2001. évi CIV. törvény

a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről[1]

Veszélyhelyzeti normák

I. Fejezet

BÜNTETŐJOGI RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

1. § (1) E törvény alkalmazásában

1.[3] jogi személy: minden szervezet és annak önálló képviseleti joggal rendelkező szervezeti egysége, amelyet jogszabály jogi személyként ismer el, valamint az a szervezet, amely a polgári jogi viszonyok önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülő vagyonnal rendelkezik, ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti előtársaságokat is, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti gazdálkodó szervezetet.

2.[4] előnyön bármely dolgot, vagyoni értékű jogot, követelést, kedvezményt - függetlenül attól, hogy a számvitelről szóló törvény szerint nyilvántartásba vették-e - is érteni kell, úgyszintén azt is, ha a jogi személy valamely jogszabályból vagy szerződésből eredő kötelezettség vagy az ésszerű gazdálkodás szabályai szerint szükséges ráfordítás alól mentesül.

3.[5] jogi személy vezetője: a jogi személy vezető tisztségviselője, a képviseletre feljogosított tag, alkalmazott, tisztségviselő, cégvezető, valamint felügyelőbizottsági tag, illetve ezek megbízottja.

4.[6] eljárás alá vont jogi személy: az a jogi személy, amellyel szemben a 12. § alapján közölték, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésnek van helye.

(2)[7] E törvény nem alkalmazható a magyar állammal, külföldi állammal, az Alaptörvényben felsorolt intézményekkel, az Országgyűlés Hivatalával, a Köztársasági Elnök Hivatalával, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával, illetve jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási és önkormányzati igazgatási feladatot ellátó szervekkel, valamint nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetekkel szemben.

(3)[8] A jogi személyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni

a) akkor is, ha a jogi személy a bűncselekmény elkövetése után a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt jön létre, illetve

b) a külföldi jogi személyre is.

Az intézkedések alkalmazásának feltételei

2. §[9] (1) Jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedések akkor alkalmazhatók, ha:

a) a Btk. XXVII. Fejezete szerinti korrupciós bűncselekményt a jogi személy vezetője a jogi személy tevékenységi körében követte el,

b) a bűncselekményt a jogi személy vezetője

ba) követte el és a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy

bb) a jogi személy tevékenységi körében, a jogi személy tevékenységének, eszközeinek, erőforrásainak felhasználásával követte el,

c) a jogi személy tagja vagy alkalmazottja

ca) a jogi személy tevékenységi körében a Btk. XXVII. Fejezete szerinti korrupciós bűncselekményt követett el, vagy a bűncselekményt a b) pont ba) alpontjában meghatározott célból, vagy a b) pont bb) alpontjában meghatározott módon a jogi személy tevékenységi körében követte el, és

cb) a jogi személy vezetője szándékosan nem teljesítette az irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségét, amely a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna, vagy egyébként gondatlanságból nem tudott arról, hogy bűncselekmény elkövetése készül vagy bűncselekményt követnek el és ezért a bűncselekmény elkövetése megakadályozásához szükséges intézkedést nem teljesített, vagy

d) az a) és b) pont szerinti bűncselekményeket más személy követte el, és a jogi személy vezetője a bűncselekmény elkövetéséről tudott.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából a jogi személy vezetőjének kell tekinteni azt a személyt is, aki a bűncselekmény elkövetése után vált a jogi személy vezetőjévé.

(3) A jogi személy javára előnyszerzés érdekében elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának e törvény alapján a Btk. XIII-XX. Fejezete, XXIII. Fejezete, XXV. Fejezete, XXXI. Fejezete, XXXIV-XLIII. Fejezete szerinti bűncselekmények esetén van helye.

(4) Jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedések alkalmazhatóak a jogi személy jogutódja ellen is.

(5) Nincs helye az e törvényben meghatározott intézkedések alkalmazásának az olyan bűncselekmény tekintetében, amelynek a jogi személy a sértettje.

A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések

3. §[10] (1) A bíróság az eljárás alá vont jogi személlyel szemben a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

a) a jogi személy megszüntetése,

b) a jogi személy tevékenységének korlátozása,

c) pénzbírság.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazásának nem akadálya, ha az elkövető halála, kegyelem, kóros elmeállapot vagy tevékeny megbánás miatt nem büntethető, vagy vele szemben törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok állapítható meg, vagy az elkövetőt megrovásban részesítették.

(3)[11] Az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazásának célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy az eljárás alá vont jogi személy vagy más jogi személy érintettségével újabb, a 2. §-ban meghatározott bűncselekményt kövessenek el.

(4) Az eljárás alá vont jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon

a) a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűncselekménnyel okozott kár, vagyoni hátrány, elkövetési érték, a bűncselekménnyel összefüggésben szerzett jogtalan előny mértékéhez,

b) a jogi személy vagyoni viszonyaihoz,

c) a jogi személy vezetője bűnösségének a fokához, illetve a 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának mértékéhez, valamint

d) a jogi személlyel szembeni intézkedés céljával kapcsolatos egyéb körülményhez.

(5) A (4) bekezdés d) pontja szempontjából figyelembe kell venni különösen, hogy a jogi személy

a) számára a bűncselekmény elkövetése milyen előny szerzését célozta vagy eredményezte,

b) a bűncselekménnyel okozott kárt megtérítette-e,

c) a bűncselekményből származó előnyt átadta-e a hatóságnak,

d) a bűncselekmény káros következményeit helyreállította-e és

e) foganatosított-e olyan intézkedéseket, amellyel biztosította, hogy a továbbiakban a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésére a jogi személy érintettségével ne kerülhessen sor.

(6) Az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazása mellőzhető, ha az az intézkedés céljára tekintettel már nem szükséges, ideértve azt az esetet is, ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben a büntetőeljárás tárgyát képező cselekménnyel azonos cselekmény miatt közigazgatási hatóság, állami adó- és vámhatóság végleges határozatában vagy közigazgatási perben a bíróság jogerős határozatában joghátrány alkalmazására került sor, és erre tekintettel nem indokolt a jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedés alkalmazása.

(7) Ha a (6) bekezdésben meghatározott esetben a közigazgatási hatóság, állami adó- és vámhatóság végleges határozatában vagy közigazgatási perben a bíróság jogerős határozatában megállapított fizetési kötelezettséget a pénzbírság összegének meghatározásánál figyelembe kell venni.

A jogi személy megszüntetése

4. § (1)[12] A bíróság az eljárás alá vont jogi személyt megszünteti, ha jogszerű gazdasági tevékenységének helyreállítása nem várható és

a) a jogi személy bűncselekmény eredményeképpen jött létre,

b) a jogi személyt bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából, bűncselekmény elkövetése érdekében, vagy a bűncselekményből származó előny biztosítása érdekében hozták létre, vagy

c) a jogi személy tevékenysége elsődlegesen bűncselekmény elkövetésének a leplezését szolgálja.

(2)[13] Az eljárás alá vont jogi személyt meg kell megszüntetni, ha más módon nem biztosítható, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést megalapozó újabb bűncselekmény elkövetésére ne kerüljön sor.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben nem lehet megszüntetni a jogi személyt, ha ennek következtében állami vagy önkormányzati feladat ellátása veszélybe kerülne, vagy a jogi személy

a) országos közüzemi szolgáltató,

b) nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősül,

c) honvédelmi vagy más különleges feladatot valósít meg, illetve célt szolgál.

(4)[14] Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogszerű gazdasági tevékenységének helyreállítása várható különösen akkor, ha az eljárás alá vont jogi személy

a) a bűncselekménnyel okozott kárt megtérítette,

b) a bűncselekményből származó vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadta,

c) a bűncselekmény káros következményeit más módon helyreállította, illetve

d) megfelelő intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy a jogi személy vezetője, tagja vagy alkalmazottja ne kövessen el újabb, a 2. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott bűncselekményt, vagy a 2. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetekre vonatkozóan a jogi személy vezetője fellépjen a más személy által elkövetett bűncselekménnyel szemben.

A jogi személy tevékenységének korlátozása

5. § (1)[15] A bíróság az eljárás alá vont jogi személy tevékenységét a (2) bekezdésben meghatározott körben egy évtől öt évig terjedő időtartamra korlátozhatja, ha ez a jogszerű gazdasági tevékenységének helyreállítása érdekében szükséges. A korlátozás tartamát években kell meghatározni. A korlátozás kiterjedhet a (2) bekezdésben felsorolt valamennyi tevékenység vagy egyes tevékenységek gyakorlására.

