188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet

a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §-a (1) bekezdésének f) pontjában, a 18-21. §-ok vonatkozásában pedig az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § E rendelet alkalmazásában

a)[1] szociális szolgáltató: az a személy vagy szervezet, amely a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti szociális szolgáltatások közül kizárólag a 60-65/E. §-ok szerinti szolgáltatásokat nyújtja,

b) bentlakásos szociális intézmény: az Szt. 67-74/A. és 80-85/A. §-ában meghatározott feltételek szerint személyes gondoskodást nyújtó intézmény,

c)[2] nappali ellátást nyújtó szociális intézmény: az Szt. 65/F. §-ában meghatározott feltételek szerint személyes gondoskodást nyújtó intézmény,

d)[3] szociális intézmény: a nappali ellátást nyújtó és a bentlakásos szociális intézmény,

e)[4] fenntartó: az Szt. 4. § (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott személy vagy szervezet,

f)[5] ellátási terület: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás esetén az a település, más alapszolgáltatás esetén az a település, fővárosi kerület vagy kistérség, bentlakásos intézményi ellátás esetén az a település, fővárosi kerület, kistérség, megye, régió vagy az ország egész területe, ahonnan a szociális szolgáltató, illetve intézmény ellátási igényeket fogad,

g)[6]

h)[7] Igazgatóság: a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: Kincstár) a fenntartó székhelye szerint illetékes regionális igazgatósága, magyarországi székhellyel nem rendelkező fenntartó esetén a Kincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága.

i)[8] székhely: az intézmény központi ügyintézésének helye, függetlenül attól, hogy a székhelyen szociális szolgáltatást nyújtanak-e,

j)[9] telephely: az a szociális szolgáltató, intézmény székhelyétől és többi telephelyétől az ingatlan-nyilvántartásban különböző helyrajzi számon feltüntetett

ja) hely, ahol a szociális intézmény nappali ellátást vagy bentlakásos intézményi ellátást nyújt,

jb) helyen található, a szociális szolgáltató vagy intézmény használatában álló, alapszolgáltatáshoz - ide nem értve a nappali ellátást - használt és az ellátottak számára nyitva álló helyiség, illetve - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén - szakmai központ, amelynek önálló telephelyként történő engedélyeztetését a fenntartó kéri,

k)[10] időszakos férőhely: a november 1-je és április 30-a közötti időszakra vagy annak egy részére a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint

ka) az éjjeli menedékhely, illetve a hajléktalan személyek átmeneti szállása számára engedélyezhető férőhely,

kb) a nappali melegedő számára engedélyezhető éjjeli menedékhely férőhely,

l)[11] emelt szintű férőhely: az a férőhely, amelyen a tartós bentlakásos intézmény az ellátott számára a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő, az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosít.

m)[12] külső férőhely: az Szt. 112. §-ának (6) (10) bekezdése szerinti külső intézményi férőhely és külső gondozónál biztosított férőhely.

n)[13] feladatellátási normatív hozzájárulás: az ellátotti létszám, a férőhelyszám vagy a fenntartott szolgálatok, központok száma alapján járó normatív állami hozzájárulás és az egyházi kiegészítő támogatás,

o)[14]

p)[15]

1/A. §[16]

1/B. §[17] (1) A Kormány működést engedélyező szervnek

a) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletében kijelölt települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: városi jegyző),

b) a szociális és gyámhivatalt (a továbbiakban: Hivatal),

c) a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalt (a továbbiakban: FSZH)

jelöli ki.

(2) A Kormány szociális hatóságnak az Szt.

a) 90/A. §-ának alkalmazása során a Hivatalt,

b) 92/C. §-a (5) bekezdésének alkalmazása során a Hivatalt és az FSZH-t

jelöli ki.

