32002D2235[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2235/2002/EK határozata (2002. december 3.) a belső piac adózási rendszerei működésének javítását célzó közösségi program elfogadásáról (Fiscalis program 2003-2007)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2235/2002/EK HATÁROZATA

(2002. december 3.)

a belső piac adózási rendszerei működésének javítását célzó közösségi program elfogadásáról (Fiscalis program 2003-2007)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 3 ),

(1)

Az adózási rendszerek működése, különösen - az adókijátszás és adókikerülés leküzdése révén - a nemzeti és a közösségi pénzügyi érdekek védelme, a verseny torzulásainak elkerülése, valamint a közigazgatás és az adófizetők terheinek csökkentése érdekében elengedhetetlen a belső piacon a közösségi jog hatékony, egységes és eredményes alkalmazása. E hatékony, egységes és eredményes alkalmazásnak a megvalósításán a Közösségnek a tagállamokkal való partnerségben kell munkálkodnia.

(2)

A belső piac közvetett adózási rendszerei működésének javítását célzó közösségi cselekvési program (Fiscalis program) létrehozásáról szóló, 1998. március 30-i 888/98/EK európai parlamenti és tanácsi határozat ( 4 ) jelentősen hozzájárult ezen álfogó célok eléréséhez az 1998-2002 közötti időszakban. Ezért kívánatosnak lehet tekinteni a Fiscalis program még további öt évig történő folytatását.

(3)

Az adózási rendszereknek a belső piacon történő működéséhez fontos a jelenlegi és a leendő tagállamok hatékony, eredményes és átfogó együttműködése egymással és a Bizottsággal.

(4)

A Közösségnek a Fiscalis programmal kapcsolatos tapasztalatai megmutatták, hogy cserékkel, szemináriumokkal és többoldalú ellenőrzési gyakorlatokkal a program céljait el lehet érni, azáltal, hogy a különböző nemzetek közigazgatási tisztviselőit szakmai tevékenységük során összehozzák. Ezért e tevékenységeket folytatni kell, de ki kell terjeszteni a jövedelemadókra, a tőkeadóra és a biztosítási díjakra is.

(5)

Egy kommunikációs és információcsere-infrastruktúra létrehozása és működése döntő szerepet játszhat az adózási rendszerek Közösségen belül történő megerősítésében. Különösen a közvetett adózás (hozzáadottérték-adó) területén történő közigazgatási együttműködésről szóló, 1992. január 27-i 218/92/EGK tanácsi rendeletben ( 5 ) említett héa-információcsere-rendszer (VIES) megmutatta, hogy milyen az információs technológia értéke az adóbevételek biztosításában, miközben csökkenti a közigazgatás terheit is.

(6)

A közösségi jog egységes alkalmazása érdekében elengedhetetlen, hogy az adótisztviselők egyöntetűen magas szinten ismerjék a közösségi jogot és annak végrehajtását a jelenlegi és a leendő tagállamokban. E szintet csak a jelenlegi és a leendő tagállamok által nyújtott hatékony alap- és továbbképzéssel lehet elérni. Hasznos a kiegészítő közösségi fellépés az ilyen képzés összehangolására és előmozdítására.

(7)

A Fiscalis program keretében gyűjtött tapasztalat megmutatta, hogy egy közös képzési program összehangolt kidolgozásával és végrehajtásával e program céljait meg lehetne valósítani, különösen akkor, ha sikerül elérni a közösségi jog egyöntetűen magas szintű ismeretét.

(8)

Az adótisztviselők kielégítő nyelvtudása elengedhetetlennek bizonyult az együttműködés megkönnyítésében. A részt vevő országoknak ezért biztosítaniuk kellene a szükséges nyelvi képzést tisztviselőik részére.

(9)

Bár elsődlegesen a részt vevő országoké a felelősség e célok eléréséért, az ilyen tevékenységek összehangolásához, valamint az infrastruktúra és a szükséges ösztönzés biztosításához kiegészítő közösségi fellépésre van szükség. Mivel az e határozatban megállapított intézkedések céljait a részt vevő országok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme és hatása miatt azokat közösségi szinten jobban meg lehet valósítani, a Közösség - a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban - intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben megállapított arányosság elvével összhangban e határozat nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(10)

E határozat a program teljes időtartamára meghatározza azon pénzügyi keretet, amely a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás fejlesztéséről szóló, 1999. május 6-i, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás ( 6 ) 33. pontja értelmében a költségvetési hatóság részére az éves költségvetési eljárás során az elsődleges hivatkozási alapot képezi.

