BH 2014.10.307 A pártbejegyzés iránti kérelemnél alapvetően azt kell vizsgálni, hogy az alapító okiratban szerepelnek-e a kötelező tartalmi kellékek, és a bejegyzés például a párt elnevezése esetében nem ütközne-e tételes jogszabályi rendelkezésbe. A bejegyző bíróság ugyanakkor az alapján nem tagadhatja meg a bejegyzést, hogy mérlegelés alapján nem tartja "elég komolynak" a kérelmező programját, céljait. Önmagában a humor, a szatíra eszközeinek fokozott használata ("viccpártiság") nem zárja ki a bejegyzést. [1989. évi XXXIII. tv. 1. §, 2011. évi CLXXV. tv. 3-5. §, 2011. évi CLXXXI. tv. 35-36. §]

[1] A kérelmező párt jogi képviselője útján, az arra rendszeresített nyomtatvány felhasználásával 2013. május 23-án nyilvántartásba vétel iránti kérelmet terjesztett elő a bíróságon.

[2] A Fővárosi Törvényszék 2. sz. végzésével a kérelmezőt a kérelem hiányainak pótlására hívta fel. A hiánypótlás keretében a kérelmező csatolta alapszabályát, amely értelmében a párt neve: Magyar Kétfarkú Kutya Párt. A szervezet céljaként azt deklarálták, hogy részt vegyen a közhatalom gyakorlásában és ennek során minél szélesebb körben érvényre juttassa a mindenkori politikai programjában foglalt társadalmi és politikai elveket, célkitűzéseket. Az alapszabály értelmében a párt tevékenysége, a képviseleti demokrácia érvényre juttatása azt jelenti, hogy a párt képviselői útján minél szélesebb körben tegye lehetővé az állampolgárok és közösségek érdekeinek és célkitűzéseinek parlamenti képviseletét. Tevékenységeként deklarálták a társadalmi igazságosság érvényre juttatását az állampolgárokat és közösségeket érintő döntések meghozatala során. További tevékenységként szerepelt a demokratikus államfelépítés támogatása és folyamatos fejlesztésben történő részvétel, a mindenkori alkotmányos berendezkedés védelme. Külön tevékenységként rögzítették a humor megjelenítését a közpolitikában és a közpolitikai résztvevők humor útján történő befolyásolását a párt által követendőnek tartott döntések meghozatala érdekében.

[3] Az első fokon eljárt bíróság a kérelmező nyilvántartásba vétel iránti kérelmét 2013. szeptember 10-én kelt végzésével elutasította.

[4] Az elsőfokú bíróság a végzés indokolásában kifejtette, hogy álláspontja szerint a kérelmező nem tett eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak. A hiánypótlásra való felhívásban az elsőfokú bíróság felhívta a kérelmezőt elnevezésének módosítására oly módon, hogy az a szervezet céljaira is figyelemmel megfeleljen a névvalódiság követelményének. Az elsőfokú bíróság szerint azzal, hogy a kérelmező elnevezését nem módosította, nem tett eleget a bíróság felhívásának.

[5] Az első fokon eljárt bíróság nem fogadta el a kérelmező azon érvelését, hogy a párt neve működését és jelentőségét illetően sem megtévesztő, mert a "kétfarkú kutya" kifejezés hosszabb ideje ismert tartalmat jelent, amely a jelenlegi politikai elittel, a politikai pártok felelőtlen ígérgetéseivel szemben közismerten erősen kritikus politikai tartalmat takar.

[6] A kérelmező hivatkozott a párt interneten való megjelenésére, a párttal kapcsolatban a világhálón korábban megjelent konkrét cikkekre. Utalt olyan, korábban már bejegyzett pártokra, amelyek elnevezése semmivel sem kevésbé megtévesztő, mint a kérelmezőé.

[7] Az elsőfokú bíróság végzésének indokolása szerint a kérelmező által választott névből a párt tényleges tevékenységére egyáltalán nem lehet következtetni, a "kétfarkú kutya" elnevezés megtévesztésre alkalmas, a szervezet céljával kapcsolatba nem hozható, és nem utal a szervezet alapszabályban rögzített tevékenységére sem. Az elnevezés nem is társítható egy olyan politikai intézménnyel, amely a közhatalomban való részvételt jelképezhetné, és amely kifejezné egy politikai szervezet társadalmi jelentőségét, ténylegesen deklarált céljait.