(3)[18] A működési engedélyezéssel kapcsolatos hatósági hatáskörökben első fokon

a) szociális szolgáltató és kizárólag alapszolgáltatást nyújtó szociális intézmény esetén a szociális szolgáltató, intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes városi jegyző,

b) bentlakásos intézményi ellátást nyújtó szociális intézmény esetén a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes Hivatal

jár el.

(4)[19] A városi jegyző a feladat- és hatáskörét az R. mellékletében meghatározott illetékességi területén, a felsorolt településekre kiterjedően is ellátja. A városi jegyző e rendelet szerinti hatósági eljárásában a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a Hivatal, és a Hivatal látja el a városi jegyző szakmai irányítását. A városi jegyző eljárási cselekményt a szociális szolgáltató, intézmény (szolgáltatást nyújtó székhely, telephely) teljes ellátási területén végezhet.

(5)[20] A (2) bekezdés a) pontja szerinti ügyekben a helyi önkormányzat, illetve a társulás székhelye szerint illetékes Hivatal, a (2) bekezdés b) pontja szerinti ügyekben az intézmény székhelye, illetve telephelye szerint illetékes Hivatal jár el. A Hivatal e rendelet szerinti hatósági eljárásában a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az FSZH.

(6)[21] A Kormány a szociális szolgáltatások esetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként - az ellenőrzési eljárásban meghatározott hatáskörrel és illetékességgel - az (1) bekezdés szerinti működést engedélyező szerveket jelöli ki.

2. §[22] (1)[23] Szociális vállalkozás folytatására természetes személyként (szociális vállalkozó) az jogosult, aki rendelkezik

a) a megfelelő tevékenységi körre kiállított egyéni vállalkozói igazolvánnyal, továbbá legalább hároméves, szociális vagy egészségügyi területen szerzett szakmai gyakorlattal, vagy

b) a 2009. október 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok alapján kiadott szociális vállalkozói engedéllyel.

(2)[24] Szociális vállalkozási tevékenység folytatására az egyéni vállalkozói igazolványt az egyéni vállalkozó székhelye szerint illetékes, az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott - körzetközponti feladatokat ellátó - települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője adja ki az egyéni vállalkozói igazolványra vonatkozó általános szabályok szerint. Az (1) bekezdés a) pontjában előírt szakmai gyakorlatot és a jogszabályban előírt képesítési követelményeket a működési engedélyezési eljárás során kell vizsgálni.

(3)[25] Ha a szociális intézmény

a) az Szt. 60. §-a, illetve 62-65/E. §-a szerinti alapszolgáltatás mellett nappali ellátást is nyújt, az intézmény székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes városi jegyző, a 3. §-ban foglalt szabályok szerint,

b) alapszolgáltatás mellett bentlakásos intézményi ellátást is nyújt, az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes Hivatal vezetője a 4-5. §-ban foglalt szabályok szerint

dönt a működési engedély kiadásáról.

(4)[26] A (3) bekezdés szerinti eljárás során az Szt. 60. §-a, illetve 62-65/E. §-a szerinti alapszolgáltatások tekintetében

a) a működési engedély iránti kérelemhez a 2/A. § (1)-(2) bekezdése szerinti iratokat kell csatolni,

b)[27] az ellátási területet a 2/B. § (3) bekezdése szerint kell meghatározni azzal, hogy a szociális intézmény alapszolgáltatást nyújtó székhelyének, illetve - telephely engedélyezése esetén - telephelyének az alapszolgáltatás ellátási területén kell lennie,

c)[28] a működési engedélyben a 2/B. § (2) bekezdése szerinti adatokat kell feltüntetni,

d)[29] be kell szerezni a 2/A. § (4) bekezdése szerinti adatokat falugondnoki (tanyagondnoki) szolgálat és támogató szolgálat engedélyezése esetén.

(5)[30] Ha a fenntartó a kérelméhez nem csatolja a nyilvános vagy valamely hatóság vagy bíróság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában megtalálható adat igazolását szolgáló iratot, a működést engedélyező szerv a kérelem elbírálása érdekében intézkedik az adatok beszerzése iránt.

