A Fővárosi Törvényszék K.704550/2022/12. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IDEGENRENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2007. évi II. törvény (Harm. tv.) 13. § (1) bek.] Bíró: Petőné dr. Sipka Judit

Fővárosi Törvényszék

Az ügy száma: 7.K.704.550/2022/12.

A felperes: felperes neve (felperes címe)

A felperes képviselője: felperesi képviselő neve ügyvéd (felperesi képviselő címe)

Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (alperes címe)

Az alperes képviselője: alperesi képviselő neve kamarai jogtanácsos

A per tárgya: idegenrendészeti tárgyú ügyben hozott alperesi határozat száma számú közigazgatási jogvita elbírálása

Í T É L E T

A bíróság az alperes alperesi határozat száma számú végzését az elsőfokú végzésre is kiterjedően megsemmisíti, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a felperesnek 99.000,- (kilencvenkilencezer) Ft perköltséget.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 30.000,- (harmincezer) Ft kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A per alapjául szolgáló tényállás

[1] Az állampolgárság1 állampolgárságú felperes 2022. július 11. napján a magyar hatóság által kiállított, 2022. február 24. napjától 2022. augusztus 22. között, a schengeni államok területén érvényes "C" típusú vízummal utazott be Magyarországra. Ezt követően 2022. augusztus 19. napján összevont kérelmezési eljárás keretében benyújtott munkavállalás célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet terjesztett elő az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságán (a továbbiakban: elsőfokú hatóság), amellyel egyidejűleg a belföldi kérelmezés alátámasztásaként méltányossági körülményt jelölt meg.

[2] Méltányossági kérelmében előadta, hogy miután országnév 2022. február 24. napján inváziót indított állam ellen, az EU több szankciót vezetett be országnévgal szemben. A Tanács megtiltotta továbbá egyes pénzintézetek vonatkozásában a pénzügyi adatok cseréjére szolgáló speciális pénzügyi üzenet szolgáltatások nyújtását. Felperes állampolgárság1 állampolgár, 4 éve dolgozik ugyanazon nemzetközi hátterű cégcsoportnál, magyarországi kollegáival munkakapcsolata családiasnak tekinthető. A cégcsoport vezetősége számára kiemelt etikai kérdés, hogy a munkatársai számára továbbra is munkát és megélhetést biztosítsanak, azonban a jelenlegi gazdasági szankciók nem teszik lehetővé a kifizetések teljesítését úgy, hogy a felperes országnévban tartózkodik. Ezáltal a cégcsoport úgy döntött, hogy közvetlenül a magyarországi tagvállalatuk venné át a felperes foglalkoztatását. Részben a jelenlegi munkáltatójával való elszámolási okokból, részben új egzisztenciája megszervezése miatt adminisztratív okokból, rendkívüli nehézségek árán felperes Magyarországra utazott. Az országnévba történő visszautazás jelen idő szerint rendkívül bizonytalanná teszi a felperes helyzetét. A Konzuli Szolgálat az országnévba történő visszautazás szükségességének megfontolását és lehetőség szerinti elhalasztását javasolja a háborús helyzet rendeződéséig. Az utazás költségei számottevően megemelkedtek, továbbá az EU és országnév repülőterei közötti közvetlen utazásra nincs lehetőség, a nemzetközi pénzügyi szankciók következtében a külföldi bankkártyák nem vehetők figyelembe országnév területén. Jelenleg nem tekinthető biztonságosnak az utazás és repülőgéppel szinte lehetetlen megoldani azt, beláthatatlan az is, hogy az idegenrendészeti eljárás lefolytatása alatt milyen esetleges új szankciók, intézkedések bevezetésére kerül sor akár uniós, akár állampolgárság1 részről, amelyek a külföldi utazást közvetlenül korlátozzák. Felperes vétlen áldozata a kialakult háborús helyzetnek.

