2023. évi X. törvény
egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról
1. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása
1. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya]
"b) az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH), és az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT),"
[igazságügyi alkalmazottainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati jogviszony) terjed ki.]
2. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 8. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(A munkáltatói jogkört)
"b) az OBT alkalmazottai tekintetében az OBT elnöke,"
(gyakorolja.)
3. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 13. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A képesítési követelményekkel kapcsolatos részletes rendelkezéseket - így az (5) bekezdés szerinti vizsgákra vonatkozó szabályokat is -]
"a) az igazságügyért felelős miniszter
aa) az OBH és a bíróságok képesítési követelményei esetében az OBH elnöke véleményének kikérésével,
ab) az OBT képesítési követelményei esetében az OBT véleményének beszerzése mellett,"
[rendeletben határozza meg.]
4. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A képzés és továbbképzés részletes szabályait a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBH elnöke szabályzatban, az OBT-vel szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBT határozatban, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében a miniszter rendeletben állapítja meg."
5. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 42/A. § (1)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A bírósági titkárt az OBH elnöke az OBH-ba beoszthatja, valamint az OBT elnökének javaslatára az OBT-hez beosztja. A beosztáshoz a bírósági titkár hozzájárulása szükséges.
(2) A munkáltatói jogkört az OBH-ba beosztott bírósági titkár tekintetében az OBH elnöke, az OBT-hez beosztott bírósági titkár tekintetében az OBT elnöke gyakorolja.
(3) Az OBH-ba beosztott bírósági titkár a hivatali tevékenysége során köteles végrehajtani az OBH elnökének intézkedéseit, utasításait. Az OBT-hez beosztott bírósági titkár a tevékenysége során köteles végrehajtani az OBT elnökének intézkedéseit, utasításait.
(4) A beosztás megszűnését követően a bírósági titkárt a beosztását megelőző szolgálati helyére kell beosztani.
(5) Az OBH elnöke az OBH-ba beosztott bírósági titkár beosztását megszüntetheti, a bírósági titkár kérelmére megszünteti. Az OBH elnöke az OBT-hez beosztott bírósági titkár beosztását az OBT javaslatára vagy a bírósági titkár kérelmére megszünteti."
6. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 54/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Az igazságügyi alkalmazott teljesítményértékelésének részletes szabályait a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBH elnöke szabályzatban, az OBT-vel szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBT határozatban, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében a miniszter rendeletben állapítja meg."
7. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 99. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a munkakörére meghatározott, szakirányú felsőfokú szakképesítéssel is rendelkező igazságügyi alkalmazottat kivételesen lehet besorolni a III. fizetési osztályba; a besorolás részletes szabályait a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBH elnöke szabályzatban, az OBT-vel szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBT határozatban, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében a miniszter rendeletben állapítja meg."
8. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"105. § (1) A Kúrián, az OBH-nál és az OBT-nél dolgozó bírósági titkárt, bírósági fogalmazót, tisztviselőt és írnokot, valamint az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó igazságügyi szakértőt, szakértőjelöltet, tisztviselőt és technikust beosztási pótlék illeti meg.
(2) A beosztási pótlék mértéke
a) a Kúrián, az OBH-nál és az OBT-nél dolgozó bírósági titkár és az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó igazságügyi szakértő esetén az illetményalap 20 százaléka,
b) a Kúrián, az OBH-nál és az OBT-nél dolgozó bírósági fogalmazó, a III. és V. fizetési osztályba sorolt tisztviselő, valamint az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó szakértőjelölt, a III. és V. fizetési osztályba sorolt tisztviselő és technikus esetén az illetményalap 15 százaléka,
c) a Kúrián, az OBH-nál és az OBT-nél dolgozó IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő, írnok, valamint az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő és technikus esetén az illetményalap 5 százaléka."
9. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"106. § Az igazságügyi alkalmazott az e törvény alapján adományozott címmel az illetményalap 15 százalékának megfelelő összegű címpótlékra jogosult. Legalább 10 év tényleges szolgálati viszony fennállása és huzamos idejű színvonalas munkavégzés alapján főtanácsosi cím a szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű V. fizetési osztályba tartozó, tanácsosi cím pedig a középfokú iskolai végzettségű V. fizetési osztályba tartozó igazságügyi alkalmazott részére is adományozható. A cím adományozására a bíróság, az OBH és az OBT alkalmazottainak tekintetében az OBT, más igazságügyi alkalmazott tekintetében a miniszter jogosult."
10. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 121/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"121/D. § A 121. § és a 121/C. § szerinti egyéb juttatások részletes szabályait a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik, valamint a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban állt nyugalmazott igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében az OBH elnöke szabályzatban, az OBT-vel szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik, valamint az OBT-vel szolgálati jogviszonyban állt nyugalmazott igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében az OBT határozatban, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik, valamint az egyéb igazságügyi szervnél szolgálati jogviszonyban állt nyugalmazott igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében a miniszter az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg."
11. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 122. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Legalább 10 év tényleges szolgálati viszony fennállása és huzamos idejű színvonalas munkavégzés alapján főtanácsosi cím a III. fizetési osztályba tartozó, a tanácsosi cím pedig a IV. fizetési osztályba tartozó igazságügyi alkalmazott részére adományozható. A cím adományozására a bíróság, az OBH és az OBT alkalmazottainak tekintetében az OBT, más igazságügyi alkalmazott tekintetében a miniszter jogosult."
12. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"123. § Az e törvény alapján adható juttatások, kedvezmények és elismerések részletes szabályait, valamint e törvény keretei között azok mértékét az érdekképviseleti szervekkel együttműködve az OBH elnöke, illetve az igazságügyért felelős miniszter, valamint a miniszter, az OBT alkalmazottai tekintetében az OBT állapítja meg."
2. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása
13. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"27. § (1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés
a) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és
b) az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem illetik meg a közhatalmat gyakorló indítványozót."
14. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 14. alcíme a következő 36/A-36/B. §-sal egészül ki:
"36/A. § (1) Az Alkotmánybíróság a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 108/A. § (1), illetve (9) bekezdésében meghatározott jogosult által benyújtott, határozott kérelmet tartalmazó jogorvoslati kérelemre vizsgálja, hogy a kötelezett eleget tett-e a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 108/A. § (1), illetve (9) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek.
(2) A jogorvoslati kérelem alapján az elnök gondoskodik az ügynek a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 108/A. § (5) bekezdése szerinti határidő betartását szolgáló időben történő napirendre vételéről.
36/B. § (1) Az Alkotmánybíróság a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 108/A. § (10) bekezdésében meghatározott esetben a jogosult által benyújtott, határozott kérelmet tartalmazó jogorvoslati kérelemre jár el.
(2) A jogorvoslati kérelem alapján az elnök gondoskodik az ügynek a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 108/A. § (5) bekezdése szerinti határidő betartását szolgáló időben történő napirendre vételéről."