(6)[31] A különböző típusú és formájú szociális szolgáltatásokat integrált szervezeti formában biztosító szociális szolgáltató, illetve intézmény engedélyezése során a jogszabályi feltételek teljesítését az egyes szolgáltatások esetében - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - együttesen kell vizsgálni.

(7)[32] A működést engedélyező szerv a működési engedély kiadásáról, módosításáról, visszavonásáról az arról hozott jogerős határozat - a jogerőre emelkedés időpontját igazoló záradékkal ellátott - másolatának vagy a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat másolatának egyidejű megküldésével értesíti[33]

a) az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes települési jegyzőt,

b) az ellátásért felelős helyi önkormányzat jegyzőjét, illetőleg főjegyzőjét,

c)[34] az Igazgatóságot,

d)[35] az illetékes ellátottjogi képviselőt.

(8)[36] Ha a nappali intézmény vagy rá tekintettel más szociális foglalkoztató szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkezik, a városi jegyző a nappali intézmény működési engedélyének módosításáról, ismételt kiadásáról vagy visszavonásáról szóló, jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatát közli a szociális foglalkoztatást engedélyező Hivatallal.

(9)[37] A fenntartó a működési engedély iránti kérelmében köteles megjelölni azt a működést engedélyező szervet, amely előtt ugyanazon szolgáltató, intézmény által nyújtani kívánt gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység, vagy ugyanazon intézmény székhelyének, telephelyének engedélyezése iránt eljárás van folyamatban, ha a szolgáltató, intézmény, illetve telephely ágazati azonosítóval nem rendelkezik.

(10)[38] A nyilvántartási lapok alapján a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet nyilvántartást vezet a működési engedéllyel rendelkező szociális szolgáltatókról és intézményekről. A Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - a nyilvántartást

a) az internetes honlapján folyamatosan közzéteszi,

b) minden évben szeptember 30-áig statisztikai célra átadja a Központi Statisztikai Hivatalnak.

(11)[39] A működést engedélyező szerv az ellátást igénybe venni kívánó személynek, törvényes képviselőjének, illetve hozzátartozójának megkeresésére tájékoztatást ad arról, hogy az illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkező szolgáltató, illetve intézmény

a) rendelkezik-e működési engedéllyel, továbbá

b) működése megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.

A szociális szolgáltató működésének engedélyezése, ellenőrzése és megszűnése[40]

2/A. § (1) A szociális szolgáltató működési engedélye iránti kérelemhez csatolni kell[41]

a) a szolgáltatásra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott szempontok alapulvételével készített szakmai programot,

b)[42] a fenntartó és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - a szolgáltató adószámát igazoló okirat másolatát,

c)[43] a fenntartó nyilatkozatát a szolgáltatónál az egyes munkakörökben alkalmazott személyek számáról, az alkalmazottak szakképesítéséről és arról, hogy az alkalmazottak elvégezték a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamot,

d) az alapító okiratot, ha az állami fenntartó a szolgáltatást költségvetési szerv keretében biztosítja,

e)[44] egyházi fenntartó esetén az egyház bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonatot, továbbá, ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett szervezeti egysége, a nyilvántartásba vett egyház, egyházi jogi személy képviselőjének a nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, valamint arról, hogy a fenntartó az általa képviselt egyház, egyházi jogi személy szervezeti egysége, és az egyház alapszabálya alapján jogi személyiséggel rendelkezik,

f)[45] nem állami fenntartó esetén annak harminc napnál nem régebbi közokirati igazolását, hogy a fenntartó köztartozásmentes adózónak minősül, továbbá, ha a fenntartó

fa)[46] egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatait igazoló közokiratot, valamint annak igazolását, hogy legalább hároméves, szociális vagy egészségügyi területen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy a szociális vállalkozói engedély másolatát,

fb) jogi személyiségű gazdálkodó szervezet vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, az egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát,

fc) társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány, a bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonatot.

g)[47] egyházi és nem állami fenntartó esetén az ellátási szerződést, ha a fenntartó a szolgáltató által nyújtott szociális szolgáltatásra ellátási szerződést kötött.

