Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

BH 2015.7.203 Felülvizsgálati kérelemben jogszabálysértés megjelöléseként a Pp. X. és XII. fejezetére hivatkozás nem felel meg a törvény előírásainak. Nem értékelhető érdemben a felülvizsgálati kérelem, ha a fél a megsértett jogszabályt megjelöli, de ahhoz nem fűz jogi érvelést [1952. évi III. tv. (Pp.) 272. § (2) bek.].

[1] A felperes 2011. június 11-től állt az alperes alkalmazásában.

[2] Az alperes 2012. február 9-én kelt rendes felmondásával szüntette meg a munkaviszonyát. Ennek tartalma szerint felmondásának az indoka az 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 89. § (3) bekezdésével összhangban a munkáltató működésével összefüggő ok.

[3] A felperes a keresetében a munkáltatói rendes felmondás jogellenességének megállapítását, és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Hivatkozása szerint az intézkedés indokolása nem valós és nem okszerű, továbbá a munkáltató a jogával rendeltetésellenesen élt.

[4] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, amely az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek elmaradt munkabért és ennek kamatát, valamint átalány­kártérítést.

[5] A munkaügyi bíróság ítéletében kifejtette, hogy a becsatolt okiratok és a meghallgatott tanúk nem bizonyították azt, hogy megvalósult a felperes által hivatkozott, a felmondásban írtaktól eltérő ok (zaklatás, magánéletbe beleszólás), és nem nyert bizonyítást, hogy az volt a felmondás valódi indoka, miszerint a felperes ennek abbahagyására hívta fel az alperes ügyvezetőjét.

[6] Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás eredményeként azt sem találta bizonyítottnak, hogy a felperes ténylegesen magasabb munkabérben részesült, mint amennyi a munkaszerződésben rögzítésre került.

[7] A bíróság a jogellenes munkaviszony-megszüntetés körében kifejtette, hogy annak indoka nem valós és nem okszerű.

[8] Az alperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében megváltoztatta, a keresetet elutasította.

[9] A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a rendeltetésellenes joggyakorlással kapcsolatos döntés a másodfokú eljárásban nem volt vizsgálható, mivel az alperes fellebbezése kapcsán csupán az volt értékelhető, hogy a felmondás indokának valósága és okszerűsége körében helytálló döntést hozott-e az elsőfokú bíróság.

[10] A feltárt tényekből megállapítható, hogy a felmondás indokolása valós, hiszen az alperesnél nem maradt repülőjegy-értékesítéssel foglalkozó, és ilyen tevékenységet jogszerűen folytató munkavállaló, és erre a munkakörre a felperes munkaviszonyának megszűnését követően senkit nem alkalmaztak. Az elsőfokú bíróság a felmondás indokát tévesen értékelte okszerűtlennek.

[11] A felperes felülvizsgálati kérelme az ítéletek hatályon kívül helyezésére irányult az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása mellett.

[12] A felülvizsgálati érvelés szerint lényeges eljárásjogi szabálysértést követett el az első fokon eljárt bíróság. Ítéletében megállapította ugyanis, hogy a felmondás azért jogellenes, mert nem okszerű, és ennek tükrében a rendeltetésellenesség körében a vizsgálódás szóba sem kerülhetett volna, a bizonyítást nem lett volna szabad erre a körülményre lefolytatni.

[13] Amennyiben a másodfokú bíróság a jogalappal összefüggésben eltérő álláspontra helyezkedett, az ítéletet hatályon kívül kellett volna helyeznie, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kellett volna köteleznie. A felperes csak a megismételt eljárásban lett volna abban a helyzetben, hogy a rendeltetésellenesség körében hivatkozni tudjon valamennyi releváns bizonyítékra. Ennek hiányában a másodfokú bíróságnak kellett volna felhívnia a felperes munkavállalót, hogy a rendeltetésellenesség körében kíván-e még a további bizonyításra indítványt tenni.

[14] Az első fokon eljárt bíróságnak elsődlegesen a felmondás jogellenessége körében kellett volna lefolytatnia a bizonyítást, és amennyiben arra a megállapításra jut, hogy a felmondás az Mt. 89. § (2) bekezdése alapján nem jogellenes, akkor kellett volna bizonyítást lefolytatnia az Mt. 4. §-ában megfogalmazott rendeltetésellenes joggyakorlás körülményeire.

[15] A felülvizsgálati érvelés szerint a bíróságok eljárásuk során megsértették a Pp. X. fejezetében a bizonyításra vonatkozó szabályokat, továbbá a Pp. XII. fejezetében foglaltakat.

[16] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

[17] A munkáltató ellenkérelmében hivatkozott a Pp. 253. §-ának (3) bekezdésében és a Pp. 247. §-ában foglaltakra.

[18] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

[19] A felülvizsgálati kérelem önálló jogorvoslati kérelem, abban a törvény értelmében pontosan meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp. 272. § (2) bekezdés]. Ebből következően nem felel meg a törvénynek, ha a felülvizsgálati érvelés konkrét jogszabálysértést nem jelöl meg, vagyis az sem, ha kizárólag a Pp. valamely fejezetére történik hivatkozás. Ebből következően a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek csak azt a részét bírálhatta el, amely a jogszabályoknak megfelelt (BH 1995.2.99), vagyis vizsgálódási körébe csak az Mt. jogszabálysértés megjelölésével alátámasztott 89. § (2) bekezdése, és az Mt. 4. §-ának megsértésére hivatkozás volt vonható. A Pp. X. és XII. fejezetének megjelölése nem felelt meg a jogszabály előírásainak.

[20] A felperes a felülvizsgálati kérelmében anyagi jogszabálysértésként az Mt. 4. §-a, illetve a 89. §-a (2) bekezdésének megsértését állította.

[21] Nem felel meg a törvényi rendelkezésnek, ha a felülvizsgálati érvelés csak a megsértett jogszabályhelyet jelöli meg, de ahhoz jogi érvelést nem fűz. Ebből következően nem volt vizsgálat tárgyává tehető a rendes felmondás jogszerűsége, illetve a rendeltetésellenes joggyakorlás sem erre irányuló, az anyagi jogi jogszabálysértést részletesen kifejtő felülvizsgálati kérelem hiányában [Pp. 272. § (2) bekezdés].

[22] A másodfokú bíróság a fellebbezési kérelem keretei között [Pp. 253. § (3) bekezdés] vizsgálódhatott, így jogszerűen nem foglalkozott érdemben a rendeltetésellenes joggyakorlás megállapíthatóságával. Az ezzel ellentétes felülvizsgálati hivatkozás alaptalan.

[23] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta.

(Kúria Mfv. I. 10.369/2014.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria a dr. Kardos Éva ügyvéd által képviselt J. D. felperesnek a dr. Prédl Tamás ügyvéd által képviselt G. P. Kft. alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 40.M.1091/2012. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 49.Mf.640.023/2013/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!