(11)

Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 7 ) összhangban kell meghozni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

ALKALMAZÁSI KÖR ÉS CÉLOK

1. cikk

Fiscalis program

(1) A 2003. január 1. és 2007. december 31. közötti időszakra egy többéves közösségi cselekvési program (Fiscalis 2003-2007) - a továbbiakban "a program" - jön létre a belső piacon az adózási rendszerek működésének javítására.

(2) A program tevékenységei a következőkre terjednek ki:

a) kommunikációs és információcsere-rendszerek;

b) többoldalú ellenőrzések a tagállamokban és azokban a tagjelölt országokban, amelyek kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat kötöttek vagy egymással, vagy az ilyen tevékenységet lehetővé tevő tagállamokkal;

c) szemináriumok;

d) cserék;

e) képzési tevékenységek;

f) egyéb munkaértekezletek, látogatások vagy hasonló tevékenységek a program 3. cikkében foglalt célokkal összefüggésben, amelyekről eseti alapon, a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban döntenek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a) "adózás": a részt vevő országokban alkalmazott következő adó:

i. hozzáadottérték-adó;

ii. alkohol, dohánytermékek és ásványi olajok jövedéki adója;

iii. jövedelem- és tőkeadó, a tagállamok illetékes hatóságainak a közvetlen adóztatás területén történő kölcsönös segítségnyújtásáról szóló, 1977. december 19-i 77/799/EGK tanácsi irányelv ( 8 ) 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint;

iv. biztosítási díjak adója, az egyes lefölözésekből, vámokból, adókból és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 1976. március 15-i 76/308/EGK tanácsi irányelv ( 9 ) 3. cikkében meghatározottak szerint;

b) "közigazgatás": a részt vevő országok azon állami hatóságai, amelyek feladata az adózás igazgatása;

c) "részt vevő országok": a tagállamok és a 4. cikkben említett országok, amelyek ténylegesen részt vesznek a programban;

d) "tisztviselő": a közigazgatás tisztviselője;

e) "csere": egy közigazgatási tisztviselőnek a program keretében egy másik részt vevő országban szervezett munkalátogatása;

f) "többoldalú ellenőrzés": egy vagy több egymással összefüggő adóalany adókötelezettségének összehangolt ellenőrzése, amelyet több részt vevő ország szervez, és amely közös vagy kiegészítő érdekből történik.

3. cikk

Célok

(1) A program általános célja az adózási rendszerek belső piacon való szabályszerű működésének javítása azáltal, hogy fokozzák a részt vevő országok, azok közigazgatásai és tisztviselői közötti együttműködést.

(2) A program különleges céljai:

a) a hozzáadottérték-adó és a jövedéki adók területén:

i. lehetővé tenni a tisztviselők számára, hogy megvalósíthassák a közösségi jog és annak a tagállamokban történő végrehajtásának egyöntetűen magas szintű ismeretét;

ii. hatékony, eredményes és széles körű együttműködés biztosítása a tagállamok között;

iii. a közigazgatási eljárások állandó javításának biztosítása a jó közigazgatási gyakorlat kialakítása és elterjesztése révén, a közigazgatások és az adófizetők szükségleteinek figyelembevétele céljából;

b) a közvetlen adózás terén:

az információcsere támogatása a kölcsönös segítségnyújtás terén, és a közvetlen adózás terén alkalmazandó közösségi jog ismeretének növelése;

c) a biztosítási díjakra kivetett adók terén:

a tagállamok együttműködésének javítása, hogy biztosítsák a meglévő szabályok jobb alkalmazását;

d) a tagjelölt országok vonatkozásában:

a tagjelölt országok egyedi szükségleteinek kielégítése annak érdekében, hogy az adójog és a közigazgatási teherbíró képesség terén azok elfogadják a csatlakozáshoz szükséges intézkedéseket.

