3499/2023. (XII. 1.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Zalaegerszegi Törvényszék 2.Gpkf.50.001/2022/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Lenti Város Önkormányzata indítványozó képviseletében dr. Gass István ügyvéd az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó a Zalaegerszegi Törvényszék 2.Gpkf.50.001/2022/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítását és megsemmisítését kérte, az állítva, hogy az sérti a jogbiztonságot [Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése], a hatalommegosztás elvét [Alaptörvény C) cikk (1) bekezdése] és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése].

[2] Az alkotmányjogi panasz és a rendelkezésre álló bírósági határozatok alapján az ügy előzménye az alábbiak szerint foglalható össze.

[3] Az indítványozó, és a vele szerződéses jogviszonyban álló vállalkozás között jogvita alakult ki, amely perré alakult. A perben (a továbbiakban: alapper) az indítványozó a kivitelezési szerződést biztosító óvadék megfizetésére kérte kötelezni az alperes vállalkozót, aki viszontkeresetében az elmarad vállalkozói díj megfizetését kérte. A Pécsi Ítélőtábla (a továbbiakban: Ítélőtábla) jogerős részítéletével az alperest 147 629 128 Ft óvadék, míg a felperes indítványozót 68 480 526 Ft vállalkozói díj megfizetésére kötelezte.

[4] Mivel az alperes nem teljesített határidőre az indítványozó beszámítási nyilatkozatott küldött a részére, amely szerint a vállalkozói díjkövetelésbe beszámította az óvadék megfizetése iránti követelését. A fennmaradó követelése behajtása céljából végrehajtási eljárást kezdeményezett, ennek során a bíróság végrehajtási lapot bocsátott ki. Ezzel párhuzamosan az alperes a beszámíthatóságot vitatva szintén végrehajtási eljárást kezdeményezett a részítéletre hivatkozva, amelynek alapján a bíróság végrehajtási lapot bocsátott ki.

[5] Ezt követően a bíróság elrendelte az alperes felszámolását, így a vele szemben kezdeményezett végrehajtási eljárás a törvény [a csődeljárásól és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 38. § (1) bekezdés] erejénél fogva megszűnt.

[6] Az indítványozó végrehajtási eljárás megszüntetése iránti kerestet terjesztett elő az alperessel szemben, arra hivatkozással, hogy - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:49. § (1) bekezdése alapján - a részítélet szerint fizetendő összegbe beszámította az alperessel szemben fennálló óvadékkövetelését, ezért az alperes követelése [a Ptk. 6:49. § (2) bekezdése értelmében] megszűnt, így a bíróságnak a vele szemben indult végrehajtási eljárást meg kell szüntetnie.

[7] A Zalaegerszegi Járásbíróság (a továbbiakban: elsőfokú bíróság vagy Járásbíróság) a perben (a továbbiakban: előzményper) a keresetet elutasította, arra hivatkozással, hogy azért nincs helye beszámításnak, mert az egymással szemben álló követelések nem egyneműek, tekintettel arra, hogy amíg az óvadékra a kézizálogjog szabályai vonatkoznak, addig a vállalkozói díj pénzkövetelésnek minősül. A Zalaegerszegi Törvényszék (a továbbiakban: másodfokú bíróság vagy Törvényszék) 3.Gf.40.027/2021/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét - a jogi indokolást pontosítva - helybenhagyta.

[8] A jogerős ítélet meghozatalát követően az Ítélőtábla Gf.IV.40.026/2021/5. számú végzésével az alapperben eljárt elsőfokú bíróság részítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az Ítélőtábla döntését azzal indokolta, hogy az alperessel szemben indult felszámolási eljárás kizárja a viszontkereseti kérelem önálló elbírálását.

[9] Az indítványozó az Ítélőtábla végzésére hivatkozással perújítási kérelmet terjesztett elő a Törvényszék előzményperben hozott jogerős ítélete ellen. Úgy vélte, hogy az Ítélőtábla végzése teljesen új helyzetet teremtett, tekintve, hogy annak indokolása nem zárta ki az óvadék beszámíthatóságát, ami az ő jogi álláspontját erősítette meg.

[10] A Járásbíróság a perújítási kérelmet, mint érdemi elbírálásra alkalmatlan elutasította. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az Ítélőtábla hivatkozott végzése a végrehajtás alapját képező részítéletet nem módosította, így nem alkalmas arra, hogy figyelembevétele a perújító fél számára kedvezőbb döntést eredményezzen.

[11] A Törvényszék - eltérő indok alapján, de - helybenhagyta az elsőfok végzését. A másodfokú bíróság 2.Gpkf.50.001/2022/5. számú végzésében rámutatott arra, hogy a perújítási okként hivatkozott bírósági végzés (az Ítélőtábla Gf.IV.40.026/2021/5. számú végzése) nem jogerős, így a perújítási kérelem nem felel meg a törvényi feltételeknek [a Pp. 393. § a) pontja szerint perújítási okként jogerős bírói vagy más hatósági határozatra kell hivatkozni]. A megjelölt végzés ugyanis a másodfokú bírálat eredményeként meghozott, az elsőfokú részítéletet hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot új per lefolytatására és új határozat hozatalára utasító végzés, amely nem zárta le véglegesen a felek közötti jogvitát.[1]

[12] 2. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve a Törvényszék perújítási eljárásban hozott jogerős végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítását és megsemmisítését.

[13] Az indítványozó álláspontja szerint a Törvényszéknek az előzményperben (a végrehajtási eljárás megszüntetése tárgyában) hozott másodfokon jogerőre emelkedett ítélete súlyosan jogszabálysértő és olyan - egyszerre contra legem és contra constitutionem - jogértelmezést tartalmaz a beszámítás tekintetében, amely teljesen figyelmen kívül hagyja a Ptk. rendelkezéseit. A perújítási eljárásban hozott másodfokú végzés alaptörvény-ellenességét az alapozza meg, hogy konzerválta a kialakult helyzetet, tulajdonképpen legitimálta azt, hogy a Törvényszék lényegében "megfosztotta jogerejétől a jogerős részítéletet", ami a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmére vezetett. A Törvényszék pedig azzal, hogy elzárta a perújítástól az indítványozót, ellehetetlenítette a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát ért sérelem reparálását, ezzel maga is alaptörvény-ellenessé vált. Az indítványozó szerint a contra legem jogértelmezés során a bíróság túllépett a jogértelemzés keretein, valójában jogot alkotott, ami sérti a hatalommegosztás elvét. Végezetül azt állította, hogy a fentiek sértik a jogállami jogbiztonságot is. Mindezekre tekintettel kérte a támadott másodfokú végzés megsemmisítését.

[14] 3. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározottak alapján mindenekelőtt az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie, ezért az Alkotmánybíróság tanácsban eljárva elsőként azt vizsgálta, hogy az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerinti indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott követelményeknek.

[15] 3.1. Az indítványozó a Törvényszék 2.Gpkf.50.001/2022/5. számú végzését 2022. május 3-án vette kézhez, az alkotmányjogi panasz a törvényes határidőn belül került előterjesztésre [Abtv. 30. § (1) bekezdés].

[16] 3.2. Az indítványozói jogosultság Abtv. 51. § (1) bekezdése szerinti vizsgálata az ügy érdemi vizsgálatának előkérdése. Az Alkotmánybíróság ezért elsőként az indítványozói jogosultság kérdését vizsgálta.

[17] Az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2023. június 1-jei hatállyal módosította az Abtv. 27. §-át, amelynek következtében a közhatalmi jogkörben eljáró indítványozók indítványozói jogosultsága az Abtv. 27. §-át illetően megszűnt. Az Alkotmánybíróság a 3442/2023. (X. 25.) AB végzésben - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (1) bekezdésére hivatkozással - megállapította, hogy az Abtv. 2023. június 1-jei hatállyal történt módosítása a folyamatban lévő eljárásokat nem érinti.