(2) Az eltiltás ideje alatt a jogi személy

a) nem végezhet nyilvános felhívás alapján betétgyűjtést,

b) nem vehet részt közbeszerzési eljárásban,

c) nem köthető vele koncessziós szerződés,

d) nem minősíthető közhasznú szervezetté,

e) nem részesülhet központi vagy helyi önkormányzati költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, külföldi állam, az Európai Közösségek vagy más nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott támogatásban,

f)[16]

g)[17] nem folytathat egyéb olyan - a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést megalapozó bűncselekménnyel összefüggő - tevékenységet, amelynek gyakorlásától a bíróság eltiltotta.

(3)[18] A jogi személy tevékenységének korlátozása esetén a bíróság határozatának jogerőre emelkedésekor a bíróság rendelkezésétől függően[19]

a) beállnak a jogi személlyel a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azonnali hatályú felmondásának jogkövetkezményei,

b) beállnak a jogi személlyel kötött koncessziós szerződés azonnali hatályú felmondásának jogkövetkezményei,

c) a közhasznú szervezetté minősítési eljárást megszüntetettnek, továbbá a jogi személyt a közhasznúsági nyilvántartásból töröltnek kell tekinteni,

d) a (2) bekezdés e) pontja szerinti támogatás odaítélésére irányuló eljárást megszüntetettnek kell tekinteni, továbbá a bűncselekménnyel összefüggésben odaítélt támogatást vissza kell fizetni.

A pénzbírság

6. §[20] (1) A pénzbírság mértékét úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon az eljárás alá vont jogi személy vagyoni és jövedelmi helyzetéhez is.

(2) Az eljárás alá vont jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság legalacsonyabb mértéke egymillió forint, legnagyobb mértéke

a)[21] három évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény, valamint a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése [Btk. 327. § (1)-(4) bekezdés, 327/A. § (1) bekezdés, 327/B. § (1) bekezdés] esetén az eljárás alá vont jogi személynek a bűncselekmény elkövetését megelőző évben elért forgalmának 5%-a,

b) három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén az eljárás alá vont jogi személynek a bűncselekmény elkövetését megelőző évben elért forgalmának 3%-a.

(3) Ha az eljárás alá vont jogi személynek a bűncselekmény elkövetését megelőző évben elért forgalma nem állapítható meg, a pénzbírság (2) bekezdés szerinti legnagyobb összegét az alábbiak szerint megállapítható legnagyobb forgalom alapul vételével kell meghatározni:

a) az eljárás alá vont jogi személy bűncselekmény elkövetésének évében elért forgalma vagy

b) az eljárás alá vont jogi személynek a pénzbírság kiszabását megelőző évben elért forgalma.

(4) Ha a bűncselekményt több éven keresztül követték el, a pénzbírság (2) bekezdés szerinti legnagyobb összegét az eljárás alá vont jogi személy bűncselekményt megelőző és a bűncselekmény elkövetésének évében elért forgalma közül a legnagyobb forgalom alapul vételével kell meghatározni. Ha ez alapján a pénzbírság legnagyobb összege nem állapítható meg a pénzbírság (2) bekezdés szerinti legnagyobb összegét a pénzbírság kiszabását megelőző év szerinti forgalom alapulvételével kell meghatározni.

(5) Ha az eljárás alá vont jogi személy forgalma a (2)-(4) bekezdés alapján nem határozható meg, a pénzbírság legnagyobb összegét az eljárás alá vont jogi személy forgalmára vonatkozóan rendelkezésre álló adatok alapulvételével becsléssel kell megállapítani.

(6) Ha az eljárás alá vont jogi személy vagyonára e törvény alapján zár alá vételt rendeltek el, a pénzbírság akkor is kiszabható, ha az eljárás alá vont jogi személyt a felszámolási eljárásban megszüntették.

(7) A pénzbírságot - meg nem fizetése esetén - az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szabályai szerint kell behajtani.

(8) E § alkalmazásában forgalom alatt a számvitelről szóló törvényben meghatározott eredménykimutatásban vagy összevont (konszolidált) eredménykimutatásban szerepeltetett - a belföldi és az exportértékesítés - összesített árbevétele értendő.

A jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazásának elévülése[22]

6/A. §[23] (1) Ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedéseket a 2. §-ban meghatározott személy elleni büntetőeljárásban alkalmazzák, akkor az intézkedések alkalmazhatósága mindaddig nem évül el, ameddig az eljárás tárgyát képező cselekmény büntethetősége el nem évült.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a Btk. 26. §-át kell alkalmazni azzal, hogy az elévülést a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés érdekében foganatosított büntetőeljárási cselekmény szakítja félbe.

(3) A jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását megalapozó bűncselekmény elkövetése miatt a 2. §-ban meghatározott személy elleni büntetőeljárásban meghozott ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követő egy év elteltével a jogi személlyel szemben büntetőeljárás nem indítható, valamint az eljárás alá vont jogi személlyel szemben a büntetőeljárás megindításától számított két év elteltével nem kerülhet sor a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazásának indítványozására.

II. Fejezet

BÜNTETŐELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

Általános rendelkezések

7. § (1)[24]

(2)[25] Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.

(3)[26] Az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv az eljárása során hivatalból vizsgálja, hogy az eljárás alá vont jogi személlyel szemben van-e helye intézkedés alkalmazásának, és minden szükséges eljárási cselekményt köteles elvégezni ennek felderítése és az ehhez szükséges bizonyítási eszközök biztosítása érdekében.

(4)[27] A büntetőeljárásban az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazásához szükséges bizonyítási eszközök beszerzése érdekében minden, a Be.-ben meghatározott eljárási cselekmény és vagyont érintő kényszerintézkedés alkalmazható, ha annak törvényi feltételei egyébként fennállnak.

Az eljáró szervek hatásköre és illetékessége[28]

8. §[29] (1) Az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni eljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság hatáskörére és illetékességére a Be. általános szabályai irányadóak, azzal, hogy azok alkalmazása során az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását megalapozó, a 2. §-ban meghatározott bűncselekményt kell figyelembe venni.

(2) Ha a Be. 21. §-a vagy 22. § (1)-(2) bekezdése alapján más illetékesség ok nem állapítható meg, vagy a büntetőeljárást az eljárás alá vont jogi személlyel szemben önállóan folytatják le, az eljáró bíróság illetékességét az eljárás alá vont jogi személy székhelye is meghatározhatja.

Az eljárás alá vont jogi személy védője és a jogi személy törvényes képviselője[30]

9. §[31] (1) Az eljárás alá vont jogi személy érdekében meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd vagy meghatalmazás alapján kamarai jogtanácsos, európai közösségi jogász, alkalmazott ügyvéd vagy alkalmazott európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: eljárás alá vont jogi személy védője) jár el.

(2) Ha az eljárás alá vont jogi személy védőjének meghatalmazására nem kerül sor, akkor az eljárás alá vont jogi személy védőjét a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli ki. Ebben az esetben az eljárás alá vont jogi személy védőjének kijelölése az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamara feladata.

(3) Az eljárás alá vont jogi személy védője részére meghatalmazást - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogi személy törvényes képviselője adhat.

(4) A terhelt védője nem lehet az eljárás alá vont jogi személy védője.

(5) Az eljárás alá vont jogi személy védőjére - a (6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a védőre vonatkozó szabályok irányadók. Ha az eljárás alá vont jogi személy részére több védő meghatalmazására kerül sor, akkor a Be. 42. § (6) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(6) Az eljárás alá vont jogi személy védője

a) a vádemelés előtt jelen lehet

aa) az általa, illetve az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője által indítványozott tanú kihallgatásán, és az ilyen tanú részvételével tartott bizonyítási cselekményen, valamint az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását megalapozó, a 2. §-ban meghatározott bűncselekményt érintő körben a szakértő meghallgatásán, a szemlén, a helyszíni kihallgatáson, a bizonyítási kísérleten, a felismerésre bemutatáson, és szembesítésen,

ab) a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását megalapozó, a 2. §-ban meghatározott bűncselekménnyel összefüggésben foganatosított kutatáson,

b) az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását megalapozó, a 2. §-ban meghatározott bűncselekménnyel összefüggő ügyiratait a Be. 100. §-ának megfelelő alkalmazásával megismerheti,

c) az eljárás alá vont jogi személyt érintő körben bizonyítékot terjeszthet elő, indítványokat és észrevételeket tehet, és a bírósági eljárásban felszólalhat.

