A Kúria Mfv.10142/2012/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §, 2. §] Bírók: Magyarfalvi Katalin, Patassyné dr. Dualszky Katalin, Zanathy János

A határozat elvi tartalma:

A munkaügyi bíróság helyes jogértelmezés eredményeként helyezte hatályon kívül a felperest a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébe befizetésre kötelező közigazgatási határozatot, az alperes ugyanis nem tudott megjelölni olyan jogszabályi rendelkezést, amelynek alapján a külföldi munkaadóval kötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében Magyarországon munkát végző román állampolgárok foglalkoztatásának engedélymentessége, illetőleg az engedély beszerzésére irányuló kötelezettség a kiküldő vállalkozás társadalombiztosítási kötelezettsége teljesítésének függvényében állna fenn. 355/2007. Korm. rend. 1. § (1), 355/2007. Korm. rend. 1. § (2), 355/2007. Korm. rend. 2. § (1), 355/2007. Korm. rend. 2. § (2), 1996. LXXV. Tv. 7/A. §, 1991. IV. Tv. 7. § (2), 1991. IV. Tv. 7. § (1), 1991. IV. Tv. 7. § (4), 1991. IV. Tv. 58. § (5) c), 8/1999. SZCSM rend. 17. §, 96/1971. EK. irányelv 1. cikk (1), 96/1971. EK. irányelv 1. cikk (3), 96/1971. EK. irányelv 2. cikk 1408/1971. EGK. rend. 4. cikk (1), 1408/1971. EGK. rend. 12. cikk (1)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Mfv.III.10.142/2012/5.szám

A Kúria a dr. Szegner Anna ügyvéd által képviselt Kft. felperesnek a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Munkaügyi Hivatal, jogelőd: Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság részéről 4.M.583/2011/5. szám meghozott jogerős ítélet ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 4.M.583/2011/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.

I n d o k o l á s

A felperes V. alatti spárgaültetvényén az alperes elsőfokú hatósága 2008. április 21-én helyszíni ellenőrzést tartott, majd bizonyítási eljárást folytatott le, amelynek eredményeként - a másodfokú hatóság által elrendelt új eljárás során, a 2009. szeptember 2-án meghozott határozatában - megállapította, hogy a felperes 157 fő külföldi (román állampolgárságú) munkavállalót engedély nélkül foglalkoztatott, ezért a Munkaerő-piaci Alap javára 86.664.000 forint befizetésére kötelezte. A határozat indokolása szerint a felperes 2008. március 20-án szolgáltatásra irányuló megállapodást kötött a F. romániai székhelyű gazdasági társasággal, azonban a szolgáltatási szerződés keretében Magyarországra küldött munkavállalók nem rendelkeztek E-101 jelű társadalombiztosítási igazolással, amelynek következtében magyarországi munkavégzésükre csak az előírt engedély alapján kerülhetett volna sor.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 7. § (1)-(2) bekezdése, a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007.(XII.23.) Korm. rendelet (Kr.) 2. § (1) bekezdése és a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) 7/A. §-a alkalmazásával - helybenhagyta, mert az elsőfokú hatóság nemzetközi jogsegély keretében, a romániai társhatóság adatszolgáltatása alapján tisztázta azt a felperes előtt is ismert tényt, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es nyomtatvánnyal.

A határozat indokolása szerint a külföldi magyarországi foglalkoztatásának speciális esetkörét jelentő, ún. határon átnyúló szolgáltatások közé tartozó kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés (posting) esetén a foglalkoztató is külföldi, akinek a munkavállalója a belföldi személlyel kötött magánjogi szerződés alapján teljesít Magyarországon munkavégzést. A posting keretében történő kiküldetés esetén a munkavállalónak rendelkeznie kell a küldő ország társadalombiztosítási hatósága által kiállított E101-es nyomtatvánnyal, ilyen esetben a hatóság csak az Mt. 106/A. § rendelkezései érvényesülését vizsgálja. Nyomtatvány hiányában nem fogadható el a posting keretében való foglalkoztatásra történő hivatkozás, és a munkavállalást úgy kell kezelni, mintha egyéni munkavállalás lenne. Ha az egyéni munkavállalás engedélyköteles és a belföldi foglalkoztató nem rendelkezik a szükséges engedéllyel, akkor a külföldi engedély nélküli foglalkoztatása miatt kell eljárni, ezen esetekben pedig a belföldi foglalkoztatót terheli a felelősség, mivel az ő feladata a munkavállalási engedély beszerzése.

