BH 1997.9.448 I. Ha az ingatlan-adásvételi szerződésben a felek - a vételár meg nem fizetése vagy fizetési késedelme esetére - elállási jogot kötnek ki, a feltételek bekövetkezése esetén az eladó a szerződéstől akkor is jogosult elállni, ha a vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték [Ptk. 300. § (2) bek., 319. § (3) bek., 320. § (1) bek.].

II. Ha az ellenérték fizetését megtagadó vevő a kérdéses ingatlant időközben továbbértékesíti, az eredeti eladó elállása folytán megszűnt adásvételi szerződéssel kapcsolatos restituálási kötelezettség miatt az utóbb kötött adásvételi szerződés érvénytelen. Az eredeti eladó is kérheti a bíróságtól a tulajdonjogi bejegyzések törlését az ingatlan-nyilvántartásból [Ptk. 117. § (1) bek., 200. § (2) bek., 1972. évi 31. tvr. 1. §, 2. §, 30. § (1) bek. b) pont, 31. § (2) bek.].

A felperesek és az I. r. alperes között 1993. szeptember hó 6. napján adásvételi szerződés jött létre, mely szerint az I. r. alperes megvásárolta a felperesektől a d.-i 7935. számú tulajdoni lapon 2164/4. hrsz. alatt felvett irodaházat 25 000 000 Ft+áfa vételárért. A szerződés szerint a vevő jogosult tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését - a vételár kifizetésétől függetlenül - nyomban kérni, a birtokba adás azonban csak a vételár teljes kifizetése után történhet meg. A vételár kifizetésére az eladók 60 nap fizetési haladékot engedélyeztek, és a felek a szerződés 7. pontjában úgy rendelkeztek, hogy amennyiben az engedett határidő alatt a vevő a vételárat nem fizeti meg, "úgy köteles a saját költségén az eredeti állapotot helyreállítani akként, hogy eladók az eredeti tulajdoni hányaduk szerinti, a jelenlegi ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelő tulajdonjogot szerezzenek".

Az I. r. alperes a fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a felperesek 1993. november 24-én - november 30-i határidő tűzésével - felhívták a vételár megfizetésére azzal, hogy amennyiben annak nem tesz eleget, "úgy haladéktalanul kezdeményezzék az ingatlan-nyilvántartási módosítás iránt szükséges" intézkedéseket. Tekintettel arra, hogy az I. r. alperes ezt követően sem fizette meg a vételárat, a felperesek az 1994. február hó 9-én kelt levelükben, a szerződés 7. pontjában foglaltakra hivatkozással, a szerződéstől elálltak, és kérték az eredeti állapot helyreállítását.

Az I. r. alperes 1994. február hó 14. napján az ingatlant 21 000 000 Ft+áfa vételárért eladta a II. r. alperesnek.

Az ingatlan-nyilvántartásba mind az I. r., mind a II. r. alperesek tulajdonjoga bejegyzésre került.

Az I. r. alperes az elállást követően nem intézkedett az eredeti állapot helyreállításáról, ezért a felperesek a módosított keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az I. r. alperessel kötött szerződéstől jogszerűen álltak el, aminek következtében az I. r. és a II. r. alperesek között létrejött adásvételi szerződés érvénytelen. Kérték tulajdonjoguknak az eredeti állapot szerinti visszaállítását.

Az I. és a II. r. alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában megállapította, hogy a felperesek a Ptk. 300. §-ának (2) bekezdése értelmében elállási jogukat - az érdekmúlás bizonyítása nélkül is - jogszerűen gyakorolták, de az eredeti állapot helyreállításának nincs helye, ezért a felperesek csupán kárigényüket érvényesíthetnék. Rámutatott arra, hogy az I. r. alperes már nem tulajdonos, így vele szemben az eredeti állapot helyreállításának nincs helye, a II. r. alperes tekintetében pedig igazoltnak találta, hogy a nevezett az I. r. alperestől jóhiszeműen szerzett tulajdont.