15. § Hatályát veszti az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény
a) 10/A. §-a,
3. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása
16. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. § A bíróságok a központi költségvetésről szóló törvényben önálló költségvetési fejezetet alkotnak. E fejezeten belül az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) és a Kúria önálló címet alkot."
17. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ügyelosztási rendet - a bírói tanács és a kollégium véleményének ismeretében, a Kúria esetében a bírói tanács és a kollégium egyetértésének megfelelően - a bíróság elnöke, a törvényszéken és a járásbíróságon a törvényszék elnöke határozza meg."
18. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A Kúria ügyelosztása tekintetében a következő szempontoknak kell érvényesülniük:
a) az elektronikus úton beérkezett ügyek lajstromozása során az ügy automatizáltan, emberi beavatkozás nélkül kap ügyszámot,
b) az ügyben eljáró tanács kijelölése az ügyek elosztására vonatkozó, előre meghatározott, objektív feltételek szerinti módszerrel történik,
c) az ügyben eljáró tanács kijelölését követően a kijelölt tanács tagjai közül az ügyet tárgyaló ítélkező tanács tagjai elektronikus rendszerrel, automatikusan, előre meghatározott algoritmus útján kerülnek kijelölésre,
d) az eljárásban részt vevő felek számára biztosítani kell az ügyek elosztására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzését.
(5) A Kúria esetében a 11. § (2) bekezdése nem alkalmazható, a Kúria ügyelosztási rendjétől a következő esetekben lehet eltérni:
a) az ügy elbírálásából kizárt bíró helyett más bíró kijelölése érdekében,
b) ügyek egyesítése esetén,
c) az egyenletes munkateher biztosítása érdekében,
d) ügyeleti, készenléti rend idején vagy a Kúria működését befolyásoló rendkívüli esemény idején az ügy időszerű elbírálásának biztosítása érdekében.
(6) A Kúria ügyelosztási rendjétől való eltérés esetén is biztosítani kell a (4) bekezdésben foglaltak érvényesülését.
(7) A Kúria ügyelosztási rendszere ügyenként naplózza az ügyelosztás teljes folyamatát, amelyet a Kúria a honlapján közzétesz. A naplózás során rögzítésre kerülnek a (4) bekezdés szerinti szempontok érvényesítésének adatai, valamint ha az (5) bekezdés szerinti eltérésre sor kerül, annak indokai."
19. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke, az OBT, valamint az egyéb bírósági igazgatási szervek és a bírósági igazgatásban közreműködő egyéb bírói testületek, továbbá a bírósági vezetők kötelesek a bírósági igazgatás és az ahhoz kapcsolódó döntéshozatal nyilvánosságát e törvény szerint biztosítani."
20. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 41/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A jogegységi panaszt a jogegységi panasz tanács bírálja el. A jogegységi panasz tanácsot a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese vezeti. A jogegységi panasz tanács tagjai az elnök és további 40 bíró: az elnökhelyettesek, a főtitkár, a kollégiumvezetők, a kollégiumvezető-helyettesek és a tanácselnökök. A Kúria kollégiumai az ügyelosztási rendben dönthetnek úgy, hogy a jogegységi panasz tanács két, az elnökön kívül 20-20 bíró tagból álló résztanácsban jár el. Ebben az esetben a jogegységi panasz tanács azonos ítélkező tanácsba tartozó tagjait a vezetéknevük ítélkező tanácson belüli ABC rendjében kell az I-es és a II-es résztanácsba beosztani, hogy azokban minden ítélkező tanács egyenlő arányban legyen képviselve. Az ügyeket automatikusan felváltva kell kiosztani, a páratlan számú ügyek az I., a páros számú ügyek a II. résztanácsba kerülnek. A jogegységi panasz tanács (résztanács) akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van. Az eljárás jegyzőkönyvének vezetéséről a főtitkár gondoskodik."
21. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"66. § (1) Az OBH elnökét az Országgyűlés az Alaptörvény 25. cikk (6) bekezdésében foglaltak szerint választja a határozatlan időre kinevezett, legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező azon bírák közül, akik legalább 2 évig bírósági vezetői tisztséget töltöttek be és rendelkeznek az OBH elnöke tisztségének betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással.
(2) Az OBH elnöke nem választható újra."
22. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha az OBH elnökének megbízatása a 70. § (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott okból szűnt meg, a köztársasági elnök 100 napon belül tesz javaslatot az OBH elnökének személyére."
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 67. §-a a következő (2a)-(2f) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A köztársasági elnök az OBH elnökének személyére vonatkozó javaslattétel előkészítése keretében az OBH elnöki tisztségre történő jelentkezési felhívást tesz közzé. A felhívás tartalmazza a jelentkezési határidőt, a jelentkezés benyújtásának helyét, valamint az OBH elnöki tisztség betöltésének törvényi feltételeit. A jelentkezési határidő leteltét követően a jelentkezők névsorát és a jelentkezők önéletrajzát a köztársasági elnök megküldi az OBT-nek a jelentkezők törvényi feltételeknek való megfelelősége tárgyában történő határozathozatal érdekében.
(2b) A köztársasági elnök az OBH elnökének személyére vonatkozó javaslatát azon személyek közül választva teszi meg, amely személyek esetében az OBT határozatában megállapította, hogy megfelelnek az OBH elnökével szemben támasztott törvényi követelményeknek.
(2c) Az OBT a törvényi követelményeknek való megfelelőség kérdésében a jelentkezők névsorának és önéletrajzának kézhezvételétől számított 45 napon belül, a jelentkezők meghallgatásán elhangzottakat is figyelembe véve, jelentkezőnként - indokolt - határozatot hoz, és azt haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban közli a jelentkezővel és a köztársasági elnökkel.
(2d) Ha az OBT a törvényi követelményeknek való megfelelőség kérdésében hozott határozatában azt állapítja meg, hogy a jelentkező nem felel meg az OBH elnökével szemben támasztott törvényi követelményeknek, a jelentkező mint kérelmező (a továbbiakban: kérelmező) az OBT határozatával szemben annak kézbesítésétől számított 8 napon belül kifogással élhet.
(2e) A kifogást az OBT-nél írásban kell benyújtani, kérelmezettként az OBT-t kell megjelölni. Az OBT a kifogást 5 munkanapon belül megküldi a közigazgatási ügyben eljáró Fővárosi Törvényszéknek.
(2f) A Fővárosi Törvényszék a kifogás tárgyában 15 napon belül, egyszerűsített perben, 3 hivatásos bíróból álló tanácsban dönt, azzal, hogy a kifogásra a keresetlevél szabályait kell alkalmazni. A Fővárosi Törvényszék az OBT határozatának jogszerűségét vizsgálja. Ha a Fővárosi Törvényszék megállapítja a jogsértést, az OBT határozatát megsemmisíti és az OBT-t új határozat meghozatalára kötelezi. A Fővárosi Törvényszék a kifogás alaptalansága esetén a kifogást elutasítja. A Fővárosi Törvényszék az ítéletét közli a kérelmezővel, az OBT-vel és a köztársasági elnökkel. Az ítélettel szemben további perorvoslatnak nincs helye."
23. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke a bíróságok költségvetésével kapcsolatos feladatkörében)
"a) összeállítja - a központi költségvetésről szóló törvény Bíróságokról szóló fejezete, valamint az OBT tekintetében az OBT által meghatározott, továbbá a Kúria tekintetében a Kúria elnöke véleményének kikérésével és ismertetésével meghatározott - a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatát és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolóját, amelyet a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az annak végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat részeként változtatás nélkül terjeszt az Országgyűlés elé,"
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke a bíróságok költségvetésével kapcsolatos feladatkörében)
"c) az OBT cím kivételével ellátja a fejezetet irányító szerv vezetőjének feladatait a központi költségvetésről szóló törvény Bíróságokról szóló fejezete tekintetében azzal, hogy év közben
ca) az OBT előirányzatait nem csoportosíthatja át,
cb) a Kúria előirányzatait a fejezetébe tartozó költségvetési szervekhez - a költségvetési szervek létszámelőirányzatának változása miatt szükséges átcsoportosítások kivételével - a Kúria elnökének egyetértésével csoportosíthatja át,"
(3) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke a bíróságok költségvetésével kapcsolatos feladatkörében)
"g) az érdek-képviseleti szervekkel együttműködve, valamint az OBT egyetértésével megállapítja a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 189. § (1) és (2) bekezdése szerinti egyéb juttatások részletes feltételeit és mértékét."
(4) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateherméréssel kapcsolatos feladatkörében)
"a) a központi költségvetésről szóló törvény Bíróságokról szóló fejezetének létszám-előirányzata, valamint a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhének mutatói alapján meghatározza a bíróságok, a bíróságokon belül a kollégiumok, a törvényszékek esetében az illetékességi területükön működő járásbíróságokkal együttes, szükséges bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámát az OBT - központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek figyelembevételével adott - egyetértésével,"
(5) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateherméréssel kapcsolatos feladatkörében)
"e) meghatározza és szükség esetén évente felülvizsgálja az OBT egyetértésével a bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapokat és módszereket, legalább évente egy alkalommal áttekinti a munkateher és az országos ügyforgalmi adatok alakulását, valamint bírósági szintenként és ügyszakonként meghatározza a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhét."
(6) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (5) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az OBH elnöke a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében)
"e) kijelöli - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint - a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 680. § (4) bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező bírákat és a bírósági közvetítői tevékenységet végző bírákat, valamint a Fővárosi Ítélőtábla elnökének javaslatára a Fővárosi Ítélőtáblán közigazgatási ügyben, az ítélőtábla elnökének javaslatára az ítélőtáblán munkaügyi ügyekben, a törvényszék elnökének javaslatára a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyekben eljáró bírákat, továbbá dönt a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint a kijelölés megszüntetéséről, a bíró hozzájárulása nélküli megszüntetés esetén az OBT egyetértésével,
f) beoszthatja a bírót a Kúriára, az OBH-ba, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott szervhez (a továbbiakban: érintett szerv), - az OBH-ba történő beosztás kivételével - az OBT egyetértésével, illetve dönt a beosztás megszüntetéséről és a bírónak ismét tényleges bírói álláshelyre történő beosztásáról,"
(7) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (5) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében)
"h) dönt az OBT egyetértésével - továbbá a Kúriára történő kirendelés esetén a Kúria bírói tanácsa, valamint a Kúriának a kirendelendő bíró ügyszakának megfelelő ügyszakú kollégiuma egyetértésével - a bíró más szolgálati helyre történő kirendeléséről, ha a kirendelés nem a törvényszék és az illetékességi területén működő járásbíróság között vagy a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságok között történik,"
(8) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke a képzéssel kapcsolatos feladatkörében)
"b) meghatározza az OBT egyetértésével a bírák képzési rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait,"
(9) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke a tájékoztatással kapcsolatos feladatkörében)
"a) félévente tájékoztatja a tevékenységéről az OBT-t, az OBT által meghatározott felépítésű tájékoztatóban,"
(10) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
"(11) Az OBH elnöke az OBT-nek az OBT által a (3) bekezdés a) pontja szerint meghatározott költségvetésére vonatkozó javaslatát és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolóját, változtatás nélkül rögzíti a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatában és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolójában."
24. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 77. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az OBH elnökének határozatait az érintettekkel haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell közölni. Az OBH elnöke indokolja azokat a határozatait, amelyekhez az OBT egyetértése vagy kötelező véleménye szükséges, egyéb határozatait pedig a szükséghez képest indokolja."
25. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 79. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az OBH elnöke annak a pályázónak az OBH elnökhelyettesévé való kinevezésére tehet javaslatot, akinek az esetében az OBT határozatában megállapította, hogy megfelel az OBH elnökhelyettesével szemben támasztott törvényi követelményeknek. Az OBH elnöke a pályázók névsorát és önéletrajzát megküldi az OBT-nek a pályázók törvényi feltételeknek való megfelelősége tárgyában pályázónként történő határozathozatal érdekében. Az OBT határozatára és az azzal szembeni kifogásra a 67. § (2c)-(2f) bekezdését a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a kérelmező a pályázó,
b) a Fővárosi Törvényszék az ítéletét a kérelmezővel, az OBT-vel és az OBH elnökével közli.
(2b) Az OBH elnökhelyettesévé az a bíró vagy igazságügyi alkalmazott nevezhető ki, aki legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkezik és legalább 2 évig bírósági vezetői tisztséget töltött be, továbbá rendelkezik az OBH elnökhelyettesi tisztség betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással."
26. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 86. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az OBH)
"a) előkészíti az OBH elnökének határozatait és gondoskodik azok végrehajtásáról,"
27. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 88. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az OBT önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, székhelye Budapest."
28. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 89. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az OBT elnökét és elnökhelyettesét az OBT tagjai maguk közül - a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - 3 évre választják. Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztségre az OBT bármely tagja jelöltet javasolhat. Az OBT a jelöltek közül titkos szavazással, egyszerű többséggel választja meg az elnököt és az elnökhelyettest. A szavazás eredményét az OBT határozatban rögzíti. Szavazategyenlőség esetén az OBT megismételt szavazást tart. Az OBT elnöke és elnökhelyettese újraválasztható."
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 89. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Ha az OBT elnökének vagy elnökhelyettesének megválasztásakor az OBT megbízatási idejéből kevesebb mint 3 év van hátra, a megbízatás az OBT megbízatásának idejéig tart."
(3) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 89. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az OBT elnökét - akadályoztatása esetén, ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - az elnökhelyettes helyettesíti. Az elnökhelyettes akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - az OBT elnökét a leghosszabb bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkező OBT tag helyettesíti."
29. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény a következő 89/A. és 89/B. §-sal egészül ki:
"89/A. § Az OBT elnöke
a) vezeti és képviseli az OBT-t,
b) a költségvetési keretek között gondoskodik az OBT működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről,
c) irányítja az OBT pénzügyi, gazdasági tevékenységét,
d) gyakorolja az OBT igazságügyi alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.
89/B. § (1) Az OBT elnökének és elnökhelyettesének megbízatása megszűnik:
a) a megbízatási időtartam leteltével,
b) lemondással,
c) az OBT tagság megszűnésével, vagy
d) felmentéssel.
(2) Az OBT elnöke és elnökhelyettese megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében az OBT állapítja meg.
(3) A lemondást írásban kell közölni az OBT-vel.
(4) Az OBT elnökét vagy elnökhelyettesét a feladataival kapcsolatos kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt az OBT kétharmados többséggel hozott határozatával felmenti."
30. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBT az általános központi igazgatás területén)
"b) a bíróságokat érintő jogszabály alkotására tehet javaslatot a jogszabályalkotás kezdeményezésére jogosultnál, valamint véleményezi - az önkormányzati rendeleteket kivéve - az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabályok tervezetét,"
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBT a költségvetés területén)
"a) ellátja a fejezetet irányító szerv vezetőjének feladatait az OBT cím tekintetében, továbbá összeállítja a költségvetésére vonatkozó javaslatát és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolóját, valamint véleményezi a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatot és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolót,"
(3) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBT a költségvetés területén)
"c) egyetértési jogot gyakorol a bíráknak és bírósági vezetőknek a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 189. § (1) és (2) bekezdése szerinti egyéb juttatások részletes feltételeinek és mértékének szabályai tekintetében azzal, hogy ez az egyetértési jog kiterjed minden olyan egyéb juttatásra, amelyet a bíráknak és bírósági vezetőknek a bíróságok éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően, a cafetéria-rendszeren kívül ítélnek oda."
(4) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. § (2a) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Az OBT a statisztikai adatgyűjtés, az ügyelosztás és a munkatehermérés területén)
"b) egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének a 76. § (4) bekezdés
ba) a) pontja szerinti feladatkörében a szükséges bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámok meghatározására vonatkozó döntése tekintetében, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek figyelembevételével,
bb) e) pontja szerinti feladatkörében a bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapok és módszerek meghatározására, továbbá a munkateher és az országos ügyforgalmi adatok alakulásának áttekintésére, valamint bírósági szintenként és ügyszakonként a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhének meghatározására vonatkozó döntése tekintetében."
(5) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBT a személyzeti területen)
"a) kötelező véleményt ad az OBH elnökének és a Kúria elnökének tisztségére jelentkező személy törvényi követelményeknek való megfelelőségéről, valamint az OBH elnökhelyettesének és a Kúria elnökhelyettesének tisztségére pályázó személy törvényi követelményeknek való megfelelőségéről a jelentkezők, illetve a pályázók személyes meghallgatásán elhangzottakat is figyelembe véve,"
(6) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. § (3) bekezdése a következő m)-q) ponttal egészül ki:
(Az OBT a személyzeti területen)
"m) egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének a 76. § (5) bekezdés
ma) e) pontja szerinti feladatkörében a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint a kijelölés bíró hozzájárulása nélküli megszüntetéséről szóló döntése,
mb) f) pontja szerinti feladatkörében a bíró Kúriára és érintett szervhez történő beosztásáról szóló döntése,
mc) h) pontja szerinti feladatkörében a bíró kirendeléséről szóló döntése,
tekintetében,
n) egyetértési jogot gyakorol a Kúria elnökének a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint a kijelölés bíró hozzájárulása nélküli megszüntetéséről szóló döntése tekintetében,
o) egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének és a Kúria elnökének a bírói álláspályázatot eredménytelenné nyilvánító döntése tekintetében, ha a pályázaton legalább egy, a pályázati feltételeknek megfelelő, érvényes pályázatot benyújtó, a bírói tanács rangsorában szereplő pályázó részt vett,
p) egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének és a Kúria elnökének a bírósági vezetői pályázatot eredménytelenné nyilvánító döntése tekintetében, ha a pályázaton legalább egy, a pályázati feltételeknek megfelelő, érvényes pályázatot benyújtó, a véleményező szerv, illetve véleményező szervek által támogatott pályázó részt vett,
q) a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló igazságügyi miniszteri rendelet tervezetére kötelező véleményt ad, amelytől nem térhet el az igazságügyért felelős miniszter."
(7) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBT a képzés területén)
"b) egyetértési jogot gyakorol a bírák képzési rendszerének és a bírák képzési kötelezettsége teljesítésének szabályai tekintetében."
(8) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Az OBT a tájékoztatás területén meghatározza az OBH elnökének az OBT felé fennálló féléves tájékoztatási kötelezettsége tekintetében a tájékoztató felépítését."
(9) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
"(4b) Azon jogszabályok esetében, amelyeknek a tervezetét az OBT az (1) bekezdés b) pontja alapján véleményezi, továbbá amelynek tervezetére a (3) bekezdés q) pontja alapján kötelező véleményt ad, a jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 60 napnak el kell telnie."
31. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 27. alcíme a következő 103/A. §-sal egészül ki:
"103/A. § (1) Az OBT a bíróságok igazgatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumhoz, információhoz és adathoz - beleértve a személyes adatokat is - hozzáférhet. Az OBT által megkeresett a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül eleget tesz a megkeresésnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentumról, adatról az OBT másolatot készíthet."
32. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az OBT a tárgyévet megelőzően meghatározza tárgyévi költségvetését, amelyet közöl az OBH elnökével. Az OBT elnöke gazdálkodik az OBT rendelkezésére bocsátott költségvetési kerettel, e körben utalványozási és kötelezettségvállalási joga van. Az OBT működését biztosító igazgatási feladatokat ellátó, az OBT igazságügyi alkalmazottaiból álló titkárság segíti az OBT munkáját."
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 104. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az OBT az egyetértési jogkörében hozott határozatokat, valamint a kötelező véleményadási jogkörében hozott határozatokat részletesen indokolja."
33. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 105. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az OBT bírósági elnök tagjai - ideértve a Kúria elnökét is -, valamint elnökhelyettes tagjai nem vehetnek részt az igazgatási tevékenységükkel kapcsolatos tanácskozásokon és határozatok meghozatalában."
34. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény a következő 108/A-108/G. §-sal egészül ki:
"108/A. § (1) Az OBT az Alkotmánybírósághoz fordulhat jogorvoslatért, ha az igazságügyért felelős miniszter a 103. § (3) bekezdés q) pontja szerinti miniszteri rendelet tervezetének véleményezését nem tette lehetővé vagy az OBT által adott kötelező véleménytől eltért.
