BH 2022.11.290 A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, a büntetőeljárásban különbséget kell tenni a jogi képviselő érdekében eljáró ügyvéd és a jogi személy törvényes képviselője által meghatalmazott képviselő között. A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd a büntetőeljárási törvény védői pozíciójához hasonló eljárási feladatot lát el, jogainak köre ehhez igazodik, és ezen feladatainak a jogi személy érdekében történő ellátásának biztosítása érdekében határozza meg a 2001. évi CIV. törvény 9. § (4) bekezdése a meghatalmazással kapcsolatos korlátozásokat.

Ettől eltérő a jogi személy törvényes képviselője által meghatalmazott képviselő eljárási pozíciója, ebben az esetben lényegében magának a büntetőeljárási törvény szabályozott terhelti pozícióhoz hasonló eljárási helyzetben lévő jogi személynek a joggyakorlása nyilvánul meg. A jogi személy jogait természetszerűen csak törvényes képviselője útján gyakorolhatja, kötelezettségeit csak törvényes képviselője útján teljesítheti. A törvényes képviselő a törvény felhatalmazása alapján személyesen, illetve meghatalmazott útján is eljárhat [2001. évi CIV. törvény (Jszbt.) 9. §; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:15. § (1) és (2) bek., 6:88. § (1) bek., 6:9. §, 6:95. §].

[1] A fellebbezéssel támadott végzés meghozatalára az ítélőtáblának a törvényszék 2021. április 19. napján kelt ítélete elleni fellebbezések folytán indult másodfokú eljárásában került sor. A törvényszék a hivatkozott ítéletével - egyéb rendelkezések mellett - a H. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: H. Kft.) jogi személlyel szemben 1 000 000 000 forint, míg a T. Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: T. Kft.) jogi személlyel szemben 1 000 000 000 forint pénzbírságot szabott ki.

[2] A büntetőeljárásban mindkét jogi személy érdekében eljáró ügyvédként kirendelés alapján dr. E. R. ügyvéd járt el.

[3] A H. Kft. - ügyvezetője, a XV. rendű vádlott útján - a jogi személy büntetőeljárásban való képviseletére 2021. április 20. napján meghatalmazást adott az S. R. Ügyvédi Iroda részére azzal, hogy az ügy ellátásával megbízott ügyvéd dr. S. R.

[4] Dr. S. R. ügyvéd a H. Kft. jogi személy képviseletében az elsőfokú ítélettel szemben 2021. április 22. napján - meghatalmazását csatolva, elektronikus úton - írásban fellebbezést jelentett be.

[5] A T. Kft. - ügyvezetője, a III. rendű vádlott útján - a büntetőeljárásban való képviseletére 2019. július 24. napján meghatalmazást adott dr. V. P. ügyvéd részére.

[6] Dr. V. P. ügyvéd a T. Kereskedelmi Kft. képviselőjeként az elsőfokú ítélettel szemben 2021. április 22. napján - meghatalmazását csatolva, elektronikus úton - írásban fellebbezést jelentett be.

[7] Az ítélőtábla a 2022. március 21. napján megtartott tanácsülésen meghozott végzésével dr. S. R.-nek, mint a H. Kft. jogi személy képviseletében eljáró ügyvédnek és dr. P. V.-nek, mint a T. Kft. jogi személy képviseletében eljáró ügyvédnek a törvényszék ítéletével szemben bejelentett fellebbezését elutasította.

[8] A végzéssel szemben dr. S. R. ügyvéd és dr. V. P. ügyvéd jelentett be fellebbezést határidőben.

[9] A Legfőbb Ügyészség átiratában az ítélőtábla fellebbezéssel támadott végzésének tanácsülésen történő helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint, mivel a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 9. § (4) bekezdése alapján a terhelt, a terhelt hozzátartozója, illetve védője a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd részére meghatalmazást nem adhat, valamint a terhelt védője nem lehet a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd, ezért az ítélőtábla helyesen állapította meg, hogy a dr. S. R. és dr. V. P. ügyvéd által benyújtott fellebbezések a Be. 588. § (1) bekezdése alapján a törvényben kizárt fellebbezésnek minősülnek, erre figyelemmel, a Be. 597. § (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság törvényesen utasította el a fellebbezéseket. Hivatkozott arra, hogy az elutasító végzéssel szembeni fellebbezésben előadottakkal ellentétben a fellebbezések elutasítását nem kell a büntető perbeli képviselet alóli kizárásnak megelőznie, a kizárási okok esetében ugyanis az ügyvéd - mögöttes Be. szabályként a védő - személyében rejlő ok képezi az eljárásának akadályát, azonban a Jszbt. 9. § (4) bekezdésének esetében nem erről van szó, mert ebben az esetben a meghatalmazó személye az, amely a meghatalmazás létrejöttének akadálya, ezért álláspontja szerint érvényesen létre sem jön a jogi személy érdekében eljáró ügyvédi jogviszony, melynek hiányában nyilvánvalóan a kizárásáról sem lehet rendelkezni.

[10] Azzal kapcsolatosan, hogy a T. Kft. képviseletében eljáró ügyvéd a fellebbezéséhez 2022. április 7. napján olyan meghatalmazást csatolt, amelyet a kft. jelen büntetőügyben terheltként nem szereplő ügyvezetője adott, és amely az ügyvéd korábbi eljárását jóváhagyó nyilatkozatot tartalmaz, észrevételezte: az eljárást jóváhagyó nyilatkozat visszamenőleges hatállyal nem keletkezhet, jogi személy érdekében eljáró ügyvédi jogviszony csak a meghatalmazás napjától keletkezik és a korábbi nyilatkozatok érvényességét egyáltalán nem érinti.

[11] Indokolatlannak tartotta a fellebbezésben indítványozott alkotmánybírósági normakontrollt is. A fellebbezésben dr. S. R. és dr. V. P. ügyvédek azt indítványozták, hogy a Kúria kezdeményezzen egyedi normakontrollt az Alkotmánybíróságnál, és a fellebbezés elbírálását annak döntéséig függessze fel, mert álláspontja szerint az ítélőtábla által hivatkozott Jszbt. 9. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenes: mert a szabályozás nem alkalmas a védelemhez való alapjog tényleges és hatékony érvényesülésének biztosítására.

[12] A Kúria azt állapította meg, hogy a fellebbezések - az alábbi indokok miatt - alaposak.

[13] A Jszbt. 2018. július 1-jétől hatályos szövege a 9. §-ban szabályozza a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd eljárásjogi kategóriáját.

[14] A Jszbt. 9. § (1) bekezdése szerint, ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a jogi személy érdekében meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd vagy meghatalmazás alapján kamarai jogtanácsos, európai közösségi jogász, alkalmazott ügyvéd vagy alkalmazott európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: jogi személy érdekében eljáró ügyvéd) jár el.

[15] A Jszbt. 9. § (2) bekezdése szerint, ha a jogi személy nem hatalmaz meg jogi személy érdekében eljáró ügyvédet, akkor a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendel ki jogi személy érdekében eljáró ügyvédet. Ebben az esetben a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd kijelölése az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi kamara feladata.

[16] A Jszbt. 9. § (3) bekezdése alapján a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd részére meghatalmazást - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogi személy törvényes képviselője adhat.

[17] A Jszbt. 9. § (4) bekezdése kimondja: a terhelt, a terhelt hozzátartozója, illetve védője a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd részére meghatalmazást nem adhat. A terhelt védője nem lehet a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd.