A Kúria Mfv.10104/2017/5. számú precedensképes határozata illetmény (ILLETMÉNYKÜLÖNBÖZET) tárgyában. [1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 66. §, 85/A. §] Bírók: Bors Szilvia, Stark Marianna, Tánczos Rita

A határozat elvi tartalma:

A közalkalmazott garantált illetménye és illetménypótlékai jogszabályon alapuló - kötelező mértékű - juttatások, amelyek a jogszabály változásakor akkor is változnak a jogszabályoknak megfelelően (összegük növekedik), ha arról a munkáltató nem hoz semmilyen írásbeli intézkedést, illetve a változást nem közli a közalkalmazottal. 1952. III. Tv. 221. § (1), 1952. III. Tv. 130. §, 2012. I. Tv. 287. § (1), 1992. XXXIII. Tv. 79/E. §, 1992. XXXIII. Tv. 85/A. §, 1992. XXXIII. Tv. 66. § (9)

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Mfv.II.10.104/2017/5.

A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke

Dr. Bors Szilvia előadó bíró

Sipőczné dr. Tánczos Rita bíró

A felperes:

A felperes képviselője: ügyintéző: jogtanácsos

Az alperes:

Az alperes képviselője: jogtanácsos

A per tárgya: közalkalmazotti illetmény-különbözet megfizetése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat:

Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.021/2016/8.

Az elsőfokú bíróság határozata:

Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.125/2015/16.

Rendelkező rész

A Kúria a Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.021/2016/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült 76.600 (hetvenhatezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

Tényállás

[1] A felperes az alperesnél állt közalkalmazotti jogviszonyban, középfokú besorolású munkakörben. Az alperes a 2013. január 7-én kelt intézkedésével a felperes illetményét 2013. január 1-jétől akként állapította meg, hogy garantált illetménye 84.925 forint, kerekítve 84.900 forint, a garantált bérminimumra történő kiegészítés összege 6.000 forint, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész 23.100 forint, így 114.000 forint illetményben részesült. Az alperes 2013. december 11-én kelt intézkedésével a felperest 2014. január 1-jétől a D fizetési osztály 5. fizetési fokozatába sorolta, ahol 86.900 forint garantált illetményt, 2.000 forint garantált bérminimumra történő kiegészítést és 29.100 forint munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt, összesen 118.000 forint illetményt állapított meg részére. Az alperes a 2015. január 14-én kelt intézkedésével a felperesi illetményt ismételten módosította, így a felperes 2015. január 1-jétől 86.900 forint garantált illetményben, 35.100 forint garantált bérminimumra történő kiegészítésben részesült, amely mellett az alperes elvonta a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt, azaz a felperes illetménye 122.000 forint lett. A Kollektív Szerződés 153. pontja alapján az alperes a felperes illetményét magasabb fizetési fokozatba lépéskor a pótlékalap 30%-ával növelte. A Kollektív Szerződés 154. pontja kimondta, hogy a legmagasabb fizetési fokozat elérését követően háromévenként havi 5.000 forint garantált illetményemelés járt.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[2] A felperes elsődleges kereseti kérelmében a 2013. augusztus 1-jétől 2015. december 31-ig terjedő időtartamra illetmény-különbözet megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy a munkáltató nem tett eleget a garantált illetmény garantált bérminimumra történő felemelési kötelezettségének, illetve a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt nem a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 66. § (9) bekezdése b) pont szerinti garantált illetményen felül biztosította. Érvelése szerint a garantált illetményen felüli munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt az alperes kizárólag a Kjt. 66. § (7) és (8) bekezdése szerinti módon, negatív minősítés következményeként csökkenthette volna. A felperes kérte a 2015. évre a folyósított és a 2014. évre helyesen kiszámított illetmény különbözetét is.

[3] Másodlagos kereseti kérelmében hivatkozott arra, hogy a Kollektív Szerződés alapján járó illetményrészt az alperes a munkáltatói döntésen alapuló illetményrésszel összemosta, így az utóbbi konkrét összegét nem lehet megállapítani, ezért a Kollektív Szerződés rendelkezéseinek esetleges érvénytelensége esetén kérte kötelezni alperest az érvénytelenségből származó kára megtérítésére. Mindezek alapján a felperes részére 2013. augusztus 1-jétől 2013. december 31-ig havi 23.100 forint, 2014. január 1-jétől 2014. december 31-ig havi 29.100 forint és 2015. január 1-jétől december 31-ig havi 25.100 forint illetmény-különbözet megfizetését kérte középidőarányos kamattal és perköltséggel együtt.