A Kúria Mfv.10369/2014/1. számú precedensképes határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 272. §, 275. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

Mfv.I.10.369/2014/4.

A Kúria a dr. Kardos Éva ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Prédl Tamás ügyvéd által képviselt alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 40.M.1091/2012. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 49.Mf.640.023/2013/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 49.Mf.640.023/2013/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli.

I n d o k o l á s

A felperes 2011. június 11-étől állt az alperes alkalmazásában repülőjegy-értékesítő, árualap-értékesítő, és adminisztrátor munkakörben.

Az alperes 2012. február 9-én kelt rendes felmondásával szüntette meg a munkaviszonyát. Ennek tartalma szerint „felmondásának az indoka az Mt. 89. § (3) bekezdésével összhangban a munkáltató működésével összefüggő ok. A munkáltató a jelenlegi általános gazdasági válság következtében kialakult piaci helyzet miatt költségcsökkentésre kényszerül, melyet az Ön munkakörének megszüntetésével valósít meg. A fentiekre tekintettel az Ön által végzett repülőjegy-értékesítő, árualap-értékesítő munkakör, mint az Ön önálló munkaköre a munkáltatónál sajnálatos módon teljes egészében megszüntetésre kerül, így a munkaviszony fenntartására nincsen lehetőség. Tekintettel arra, hogy más munkakört Önnek felajánlani nem tudunk, a meglévő munkaköre megszűnt, ezért a további foglalkoztatására nincs lehetőség".

A felperes a keresetében a munkáltatói rendes felmondás jogellenességének megállapítását, és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Hivatkozása szerint az intézkedés indokolása nem valós és nem okszerű, továbbá a munkáltató a jogával rendeltetésellenesen élt.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 40.M.1091/2012/28. számú ítéletével megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, amely az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek elmaradt munkabért és ennek kamatát, valamint átalánykártérítést és perköltséget.

A munkaügyi bíróság ítéletében kifejtette, hogy a becsatolt okiratok és a meghallgatott tanúk nem bizonyították azt, hogy megvalósult a felperes által hivatkozott, a felmondásban írtaktól eltérő ok (zaklatás, magánéletbe beleszólás), és nem nyert bizonyítást, hogy az volt a felmondás valódi indoka, miszerint a felperes ennek abbahagyására hívta fel az alperes ügyvezetőjét.

Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás eredményeként azt sem találta bizonyítottnak, hogy a felperes ténylegesen magasabb munkabérben részesült, mint amennyi a munkaszerződésben rögzítésre került.

A bíróság a jogellenes munkaviszony megszüntetés körében kifejtette, hogy annak indoka nem valós és nem okszerű. 2012. évben az alperes repülőjegyeket állított ki és forgalmazott, az ennek feltételéül szolgáló IATA-engedély is az alperes nevére szólt. 2012. január 1-jétől kezdődően az IATA-val való kapcsolattartásért az alperes vezető tisztségviselője volt felelős.

Nem valós és nem okszerű a repülőjegy-értékesítő munkakör megszüntetése abban az esetben, ha a munkáltató ténylegesen továbbra is foglalkozik azzal a tevékenységgel, amelyet az egyetlen, ilyen munkakörben tevékenykedő munkavállaló látott el.

A felperes részére kézbesített felmondás előtt egy hónappal az eredetileg a G.T. Kft. nevére kiállított IATA-engedélyt átvette az alperes, ezen feltétel birtokában a felperes munkaviszonyának megszűnését követően repülőjegyet értékesített. Az alperes részére munkát végző munkavállaló az ügyvezető által irányított másik G. gazdasági társaságba került bejelentésre.

A felmondás indokolásában megfogalmazott okot nem teszi valóssá és okszerűvé az a tény, hogy az alperes által folytatott repülőjegy-értékesítést ténylegesen egy másik G. kezdetű elnevezéssel rendelkező gazdasági társasághoz bejelentett munkavállaló végezte, mindkét kft-nek ugyanis a vezető tisztségviselője ugyanazon személy volt.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 49.Mf.640.023/2013/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében megváltoztatta, a keresetet elutasította, és a felperest első- és másodfokú perköltség viselésére kötelezte azzal, hogy a kereseti és a fellebbezési illeték az államot terheli.

A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a rendeltetésellenes joggyakorlással kapcsolatos döntés a másodfokú eljárásban nem volt vizsgálható, mivel az alperes fellebbezése kapcsán csupán az volt értékelhető, hogy a felmondás indokának valósága és okszerűsége körében helytálló döntést hozott-e az elsőfokú bíróság.

A feltárt tényekből megállapítható, hogy a felmondás indokolása valós, hiszen az alperesnél nem maradt repülőjegy-értékesítéssel foglalkozó, és ilyen tevékenységet jogszerűen folytató munkavállaló, és erre a munkakörre a felperes munkaviszonyának megszűnését követően senkit nem alkalmaztak. Az elsőfokú bíróság a felmondás indokát tévesen értékelte okszerűtlennek.

Az alperes és a G.T. Kft. önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, a jelen esetben - figyelemmel arra, hogy a rendeltetésellenes joggyakorlásra vonatkozó felperesi álláspontot az elsőfokú bíróság nem osztotta - a bíróság az ítéletében nem vehette figyelembe még akkor sem, ha a cégek tulajdonosi köre és az ügyvezetése azonos. Az adott perbeli felmondás jogszerűségének vizsgálatánál az alperes és a felperes között fennálló jogviszonyt lehet csak értékelni, ezen keretek között vizsgálható a felmondás jogszerűsége. A felperes maga sem vitatta, hogy nem volt a G.T. Kft. alkalmazottja annak ellenére sem, hogy a repülőtéri belépőt a részére ez a cég állította ki. Az alperes bizonyította, hogy a működésével kapcsolatban problémák keletkeztek, és ezek lehetetlenítették el a felperes továbbfoglalkoztatását, amely a munkáltató működésével összefüggő ok.