9/A. §[32] (1) Az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjeként az a személy járhat el, aki a jogi személyre vonatkozó jogszabályok, valamint a jogi személy létesítő okirata alapján jogosult a jogi személy képviseletére és ezt igazolja.

(2) Ha az eljárás alá vont jogi személy ügyvezetését több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el, akkor az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjeként az a személy járhat el, akit az érintettek maguk közül kijelölnek. Megegyezés hiányában az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjét az eljáró nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság - a jogi személy nyilvánvaló érdekére figyelemmel - jelöli ki. Ha az eljárás alá vont jogi személy nyilvánvaló érdeke nem határozható meg, a jogi személy döntéshozó szervét kell megkeresni.

(3) Az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője a tárgyaláson jelen lehet, valamint gyakorolhatja a 9. § (6) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott jogokat.

(4) Az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján is eljárhat.

(5) Ha az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője az eljárásban terheltként vesz részt, az e törvényben meghatározott jelenléti jogát a nyomozás során meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja.

[33]

10. §[34]

A zár alá vétel

11. §[35] (1) Az eljárás alá vont jogi személlyel szemben zár alá vétel pénzbírság biztosítása érdekében is elrendelhető, ha megalapozottan lehet tartani attól, hogy a pénzbírság végrehajtását meghiúsítják.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltétel vizsgálata, valamint a zár alá vétellel biztosítandó vagyon mértékének meghatározása során, a 3. § (4) bekezdésben meghatározott körülményekre is figyelemmel, különösen az alábbi körülményeket kell vizsgálni:

a) az eljárás alá vont jogi személy folytat-e jogszerű gazdasági tevékenységet,

b) a bűncselekménnyel okozott kárt, vagyoni hátrányt, elkövetési értéket, a bűncselekménnyel összefüggésben szerzett jogtalan előny mértékét, az eljárás alá vont jogi személy vagyoni helyzetét,

c) a bűncselekmény elkövetését követően az eljárás alá vont jogi személy vagyonát csökkentő ügyleteket, pénzügyi műveleteket vagy az erre irányuló kísérleteket,

d) az eljárás alá vont jogi személy által a bűncselekménnyel okozott kár megtérítését vagy az előnynek a hatóság rendelkezésére bocsátását, a bűncselekmény káros következményeinek helyreállítását, az ezek érdekében kifejtett magatartást, valamint az annak érdekében tett intézkedéseket, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésére ismételten ne kerülhessen sor,

e) az eljárás alá vont jogi személy együttműködését a bűncselekmény felderítésében.

(3) A pénzbírság biztosítása érdekében zár alá kell venni az eljárás alá vont jogi személlyel kötött egyezség alapján az eljárás alá vont jogi személy által rendelkezésre bocsátott összeget. Ha az egyezség alapján biztosítandó összeg kisebb, mint az eljárás során pénzbírság biztosítása érdekében korábban zár alá vett vagyon, akkor a zár alá vételt az egyezségben meghatározott összegen felüli részben fel kell oldani. Ha az eljárás során pénzbírság biztosítása érdekében korábban zár alá vett vagyon helyett az egyezség alapján az eljárás alá vont jogi személy más pénzösszeget bocsát rendelkezésre, a zár alá vételt az eljárás alá vont jogi személy által rendelkezésre bocsátott pénzösszegre kell elrendelni, amellyel együtt a korábban elrendelt zár alá vételt fel kell oldani.

(4) A pénzbírság biztosítása érdekében a zár alá vételről - a vádemelés előtt az ügyészség indítványára - a bíróság határoz.

(5) A pénzbírság biztosítása érdekében elrendelhető zár alá vétel vonatkozásában a Be. 327. § (5) bekezdését alkalmazni kell.

(6) A zár alá vételt elrendelő határozat rendelkező részében meg kell jelölni, hogy a zár alá vétel pénzbírság biztosítására szolgál, valamint azt, hogy a zár alá vétel mekkora összeg biztosítására szolgál.

(7) Ha a zár alá vételt elrendelő határozat nem tartalmazza a (6) bekezdésben foglaltakat, a bíróság - a vádemelés előtt az ügyészség, a terhelt, valamint a vagyoni érdekelt vagy a jogszabály alapján a bűnügyi hitelezői igény képviseletére jogosult egyéb érdekelt indítványára, a vádemelés után hivatalból - a (6) bekezdésnek megfelelően határoz a zár alá vételről rendelkező határozat megváltoztatásáról.

(8) A (6) és (7) bekezdés szerinti határozatokat haladéktalanul kézbesíteni kell a vagyoni érdekeltnek, valamint a jogszabály alapján a bűnügyi hitelezői igény képviseletére jogosult egyéb érdekeltnek is.

(9) A pénzbírság biztosítása érdekében elrendelt zár alá vétel esetén a zár alá vétel megváltására a Be. 329. § (1)-(6) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy

a) a megváltásnak nincs helye, ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben felszámolást rendeltek el,

b) a megváltás nem utasítható el, ha a bíróság végzésében meghatározott, biztosítandó összeg kifizetését vállalják,

c) a zár alá vétel megváltását az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője vagy az eljárás alá vont jogi személy védője indítványozhatja.

(10) A pénzbírság biztosítása érdekében elrendelt zár alá vételt fel kell oldani akkor is, ha

a) az elrendelés feltételei már nem állnak fenn,

b) az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni eljárást megszüntetik, vagy

c) az eljárást pénzbírság kiszabása nélkül fejezték be.

(11) A pénzbírság biztosítása érdekében elrendelt zár alá vételnek a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben meghatározott cégjegyzékbe történő bejegyzése érdekében az eljárás alá vont jogi személyt nyilvántartó bíróság megkeresésének akkor van helye, ha a 12/A. § (1), illetve (2) bekezdésben meghatározott értesítésre kerül sor.

Szignalizáció, jogsértő tevékenység folytatásának megakadályozása[36]

11/A. §[37] Az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni eljárás során a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság köteles az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szerv tájékoztatására, ha az eljárás alá vont jogi személy 2. §-ban meghatározott bűncselekménnyel összefüggő jogsértő tevékenysége folytatásának megszüntetése érdekében indokolt.

A nyomozás

12. §[38] (1) Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján megalapozottan feltehető, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény vonatkozásában a jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedés alkalmazásának van helye, akkor a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség - írásban vagy szóban - közli az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjével a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést megalapozó bűncselekmény tényállását és annak Btk. szerinti minősítését, a jogi személy 2. §-ban meghatározott érintettségére vonatkozó tényállást, valamint azt, hogy a jogi személy a 2. § mely rendelkezése vagy rendelkezései szerint érintett a bűncselekmény elkövetésével (a továbbiakban: a jogi személy érintettségének közlése).

(2) A jogi személy érintettségének az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti szóbeli közlésére a jogi személy törvényes képviselőjének - a büntetőeljárásban való részvételéhez igazodóan - a gyanúsítottként vagy tanúként történő kihallgatása során kerülhet sor.

(3) Ha a jogi személy érintettségének közlésére írásban került sor, akkor a jogi személy törvényes képviselőjének vagy az eljárás alá vont jogi személy védőjének az indítványára a nyomozó hatóság vagy az ügyészség három hónapon belül intézkedik - a büntetőeljárásban való részvételéhez igazodóan - a jogi személy törvényes képviselőjének a gyanúsítottként vagy tanúként történő kihallgatása érdekében.

(4) A jogi személy törvényes képviselőjének a figyelmét a gyanúsítottként vagy tanúként történő kihallgatásra szóló idézésben, valamint a jogi személy érintettségének írásbeli közlésekor fel kell hívni a 9. § (3), (5) és (6) bekezdésében foglaltakra is.

(5) A jogi személy érintettségének a közlésével egyidejűleg az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjét figyelmeztetni kell:

a) a 9. § (3), (5) és (6) bekezdésében foglaltakra,

b) arra, hogy az eljárás alá vont jogi személy érintettségével kapcsolatban közöltek vonatkozásában az azt közlő hatóságnál panaszt terjeszthet elő,

c) arra, hogy írásban vagy szóban, tanúkénti kihallgatás - vagy, ha az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője az eljárásban terheltként vesz részt, akkor gyanúsítotti kihallgatás - keretében indítványt és észrevételt tehet, valamint

d) az eljárás alá vont jogi személy együttműködésének lehetőségére.