[8] Az elsőfokú bíróság végzésének indokolása megjegyezte azt is, hogy más szervezetek ügyében hozott döntés a bíróságot nem köti. Ebben a körben összességében arra a következtetésre jutott, hogy a név, a cél és a tevékenység összhangja a kérelmező esetében nem állapítható meg, a párt neve nem fejezi ki annak valós működését, tevékenységét, ezáltal nem felel meg a névvalódiság követelményének.

[9] Az elsőfokú végzés indokolása tartalmazta azt is, hogy a hiánypótlás keretében felhívták a kérelmezőt arra, hogy az alapszabályában konkrétan és egyértelműen rögzítse a szervezet céljai elérése érdekében kifejteni kívánt tevékenységeket. A hiánypótlásra érkezett kérelmezői választ az elsőfokú bíróság nem találta megfelelőnek.

[10] Az indokolás idézte a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény preambulumát, a civil szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. törvény bevezető rendelkezéseit, valamint az Alaptörvény rendelkezéseit az egyesülési jog alkotmányos kereteit és korlátait illetően. A végzés indokolása kifejtette: nem elegendő az alapelvek felsorolása, a célokat és az arra épülő tevékenységeket is pontosan, egyértelműen kell meghatározni, a létesítő okiratból, illetve alapszabályból egyértelműen meghatározható kell legyen, hogy a szervezet ténylegesen milyen szervezeti keretek között és milyen tevékenységgel kívánja a rögzített céljait megvalósítani. Az elsőfokú bíróság végzésének indokolása szerint a kérelmező alapszabályában megfogalmazott egyesületi tevékenységek megfogalmazása túl általános, ezért a cél megvalósítását szolgáló tevékenységek valóságos tartalma nem állapítható meg. Ezért a létesítő okirat ezen oknál fogva sem alkalmas a nyilvántartásba vételre.

[11] Az elsőfokú bíróság végzése rögzítette azt is, hogy a hiánypótlási felhívásban előírták a kérelmező számára az 1989. évi XXXIII. tv. (a továbbiakban: párttörvény) 16. § -a szerinti vagyonmérleg csatolását. A kérelmező a hiánypótlási felhívásra beadott válasziratában kifejtette, hogy a vagyonmérleg csatolását mellőzi, mert a párt előzmény nélkül alakult, nem pedig egyesületből alakult párttá. Ebben a körben a végzés indokolása kifejtette, hogy a vagyonmérleg benyújtása iránti kötelezettség a jogszabály értelmében nem csak az egyesületből párttá alakult szervezeteket érinti, hanem minden olyan szervezet köteles vagyonmérleget benyújtani, amely a nyilvántartásba vételét kéri, és a vagyonmérleget a kérelem benyújtásával együtt kell előterjeszteni a bíróságnál, a kérelmező pedig ezen kötelezettségének nem tett eleget.

[12] Az elsőfokú bíróság végzésének indokolásában részletesen foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt valóban egy közismert szerveződés, amely a humor eszközeivel élve jelenik meg a közéletben. A kérelmező szervezetről a világhálón megtalálható írások többsége a bíróság megállapítása szerint a pártot viccpártként aposztrofálja, amely pl. örök életet, illetve ingyen sört ígér. A világhálón megtalálható programból kiemeli a végzés azt, hogy a választási programban a kérelmező ígéretet tesz pénzosztásra, illetve a világbéke bevezetésére, a szegedi űrállomás bolygóközi űrkikötővé való kiépítésére, illetve az ózonlyuk befoltozására is.

[13] Ezen túlmenően a végzés indokolása idézi a felperes törvényes képviselőjének a világhálón tett nyilatkozatát arról, hogy elképzelhető az, hogy az ország-gyűlési választásokon indulni kívánnak, de számára az az elsődleges, hogy jó kampányt folytassanak, és lehet, hogy fiktív jelölteket is állítanak.