[18] Tekintettel arra, hogy az indítványozó önkormányzat a Módtv. hatálybalépése előtt nyújtotta be alkotmányjogi panaszát, az Alkotmánybíróság eljárása pedig ekkor már folyamatban volt, az indítvány vizsgálatának az önkormányzat közjogi jogállása nem képezte akadályát.

[19] 3.3. Az indítványozó érintettsége szintén megállapítható, tekintve, hogy az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló polgári perben felperesként vett részt.

[20] 3.4. Az alkotmányjogi panasz a határozott kérelem követelményének - az alábbiak szerint - azonban csak részben tesz eleget. Az indítvány megjelöli az Alaptörvény és az Abtv. azon rendelkezéseit, amelyek megállapítják az Alkotmánybíróság hatáskörét, a sérelmezett bírósági döntést, az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit, és kifejezett kérelmet tartalmaz a támadott bírósági döntés megsemmisítésére. Ugyanakkor az alkotmányjogi panasz részben nem alaptörvényben biztosított jog sérelmét állítja, részben pedig nem indokolja meg az állított alaptörvény-ellenességet.

[21] Az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdése az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében nem minősül az alkotmányjogi panaszt megalapozó, Alaptörvényben biztosított jognak (3458/2020. (XII. 14.) AB végzés, Indokolás [8]).

[22] Abban is következetes az Alkotmánybíróság gyakorlata, hogy a B) cikk (1) bekezdésének sérelmére alkotmányjogi panasz csak kivételesen, a visszaható hatályú jogalkotás és jogalkalmazás, valamint a felkészülési idő hiánya esetén alapítható (lásd például: 3371/2020. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [15]). Az indítványozó azonban nem a fentiekre hivatkozva állította a B) cikk (1) bekezdésének sérelmét.

[23] Az alkotmányjogi panasz ezért a fenti elemeiben nem teljesíti az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontja és az 52. § (1b) bekezdés b) pontja szerinti feltételeket.

[24] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét az indítványozó álláspontja szerint a Törvényszék előzményperben másodfokon hozott 3.Gf.40.027/2021/6. számú ítélete okozta, erre nézvést indokolást is előterjesztett. Ezzel szemben a Törvényszék 2.Gpkf.50.001/2022/5. számú végzése alaptörvény-ellenességét pusztán azzal indokolja az indítvány, hogy a perújítás kizárásával a bíróság konzerválta az alaptörvény-ellenes ítéletet. Az Alkotmánybíróság - a fentiek alapján - megállapította, hogy az indítványozó nem indokolta meg, hogy a Törvényszék 2.Gpkf.50.001/2022/5. számú végzése miért és mennyiben sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. Az alkotmányjogi panasz tehát nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja szerinti feltételnek, ezért érdemi elbírálásnak e körben sincs helye.

[25] Az Alkotmánybíróság rámutat, hogy az indítványozó a Törvényszék 3.Gf.40.027/2021/6. számú ítélete ellen sem annak kézhezvételekor, sem a jelen indítványban nem terjesztett elő alkotmányjogi panaszt, miközben nyilvánvaló, hogy a vélt alaptörvény-ellenességet számára ez a bírósági határozat okozta.

[26] Végezetül az Alkotmánybíróság rámutat, hogy az Ítélőtábla Gf.IV.40.026/2021/5. számú végzésével új eljárás lefolytatását rendelte el, amelyben rögzítette, hogy a megismételt eljárásban a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy az alperes rosszhiszemű magatartása és Csődtv. 38. § (1) bekezdésének alkalmazása nem vezethet oda, hogy elvonja az indítványozó lehetőségét arra, hogy hozzájuthasson a számára esetlegesen megítélt kereseti követeléshez.

[27] 4. Tekintettel arra, hogy az alkotmányjogi panasz nem felelt meg az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjában, 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában foglalt feltételeknek, az Alkotmánybíróság azt - az Abtv. 56. § (1)-(3) bekezdése alapján eljárva - az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2023. november 14.

Dr. Horváth Attila s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Juhász Imre s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Juhász Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Varga Réka s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1549/2022.