(6) A jogi személy törvényes képviselője a jogi személy érintettségével kapcsolatban közöltek vonatkozásában panaszt terjeszthet elő. A panaszt jogi személy törvényes képviselője a jogi személy érintettségének az (1) bekezdésben meghatározott szóbeli közlésekor, vagy írásbeli közlés esetén a kézbesítésétől számított nyolc napon belül terjesztheti elő. A panaszra egyebekben a gyanúsítás elleni panaszra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(7) Ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben a pénzbírság biztosítása érdekében a 11. § alapján zár alá vételt rendeltek el, akkor az (1) bekezdésben meghatározott közlést tizenöt napon belül kell végrehajtani.

(8) Az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjének terhelti vagy tanúként történő kihallgatásán az eljárás alá vont jogi személy védőjének jelenléte nem kötelező.

(9) Ha jogi személy törvényes képviselője a gyanúsítottként vagy tanúként történő kihallgatásán kijelenti, hogy nem kíván védőt meghatalmazni, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomban védőt rendel ki. Egyebekben a Be. 387. § (3)-(5) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(10) Az eljárás alá vont jogi személlyel szemben a nyomozás tartamára a Be. 351. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nyomozás határidejét a jogi személy érintettségének közlésétől kezdve kell számítani.

12/A. §[39] (1) Ha megalapozottan feltehető, hogy az eljárás alá vont jogi személy 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott megszüntetése szükséges, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség az eljárás alá vont jogi személy érintettségének közlését követően értesíti az eljárás alá vont jogi személyt nyilvántartó bíróságot, valamint az eljárás alá vont jogi személy felett törvényességi, illetve szakmai felügyeletet gyakorló szervet is, amennyiben ez nem azonos az eljárás alá vont jogi személyt nyilvántartó bírósággal.

(2) Az (1) bekezdés alapján az értesítés különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető.

(3) A (2) bekezdés szempontjából különösen azt kell vizsgálni, ha megalapozottan feltehető, hogy az eljárás alá vont jogi személy

a) a bűncselekménnyel okozott kárt megtéríti,

b) a bűncselekményből származó vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja,

c) a bűncselekmény káros következményeit más módon helyreállítja, illetve

d) megfelelő intézkedéseket vezet be annak érdekében, hogy a jogi személy vezetője, tagja vagy alkalmazottja ne kövessen el újabb, a 2. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott bűncselekményt, vagy a 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekre vonatkozóan a jogi személy vezetője fellépjen a más személy által elkövetett bűncselekménnyel szemben.

(4)[40] A nyomozó hatóság vagy az ügyészség (1) bekezdés szerinti intézkedéséről értesíteni kell az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjét és az eljárás alá vont jogi személy védőjét, akik az értesítéstől számított nyolc napon belül panaszt terjeszthetnek elő az intézkedést elrendelő nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél.

(5) A nyomozó hatóság vagy az ügyészség az (1) bekezdés alapján értesített bíróságot vagy szervet értesti arról, hogy az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján tett intézkedést meg kell szüntetni, ha[41]

a)[42] az (1) bekezdés szerinti értesítés feltételei már nem állnak fenn,

b) az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az eljárást megszüntették.

(6) A nyomozó hatóság vagy az ügyészség (3) bekezdés szerinti intézkedése ellen panasznak nincs helye.

12/B. §[43] (1) A nyomozó hatóság a jogi személy törvényes képviselőjének gyanúsítottként vagy tanúként történt kihallgatásától számított nyolc napon belül megküldi az ügyészségnek a nyomozás ügyiratait, egyidejűleg beszámol a nyomozás állásáról, javaslatot tesz a vizsgálat során szükségesnek tartott eljárási cselekményekre vagy a nyomozás befejezésére.

(2) A jogi személlyel szemben a nyomozást az eljárás alá vont jogi személy érintettségével kapcsolatos közlést követően a Be. LXI. Fejezete szerinti vizsgálat szabályai alapján kell folytatni.

(3) Ha az eljárás adatai alapján a jogi személy érintettségével kapcsolatban a 12. § (5) bekezdésében foglaltak változására került sor, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség az eljárás alá vont jogi személy érintettségével kapcsolatos változás közlésekor a 12. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el.

12/C. §[44] (1) A nyomozás során a Be. 100. §-ának rendelkezéseit folyamatosan és oly módon kell alkalmazni, hogy a jogi személy törvényes képviselője és az eljárás alá vont jogi személy védője az eljárás ügyiratait a vádemelés előtt legalább egy hónappal, teljes terjedelmében megismerhesse, és indítványait, észrevételeit megtehesse.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egy hónapos időköz a jogi személy törvényes képviselőjének és az eljárás alá vont jogi személy védőjének a hozzájárulásával rövidíthető vagy mellőzhető.

Az eljárás alá vontjogi személlyel szembeni eljárás megszüntetése, felfüggesztése, az eljárás elkülönítése és egyesítése[45]

12/D. §[46] (1) A nyomozó hatóság vagy az ügyészség az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni eljárást megszünteti, ha

a) a rendelkezésre álló adatok és bizonyítási eszközök alapján az eljárás alá vont jogi személlyel szemben e törvényben meghatározott intézkedés alkalmazásának nincs helye,

b) az eljárás alá vont jogi személy jogutód nélkül megszűnt és a pénzbírság kiszabásának a 6. § (6) bekezdése alapján sincs helye, vagy

c) törvényben meghatározott egyéb eljárást megszüntető ok áll fenn.

(2) A jogi személlyel szembeni eljárás az eljárás alá vont jogi személlyel szemben e törvény alapján alkalmazható intézkedést megalapozó bűncselekmény miatt folytatott nyomozástól csak akkor különíthető el, ha

a) az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az eljárás a 3. § (2) bekezdésében foglaltak alapján önállóan is lefolytatható, vagy

b) az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását megalapozó bűncselekmény miatt vádemelésnek van helye, és a jogi személlyel szembeni eljárás a terhelttel szembeni vádemelés indokolatlan elhúzódását eredményezné.

(3) Az eljárás megszüntetéséről, felfüggesztéséről, folytatásáról, elkülönítéséről vagy egyesítéséről szóló határozatot a jogi személy részére is kézbesíteni kell.

Együttműködés a jogi személlyel[47]

12/E. §[48] (1) Az ügyészség és az eljárás alá vont jogi személy a vádemelés előtt egyezséget köthet, ha az eljárás alá vont jogi személy képviselője a jogi személlyel szemben e törvény alapján alkalmazható intézkedést megalapozó bűncselekmény vonatkozásában az eljárás alá vont jogi személy 2. § szerinti érintettségét elismeri, és vállalja, hogy

a) a bűncselekménnyel okozott kárt megtéríti vagy előnyt a hatóságnak rendelkezésre bocsátja,

b) a bűncselekmény káros következményeit helyreállítja,

c) olyan intézkedéseket foganatosít, amelyek biztosítják, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésére ismételten ne kerülhessen sor,

d) együttműködik a bűncselekmény felderítésében, a rendelkezésére álló adatokat, okirati és egyéb bizonyítási eszközöket a hatóság rendelkezésére bocsátja, illetve

e) a megállapodás szerinti pénzbírság összegét rendelkezésre bocsátja.

(2) Ha az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője terheltként vesz részt a büntetőeljárásban, akkor az egyezségkötés feltétele az is, hogy a bűncselekmény elkövetését beismerje.

(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerint rendelkezésre bocsátott összeget a pénzbírság biztosítása érdekében zár alá kell venni.

(4) Az egyezség megkötésének nem akadálya, ha az eljárás alá vont jogi személy az (1) bekezdés szerinti feltételeket részben vagy egészben már teljesítette.

(5) Az egyezség megkötését az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője, az eljárás alá vont jogi személy védője és az ügyészség egyaránt kezdeményezheti. Az egyezség megkötése érdekében az ügyészség, az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője és az eljárás alá vont jogi személy védője egyeztetést folytathat. Az ügyészség az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjével az eljárás alá vont jogi személy védője nélkül is, illetve az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjének hozzájárulásával az eljárás alá vont jogi személy védőjével külön is egyeztethet.