(3) A program cselekvési tervét évente határozzák meg a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban.

4. cikk

Tagjelölt országok részvétele

A programban való részvétel nyitott a következő országok számára:

a) a közép- és kelet-európai társult országok; összhangban az Európa-megállapodásokban, az ezek kiegészítő jegyzőkönyveiben és a mindenkori társulási tanácsok határozataiban megállapított feltételekkel;

b) Törökország; az e tárgyban ezzel az országgal megkötött kétoldalú egyezmények alapján.

II. FEJEZET

PROGRAMTEVÉKENYSÉGEK

5. cikk

Kommunikációs és információcsere-rendszerek

(1) A Bizottság és a részt vevő országok biztosítják, hogy a következő kommunikációs és információcsere-rendszerek működésre készek legyenek, amennyiben működtetésük a közösségi jog értelmében szükséges:

a) közös kommunikációs hálózat/közös interfész (CCN/CSI) olyan mértékben, amely szükséges az e bekezdésben említett többi rendszer működésének támogatásához;

b) héa-információcsere-rendszer (VIES) és annak üzenetküldő rendszerei;

c) jövedéki árumozgás igazolási rendszer (MVS);

d) jövedéki előértesítési rendszer (EWSE);

e) jövedéki adótáblák;

f) minden olyan új kommunikációs és információcsere-rendszer, amelyet a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatároznak, amikor a közösségi jog ezek bevezetését megköveteli.

(2) A kommunikációs és információcsere-rendszerek közösségi elemei az összes részt vevő országban az egységes hardver, szoftver és hálózati kapcsolatok lesznek azért, hogy biztosítsák a rendszerek összekapcsolhatóságát és interoperabilitását attól függetlenül, hogy ezeket a Bizottság (vagy egy kijelölt alvállalkozó) vagy a részt vevő országok (vagy egy kijelölt alvállalkozó) épületeiben szerelik fel. A Bizottság megköti a szükséges szerződéseket, hogy a Közösség nevében ezen elemek működőképességét biztosítsa.

(3) A kommunikációs és információcsere-rendszerek nem közösségi elemei magukban foglalják az e rendszerek részét képező nemzeti adatbankokat, a Közösség és a nem közösségi elemek közötti hálózati kapcsolatokat, valamint mindazon szoftvert és hardvert, amelyet az egyes részt vevő országok az e rendszerek teljes körű működéséhez egész közigazgatásukra kiterjedően szükségesnek tartanak. A részt vevő országok biztosítják a nem közösségi elemek működőképességének üzemben tartását és az ezen elemeknek a közösségi elemekkel való interoperabilitását.

(4) A Bizottság a részt vevő országokkal való együttműködésben összehangolja azon szempontokat, amelyek az (1) bekezdésben említett rendszerek és infrastruktúra közösségi és nem közösségi elemeinek létesítésével és működésével kapcsolatosak.

6. cikk

Többoldalú ellenőrzések

A részt vevő országok az általuk szervezett többoldalú ellenőrzések közül kiválasztják azokat, amelyek költségeit a 11. cikkel összhangban a Közösségnek kell viselnie. Ezen ellenőrzések minden esetben magukban foglalják az adókötelezettség vizsgálatát a hozzáadottérték-adó és/vagy a jövedéki adók tekintetében.

A részt vevő országok éves jelentéseket küldenek a Bizottságnak ezen ellenőrzésekről és értékelésükről.

7. cikk

Szemináriumok

A Bizottság és a részt vevő országok közös szemináriumokat tartanak, amelyeken részt vesznek a közigazgatások tisztviselői, a Bizottság képviselői és szükség esetén más szakértők is.

8. cikk

Tisztviselők cseréje

(1) A Bizottság és a részt vevő országok szervezik a tisztviselők cseréit. A csere időtartama nem haladhatja meg az egy hónapot. Minden csere egy konkrét szakmai tevékenységre irányul, és azt az érintett tisztviselők és közigazgatások kellőképpen előkészítik és utólag értékelik. Amennyiben indokait megnevezi, a fogadó közigazgatás korlátozhatja a cserében részt vevők számát, ha a beérkezett jelentkezések száma hátráltatná az előkészítést és a megfelelő végrehajtást.