(2) Falugondnoki (tanyagondnoki) szolgálat és támogató szolgálat engedélyezése esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell

a)[48] a feladatok ellátására szolgáló gépjármű forgalmi rendszámát,

b)[49] az a) pont szerinti gépjármű használati jogcímét bizonyító okirat másolatát, a forgalmi engedély másolatának kivételével,

c) az a) pont szerinti gépjárműre kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási, valamint casco biztosítási szerződés másolatát,

d) annak igazolását, hogy a szolgálat foglalkoztat az a) pont szerinti gépjármű típusának megfelelő kategóriájú gépjárművezetői engedéllyel rendelkező személyt.

(3)[50] A Kormány az étkeztetést is nyújtó szociális szolgáltató működési engedélyezési eljárásában, - az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés kérdésében - első fokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal első fokú szakhatóságként eljáró szervét, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal másodfokú szakhatóságként eljáró szervét szakhatóságként jelöli ki. A szakhatóság a fenntartó kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a működési engedélyezési eljárásban akkor használható fel, ha a fenntartó a működési engedély iránti kérelmét az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadását követő hat hónapon belül benyújtja.

(4)[51] A városi jegyző a működési engedély kiadásához beszerzi

a) falugondnoki (tanyagondnoki) szolgálat és támogató szolgálat engedélyezése esetén a közúti közlekedési nyilvántartásból a (2) bekezdés a) pontja szerinti gépjármű forgalmi engedélyben található adatait,

b)[52] - az (1) bekezdés f) pontja szerinti, köztartozás-mentességet igazoló közokirat hiányában - annak igazolását, hogy a nem állami fenntartó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(5)[53] Az illetékes módszertani intézmény a szakmai programot a városi jegyző megkeresésére huszonkét munkanapon belül szakértőként véleményezi.

2/B. § (1) A városi jegyző a szolgáltató működését engedélyezi, ha[54]

a)[55] a fenntartó a kérelemhez csatolta a 2/A. § (1)-(2) bekezdése szerinti mellékleteket, vagy a 2. § (5) bekezdése, illetve a 2/A. § (4) bekezdése alapján a városi jegyző a szükséges adatokat beszerezte,

b) szakmai programja megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek,

c) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel,

d)[56]

e)[57] a nem állami fenntartó a kérelme benyújtásának időpontjában köztartozásmentes adózónak minősül.

(2) A működési engedély tartalmazza

a) a fenntartó nevét, székhelyét, adószámát,

b)[58] a szolgáltató - az ellátottak számára nyitva álló, székhelynek, telephelynek nem minősülő - helyiségeinek címét,

c)[59] az ellátási területet,

d) a nyújtott szociális szolgáltatások Szt. szerinti megjelölését,

e)[60] a szolgáltatás megkezdésének - az engedélyező határozat jogerőre emelkedésének időpontjánál nem korábbi -időpontját.

f)[61] egyházi és nem állami fenntartó esetén - ha a fenntartó a szolgáltató által nyújtott szociális szolgáltatásra ellátási szerződést kötött - az ellátási szerződést megkötő helyi önkormányzat, társulás, illetve állami szerv nevét, székhelyét, azokat a szociális szolgáltatásokat, amelyekre az ellátási szerződés kiterjed, továbbá az ellátási szerződés megszűnésének időpontját, ha az ellátási szerződést határozott időre kötötték,

g)[62] a szolgáltató nevét, székhelyét és - telephely engedélyezése esetén - telephelyét,

h)[63] a szolgáltató ágazati azonosítóját.

i)[64] házi segítségnyújtás esetén a teljesített feltételek alapján ellátható személyek számát,

j)[65] jelzőrendszeres segítségnyújtás esetén a teljesített feltételek alapján kihelyezhető jelzőkészülékek számát.