(6) Ha az egyezség nem jön létre, a kezdeményezés, az ezzel összefüggésben keletkezett ügyiratok a büntetőeljárásban bizonyítékként, illetve bizonyítási eszközként nem használhatók fel, azok nem képezik az eljárás ügyiratainak részét.

(7) Az egyezséget az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjének meghallgatásáról készült jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(8) Az ügyészség az egyezség megkötése érdekében történő meghallgatáshoz a nyomozó hatóságot is igénybe veheti.

(9) Ha az ügyészség az eljárás alá vont jogi személlyel egyezséget köt, az ügyészség a 12/A. § (1) bekezdés alapján értesített bíróságot vagy szervet értesti arról, hogy az értesítés alapján tett intézkedést meg kell szüntetni.

(10) A bíróságot és az ügyészséget nem köti az egyezség, ha

a) az eljárás alá vont jogi személy az előkészítő ülés megkezdéséig az egyezségben vállalt megtérítési, helyreállítási kötelezettségét nem teljesítette vagy annak teljesítésére vonatkozó megfelelő garanciát nem nyújtott,

b) az eljárás alá vont jogi személy az előkészítő ülés megkezdéséig az újabb bűncselekmény elkövetésének megelőzésére alkalmas intézkedését nem hajtja végre,

c) az eljárás alá vont jogi személy a bűncselekmény felderítésével kapcsolatos együttműködését a vádemelésig nem teljesíti,

d) az eljárás alá vont jogi személy az előkészítő ülés megkezdéséig az egyezségben meghatározott pénzbírság összegét nem bocsátja rendelkezésre,

e) az eljárás alá vont jogi személy érintettsége elismerésének elfogadását a bíróság megtagadja.

A vádemelés[49]

13. §[50] (1) Az eljárás alá vont jogi személlyel szemben e törvény szerint intézkedés alkalmazásának akkor van helye, ha az ügyészség az eljárás alá vont jogi személlyel szemben e törvény szerinti intézkedés alkalmazását - ha e törvény másként nem rendelkezik - az azt megalapozó bűncselekmény miatt a bírósághoz benyújtott vádiratban indítványozza.

(2) A vádiratnak tartalmaznia kell

a) az eljárás alá vont jogi személynek a bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait,

b) az eljárás alá vont jogi személy védője, törvényes képviselője, meghatalmazott képviselője adatait,

c) a vád tárgyát képező bűncselekmény és az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazhatóságát alátámasztó tények, valamint az eljárás alá vont jogi személy 2. § szerinti érintettségének pontos leírását és az ezzel összefüggő, rendelkezésre álló bizonyítási eszközök megjelölését, valamint

d) indítványt arra vonatkozóan, hogy a bíróság az eljárás alá vont jogi személlyel szemben - e törvény szerinti - intézkedést alkalmazzon.

(3) A vádiratban az ügyészség indítványt tehet az eljárás alá vont jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésekre és azok mértékére arra az esetre, ha az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője az előkészítő ülésen az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedést megalapozó bűncselekménnyel kapcsolatban az eljárás alá vont jogi személy érintettségét elismeri.

(4) Ha az ügyészség az eljárás alá vont jogi személlyel egyezséget kötött, a vádirat tartalmazza az egyezségkötés tényét, valamint az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az egyezségben meghatározott intézkedések alkalmazására és azok mértékére vonatkozó indítványát is.

(5) Ha az ügyészség a vádiratban az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, a vádemelésről tájékoztatja az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjét és az eljárás alá vont jogi személy védőjét.

13/A. §[51] (1) Az ügyészség a jogi személlyel szemben e törvény szerint akkor indítványozhatja önállóan az eljárás alá vont jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést,

a) ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását megalapozó bűncselekmény miatt bírósági eljárás van folyamatban,

b) ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását megalapozó bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős határozatot hoztak, vagy

c) az e törvényben meghatározott esetekben.

(2) A jogi személlyel szembeni intézkedésre irányuló önálló indítvány tartalmazza a 13. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az indítványban megjelölt bűncselekmény miatt folyamatban lévő vagy befejezett bírósági eljárás megjelölését.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az eljárás alá vont jogi személlyel szemben indult eljárást az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását megalapozó bűncselekmény miatt folyamatban lévő elsőfokú eljáráshoz kell egyesíteni.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a bíróság az eljárást felfüggeszti, ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását megalapozó bűncselekmény miatt másod- vagy harmadfokú eljárás van folyamatban. Ebben az esetben a bíróság az eljárás folytatását hivatalból rendeli el, ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az eljárás az (1) bekezdés b) pontja alapján lefolytatható.

A pótmagánvádló fellépésének kizárása

14. §[52] Az ügyészségnek az e törvényben meghatározott jogait a pótmagánvádló nem gyakorolhatja.

A bírósági eljárás általános szabályai

15. §[53] (1)[54] Az ítélet és az ügydöntő végzés az alábbiakat is tartalmazza:

a) a rendelkező rész:

aa) az eljárás alá vont jogi személynek a bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait,

ab) az eljárás alá vont jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést, az erre irányuló indítvány elutasítását, az intézkedés alkalmazásának mellőzését, vagy - ha e törvény másként nem rendelkezik - az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetését,

b) az indokolás az eljárás tárgyát képező bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának bíróság által megállapított, a döntés alapjául szolgáló tényét és körülményeit, valamint a jogi személy 2. § szerinti érintettségének leírását és azon bizonyítékoknak a megjelölését, amelyekre a bíróság e döntését alapozta, valamint annak rövid indokolását, hogy a bíróság az eljárás alá vont jogi személy érintettségének megállapításánál milyen bizonyítékokat és miért vagy miért nem fogadott el.

(2) A bíróság az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül értesíti a jogi személyt nyilvántartó bíróságot, valamint a jogi személy felett törvényességi, illetve szakmai felügyeletet gyakorló szervet is, amennyiben ez nem azonos a jogi személyt nyilvántartó bírósággal az eljárás befejezéséről, valamint a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésről.

15/A. §[55] (1) Az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője a tárgyaláson jelen lehet, az eljárás alá vont jogi személy védőjének jelenléte a tárgyaláson kötelező.

(2) Ha az eljárás több bűncselekmény miatt folyik, az eljárás alá vont jogi személy védőjének jelenléte nem kötelező a tárgyalásnak az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedést megalapozó bűncselekménytől eltérő bűncselekményt érintő részében.

Az eljárás megszüntetése[56]

16. §[57] (1) A bíróság az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti, ha

a) az ügyészség a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványát visszavonta, vagy

b) a jogi személy a vádemelés vagy az ügyészség jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványának előterjesztése után megszűnt.

(2) A bíróság az (1) bekezdés szerint jár el akkor is, ha azt a vádlottat, akire tekintettel az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, felmenti, vagy vele szemben az eljárást megszünteti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának a 3. § (2) bekezdés f), g) vagy h) pontjában meghatározott okból helye van.

(3)[58] A bíróság az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben sem szünteti meg az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét, ha a pénzbírság kiszabásának a 6. § (3a) bekezdése alapján lehet helye.

[59]

16/A. §[60]

Az előkészítő ülés[61]

16/B. §[62] (1) Ha az ügyészség a vádiratban az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, az előkészítő ülésen az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjének és védőjének jelenléte kötelező.

(2) Az előkészítő ülésre szóló idézésben a bíróság arra is figyelmezteti az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjét és az eljárás alá vont jogi személy védőjét, hogy

a) az előkészítő ülésen kifejthetik az álláspontjukat az eljárás alá vont jogi személyt érintő intézkedést megalapozó bűncselekménnyel, az eljárás alá vont jogi személy érintettségével, valamint az eljárás alá vont jogi személyt érintő ügyészségi indítvánnyal kapcsolatban, ennek keretében az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője az eljárás alá vont jogi személyt érintő intézkedést megalapozó bűncselekménnyel kapcsolatban az eljárás alá vont jogi személy érintettségét a vádiratban foglaltakkal egyezően elismerheti,

b) az eljárás alá vont jogi személlyel kötött egyezség esetén nyilatkozhatnak az abban foglaltakkal, valamint az egyezségben vállaltak teljesítésével kapcsolatban,

c) előadhatják az eljárás alá vont jogi személyt érintő tényeket és ezek bizonyítékait, illetve bizonyítás lefolytatását és bizonyíték kirekesztését indítványozhatják.