(2) A részt vevő országok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé tegyék, a cseretisztviselők hatékony szerepet játsszanak a fogadó közigazgatás tevékenységeiben. E cél érdekében e tisztviselőket felhatalmazzák, hogy végrehajtsák az azon feladatokkal kapcsolatos tennivalókat, amelyeket a fogadó közigazgatás a jogrendszerével összhangban rájuk bízott.

(3) A csere időtartamára a cseretisztviselőre feladatai ellátása során ugyanazon polgári jogi felelősségről szóló szabályok vonatkoznak, mint amelyek a fogadó közigazgatás tisztviselőire érvényesek. A cseretisztviselőkre ugyanazon szakmai titoktartási szabályok érvényesek, mint a fogadó ország tisztviselőire.

(4) E cserék körét a részt vevő országok azon alkalmazottakra korlátozhatják, akik a hozzáadottérték-adóért és/vagy a jövedéki adókért felelősek.

9. cikk

Képzési tevékenységek

(1) A nemzeti képzési szervezetek és az adózás terén a képzésért felelős tisztviselők közötti szervezett együttműködés ösztönzése érdekében a részt vevő országok a Bizottsággal együttműködve a következőket teszik:

a) továbbfejlesztik a meglévő képzési programokat, és szükség esetén új programokat dolgoznak ki, hogy ezzel a tisztviselők képzéséhez közös törzsanyagot hozzanak létre, és hogy lehetővé tegyék számukra a szükséges szakmai képességek és ismeretek egységes elsajátítását;

b) az egyes részt vevő tagállamok adott esetben megnyitják valamennyi részt vevő ország tisztviselője számára a saját adótisztviselőiknek indított adózással kapcsolatos képzéseiket;

c) kifejlesztik az adózással kapcsolatos képzésekhez szükséges közös eszközöket.

(2) A részt vevő országok gondoskodnak továbbá arról, hogy tisztviselőik megkapják azon alap- és továbbképzést, amely ahhoz szükséges, hogy egyöntetű szakmai képességeket és ismereteket szerezzenek a közös képzési programokkal összhangban, és hogy e tisztviselők megkapják a kielégítő nyelvtudás megszerzéséhez szükséges nyelvi képzést.

III. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

10. cikk

Finanszírozás

A program végrehajtására a 2003. január 1. és 2007. december 31. közötti időszakra megállapított pénzügyi keret 67,25 millió euró. A 2006. december 31-ig tartó időszakra 51,9 euró.

A 2007. január 1-jén kezdődő időtartamra a javasolt összeg megerősítettnek tekintendő, ha az - a szóban forgó szakasz vonatkozásában - megfelel a 2007. január 1-jétől kezdődő időtartamra hatályos pénzügyi tervnek.

Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság a pénzügyi terv korlátain belül engedélyezi.

11. cikk

Kiadás

(1) A program végrehajtásához szükséges kiadásokat a Közösség és a részt vevő országok a (2), (3), (4) és (5) bekezdéssel összhangban osztják meg.

(2) A Közösség a következő kiadásokat viseli:

a) az 5. cikkben ismertetett kommunikációs és információcsere-rendszerek közösségi elemei fejlesztésének, beszerzésének, felszerelésének, karbantartásának és napi üzemeltetésének a költségei;

b) a többoldalú ellenőrzésekkel, a szemináriumokkal, a tisztviselők cseréjével és a képzési tevékenységekkel kapcsolatos úti- és tartózkodási költségek;

c) a szemináriumok szervezésével és a képzési eszközök kidolgozásával kapcsolatos költségek;

d) azon értékelő tanulmányok költségei, amelyeket az adatok bizalmas kezelésének figyelembevételével harmadik felek készítenek a program hatásairól;

e) az 1. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett egyéb tevékenységek költségei.

(3) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002 tanácsi rendelettel ( 10 ) összhangban a Bizottság meghatározza a költségek viselésére vonatkozó szabályokat, és ezeket közli a részt vevő országokkal.

(4) A Bizottság a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghozza a program költségvetésének igazgatásához szükséges intézkedéseket.