A jogerős közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság a 2.M.988/2009/9. számú ítéletével a másodfokú határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

A Legfelsőbb Bíróság az Mfv.II.10.263/2010/4. számú végzésében a 2.M.988/2009/9. számú ítéletet - az Flt. 7. § (1) és (4) bekezdése, 58. § (5) bekezdés c) pontja, a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999.(X.10.) SzCsM rendelet (SzCsMr.) 7. § (6) bekezdése, az SzCsMr. 2006. május 12. és 2007. december 31. között hatályos 7. § r) pontja, valamint a Kr. 1. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése alkalmazásával - hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A munkaügyi bíróságnak a Legfelsőbb Bíróság iránymutatása alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Kr. hatálya kiterjedt-e a perbeli foglalkoztatásra, mert csupán ez esetben lehet megalapozott az alperes azon hivatkozása, hogy a perbeli időszakban - a Kr. 2. § (1) bekezdése szerint - román állampolgárok Magyarországon szakképzettséget nem igénylő tevékenység keretében engedéllyel voltak foglalkoztathatók.

A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság - a Legfelsőbb Bíróság végzésével elrendelt új eljárásban hozott ítéletével, az Flt. 7. § (2) bekezdése, a Kr. 1. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése alkalmazásával - a közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyezte.

Az ítéleti érvelés szerint az alperes sem a közigazgatási eljárás során, sem a perben nem vitatta, hogy a felperes és a romániai székhelyű gazdasági társaság között érvényes szerződés jött létre a felperes spárgaültetvényén lévő termés felszedésére. A megállapodás szerint a romániai székhelyű gazdasági társaság arra vállalt kötelezettséget, hogy saját munkavállalói szolgáltatás keretében, kiküldetésben, a magyarországi gazdasági társaság érdekében fognak munkát végezni, ebből pedig egyértelműen megállapítható, hogy a felperes és a romániai gazdasági társaság közötti megállapodás megfelel a Kr. 1. § (2) bekezdésében foglaltaknak. A perbeli foglalkoztatásra - a Kr. 1. § (2) bekezdés kivétel szabálya alapján - a Kr. hatálya nem terjed ki, ennek folytán a felperesre a Kr-nek a román állampolgárok engedély alapján történő foglalkoztatását, valamint az engedélymentesség igazolására, bejelentésére vonatkozó kötelezettséget előíró rendelkezései sem voltak alkalmazhatók. Az alperes alaptalanul rótta a felperes terhére, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek az E101-es nyomtatvánnyal és alaptalanul kezelte a munkavállalókat úgy, mintha egyéni munkavállalás történt volna. A perbeli foglalkoztatás mellett a felperesre, mint a Kr. 1. § (2) bekezdés szerinti foglalkoztatóra az Flt. 7. § (2) bekezdés b) pontjától eltérő szabályokat sem törvény, sem kormányrendelet nem állapított meg. Ezért a felperes képviselője 2008. május 5-én jogszerűen hivatkozott arra, hogy a külföldi munkavállalók kiküldetésben történő foglalkoztatása nem volt munkavállalási engedélyhez kötött, az alperes ellenőrzési jogosultsága pedig - figyelemmel arra, hogy a felperes belföldi munkáltatóként az Mt. 106/B. § (3) bekezdése értelmében kizárólag az Mt. 106/A. §-ában meghatározott rendelkezések alkalmazását volt köteles biztosítani - csupán az Mt. 106/A. §-ában foglaltak betartására terjedt volna ki.