(3) Az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője részére szóló figyelmeztetésnek ki kell terjednie a Be. 500. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra is.

(4) A bíróság az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjét az előkészítő ülésen nyilatkoztatja, hogy az eljárás alá vont jogi személyt érintő intézkedést megalapozó bűncselekménnyel kapcsolatban az eljárás alá vont jogi személy érintettségét a vádiratban foglaltakkal egyezően elismeri-e.

(5) A bíróság az eljárás ügyiratai alapján vizsgálja meg, hogy az eljárás alá vont jogi személy érintettségének elismerését elfogadja-e. A bíróság az elismerő nyilatkozatot akkor fogadja el, ha az eljárás alá vont jogi személy érintettségét az eljárás ügyiratai alátámasztják és azzal összefüggésben észszerű kétely nem merül fel. A bíróság az eljárás alá vont jogi személy érintettségének elismerését végzésével fogadja el. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

(6) Ha a bíróság az eljárás alá vont jogi személy érintettségének elismerését elfogadta, az eljárás alá vont jogi személy érintettségére nézve a bizonyítást mellőzi és az eljárás alá vont jogi személy érintettségét az elismerés elfogadására és az eljárás ügyirataira alapítja.

(7) Az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője és az eljárás alá vont jogi személy védője a védőt követően a vádlotthoz és a polgári jogi igény tekintetében a magánfélhez kérdést intézhetnek.

(8) Ha a bíróság nem látja akadályát az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni ügy előkészítő ülésen történő elintézésének, akkor az ügyész, az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője és az eljárás alá vont jogi személy védője felszólalhat. A bíróság ezt követően a jogi személlyel szemben az előkészítő ülésen is ügydöntő határozatot hozhat.

(9) Az előkészítő ülés vádlottanként, illetve az eljárás alá vont jogi személyenként külön-külön, az ügyek elkülönítése nélkül is megtartható.

(10) Az ügy előkészítő ülésen történő befejezésének önmagában nem akadálya, ha az ügyészség a vádiratban az eljárás alá vont jogi személlyel szemben e törvény alapján alkalmazható intézkedés alkalmazását indítványozta.

(11) Ha az eljárásnak az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló része az előkészítő ülésen nem intézhető el, akkor a bíróság az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazásáról tárgyalás alapján határoz.

Az elsőfokú bírósági tárgyalás

17. §[63] (1) A bizonyítási eljárás során az eljárás alá vont jogi személy védője, valamint az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője a védőt követően terjeszthet elő indítványokat és észrevételeket, és a kihallgatottakhoz a védőt követően jogosult kérdéseket feltenni.

(2) Nem kell bizonyítani azokat a tényeket, amelyek valóságát az ügyész, az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője és az eljárás alá vont jogi személy védője az eljárás alá vont jogi személy érintettsége vonatkozásában együttesen elfogadja.

(3) Ha az ügyész a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy az eljárás alá vont jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés feltételei a vádiratban megjelölt más bűncselekmény vonatkozásában is fennállnak, a vádat e körben kiterjesztheti. A vád kiterjesztése esetén a bíróság az ügyész, az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője vagy az eljárás alá vont jogi személy védője indítványára vagy hivatalból a tárgyalást legalább nyolc napra elnapolhatja.

(4) A Be. 520. § (1)-(7) bekezdésének rendelkezéseit az eljárás alá vont jogi személy védőjének indítványára is megfelelően alkalmazni kell az első olyan tárgyalási határnapot követően, amelyen jelen volt, vagy jelen lehetett.

(5) Az ügyész a perbeszédben indokolt indítványt terjeszt elő arra, hogy a bíróság az eljárás alá vont jogi személlyel szemben milyen intézkedést alkalmazzon, de az intézkedés meghatározott mértékére nem tehet indítványt.

(6) A védő perbeszéde után az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője, valamint az eljárás alá vont jogi személy védője felszólalhat és az eljárás alá vont jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet.

(7) Az eljárás alá vont jogi személy védője, valamint a jogi személy törvényes képviselője a jogorvoslati nyilatkozatot a védő jogorvoslati nyilatkozata után teheti meg.

Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata

18. §[64] (1) Ha az ügyészség az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, a bíróság ítéletében

a) az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaz,

b) az indítványt elutasítja, vagy

c) az intézkedés alkalmazását különös méltánylást érdemlő esetben mellőzi, ha

ca) - a bűncselekménnyel okozott kár vagy előny megtérítésére, a bűncselekmény káros következményeinek helyreállítására, az eljárás alá vont jogi személy által az eljárás tárgyát képező bűncselekmény ismételt elkövetésének elkerülése érdekében foganatosított intézkedésekre, valamint az eljárás alá vont jogi személynek a bűncselekmény felderítésében való közreműködésére figyelemmel - az az eljárás alá vont jogi személyre nézve méltánytalan hátrányt jelentene, vagy

cb) a 3. § (6) bekezdés alkalmazásának van helye.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható a 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben.

(3) Ha az ügyészség és az eljárás alá vont jogi személy egyezséget kötött, és a bíróság az eljárás alá vont jogi személy érintettségének elismerését elfogadta, a bíróság

a) az eljárás alá vont jogi személy megszüntetéséről nem határozhat,

b) az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az egyezségben meghatározott pénzbírságot szab ki, és

c) az eljárás alá vont jogi személy tevékenységét az egyezségben meghatározott módon és időtartamra korlátozza.

(4) Ha a bíróság az eljárás alá vont jogi személy képviselőjének az eljárás alá vont jogi személy érintettségére vonatkozó elismerését elfogadta

a) az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az ügyészség indítványában megjelölt pénzbírságnál magasabb összegű pénzbírságot nem szabhat ki,

b) az eljárás alá vont jogi személy tevékenységét az ügyészség indítványában megjelöltnél súlyosabban nem korlátozhatja.

(5) Ha az ügyészség és az eljárás alá vont jogi személy egyezséget kötött és a bíróság az eljárás alá vont jogi személy érintettsége elismerésének elfogadását megtagadta, azonban a bíróság a tárgyaláson lefolytatott bizonyítás eredményeként a jogi személy érintettségét az egyezségben foglaltak szerint állapítja meg, az ítéletben az egyezségben meghatározott intézkedéstől súlyosabbat nem alkalmazhat.

A bűnügyi költség viselése

19. §[65] (1) A bíróság a jogi személyt - ha vele szemben intézkedést alkalmazott - a felmerült bűnügyi költség azon részének viselésére kötelezi, amely annak folytán merült fel, hogy az eljárás során a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés szükségességét kellett vizsgálni.

(2) A jogi személyt nem lehet kötelezni annak a bűnügyi költségnek a viselésére, amely szükségtelenül merült fel, vagy amelynek viselésére törvény alapján mást kell kötelezni.

(3) Az államot az (1) bekezdés alapján megillető bűnügyi költség megfizetésére halasztás, illetve részletfizetés nem engedélyezhető.

(4) Ha a bíróság a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványt elutasítja, az intézkedés alkalmazását mellőzi, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti, az állam viseli a bűnügyi költséget.

(5)[66] Ha a bíróság azért szüntette meg az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét, mert az ügyészség a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványát visszavonta, az állam az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy hónapon belül - jogszabályban meghatározott mértékben - megtéríti a jogi személy költségét, továbbá - amennyiben meghatalmazás alapján jár el - az eljárás alá vont jogi személy védőjének díját és költségét.

A másodfokú bírósági eljárás

20. §[67] (1)[68] Az elsőfokú bíróság ítéletének jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen fellebbezésre az ügyészség, valamint az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője és az eljárás alá vont jogi személy védője jogosult, ez utóbbiak csak a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedéssel kapcsolatos ítéleti rendelkezés vagy az ítélet indokolása ellen. A jogi személy terhére az ügyészség fellebbezhet.

(2) Ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezése ellen irányul, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak ezt a részét bírálja felül.

(3)[69]

(4)[70] Ha a fellebbezés a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény vádlottját érinti, a másodfokú bíróság a vádlott felmentése vagy az eljárás megszüntetése esetén hivatalból dönt az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezéséről is.