(2) A jogorvoslati kérelmet a rendelet kihirdetését követő 15 napon belül kell előterjeszteni.
(3) Ha a jogorvoslati kérelem elkésett, azt az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. A határidő elmulasztásának következményét nem lehet alkalmazni, ha az Alkotmánybíróságnak címzett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták.
(4) A jogorvoslati kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.
(5) Ha nincs helye a (3) bekezdés szerinti visszautasításnak, az Alkotmánybíróság a jogorvoslati kérelemről 90 napon belül dönt.
(6) Ha az OBT jogorvoslati kérelmében erre irányuló konkrét kérelmet terjeszt elő, az Alkotmánybíróság a kihirdetett, de hatályba nem lépett, az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendelet vizsgálata során kivételesen felfüggesztheti a miniszteri rendelet vagy a miniszteri rendelet meghatározott rendelkezésének hatálybalépését, ha súlyos és helyrehozhatatlan kár vagy hátrány elkerülése, az Alaptörvény vagy a jogbiztonság védelme érdekében azonnali intézkedésre van szükség.
(7) Ha az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy az OBT jogorvoslati kérelme megalapozott, a miniszteri rendeletet megsemmisíti.
(8) Ha az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy az OBT jogorvoslati kérelme nem megalapozott, az OBT jogorvoslati kérelmét elutasítja.
(9) Az OBT az Alkotmánybírósághoz fordulhat jogorvoslatért abban az esetben is, ha a jogszabály előkészítéséért felelős szerv nem tette lehetővé az OBT számára a 103. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogszabály tervezetének a véleményezését. A jogorvoslati kérelem elbírálása során a (2)-(8) bekezdésben foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) ha az OBT jogorvoslati kérelmében erre irányuló konkrét kérelmet terjeszt elő, az Alkotmánybíróság a kihirdetett, de hatályba nem lépett, e bekezdés szerinti jogszabály vizsgálata során kivételesen felfüggesztheti a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatálybalépését, ha súlyos és helyrehozhatatlan kár vagy hátrány elkerülése, az Alaptörvény vagy a jogbiztonság védelme érdekében azonnali intézkedésre van szükség,
b) ha az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy az OBT jogorvoslati kérelme megalapozott, a jogszabályt megsemmisíti.
(10) Az OBT az Alkotmánybírósághoz fordulhat jogorvoslatért, ha valamely kihirdetett jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés az OBT jogait sérti. A kérelemre a (2)-(8) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ha az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy az OBT jogorvoslati kérelme megalapozott, a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisíti.
108/B. § (1) Ha valamely szervezet, illetve személy az OBT-nek a 103/A. §-ban biztosított jogán alapuló megkeresését elutasítja vagy a 103/A. §-ban meghatározott határidőn belül nem teljesíti azt, az OBT mint felperes a hozzáférés biztosítása iránt pert indíthat a megkeresett szervezet, illetve személy mint alperes ellen a megkeresés elutasításának közlésétől vagy a megkeresés teljesítésére nyitva álló határidő lejártától számított 15 napon belül.
(2) A perindításra rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.
(3) A per a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.
(4) A bíróság a per minden szakaszában soron kívül jár el.
(5) A megkeresés elutasításának, illetve a megkeresés nem teljesítésének jogszerűségét és indokait az alperesnek kell bizonyítania.
(6) A perben
a) igazolásnak - a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve -,
b) viszontkeresetnek,
c) a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek,
d) felfüggesztésnek - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 126. §-ában meghatározott eseteket kivéve -,
e) bírósági meghagyás kibocsátásának,
f) keresetkiterjesztésnek,
g) beavatkozásnak és
h) felülvizsgálatnak
nincs helye.
(7) A perben a perfelvételi szakra az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 31/A. §-ában foglaltakat, az érdemi tárgyalási szakra az Infotv. 31/B. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(8) Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, határozatában az alperest - a hozzáférés teljesítésére rendelkezésre álló határidő meghatározásával - a kért hozzáférés biztosítására kötelezi.
(9) A bíróság az ítéletét annak meghozatalától és kihirdetésétől számított tizenöt napon belül írásba foglalja, az ítélet meghozatalát és kihirdetését legfeljebb tizenöt napra halaszthatja el.
(10) A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül köteles elbírálni. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított három napon belül kérheti tárgyalás tartását, és öt napon belül köteles előterjeszteni írásban a fellebbezési ellenkérelmet és az esetleges csatlakozó fellebbezést.
(11) A perben az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
108/C. § (1) Az OBT mint felperes a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) szerint mulasztási pert indíthat, az OBH vagy a Kúria mint alperes ellen az OBT-vel szemben fennálló, törvényben meghatározott kötelezettség elmulasztása miatt. A keresetlevelet a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő lejártától számított 15 napon belül kell előterjeszteni. Ha a kötelezettség teljesítésére törvény nem határoz meg határidőt, az OBT a perindítást megelőzően észszerű határidő megadásával felhívja a kötelezettet a törvényben meghatározott kötelezettsége teljesítésére.
(2) A per a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.
(3) A fellebbezési eljárásban az ítélőtábla által hozott végzésekkel szemben fellebbezésnek nincs helye.
(4) A perben felülvizsgálatnak nincs helye.
(5) A perben hozott ítéletben foglaltak teljesítésének elmaradása esetén a Kp. 153. § (6) bekezdése nem alkalmazható.
108/D. § (1) Az OBH, a Kúria, illetve az igazságügyért felelős miniszter mint felperes a Kp. szerint mulasztási pert indíthat az OBT-vel mint alperessel szemben, ha az OBT törvényben meghatározott egyetértési jogának a gyakorlását, illetve kötelező véleményadási kötelezettségét elmulasztja. A keresetlevelet a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő lejártától számított 15 napon belül kell előterjeszteni. Ha a kötelezettség teljesítésére törvény nem határoz meg határidőt, az OBH, a Kúria, illetve az igazságügyért felelős miniszter a perindítást megelőzően észszerű határidő megadásával felhívja az OBT-t a törvényben meghatározott egyetértési, illetve véleményadási kötelezettsége teljesítésére.
(2) A per a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.
(3) A fellebbezési eljárásban az ítélőtábla által hozott végzésekkel szemben fellebbezésnek nincs helye.
(4) A perben felülvizsgálatnak nincs helye.
(5) A perben hozott ítéletben foglaltak teljesítésének elmaradása esetén a Kp. 153. § (6) bekezdése nem alkalmazható.
108/E. § (1) Az OBT közigazgatási perben megtámadhatja az OBH-nak vagy a Kúriának az OBT törvényben meghatározott jogának figyelmen kívül hagyásával hozott
a) egyedi döntését,
b) a jogalkotásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó általános hatályú rendelkezését vagy
c) normatív utasítását.
(2) A per a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.
