A Kúria Kfv.35676/2014/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XIX. cikk (1) bek., (1) bek., 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 1. §, 2/B. § (2) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

A kötött felhasználású normatíva-felhasználáshoz kapcsolódó törvényi és egyéb jogszabályi előírások kógens jellegét az indokolja, hogy minden esetben transzparens módon követhető kell legyen a költségvetési forrás intézményi útja. Ennek szükséges, de nem elégséges feltétele az, hogy a támogatási jogviszony kötelezetti oldalán, a fenntartó - s a támogató szolgálatok - a működési engedélyben foglalt tevékenységre használja fel a normatívát. A jogszerű működés szükséges feltétele az is, hogy a költségvetési források felhasználása utólag egyértelműen követhető kell legyen.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.IV.35.676/2014/4. szám

A Kúria dr. Katona Tímea ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Adonyi Attila jogtanácsos által képviselt alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2011. április 26. napján kelt 22.K.31.869/2011/10. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 15. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 22.K.31.869/2011/10. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40 000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes az 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 65/C. § (1) és (2) bekezdései, valamint az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: SzCsM rendelet) 39/A. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti szolgáltató tevékenységet végző öt támogató szolgálat fenntartójaként működött. A támogató szolgálatok kötött felhasználású normatív állami támogatás felhasználásával végezték tevékenységüket. Az alperes ellenőrzést folytatott a felperesnél és a támogató szolgálatoknál a 2007. évi költségvetési évre vonatkozóan. 2008. május 13-19. között helyszíni ellenőrzést tartott. A helyszíni ellenőrzés alkalmával az alperes jegyzőkönyvben rögzítette a felperes adatállományának és nyilvántartásainak a támogatás felhasználáshoz kapcsolódó legfontosabb elemeit.

Az elsőfokú alperesi hatóság megismételt eljárásában meghozott, 2010. október 11-én kelt határozatában a felperest 20.040.000 forint jogosulatlan igénybe vett támogatás 3,1 millió forint igénybevételi kamattal történő megfizetésére kötelezte. Indokolása értelmében a 2007. évben az állami támogatás felhasználásának alapját a 2007. évi költségvetésről szóló 2006. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.1) 3. sz. melléklet 11.ga., 11.gb. pontjai, valamint a kiegészítő szabályok 5. pontja határozta meg. A támogatás felhasználásának ellenőrzésére pedig a 188/1999. (XII. 16.) Korm.r. (a továbbiakban: Szmr.) 7. sz. melléklete vonatkozott. A Kvtv.1. és az Szmr. értelmében az elsőfokú hatóság azt vizsgálta, hogy a támogató szolgálatok a 2007-es évben milyen időtartamban nyújtottak szociális szolgáltatást, teljesítették-e a támogatás igénybe vételének feltételét jelentő minimum 2300 gondozási órát, valamint az ellátottak száma időarányosan és a költségvetési év egésze tekintetében elérte-e a 30 fő ellátotti számot, illetve nyilvántartásaik a jogszabályoknak megfelelően visszakövethetően tartalmazzák-e tevékenységüket.

Az elsőfokú hatóság határozatában a felperes által fenntartott több támogató szolgálat esetében a felperestől eltérően állapította meg az ellátott gondozottak létszámát (... Támogató Szolgálat esetében 26 főben, a G. Támogató Szolgálat esetében 22 főben, az É. Támogató Szolgálat esetében pedig 18 főben), amelynek eredményeként az Szmr. 7. mellékletére hivatkozással az elszámolt munkaórák számát egészében nem fogadta el.

Az elsőfokú hatóság a felperestől eltérően értelmezte az elszámolható gondozási órák számát is. Álláspontja értelmében a gondozásra fordítható időtartamot a támogató szolgálat által vezetett gondozási napló alapján lehet figyelembe venni, ugyanaz az óra több személy egyidejű ellátása esetén is csak egyszer. Ennél fogva az egyes támogató szolgálatok esetében a jogszabályban előírt időarányos 2108 óra helyett csupán 820 órát (... Támogató Szolgálat), 2300 óra helyett 465 órát (G. Támogató Szolgálat), illetve 1753 órát (V. Támogató Szolgálat) vett figyelembe.

Az elsőfokú hatóság a támogatás visszafizetésének alapját a fentiek mellett arra alapította, hogy a felperes olyan ellátottak után is felszámolt költséget, akik esetében a súlyos fogyatékosság a jogszabályban előírttal nem volt igazolható (... Támogató Szolgálat esetében 2 fő, G. Támogató Szolgálat esetében 8 fő, V. Támogató Szolgálat esetében 1 fő, É. Támogató Szolgálat esetében 3 fő).

Jogsértőnek ítélte az elsőfokú hatóság azt is, hogy a felperes fenntartásában működő támogató szolgálatok működési engedélyükben foglalt ellátási területükön kívülről is elláttak személyeket.

Végül a támogatás jogsértő felhasználásának minősítette a szállító szolgáltatás nyilvántartásának módját is.

Az alperes 2011. január 25-én kelt határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Indokolásában osztotta az elsőfokú hatóság határozatának úgy ténybeli, mint jogi megállapításait is.

A felperes keresettel fordult a Fővárosi Törvényszékhez (a továbbiakban: Bíróság), amely 2012. április 26. napján kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította.

Ítéletének indokolásában okszerűnek minősítette az alperes határozatát úgy ténybeli, mint jogi alapjait illetően is. Kifejtette, hogy a felperes a normatív állami hozzájárulással nem saját belátása szerint rendelkezik, a közpénzek felhasználását az ítéletben hivatkozott és alkalmazott jogszabályok előírásainak megfelelően kell felhasználnia, azoktól a fenntartó az általa jogosnak és méltányosnak tartott társadalmi és ellátási érdekekre hivatkozással sem térhet el.

A Bíróság ítéletét - a felülvizsgálati kérelem függvényében - az alábbiakkal indokolta:

Az Sztv. 94/D. § (1) bekezdése, valamint a 94/B. § (2) bekezdése alapján megalapozottnak ítélte az alperes azon határozati megállapítását, amely szerint a felperes az ellenőrzéskor nem tudott bemutatni a ... Támogató Szolgálatánál hat érvényesen és a 2007-re vonatkoztatottan megkötött, támogató szolgáltatásra létrejött megállapodást.

A Bíróság álláspontja szerint az Szmr. 7. sz. mellékletében előírt minimális 30 fő támogatásra jogosultságot megteremtő feltétel kizárta azt, hogy egyes támogató szolgálatok esetében e létszámot el nem érő támogató szolgáltatók az ellátottak számához igazodó, arányos mértékű támogatásban részesüljenek.

Az Szmr. rendelkezéseinek [1. § f) pont, 2/B. § (2) bekezdés c) pont, 2/C. § (1) bekezdés] alkalmazásával a Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által fenntartott szolgáltatók működési engedélyében megjelölt területen kívülről érkező ellátottak után - az ellátási terület működési engedélyének módosítása nélkül - állami támogatás jogszerűen nem volt igénybe vehető.