(5) Nem bírálható felül az ítéletnek a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítványt elutasító, az intézkedés alkalmazását mellőző, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetésére vonatkozó rendelkezése, amely ellen nem fellebbeztek.

(6) Ha az elsőfokú bíróság ítélete a jogi személyt érintően részben megalapozatlan, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérő tényállást állapíthat meg, feltéve, hogy a felvett bizonyítás alapján a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasításának, alkalmazott intézkedés mellőzésének, az eljárás jogi személlyel kapcsolatos része megszüntetésének, vagy intézkedés alkalmazásának van helye.

(7) A másodfokú bíróság csak azokkal a tényekkel kapcsolatban értékelheti az elsőfokú bíróságtól eltérően a bizonyítékokat, amelyekre bizonyítást vett fel, kivéve, ha az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, vagy ténybeli következtetés alapján a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazására irányuló indítványt elutasítja, az intézkedés alkalmazását mellőzi, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti.

(8) A másodfokú bíróság mellőzi a bizonyítás felvételét olyan tényre nézve, amely a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasítását, alkalmazott intézkedés mellőzését, az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetését, vagy intézkedés alkalmazását nem befolyásolta.

(9) A másodfokú bírósági eljárásban a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, illetve az alkalmazott intézkedést súlyosítani, vagy az elsőfokú eljárás során alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést alkalmazni csak akkor lehet, ha az ügyészség a jogi személy terhére fellebbezést jelentett be. A jogi személy terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a jogi személlyel szemben intézkedés vagy súlyosabb intézkedés alkalmazására irányul.

A másodfokú bíróság határozatai

21. § (1)[71] Az első fokú bíróság ítéletének a jogi személyre vonatkozó rendelkezése megváltoztatása esetén a másodfokú bíróság a jogi személlyel szemben - ha ilyen rendelkezés nem volt - intézkedést, illetve több vagy más intézkedést is alkalmazhat, továbbá az intézkedés alkalmazását mellőzheti.

(2)[72] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét nem ügydöntő végzéssel megszünteti, ha az elsőfokú bíróság a jogi személlyel szemben ügyészi indítvány hiányában alkalmazott intézkedést.

(3)[73] Ha a másodfokú bíróság azt a vádlottat, akire tekintettel az első fokú bíróság a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazott, felmenti, vagy az első fokú bíróság ítéletének reá vonatkozó részét hatályon kívül helyezi, és vele szemben az eljárást megszünteti, illetve az első fokú bíróságot új eljárásra utasítja, a másodfokú bíróság az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését is hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az első fokú bíróságot új eljárásra utasítja.

(4)[74] A (3) bekezdés esetén az ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezése nem helyezhető hatályon kívül, ha a felmentésre, illetve az eljárás megszüntetésére a 3. § (2) bekezdés f)-h) pontjában meghatározott okból került sor. Ebben az esetben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének jogi személyre vonatkozó rendelkezését hatályában tartja vagy megváltoztatja.

(5)[75]

A harmadfokú bírósági eljárás[76]

21/A. §[77] (1) Ha a másodfokú bíróság ítélete ellen a Be. 615. §-a szerint fellebbeztek, a harmadfokú bíróság a megtámadott másodfokú ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezését hivatalból felülbírálja, ha a 2. §-ban meghatározott bűncselekményre vonatkozó rendelkezést is felülbírálja.

(2) A másodfokú bíróság ítéletének kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen akkor van helye fellebbezésnek a harmadfokú bírósághoz, ha a másodfokú bíróság

a) olyan jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést, akivel szemben az elsőfokú bíróság az ügyészség intézkedés alkalmazására irányuló indítványát elutasította, az intézkedés alkalmazását mellőzte, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszüntette,

b) olyan jogi személlyel szemben utasította el az ügyészség intézkedés alkalmazására irányuló indítványát, mellőzte az intézkedés alkalmazását, vagy szüntette meg az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét, amellyel szemben az elsőfokú bíróság intézkedést alkalmazott,

c)[78]

A harmadfokú bíróság határozatai[79]

21/B. §[80] (1) Ha a másodfokú bíróság az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezését megváltoztatja, a harmadfokú bíróság a jogi személlyel szemben - ha ilyen rendelkezés nem volt - intézkedést, illetve több vagy más intézkedést is alkalmazhat, továbbá az intézkedés alkalmazását mellőzheti.

(2) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét nem ügydöntő végzéssel megszünteti a 21. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.

(3) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság, és szükség szerint az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a Be. 619. § (3) bekezdése alapján nem küszöbölhető ki a részleges megalapozatlanság és az az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését lényegesen befolyásolta.

A megismételt eljárás

22. § (1)[81] Ha a jogi személy terhére nem jelentettek be fellebbezést, a megismételt eljárásban nem lehet a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, ha erre a hatályon kívül helyezett ítéletben sem került sor, illetve nem lehet a hatályon kívül helyezett ítéletben alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést, vagy az alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést is alkalmazni.

(1a)[82] Ha az Alkotmánybíróság az ítéletet megsemmisíti, a megismételt eljárásban nem lehet a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, ha erre a hatályon kívül helyezett ítéletben sem került sor, illetve nem lehet a hatályon kívül helyezett ítéletben alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést, vagy az alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést is alkalmazni.

(2)[83] Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha

a) az első fokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a 21. § (2) bekezdésében meghatározott okok miatt került sor,

b)[84] a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a 21/B. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott okok miatt került sor,

c)[85] a megismételt eljárásban felmerült új bizonyíték alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán a jogi személlyel szemben intézkedést, súlyosabb intézkedést, vagy az alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést is kell alkalmazni, feltéve, hogy az ügyészség ezt indítványozza,

d)[86] az ügyészség vádkiterjesztése folytán a vádlott bűnösségét más bűncselekményben is meg kell állapítani, és a jogi személlyel szemben ezért kell intézkedést alkalmazni,

e)[87] az első fokú, illetve a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a felülvizsgálati eljárásban a terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítvány folytán került sor, és a jogi személlyel szemben ezért kell intézkedést alkalmazni.

A perújítás

23. § (1)[88] Perújításnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen a Be. 637. § (1) bekezdés d), e) és g) pontjában meghatározott eseteken kívül akkor van helye, ha

a) az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy

aa) a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzni kell, lényegesen enyhébb intézkedést kell alkalmazni, az ügyészség intézkedés alkalmazására irányuló indítványát el kell utasítani, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét meg kell szüntetni, vagy

ab) a jogi személlyel szemben intézkedést, más intézkedést is vagy lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni,

b) a jogi személlyel szemben ugyanazon terhelt cselekményével összefüggésben több ítélet alkalmazott intézkedést,

c) a jogi személy az ügydöntő határozatban nem a bírósági nyilvántartásban szereplő valódi adatokkal szerepel és ez a határozat kijavításával nem orvosolható.

(2)[89] Ha a perújítást azon vádlott vonatkozásában rendelték el, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a perújítás elrendelése az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is kihat. Ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítás alapos, és új ítéletet hoz, a 3. § rendelkezései az új ítélet kapcsán is alkalmazandók.

(3)[90] Az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen perújítási indítványt az ügyészség, az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője és az eljárás alá vont jogi személy védője terjeszthet elő.

A felülvizsgálat

24. §[91] (1) Felülvizsgálatnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen a Be. 649. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott eseten kívül akkor van helye, ha a jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazására, annak mellőzésére, az intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasítására vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetésére a büntető anyagi jog, vagy e törvény szabályainak megsértése miatt került sor.

(2) Ha a felülvizsgálatnak azon vádlott vonatkozásában van helye, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a felülvizsgálat kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is. A 3. § rendelkezései a felülvizsgálati eljárás során, illetve a megismételt eljárás során hozott határozat kapcsán is alkalmazandók.

(3)[92] Az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen felülvizsgálati indítvány benyújtására az ügyészség - a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazása érdekében hat hónapon belül - valamint az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője és az eljárás alá vont jogi személy védője jogosult.

(4) A Kúria a megtámadott határozat jogi személyre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, és a korábban eljárt bíróságot új eljárásra utasítja, ha

a) az elsőfokú, vagy másodfokú bíróság ügydöntő határozatát az (1) bekezdésben meghatározott módon hozta,

b) a harmadfokú bíróság az ügydöntő határozatát az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta,

c) a (2) bekezdés alapján azon vádlott esetében, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, hatályon kívül helyező rendelkezést hozott.