(3) A keresetlevelet az (1) bekezdés szerinti igazgatási cselekmény közzétételtől - ennek hiányában a tudomásszerzéstől - számított 15 napon belül kell benyújtani a bíróságnál.
(4) Az OBT
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti igazgatási cselekmény halasztó hatályának,
b) a normatív utasítás ideiglenes alkalmazási tilalmának
elrendelését kérelmezheti az azonnali jogvédelemre vonatkozó szabályok szerint.
(5) Ha az OBH vagy a Kúria az (1) bekezdés szerinti igazgatási cselekmény meghozatala során az OBT törvényben meghatározott jogának gyakorlását nem biztosította vagy egyetértési és kötelező véleményadási jog esetén annak tartalmát figyelmen kívül hagyta vagy azzal ellentétes rendelkezést hozott, a bíróság
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti igazgatási cselekményt megsemmisíti,
b) normatív utasítás esetén kötelezi a normatív utasítás megalkotására jogosultat, hogy az OBT kötelező erejű véleményadáshoz való jogát figyelmen kívül hagyó normatív utasítást helyezze hatályon kívül.
(6) Ha a bíróság a normatív utasítás ideiglenes alkalmazási tilalmát rendelte el, akkor az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ideiglenes alkalmazási tilalom meghosszabbodik a normatív utasítás hatályon kívül helyezéséig. Az ideiglenes alkalmazási tilalmat elrendelő végzést és az (5) bekezdés b) pontja szerinti jogerős ítéletet a normatív utasítás közzétételére vonatkozó szabályoknak megfelelően közzé kell tenni.
(7) Az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezésnek van helye. A fellebbezési eljárásban az ítélőtábla által hozott végzésekkel szemben fellebbezésnek nincs helye.
(8) A perben felülvizsgálatnak nincs helye.
(9) A perben hozott ítéletben foglaltak teljesítésének elmaradása esetén a Kp. 153. § (6) bekezdése nem alkalmazható.
108/F. § (1) A 108/B., 108/C. és a 108/E. § rendelkezései alapján, ha a törvényi kötelezettség szerinti hatáskör gyakorlója
a) az OBH elnöke, az OBH vagy az OBH valamely szervezeti egysége, az eljárást az OBH ellen,
b) a Kúria elnöke, vagy a Kúria valamely bírói testülete, az eljárást a Kúria ellen
kell megindítani.
(2) A 108/D. § alapján a pert
a) az OBH indítja meg, ha az OBT által elmulasztott kötelezettség az OBH elnökével, az OBH-val vagy az OBH valamely szervezeti egységével szemben,
b) a Kúria indítja meg, ha az OBT által elmulasztott kötelezettség a Kúria elnökével vagy a Kúria valamely bírói testületével szemben
áll fenn.
(3) A 108/B., 108/C. és 108/E. § szerinti esetben a Fővárosi Törvényszék határozatának kötelezettje a törvényi kötelezettség szerinti hatáskör gyakorlója.
108/G. § A 108/A-108/E. § rendelkezései nem érintik az egyéb jogszabályok által biztosított bírósághoz fordulás iránti jogot."
35. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 112. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az OBT tagját a tagságából eredő feladatai ellátása érdekében a törvényszék elnökével azonos mértékben mentesíteni kell a bírói munka alól."
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 112. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az OBT tag által felkért, az OBT tagnak a tagságából eredő feladatai ellátását segítő - a felkéréssel egyetértő -bírósági titkárt az OBH elnöke az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 42/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az OBT-be beosztja. Az OBT-be beosztott bírósági titkár tekintetében a munkáltató jogkört az OBT elnöke gyakorolja."
36. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 114. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Kúria elnökét az Országgyűlés az Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint választja a határozatlan időre kinevezett, legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező azon bírák közül, akik legalább 2 éves kúriai bírói tapasztalattal, valamint a Kúria elnöke tisztségének betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással rendelkeznek. A Kúria elnöke nem választható újra."
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 114. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A Kúria elnökének megválasztása során a 67. § (1), (2a)-(2f) és (3), valamint (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell."
(3) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 114. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Ha a Kúria elnökének megbízatása a 115. § (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott okból szűnt meg, a köztársasági elnök 100 napon belül tesz javaslatot a Kúria elnökének személyére."
37. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 117. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A Kúria elnöke indokolja azokat a döntéseit, amelyekhez az OBT egyetértése vagy kötelező véleménye szükséges."
38. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 123. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az elnökhelyettes akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - az elnököt a leghosszabb bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkező kollégiumvezető helyettesíti. A kollégiumvezetők akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - az elnököt a leghosszabb ideje tanácselnöki tisztséget viselő tanácselnök helyettesíti. Járásbíróság esetében az elnökhelyettes akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - az elnököt a leghosszabb bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkező csoportvezető helyettesíti. Ha a járásbíróságon nincs csoportvezető vagy a csoportvezetők akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - az elnököt a leghosszabb idejű bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkező bíró helyettesíti."
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Kúria elnökét akadályoztatása esetén - ide nem értve azt az esetet, ha a tisztség nincs betöltve - a Kúria elnöke által meghatározott rendben a Kúria elnökhelyettesei helyettesítik. Ha a Kúria elnökének tisztsége nincs betöltve - a 115. § (4) bekezdése kivételével - a Kúria elnökét az az elnökhelyettes helyettesíti, aki a leghosszabb kúriai bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkezik. A Kúria elnökhelyetteseinek akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - a Kúria elnökét a leghosszabb bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkező kollégiumvezető helyettesíti. A kollégiumvezetők akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - a Kúria elnökét a leghosszabb ideje tanácselnöki tisztséget viselő tanácselnök helyettesíti."
39. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 128. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A köztársasági elnök nevezi ki a Kúria elnökének javaslatára a Kúria elnökhelyetteseit. A Kúria elnökhelyettesévé az nevezhető ki, aki megfelel a 114. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, valamint nem áll a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozói kapcsolatban a Kúria elnökével."
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 128. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A Kúria elnöke - a pályázóknak a Kúria teljes ülése általi véleményezését követően - a Kúria elnökhelyettesi tisztségére pályázók névsorát és önéletrajzát megküldi az OBT-nek a pályázók törvényi feltételeknek való megfelelősége tárgyában történő határozat meghozatala érdekében. Az OBT határozatára és az azzal szembeni kifogásra a 67. § (2c)-(2f) bekezdését a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a kérelmező a pályázó,
b) a Fővárosi Törvényszék az ítéletét a kérelmezővel, az OBT-vel és a Kúria elnökével közli.
(1b) A Kúria elnöke annak a pályázónak a Kúria elnökhelyettesévé való kinevezésére tehet javaslatot, akinek az esetében az OBT határozatában megállapította, hogy megfelel a Kúria elnökhelyettesével szemben támasztott törvényi követelményeknek."
40. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 131. §-a a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(A pályázókról titkos szavazás útján véleményt nyilvánít:)
"d) a Kúria kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese és tanácselnöke esetén a Kúria bírói tanácsa, majd ezt követően a Kúria megfelelő ügyszakú kollégiuma,
e) a Kúria főtitkára esetén a Kúria bírói tanácsa, majd ezt követően a Kúria kollégiumai,"
41. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 132. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A kinevezésre jogosult a véleményező szerv javaslatát figyelembe véve hozza meg döntését. A kinevezésre jogosultat a véleményező szerv javaslata - a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel - nem köti, azonban a javaslattól eltérő döntését írásban részletesen indokolni köteles."
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 132. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A Kúria kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese, főtitkára és tanácselnöke esetében a bírói tanács és a kollégium javaslata köti a kinevezésre jogosult Kúria elnökét."
(3) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 132. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(5) Az OBH elnöke a véleményező szerv, kollégiumvezető esetében a véleményező szervek javaslatától eltérő döntése esetén az eltérés indokairól, a kinevezéssel egyidejűleg írásban tájékoztatja az OBT-t, és az OBT soron következő ülésén az indokait ismerteti. Az OBH elnökének és a Kúria elnökének az OBT részére történő írásbeli, és az OBT soron következő ülésén nyújtott szóbeli tájékoztatása - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - nem érinti a bírósági vezető kinevezését.
(6) Ha az OBH elnöke olyan pályázót kíván kinevezni, aki a véleményező szerv többségi támogatását nem nyerte el, a kinevezés előtt az OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke beszerzi az OBT előzetes véleményét a pályázóról. A pályázó kinevezésére abban az esetben kerülhet sor, ha a kinevezéssel az OBT egyetért."
(4) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 132. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) Az (5) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, ha a Kúria elnöke a 128. § (1b) bekezdésében foglaltaknak megfelelő pályázók közül a véleményező szerv javaslatától eltérő pályázó kinevezésére tesz javaslatot a köztársasági elnöknek.
(6b) A (6) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, ha a Kúria elnöke a 128. § (1b) bekezdésében foglaltaknak megfelelő pályázók közül olyan pályázó kinevezésére tesz javaslatot, aki a véleményező szerv többségi támogatását nem nyerte el."
42. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 133. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Ha az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke kinevezési jogosultsága alá tartozó tisztségre kiírt pályázaton legalább egy, a pályázati feltételeknek megfelelő, érvényes pályázatot benyújtó, a véleményező szerv, illetve véleményező szervek által támogatott pályázó részt vett, és az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke a pályázatot eredménytelenné kívánja nyilvánítani, előzetesen be kell kérnie az OBT egyetértését, és az eredménytelenné nyilvánításra az OBT egyetértésével kerülhet sor."
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az új pályázat eredménytelensége esetén a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást - a bírósági elnöki és elnökhelyettesi bírósági vezetői állás kivételével - legfeljebb egy évre megbízás útján töltheti be."
43. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 151. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bírói tanács)
"d) véleményezi a bíróság szervezeti és működési szabályzatát és - a (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglalt kivétellel - ügyelosztási rendjét."
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 151. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A Kúria bírói tanácsa
a) véleményt nyilvánít a 131. § d) és e) pontjában meghatározott bírósági vezető pályázatáról,
b) egyetértési jogot gyakorol
ba) bírónak a Kúriára való kirendelése tekintetében,
bb) a Kúria ügyelosztási rendje tekintetében."
44. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 155. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"155. § (1) A kollégium
a) véleményt nyilvánít - a járásbírósági állásra benyújtott pályázat kivételével - a bírói álláspályázatokról,
b) részt vesz a bíró szakmai tevékenységének értékelésében,
c) véleményezi - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az ügyelosztási rendet,
d) véleményt nyilvánít a 131. § c-e) pontjában foglaltak szerint a vezetői álláspályázatokról és kezdeményezheti a bírósági vezető bírósági vezetői vizsgálatának elrendelését vagy felmentését, és
e) ellátja a törvény által meghatározott egyéb feladatokat.
(2) A Kúria kollégiuma egyetértési jogot gyakorol a Kúria ügyelosztási rendje tekintetében.
(3) A Kúriának a kirendelendő bíró ügyszakának megfelelő ügyszakú kollégiuma egyetértési jogot gyakorol a bírónak a Kúriára való kirendelése tekintetében."
45. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 63. alcíme a következő 197/F. §-sal egészül ki:
"197/F. § (1) Az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor működő OBT tagjai a soron következő OBT tagjainak megválasztása során újraválaszthatóak.
(2) Az OBT a Módtv. hatálybalépését követően az OBT új elnökét és elnökhelyettesét a Módtv.-el módosított 89. § (2) és (2a) bekezdése alapján bármikor megválaszthatja. Ha az új elnök és elnökhelyettes megválasztásakor az elnöki és elnökhelyettesi tisztséget betöltő elnök és elnökhelyettes megbízatási ideje még nem telt le, megbízatása megszűnik az új elnök és elnökhelyettes megválasztásának időpontjában.
(3) Az OBH a Módtv. hatálybalépésétől számított 9 hónapos időtartamra az OBT mint önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv létrehozásával összefüggő titkársági és adminisztratív teendők ellátásához támogatást nyújt, és biztosítja a szükséges infrastruktúrát.
(4) Az OBT mint önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv gazdasági szervezeti feladatait az OBH a Módtv. hatálybalépésétől számított 9 hónapig látja el az államháztartás gazdálkodására, számvitelére, adatszolgáltatására, működésének rendjére vonatkozó szabályok szerint.
(5) A gazdasági szervezeti feladatok ellátásával kapcsolatos, a gazdálkodási feladatok és az ehhez kapcsolódó felelősségi körökre vonatkozó részletszabályokat munkamegosztási megállapodásban kell rögzíteni.
(6) Az (5) bekezdés szerinti munkamegosztási megállapodást az OBT elnöke és az OBH elnöke köti meg.
(7) Az OBH a Módtv. hatálybalépésétől az OBT mint önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv önálló működésének megkezdéséig közreműködik az OBT mint önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv létrehozását, működését elősegítő feladatellátásban.
(8) Az OBT és az OBH a (3) és (7) bekezdés szerinti közreműködéssel és támogatásnyújtással összefüggésben az (5) bekezdés szerinti munkamegosztási megállapodásában rögzített módon és határidőben számolnak el egymással.
(9) Az OBT 2023. évi működéséhez szükséges költségvetési források a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvényben foglaltak szerint kerülnek biztosításra."
46. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 175. §-ában a "197/E. §-a," szövegrész helyébe a "197/E. §-a, 197/F. §-a," szöveg lép.
47. § Hatályát veszti a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény
a) 103. § (3) bekezdés k) pontjában a "valamint" szövegrész,
b) 131. § c) pontjában az "a Kúria," szövegrész,
4. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
48. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell pályázatot kiírni)
"a) a 3. § (4) bekezdésében,"
(meghatározott esetben.)
49. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az igazságügyért felelős miniszter rendeletben határozza meg az (1)-(3) bekezdésben felsorolt szempontokhoz rendelhető pontszámot a bírói, a magasabb bírói álláshelyre benyújtott pályázat esetén. Magasabb bírói álláshelyre pályázó esetében az (1) és (3) bekezdésben foglaltak súlyozásakor az (1) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdés a) pontjában foglalt szempontnak kell kiemelt jelentőséget tulajdonítani. A rendelet tervezetére az OBT által kialakított véleménytől nem térhet el az igazságügyért felelős miniszter. A rendelet kihirdetése és hatálybalépése között legalább 60 napnak el kell telnie."
50. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha a pályázaton legalább egy, a pályázati feltételeknek megfelelő, érvényes pályázatot benyújtó, a bírói tanács rangsorában szereplő pályázó részt vett, és az OBH elnöke a pályázatot eredménytelenné kívánja nyilvánítani, előzetesen be kell kérnie az OBT egyetértését, és az eredménytelenné nyilvánításra az OBT egyetértésével kerülhet sor."
51. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a bíró beosztásához a bíró hozzájárulása szükséges, továbbá a bírónak a Kúriára történő beosztásához az OBT egyetértése is szükséges."
52. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 27/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés szerinti szervhez (a továbbiakban: érintett szerv) történő beosztást a bíró kérelmére az érintett szerv vezetője - az ügyészség esetén a legfőbb ügyész - kezdeményezheti. A beosztáshoz a bíró felett munkáltatói jogkört gyakorló bíróság elnökének, valamint az OBT-nek az egyetértése szükséges."
53. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1), (1a), (2) és (7) bekezdésben foglalt hatásköröket a Kúria bírái tekintetében a Kúria elnöke megfelelően gyakorolja."
(2) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 30. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
"(7a) Ha az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke a kijelölést a bíró hozzájárulása nélkül kívánja megszüntetni, előzetesen be kell kérnie az OBT egyetértését, és a megszüntetésre az OBT egyetértésével kerülhet sor."
54. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 32. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Ha a bírót az OBH elnöke kívánja kirendelni, előzetesen be kell kérnie az OBT egyetértését, és a kirendelésre az OBT egyetértésével kerülhet sor.
(1b) Ha az OBH elnöke a bírót a Kúriára kívánja kirendelni, az OBT (1a) bekezdés szerinti egyetértésének kikérését megelőzően be kell kérnie a Kúria bírói tanácsa, valamint a Kúriának a kirendelendő bíró ügyszakának megfelelő ügyszakú kollégiuma egyetértését, és a kirendelésre a bírói tanács és a kollégium, valamint az OBT egyetértésével kerülhet sor."
55. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 45. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az OBH elnöke az (1) bekezdés szerinti képzés rendszerének és képzési kötelezettség teljesítésének szabályait az OBT egyetértésével kiadott szabályzatban határozza meg."
56. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 58. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A hivatali beosztás megszűnését követően a bírót tényleges bírói álláshelyre, indokolt esetben pályázat nélkül tanácselnöki munkakörbe kell beosztani, illetve kinevezni a bíró hivatali tevékenységét megelőző vagy azzal azonos szintű, lehetőleg a bíró lakóhelye szerinti szolgálati helyre."
57. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 88. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A szolgálati viszony (1a) bekezdés a) pontja szerinti szünetelését követően a bírót az Alkotmánybíróság tagjává történt választását megelőző szolgálati helyére kell beosztani."
58. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 189. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bíró részére a bíróságok éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően, a cafetéria-rendszeren kívül egyéb juttatások adhatók, így különösen:
a) önkéntes kiegészítő pénztártagsági támogatás,
b) letelepedési segély,
c) a más településre költözés költségeihez való hozzájárulás,
d) szociális és temetési segély, családalapítási támogatás,
e) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás,
f) illetményelőleg,
g) a bírói szolgálati viszonyban töltött idő anyagi elismerése,
h) jutalom,
i) hosszú bírói szolgálati viszony esetén megtakarítás jellegű életbiztosítás kötése,
j) a helyi munkába járás támogatása,
k) kezességvállalással vagy kedvezményes kölcsönnel gépkocsi-vásárlás támogatása."
(2) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 189. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott juttatások mértékét és részletes feltételeit - ideértve a juttatások odaítélésének feltételeit is - az OBH elnöke az érdek-képviseleti szervekkel együttműködve, valamint az OBT egyetértésével, szabályzatban állapítja meg."
59. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény a következő 232/X. §-sal egészül ki:
"232/X. § (1) E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvénnyel módosított rendelkezései nem érintik az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvény hatálybalépésének napjáig hatályos rendelkezések alapján bíróvá kinevezett alkotmánybíró bírói kinevezését. E bíró szolgálati viszonya szünetel a kinevezéstől az Alkotmánybíróságban betöltött tagsága megszűnéséig. A szolgálati viszony szünetelését követően a bírót a választása szerinti ítélőtáblára kell beosztani. Ha e bíró a bírói szolgálati viszony szünetelése alatt betölti az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatárt, a felmentésére vonatkozó javaslatot - az OBH elnökének egyidejű értesítése mellett - az Alkotmánybíróság elnöke terjeszti a köztársasági elnök elé. Az előterjesztésben meg kell jelölni a felmentés jogcímét és a megszűnés időpontját.
(2) E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvénnyel módosított rendelkezései nem érintik az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvény hatályba lépésének napjáig hatályos 27. és 27/A. § rendelkezései alapján beosztott bíró jogállását."
60. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 237. § (1) bekezdésében a "232/W. §-a," szövegrész helyébe a "232/W. §-a, 232/X. §-a," szöveg lép.
61. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 96. § (3) bekezdésében a "(1a) bekezdés alapján" szövegrész helyébe a "(1a) bekezdés a) pontja alapján" szöveg lép.
62. § Hatályát veszti a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény
b) 88. § (1a) bekezdés b) pontja.
5. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása
63. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 490. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bíróság az Európai Unió alapját képező szerződésekbe foglalt szabályok szerint az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását hivatalból vagy indítványra kezdeményezi, ha megállapítja, hogy az bármely, a büntetőeljárásban alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy jogszabály vonatkozásában szükséges."
(2) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 490. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről, illetve az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány elutasításáról hozott végzés ellen fellebbezésnek nincs helye."
64. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 667. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Nincs helye a jogorvoslat bejelentésének a 490. § alapján hozott végzéssel szemben."
6. Záró rendelkezések
65. § Ez a törvény 2023. június 1-én lép hatályba.
66. § (1) A 13-15. § az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 16. §, a 19-45. § és a 47. § az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) Az 51-54. §, az 56-59. §, a 61. § és a 62. § az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Novák Katalin s. k.,
köztársasági elnök
Dr. Latorcai János s. k.,
az Országgyűlés alelnöke