[3] Az elsőfokú hatóság a 2022. augusztus 29. napján kelt elsőfokú hat. végzése számú végzésében a felperes összevont kérelmezési eljárás keretében benyújtott munkavállalás célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 17/A. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdés és (3) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel megállapítása szerint a kérelmező nem igazolt kivételes méltánylást érdemlő körülményt.

[4] Az fenti döntéssel szemben felperes fellebbezést terjesztett elő, melyben többek között előadta, hogy a végzés alapvetően analóg módon kezeli a háborús helyzetet és a háborús szankciókat azzal, mintha felperes csupán az utazás nehézségeire és költségeire hivatkozott volna. Az elsőfokú hatóság nem az általa hivatkozott körülményekre reflektál, hanem fiktív tényállásból von le téves következtetéseket. Előadta, hogy bármikor elrendelésre kerülhet kiutazási tilalom, kényszersorozás és a németországi hátterű cég dolgozóival szemben diszkriminatív jellegű intézkedések sem életszerűtlenek hazájában. Bármikor ellehetetlenül a kapcsolattartás a munkáltatója cégcsoportjával, továbbá banki átutalás útján pénzt jelenleg sem tud kézhez venni országnévban. A háború és a gazdasági szankciók az általános nehézségeket meghaladóan akadályozzák abban, hogy kérelmét a szokásos tartózkodása helye szerinti országban nyújtsa be, és továbbra is hivatkozott a Konzuli Szolgálat tájékoztatójára.

Az alperes döntése

[5] Alperes a 2022. november 09. napján kelt alperesi határozat száma számú végzésében a felperes fellebbezését elutasította és az elsőfokú végzést helybenhagyta. Döntésében arra hivatkozott, hogy főszabályként a vonatkozó jogszabály a külföldi állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti ország konzuli tisztviselőjénél történő kérelem előterjesztést rögzíti. A belföldi kérelmezéshez a jogszabály kivételes méltánylást érdemlő körülmény meglétét kívánja meg. A kúriai ítélet1 számú ítéletében úgy értékelte, hogy a méltányosság csak valóban méltányolható kivételes körülmények igazolása esetén alkalmazandó. A kúriai ítélet2. számú kúriai ítéletből egyértelműen levezethető a "tartózkodási cél" és a "kivételes méltánylást érdemlő körülmény" eltérő fogalmakként való használatára irányuló jogalkotói szándék. Az, hogy a kérelmező az állampolgársága szerinti országba történő visszatérés nevezett előadása szerint számára nagy nehézségekkel járna, nem alapozza meg a belföldi kérelmezést. A kérelmezőnek lehetősége van származási országában egy átszállással visszautazni és az ott működő külképviseleten az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján tartózkodási engedély iránti kérelmét benyújtani tekintettel arra, hogy a magyar külképviseletek országnévban továbbra is zavartalanul működnek. A Konzuli Szolgálat honlapján található tájékoztatás szerint 2022. július 15-től a légi útvonalak mellett már a szárazföldi határátkelőhelyeken keresztül is megközelíthető országnév, továbbá alapvetően szabadon utazható az ország területe. Kiemelte, hogy felperes "C" típusú vízuma birtokában utazott be hazánkba, majd itt kérelmezte a tartózkodási engedélyt ahelyett, hogy a külképviseleten "D" típusú vízum és tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott volna be. Felperes nem adta okszerű indokát annak, hogy miért nem tudott a főszabály szerint a külképviseleten "D" típusú vízum és tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtani. Összességében a felperes nem igazolta hitelt érdemlően, hogy esetében olyan különös méltánylást érdemlő körülmény állna fenn, mely a belföldi kérelmezést lehetővé tenné. Megjegyezte, hogy felperes 2022. július 11. napján érkezett Magyarország területére, amikor is a jogi képviselő által hivatkozott fegyveres összetűzés már folyamatban volt, illetve az EU-s szankciós csomagok már bevezetésre kerültek.