BH 2000.10.448 Az életközösség megszűnése után a közös vagyonhoz tartozó gépek és felszerelések használati díjának megállapításánál figyelembe veendő szempontok [Csjt. 27. § (1) bek., 31. § (2) bek., Ptk. 141. §, PK 8. sz.].

A bíróság jogerős ítéletével a felek 1977. november 19-én megkötött házasságát felbontotta. Egyéb rendelkezések mellett a felek közös tulajdonát képező ingatlanon és a garázsingatlanon fennállott közös tulajdont megszüntette; a lakásingatlan alperest megillető 1/2 tulajdoni részét a felperes tulajdonába, míg a garázsingatlanból a felperes 1/2 tulajdoni részét az alperes tulajdonába adta. A házastársi közös vagyonhoz tartozó ingóságokat természetben osztotta meg.

A házassági életközösség fennállása alatt a felek száraztészta-készítő üzemet létesítettek, amelyet a felperes üzemeltetett. A tésztagyártáshoz szükséges gépeket és eszközöket a közös vagyonból szerezték. Az életközösség 1991 júliusában történt megszűnésétől 1993. május 27-ig a tésztaüzemet változatlanul a felperes működtette, 1993. május 27-én azt az iratokhoz csatolt adásvételi szerződés alapján 70 000 forintért Cs. M.-nének adta el. Az igazságügyi mérnök szakértő által előterjesztett szakértői vélemény szerint a tésztaüzemhez tartozó gépek és egyéb felszerelések 1993 májusában képviselt összforgalmi értéke 106 100 forint volt.

A felek elszámolásának alapjául szolgáló, az első ítéletben felállított vagyonleltár 112/a tétele közös vagyonként tartalmazta a gépek szakértő által meghatározott 106 100 forint értékét, a felperes általi üzemeltetésből eredő hasznot pedig 112/b tétel alatt 426 402 forint értékben szintén közös vagyonként vette figyelembe.

A felperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság a 112/b tétel alatti "üzemi hasznot" 80 000 forinttal csökkentette, mely összeget a felperest megillető személyes jövedelem címén el nem számolt munkabérnek tekintett. A teljes körű elszámolás eredményeként kötelezte a felperest, hogy fizessen meg alperesnek házastársi közös vagyon megosztása és közös tulajdon megszüntetése címén összesen 534 008 forint értékkülönbözetet. A felperest terhelő marasztalási összeget egyébként a jogerős ítélet rendelkező része nem tartalmazza, arra csupán az indokolás 5. oldalából lehet következtetni.

A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, melyben az ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy a bíróság a tésztagyártás üzemeltetéséből származó tiszta hasznot a közös vagyon köréből mellőzze. Jogszabálysértésként arra hivatkozott, hogy a felperes tevékenysége a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény hatálya alá tartozott, mely szerint az egyéni vállalkozó jövedelemadójának levonása után fennmaradt ún. adózott jövedelem nem azonos a munkabérrel, azt a vállalkozó saját és családja szükségleteire fordíthatja, és idézte a törvény 32. §-a (3) bekezdésének a) pontját, amely úgy rendelkezik, hogy a házassági vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyak elidegenítéséből, hasznosításából vagy átengedéséből származó jövedelmet a házastársak között egyenlő arányban kell figyelembe venni, nem vonatkozik ez a rendelkezés az egyéni vállalkozásból származó jövedelemre.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.