kiadóé (felperesé), a termék nála válik késztermékké, a nyomda csupán a számára átadott tartalom nyomtatását mint szolgáltatást végzi el.

A felperes az alperes határozatával szemben közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti keresetet terjesztett elő, melyben kérte az eljárt közigazgatási szervek határozatainak hatályon kívül helyezését. A felperes a kereseti kérelme indokolásában hivatkozott arra, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) és az adóhatóság honlapján olvasható értelmezés szerint a nyomdai termékértékesítés és szolgáltatás egymást kizáró módon, tökéletesen megkülönböztethető. A nyomda azáltal, hogy terméket ad át a kiadónak, alapjában véve az Áfa tv. szerinti termékértékesítést valósít meg: birtokba vehető dolgot enged át ellenérték fejében, mely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. Ezzel az Áfa tv. harmóniában van az európai jogszabályokkal, melyek a nyomdában elkészült könyveket termékként kezelik. A felperes az ellenőrzött időszakban a nyomdaköltséget a jogszabályoknak és az adóhatóság szemléletének, értelmezésének és a befogadott számlák tartamának megfelelően anyagköltségként számolta el. Az alperes jogszabályellenesen jutott arra a megállapításra, hogy a nyomda szolgáltatást nyújt. A felperes mint kiadó számviteli politikájában 2008. évben szabályozta, hogy a nyomdaköltségeket anyagköltségként számolja el, miután azok a nyomda oldaláról termékértékesítésnek minősülnek, és azokról ilyen számlát kapott. A Számviteli tv. azt nem szabályozza, hogy mit tekint terméknek és mit szolgáltatásnak, ezért ezt a kérdést a számviteli politikában kell szabályozni. Mivel a Htv. sem tartalmaz előírást ebben a kérdésben, megítélése szerint a számviteli politikában lehet úgy rendelkezni, hogy a nyomdaköltség anyagköltség, melyet adóalap csökkentő tételként el lehet számolni. Álláspontja szerint az Áfa tv. és értelmezése, valamint a számlázás módja kifejezett iránymutatást ad arra, hogy a nyomda által számlázott könyv esetében ezt a vállalkozás anyagköltségként számolja el. A nyomda az általa kiállított számlán 49019900 vámtarifaszám feltüntetésével könyvet (terméket) számláz a kiadó felé 5%-os áfa kulccsal, ami termékbeszerzésnek minősül. A beszerzett termék is vásárolt készlet, amely beépül a kiadó saját előállítású könyvének költségei közé.

A könyvkiadás menete egy termelési folyamat, amelynek során a kéziratból könyv lesz; a nyomda által kiszámlázott könyv értéke a könyv előállítási költségének egy szeglete. Az alperes álláspontja szerint úgy állítanak elő terméket, hogy ahhoz semmiféle anyagköltség nem került elszámolásra, ez azonban minden számviteli elvnek ellentmond. Megítélése szerint az az álláspont, hogy kétszeresen ne lehessen az anyagköltséget elszámolni, minden törvényi előírásnak ellentmond. Az alperes helytelenül hivatkozott a Számviteli tv. 3. § (7) bekezdés 1. pontjára, mely az igénybe vett szolgáltatások közt sorolja fel a könyvkiadást. Azt az adóhatóság sem vitatja, hogy a kiadó terméket állít elő, amikor a termelési folyamat végén könyvet vesz készletre, amelyet saját előállítású készletként tart nyilván. Az adóhatóság azon megállapítását azonban hibásnak tartja, miszerint késztermékké csak a kiadónál válik a könyv, így a nyomda nem jogosult könyvet számlázni, csak szolgáltatást. A termelési folyamatok nagy része ugyanis úgy épül fel, hogy azok részfolyamatokból állnak, és több különböző cégnél keletkezhet termék, amelyet a másik cég alap- vagy segédanyagként beépít saját késztermékébe. Nem találja indokoltnak az adóhatóság álláspontját a tekintetben, hogy a nyomda helytelenül számláz, mely álláspontját az adóhatóság által végzett vizsgálatok is alátámasztják, melyek sohasem kifogásolták a nyomdák számlázási gyakorlatát. Könyvkiadásban dolgozó számviteli szakemberek is azon az állásponton vannak, hogy a kiadók a nyomdától könyvet vesznek, és a nyomdaköltség mint anyagköltség beépül a könyv előállítási költségébe.