ÍH 2005.89 HITELEZŐI IGÉNY NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE - NYILVÁNTARTÁSBA VETT HITELEZŐI IGÉNY UTÓLAGOS VITATÁSA A FELSZÁMOLÓ ÁLTAL - TARTOZÁSELISMERÉS ESETÉN BIZONYÍTÁSI TEHER

A nyilvántartásba vett követelést utóbb vitathatja a felszámoló, azonban az elismeréssel egy tekintet alá eső nyilvántartásba vétel következtében őt terheli annak bizonyítása, hogy a tartozás nem áll fenn. [Ptk. 242. § (1) bek.; 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 46. § (5)-(6) bek.]

Az elsőfokú bíróság a 7/XI. sorszámú végzésével a hitelező igényét 4 675 000 forint tőkekövetelés és 148 575 forint kamat erejéig találta alaposnak. Ezt meghaladóan a hitelező igényét, illetve kifogását elutasította. A végzés indokolása szerint a hitelező 1995. március 22-én 44 941 488 forint követelést jelentett be, amelyből a felszámoló a fenti tőke- és kamatkövetelést nyilvántartásba vette, ezt meghaladóan a hitelező igényét elutasította és tájékoztatta, hogy az elszámolás jogcímén megjelölt követelését csak akkor tudja nyilvántartásba venni, ha a hitelező azt dokumentumokkal alátámasztja. A hitelező 2001. december 14-én kifogással élt amiatt, hogy a felszámoló a korábban már nyilvántartásba vett

4 675 000 forint tőkekövetelését nem ismeri el. Utóbb kifogását kiterjesztette arra is, hogy az adóstól az I. Bt. tulajdonát képező "hatalmas" mennyiségű áru és göngyöleg került leszállításra a K. Sörgyár Rt.-hez, amely áruk elszámolása miatt a felszámoló nem indított pert a K. Sörgyár Rt. ellen. Továbbra is kérte az eredeti hitelezői igénybejelentésében elszámolás címén megjelölt összeg nyilvántartásba vételét. Kifogásolta, hogy a felszámoló több, mint hét évig nem hozta nyilvánosságra az adósról 1995. augusztus 7-én készített könyvvizsgálói jelentést, nem bocsátott iratokat a rendelkezésére, továbbá, hogy súlyosan és folyamatosan megsértette a jogszabályokat.

A felszámoló a hitelező igényének és kifogásának teljes elutasítását kérte. Előadta, hogy a hitelező tőke és kamatkövetelését csak feltételesen vette nyilvántartásba, további dokumentumokat kért, és miután dokumentumokat a hitelező nem csatolt, a korábban már nyilvántartásba vett igényt a továbbiakban figyelembe venni nem tudja. Kifejtette, hogy a felszámolás kezdetén megkapott iratanyagot könyvelővel átnézette, azonban olyan adatra nem bukkant, amelynek alapján pert indíthatott volna a K. Sörgyár Rt. ellen, a hitelező részére pedig teljes körűen biztosította az iratokba való betekintést.

Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy a felszámoló a hitelező nyilvántartásba vett követelésével kapcsolatban semmilyen dokumentum csatolását nem kérte, további iratokat csupán az elszámolásnak nevezett 35 839 403 forint követelésre vonatkozóan igényelt. Kifejtette, hogy miután a felszámoló az igényt egyszer már nyilvántartásba vette, ezt követően a felszámolót terheli annak bizonyítása, hogy a hitelező követelése nem áll fenn, illetve alaptalan. A felszámoló ezen bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, így a hitelező nyilvántartásba vett igénye továbbra is fennáll. Az elsőfokú bíróság alaptalannak ítélte azonban a hitelező kifogását a perindítás elmaradása miatt. A Legfelsőbb Bíróság eseti döntésére utalva kifejtette, hogy a felszámoló perindításra nem kötelezhető. Rámutatott továbbá, hogy a tulajdonos I. Bt.-nek módjában állt volna pert indítani a K. Sörgyár Rt. ellen. A felszámolónak az iratbetekintés biztosítására vonatkozó előadását a hitelező nem vitatta, ezért az elsőfokú bíróság a kifogás ezen részét sem találta alaposnak. Megállapította továbbá, hogy a hitelező a bejelentett követelése egy részének elutasítása miatt több mint hat év elteltével érvényesítette az igényét a bíróságnál, ezért az már nem vizsgálható.

A végzés ellen a hitelező és a felszámoló is fellebbezéssel élt.

A hitelező jogorvoslati kérelmében bejelentette, hogy tudomásul veszi a 4 675 000 forint tőke és 148 575 forint kamat megítélését, ha azt a felszámoló 30 napon belül kifizeti, fellebbezéssel élt azonban a 2002. április 17-én benyújtott beadványára hivatkozva, továbbá az 1994. május 15-ei megállapodásban foglaltak végrehajtásának elmulasztása, illetve az elszámolás elmulasztása miatt. Megismételte az elsőfokú eljárásban tett előadását, miszerint a felszámoló hét évig elhallgatta az 1995. augusztus 7-én készült könyvvizsgálói jelentésben foglaltakat, valamint a megyei bíróság és a Legfelsőbb Bíróság ítéletében foglaltak ellenére nem számolt el vele, leltár elszámolást a bíróság felhívása ellenére sem adott. Kérte a felszámolót - annak biztosítása terhére - kifizetésre kötelezni.

Mivel a hitelező a fellebbezését jogi képviselő nélkül nyújtotta be, és arról felhívás ellenére sem gondoskodott, a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 240. §-ának (1) bekezdése alapján - utalással a Pp. 237. §-ára - a hitelező fellebbezését hivatalból elutasította.