(5) A részt vevő országok a következő költségeket viselik:

a) az 5. cikkben ismertetett kommunikációs és információcsere-rendszerek nem közösségi elemei kifejlesztésének, beszerzésének, felszerelésének, karbantartásának és napi működésének költségei;

b) az alap- és továbbképzéssel kapcsolatos költségek, beleértve a tisztviselőik nyelvi képzését.

12. cikk

Pénzügyi ellenőrzés

A pénzügyi és költségvetési ellenőrzésről szóló közösségi joggal összhangban a Közösség finanszírozási határozatai, valamint az e határozatból fakadó megállapodások vagy szerződések pénzügyi ellenőrzés alá tartoznak.

IV. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Végrehajtás

Az 1. cikk (2) bekezdésének f) pontja, a 3. cikk (3) bekezdése, az 5. cikk (1) bekezdésének f) pontja és a 11. cikk (4) bekezdése végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghozni.

14. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy "Fiscalis bizottság"-ként elnevezett bizottság segíti.

(2) Ha e bekezdésre hivatkoznak, akkor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időszakot három hónapban kell megállapítani.

(3) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

15. cikk

A program felügyelete és értékelése

(1) A Bizottság a 14. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak minden évben felügyeleti jelentést nyújt be, amelyben ismerteti a teljes program keretében folyó összes tevékenység terén elért haladást, tekintettel az éves cselekvési tervvel kapcsolatos végrehajtásra és eredményekre. E jelentést az Európai Parlamentnek is továbbítják.

A felügyeleti jelentések lehető leghatékonyabb összeállításához szükséges minden információt továbbítanak a közigazgatások a Bizottságnak.

(2) A programról a bizottság felügyelete alatt időközi értékelést és záró értékelést hajtanak végre, amelyekhez felhasználják a felügyeleti jelentéseket és a részt vevő országok által készített jelentéseket. A program hatékonyságát és eredményességét a 3. cikkben ismertetett célok szempontjából értékelik. Az értékelést a (3) bekezdésben említett jelentések felhasználásával a következők szerint végzik:

- az időközi értékelésnél a programtevékenységek első eredményeit és hatását vizsgálják. Továbbá felmérik a költségvetési eszközök felhasználását, a felügyelet és a végrehajtás előrehaladását,

- a záró értékelés során értékelik a programtevékenységek hatékonyságát és eredményességét.

(3) A részt vevő országok továbbítják a Bizottságnak a következőket:

a) 2005. március 31-éig a program hatékonyságának és eredményességének időközi értékelése;

b) 2008. március 31-ig a program hatékonyságának és eredményességének záró értékelése.

(4) A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtja a következőket:

a) 2005. június 30-ig a program eredményességéről és hatékonyságáról szóló időközi értékelés és egy közlés a program folytatásának lehetőségéről, amelyet szükség esetén egy megfelelő javaslat kísér;

b) 2008. június 30-ig a program eredményességéről és hatékonyságáról szóló záró értékelés.

Az a) és b) pontban említett jelentést tájékoztatásképpen megküldik a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának is.

(5) A (4) bekezdésben említett értékelő jelentések elsősorban a (3) bekezdésben említett jelentéseken és az (1) bekezdésben említett felügyeleti jelentéseken alapulnak.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2003. január 1-jétől kell alkalmazni.

17. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

( 1 ) HL C 103. E, 2002.4.30., 361. o.

( 2 ) HL C 241., 2002.10.7., 81. o.

( 3 ) Az Európai Parlament 2002. június 13-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2002. július 26-i közös álláspontja (HL C 228. E, 2002.9.25., 34. o.) és az Európai Parlament 2002. október 24-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 4 ) HL L 126., 1998.4.28., 1. o.

( 5 ) HL L 24., 1992.2.1., 1. o. A legutóbb a 792/2002/EK rendelettel (HL L 128., 2002.5.15., 1. o.) módosított rendelet.

( 6 ) HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

( 7 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 8 ) HL L 336., 1977.12.27., 15. o. A legutóbb az 1994-es csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

( 9 ) HL L 73., 1976.3.19., 18. o. A legutóbb a 2001/44/EK irányelvvel (HL L 175., 2001.6.28., 17. o.) módosított irányelv.

( 10 ) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.