(5) A Kúria maga is hozhat a törvénynek megfelelő határozatot, ha a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés mellőzésének, az intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasításának vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos része megszüntetésének van helye.

(6) A (4) bekezdés c) pontja esetén az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezését nem kell hatályon kívül helyezni, ha az (5) bekezdés vagy a Be. 662. § (2) bekezdése alapján a Kúria maga hoz a törvénynek megfelelő határozatot.

(7) Nincs helye felülvizsgálatnak a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt a harmadfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatának a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen.

Jogorvoslat a törvényesség érdekében, a jogegységi eljárás

25. §[93] (1) Ha a legfőbb ügyész azon vádlott vonatkozásában jelent be a törvényesség érdekében jogorvoslatot, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a jogorvoslati eljárás kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is. A 3. § rendelkezései azonban a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozat kapcsán is alkalmazandók.

(2) A Kúria a törvénysértés megállapítása esetén a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzheti, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszüntetheti, illetve ilyen határozat meghozatala érdekében a sérelmezett határozatot hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a Kúria határozata csak a törvénysértést állapíthatja meg.

(4) Ha az elvi kérdésben adott iránymutatásból következően a jogegységi határozattal érintett jogerős bírósági határozatnak a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedése törvénysértő, a jogegységi tanács a törvénysértő rendelkezést hatályon kívül helyezi, és a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzi, vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti.

A bíróság elé állítás[94]

25/A. § Az ügyész a terheltet nem állíthatja bíróság elé, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján adat merült fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye.

[95]

25/B. §[96]

Eljárás egyezség esetén[97]

25/C. §[98]

A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás[99]

25/D. §[100] (1) Ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján adat merült fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyészség a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban is indítványozhatja az intézkedés alkalmazását, feltéve, hogy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megítélése is egyszerű.

(2) A bíróság a büntetővégzésben a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésekről is rendelkezhet.

(3)[101] A büntetővégzés rendelkező része az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője és az eljárás alá vont jogi személy védője felé is megfelelően tartalmazza a Be. 742. és 744. §-ában foglaltakra való figyelmeztetést.

(4)[102] A büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője és az eljárás alá vont jogi személy védője is kérheti tárgyalás tartását, a jogi személyre vonatkozó rendelkezés vagy e rendelkezés indokolása miatt.

(5)[103] Az előkészítő ülésre és a tárgyalásra a Be. C. Fejezetének rendelkezéseit a (6) és (7) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell megfelelően alkalmazni.

(6) Ha a tárgyalás tartása iránti indítvány kizárólag a büntetővégzésnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését sérelmezte, a bíróság csak ebben a kérdésben határoz.

(7)[104] A bíróság a jogi személy terhére szóló indítvány hiányában akkor alkalmazhat súlyosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb intézkedést kell alkalmazni.

(8)[105]

A bíróság feladatai a határozatok végrehajtása során

26. § (1) A jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés végrehajtása iránt a bíróság a megszűntnek nyilvánítás és a tevékenység korlátozása esetén a jogi személyről nyilvántartást vezető bíróságot keresi meg.

(2)[106] A jogi személy megszüntetése esetén a nyilvántartást vezető bíróság az egyes jogi személyekre vonatkozó külön törvényeknek a megszűntnek nyilvánítás, illetve a feloszlatás esetén irányadó szabályai szerint jár el.

(3)[107] A jogi személy vagyonát érintően végrehajtott vagyonelkobzás esetén is irányadó a Polgári Törvénykönyvnek az állam határozattal, kártalanítás nélküli tulajdonszerzésére vonatkozó felelősségi szabálya.

(4)[108]

(5)[109]

(6)[110] Ha a zár alá vétel tárgya helyébe meghatározott összeg lépett, az eljárás megszüntetésekor vagy az ügydöntő határozatban rendelkezni kell az állami adó- és vámhatóságnál a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlán a pénzbírság behajtását követően fennmaradó összegnek - a jogi személy ellen elrendelt felszámolási eljárásban kirendelt felszámoló értesítésével - a jogi személy számlájára történő átutalásáról.

Eljárás a büntetőeljárás felfüggesztése, megszüntetése esetén[111]

26/A. §[112] (1) E törvény rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának van helye, de

a) nyomozás nem indult,

b) a büntetőeljárást azért függesztették fel, mert

ba) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható,

bb) az elkövető tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt,

bc) az elkövető ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, vagy

c) a büntetőeljárást azért szüntették meg vagy a terheltet azért mentették fel, mert

ca) nem ő követte el a bűncselekményt,

cb) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt ő követte el.

(2) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a jogi személlyel szemben intézkedés feltételeinek tisztázása érdekében nyomozást rendelhet el. A nyomozást az a nyomozó hatóság folytatja le, amely a jogi személlyel szemben intézkedés alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott nyomozás során az e törvényben meghatározottak szerint

a) adatszerző tevékenység folytatása,

b) bizonyítási eszköz beszerzése, valamint bizonyítási cselekmény elvégzése,

c) a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések kivételével kényszerintézkedés

rendelhető el.

(4) Az eljárás alá vont jogi személy részére ügygondnokot kell kirendelni, ha a jogi személy törvényes képviselője ismeretlen helyen tartózkodik.

26/B. §[113] Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján a jogi személlyel szembeni intézkedések alkalmazásának van helye, az ügyészség a jogi személlyel szemben önállóan indítványozza az eljárás alá vont jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést. A továbbiakban az eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni.

III. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. §[114] (1) E törvény módosítása esetén a módosító törvény rendelkezéseit - e §-ban meghatározott eltérésekkel - a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedéseket érintő rendelkezéseinek a módosítása esetén a módosító törvény jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedéseket érintő rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha a módosító törvény alapján jogi személlyel szemben enyhébb intézkedés alkalmazására kerül sor.

(3) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény hatálybalépését megelőző szabályai szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el, ha az ügy a módosító törvény hatálybalépése előtt a bírósághoz érkezett.

(4) E törvénynek a módosító törvény hatálybalépését megelőző szabályozása szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt a módosító törvény másként szabályozza.

(5) A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd kirendelése vagy meghatalmazása nem veszti hatályát az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény hatálybalépését követően sem, az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény hatálybalépését követően a jogi személy érdekében eljáró ügyvédre az eljárás alá vont jogi személy védőjére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6) Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján megalapozottan feltehető, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény vonatkozásában a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésnek van helye, és arra az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény hatálybalépését megelőzően nem került sor, akkor a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség - írásban vagy szóban - közli az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjével a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést megalapozó bűncselekmény tényállását és annak Btk. szerinti minősítését, a jogi személy 2. §-ban meghatározott érintettségére vonatkozó tényállást, valamint azt, hogy a jogi személy a 2. § mely rendelkezése vagy rendelkezései szerint érintett a bűncselekmény elkövetésével.

(7)[115] Ha az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény hatálybalépését megelőzően az eljárás alá vont jogi személyt nyilvántartó bíróság, illetve az eljárás alá vont jogi személy felett törvényességi, illetve szakmai felügyeletet gyakorló szerv értesítésére már sor került, a vádemelés előtt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség, a vádemelés után a bíróság az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény hatálybalépését követő három hónapon belül felülvizsgálja, hogy az értesítés az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény rendelkezései alapján szükséges-e, és ha az értesítés feltételei nem állnak fenn, haladéktalanul intézkedik az értesítés alapján tett intézkedés megszüntetése iránt.

28. § Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.

29. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulási szerződés létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Unió következő jogforrásaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 1997. február 24-i együttes fellépése az emberkereskedelem és a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemről [II. cím A pont c) bekezdés],

b) a Tanács 1998. december 21-i együttes fellépése a bűnszervezetben való részvétel bűncselekménnyé nyilvánításáról (3. cikk),

c) a Tanács 1998. december 22-i együttes fellépése a magánszektorban tapasztalható korrupcióról (5-6.),

d) a Tanács 2000. május 29-i kerethatározata az Euro bevezetésével kapcsolatos hamisítások elleni fokozott védelemről, büntetések és más szankciók alkalmazásával (8-9. cikk),

e) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény második kiegészítő jegyzőkönyve (3-4. cikk).

30. §[116] Ez a törvény az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról és az (EU) 2018/1673 irányelv módosításáról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke