A Debreceni Törvényszék P.20704/2011/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 163. §, 217. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §, 84. §, 339. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 4. §, 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 29. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 30. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Debreceni Törvényszék P.20704/2011/5.*, Debreceni Ítélőtábla Pf.20533/2011/5., Kúria Pfv.20248/2012/4., 3422/2024. (XI. 28.) AB végzés

***********

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

6.P.20.704/2011/5. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a dr. Győrffy István ügyvéd (...) által képviselt ... (...) felperesnek - a dr. Bódor Sarolta ügyvéd (...) által képviselt ... (...) alperessel szemben személyiségi jog megsértése iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 55.000,- (Ötvenötezer) Ft perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál írásban, 3 példányban előterjesztendő fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket arról, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el amennyiben az csak a perköltség összegére vagy viselésére vonatkozik, vagy csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ebben az esetben a felek tárgyalás tartását kérhetik.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását egyéb esetekben is kérhetik.

Az ítélettel szemben fellebbezést előterjesztő fél számára az ítélőtábla előtti másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező. Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

Indokolás:

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, a becsatolt okiratok tartalma, valamint a D. Városi Bíróság előtt ... szám alatt folyamatban volt ügy iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes az alperesi gazdasági társaság alkalmazottja volt.

A jelen perben nem érintett V. J. mint felperes, valamint az alperesi gazdasági társaság mint alperes között a D. Munkaügyi Bíróság előtt ... ügyszám alatt munkaügyi per volt folyamatban munkaviszony jogellenes megszüntetésének a megállapítása, valamint annak vagyoni jogkövetkezményeinek az alkalmazása iránt. A per 2002. május 14. napján megtartott tárgyalásán a jelen per felperese tanúként került kihallgatásra, a vallomásának releváns részében pedig az adott per felperesének a munkaviszonya megszüntetését közvetlenül megelőző, és a munkaviszony megszüntetésére vezető tényállási körre nyilatkozott, mely nyilatkozatában az általa közvetlenül észlelt és tapasztalt tényeket tárta fel. A munkaügyi bíróság széleskörű bizonyítási eljárás lefolytatását követően a ... Megyei Bíróság ... számú ítéletével részben megváltoztatott ... szám alatti első fokú ítéletében megállapította, hogy az alperesi gazdasági társaság jogellenesen szüntette meg az adott per felperesének munkaviszonyát, egyben ennek jogkövetkezményeként az alperesi gazdasági társaságot jelentős összegű fizetésre kötelezte. (A jelen perbeli tényállást már nem érinti, ezért a bíróság pusztán utal arra, hogy a jogerős ítélettel szemben utóbb az alperes részben eredményes perújítási eljárást kezdeményezett.)

A munkaügyi perben született másodfokú, jogerős ítélet 2004. szeptember 30-i kihirdetését követően, 2004. november 30-án az alperesi gazdasági társaság képviseletében P. J. szervezeti képviselő a D. Rendőrkapitányságon írásban feljelentést terjesztett elő a munkaügyi per felperesével, valamint a munkaügyi perben tanúként kihallgatott egyik személlyel szemben hamis tanúzás, valamint hamis tanúzásra való felbujtás cselekmények miatt. A feljelentés noha a felperes személyét feljelentettként nem jelöli meg, az indokolásában utal arra, hogy az érintett munkaügyi perben a jelen per felperese is hamis tanúvallomást tett. Ennek indokolásaként azt jelölte meg, hogy: " Felperes és Sz. I. tanúvallomásaikban azt állították, hogy jelen voltak a köztem és V. J. között folytatott telefonbeszélgetésnél, ami a munkaviszony megszüntetésére vonatkozott, holott tachográffal igazolható, hogy a beszélgetés idején még nem érkeztek Z. településre, továbbá tényként fogadta el a bíróság a kamionmentésre vonatkozó vallomásokat, bár a mentés a német szerviz számlája és nyilatkozata szerint délelőtt 9-től-12 óráig tartott, tehát az ebben a témakörben tett vallomásuk egyértelműen és bizonyíthatóan hamis."

Az alperesi feljelentés folytán a ... Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal előtt ... ügyszám alatt indult eljárás, melynek során 2005. január 4. napján a feljelentést előterjesztő P. J.-t, mint az alperesi gazdasági társaság szervezeti képviselőjét tanúként hallgatták ki. A tanú vallomásában a felperest érintően előadta, hogy a V. J. és az alperes között zajló perben az adott per felperese nem a valóságnak megfelelően nyilatkozott, továbbá, hogy: "Az ő valótlan állításait támasztották alá felperes és Sz. I. a tanúvallomásuk alkalmával, amikor valótlant állítottak V. J. érdekében."

A nyomozó hatóság a 2005. február 8. napján kelt ... számú határozatával a nyomozást a felperest érintő részében annak alapján, hogy a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, továbbá hogy a nyomozás továbbfolytatásától pedig újabb bizonyítékok beszerzése és a tényállás további tisztázása nem várható, a nyomozást megszüntette. Az eljárás során a felperes sem gyanúsítottként, sem tanúként meghallgatásra nem került, a nyomozó hatóság határozatát gyakorlatilag a munkaügyi per iratanyaga alapján hozta meg. Az alperes szervezeti képviselője a határozattal szemben panasszal élt, mely panaszt a Legfőbb Ügyészség a ... szám alatti határozatával elutasította.

Utóbb a D. Nyomozó Ügyészség a 2006. szeptember 7. napján kelt határozatával a nyomozásnak a felperest már nem érintő részében a nyomozás folytatását rendelte el, mely utóbbi, folytatott részében a nyomozást a 2006. szeptember 11-i határozatával ismét megszüntette. Ezen határozattal szemben az alperes szervezeti képviselője ismételt panaszt terjesztett elő, melyet a ... Megyei Főügyészség a 2006. október 4-én kelt ... számú határozatával elutasított.

A fentieket követően az alperesi gazdasági társaság meghatalmazott jogi képviselőn keresztül 2006. december 13. napján pótmagánvádlóként vádindítványt terjesztett elő a D. Városi Bíróságon egyebek mellett a jelen per felperesével mint II.r. vádlottal szemben polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt. A felperesre vonatkozó tényállási körben a vádindítvány az alábbiakat tartalmazta: "A munkaügyi per során I.r. V. J. J. előadta, hogy a Z. határátkelő-helyen fellépett műszaki probléma megoldása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt, nevezetesen a felmerült műszaki problémáról munkáltatóját értesítette, és később érkező kollegáinak, II.r. felperes és III.r. Sz. I., segítségét kérte. E körben II.r. felperes sel és III.r. Sz. I.-vel egyezően előadta azt is, hogy folyamatosan tájékoztatta munkáltatóját a gépjármű mentését nehezítő akadályokról, továbbá úgy nyilatkoztak, hogy a határátkelő-helyen lévő vámterületen emelt mérlegről 2001. év január hó 2. napjának 21 órájának körüli időben tudták levontatni a tehergépjárművet. ...Ezzel szemben a munkaügyi per során alperesi gazdasági társaság okiratokkal hitelt érdemlően bizonyította, hogy a tehergépjármű mentésére 2001. év január hó 2. napjának 9 és 12 órája között került sor, valamint hogy a munkáltatóval jelzett nap délutánján a gépkocsivezető nem állt telefonos kapcsolatban. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy II.r. felperes és III.r. Sz. I. nem lehettek jelen I.r. V. J. J. gépjárművének mentésekor, mivel ők a mentést követően órákkal később érkeztek meg a Z. határátkelő-helyre. Nevezettek perbeli előadása a tények ismertében arra irányult, hogy vétkes gépkocsivezető felelősségének hiányát alátámasszák és tekintettel arra, hogy a munkaügyi perben a felperesi igény jogosságát támasztották alá, ezzel a per érdemi eldöntésére is kihatott nyilatkozatuk tartalma... Ami felperes és Sz. I. munkaügyi perben tett nyilatkozatát illeti, nyilvánvaló, hogy az okirati bizonyítékok ismeretében miért nem fedhetik a valóságot. E körben szükséges utalni arra, hogy bár a munkaügyi perben eljárt bíróságok ugyan nem helyeztek komolyabb hangsúlyt a tényekkel egyértelműen szembehelyezkedő vallomástételek okának feltárására, azonban a büntetőügyben eljáró bíróságot nem köti a munkaügyi perben eljáró bíróságok ítéletének sem rendelkező részében, sem pedig indokolásában foglaltak."