(3)[66] Szociális szolgáltató esetén az ellátási terület - a falugondnoki és a tanyagondnoki szolgáltatás kivételével - legfeljebb a főváros vagy négy szomszédos - fővároson kívüli - kistérség területe lehet. A működési engedélyben ellátási területként csak olyan terület határozható meg, ahol a szociális szolgáltató a biztosított feltételek alapján az alapszolgáltatást nyújtani tudja. A szociális szolgáltató székhelyének, illetve - telephely engedélyezése esetén - telephelyének, valamint az ellátottak számára nyitva álló helyiségeknek és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szakmai központoknak az ellátási területen kell lennie.

2/C. §[67] (1) A fenntartó tizenöt napon belül köteles kérni a működési engedély módosítását, ha a 2/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatok - a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével - megváltoznak. Ha a szolgáltató egyes szociális szolgáltatásokat a továbbiakban nem kíván nyújtani, a 2/E. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(2) A szociális szolgáltató működési engedélyét ismételten kérelmezni kell, ha

a) a fenntartó megváltozik,

b) a szociális szolgáltató más szociális szolgáltatást kíván nyújtani, mint amelyre a működési engedély feljogosítja.

(3) A szociális szolgáltató működésének (2) bekezdés szerinti ismételtengedélyezése a 2/A-2/B. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával történik azzal az eltéréssel, hogy

a) a működési engedély iránti kérelemhez csak a megváltozott körülményekkel kapcsolatos mellékleteket kell csatolni,

b) a 2/A. § (3) bekezdése szerinti szakhatóság állásfoglalását akkor kell beszerezni, ha a működési engedély ismételt kiadására az étkeztetés mint a szociális szolgáltató által nyújtani kívánt új szolgáltatás engedélyezése miatt kerül sor.

(4)[68] A fenntartó köteles tizenöt napon belül a városi jegyzőnek bejelenteni, ha a működési engedély alapjául szolgáló lényeges körülmények megváltoznak.

2/D. § (1)[69] A városi jegyző az illetékes módszertani intézmény mint szakértő bevonásával legalább kétévente ellenőrzi, hogy a szolgáltató működése, tevékenysége megfelel-e a működési engedélyben, valamint az e rendeletben és a külön jogszabályokban foglaltaknak. A városi jegyző soron kívül ellenőrzi a szolgáltató működését, ha tudomására jut, hogy a szolgáltató tevékenysége az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, illetve az ellátottak más alkotmányos jogait sérti. Ha a szociális szolgáltató módszertani intézménynek kijelölt konzorcium tagja, az ellenőrzésre a 14. § (4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az eljárás során a fenntartó és a szociális szolgáltató köteles átadni, illetve megküldeni az érdemi döntéshez szükséges adatokat és iratokat a működést engedélyező szervnek.

(2) Ha a városi jegyző a szolgáltató működésével kapcsolatban hiányosságot észlel

a) legfeljebb harminc nap időtartamú határidő megjelölésével felszólítja a fenntartót a hiányosság megszüntetésére, vagy

b)[70] az ügynek az ellátottak, az ellátási érdek és a fenntartó szempontjából is előnyös rendezése érdekében a hiányosságok megszüntetéséről a fenntartóval hatósági szerződést köthet, illetve

c)[71] a szolgáltató működési engedélyét visszavonja, és kötelezi a fenntartót a szociális szolgáltatás abbahagyására, ha tevékenysége az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, illetve az ellátottak más alkotmányos jogait súlyosan sérti.

d)[72] a 17. §-ban foglaltak szerint szociális igazgatási bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki.

(3) A fenntartó kérelmére a (2) bekezdés a) pontja szerinti határidő indokolt esetben egyszer, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(4)[73] Ha a fenntartó a megjelölt határidőben nem intézkedik a szabályszerű működés megteremtése érdekében, a városi jegyző

a) a szolgáltató működési engedélyét visszavonja, és kötelezi a fenntartót a szociális szolgáltatás abbahagyására,

b) a 17. §-ban foglaltak szerint bírságot szabhat ki.

(5)[74] A városi jegyző az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet, illetve hivatalos feljegyzést megküldi a fenntartónak és a szolgáltatónak, valamint normatív állami hozzájárulásban részesülő egyházi és nem állami fenntartású szolgáltató esetén elektronikus úton az Igazgatóságnak, továbbá finanszírozási szerződéssel rendelkező szociális szolgáltató esetén elektronikus úton az FSZH-nak.

(6)[75] Az FSZH ellenőrizheti, hogy a szolgáltató működése, tevékenysége megfelel-e a jogszabályokban és a működési engedélyben foglaltaknak. Az FSZH eljárására a (2)-(5) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Az FSZH az ellenőrzésről és a megtett intézkedésekről értesíti a működést engedélyező városi jegyzőt.

2/E. § (1) A szociális szolgáltató működési engedélyét a városi jegyző visszavonja, ha[76]

a) a fenntartó felhagy a szolgáltató működtetésével,

b) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,

c) a fenntartó természetes személynek a szociális vállalkozói tevékenység folytatásához való joga megszűnik,

d)[77] a 2/D. § (2) bekezdésének c) pontjában, illetve (4) bekezdésében meghatározott eset áll fenn.

(2) A nem állami és az egyházi fenntartó a szolgáltató működtetésével akkor hagyhat fel, ha ezt a szándékát közli

a) az ellátottakkal, illetve azok törvényes képviselőivel,

b) az ellátásért felelős települési önkormányzat jegyzőjével,

c) a városi jegyzővel,

d) normatív állami hozzájárulásban részesülő szolgáltató esetén az Igazgatósággal.

(3) A működést a közlés időpontjától számított legalább negyvenöt nap elteltével lehet megszüntetni, kivéve, ha a fenntartó az ellátottakról azt megelőzően megfelelően gondoskodik.

(4) Az Szt. 120. §-ában szabályozott ellátási szerződés alapján működő szociális szolgáltató megszüntetése az ellátási szerződésben foglaltak szerint történik.

(5) Ha a városi jegyző a működési engedélyt visszavonja, az ellátásért felelős települési önkormányzat jegyzője - a 20/B. §-ban foglaltak szerint - intézkedik a rászoruló és ellátatlan személyek ellátásának megszervezéséről.

A szociális intézmény működésének engedélyezése[78]

3. §[79] (1) A nappali ellátást nyújtó szociális intézmény működési engedélye iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell

a) az intézmény tevékenységére vonatkozó - a külön jogszabályban foglaltak szerint elkészített - szakmai programot,

b)[80] a fenntartó és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - az intézmény adószámát igazoló okirat másolatát,

c) az intézmény vezetőjének szakképesítését bizonyító irat közjegyző által hitelesített másolatát,

d)[81] a fenntartó és az intézményvezető együttes nyilatkozatát az intézménynél az egyes munkakörökben alkalmazott személyek számáról és az alkalmazottak szakképesítéséről,

e) állami fenntartású intézmény esetén az intézmény Szt. szerinti besorolását, feladatait, nevét és típusát tartalmazó alapító okiratát,

f)[82] egyházi fenntartó esetén az egyház bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonatot, továbbá, ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett szervezeti egysége, a nyilvántartásba vett egyház, egyházi jogi személy képviselőjének a nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, valamint arról, hogy a fenntartó az általa képviselt egyház, egyházi jogi személy szervezeti egysége, és az egyház alapszabálya alapján jogi személyiséggel rendelkezik,

g)[83] nem állami fenntartó esetén annak harminc napnál nem régebbi közokirati igazolását, hogy a fenntartó köztartozásmentes adózónak minősül,

h) nem állami fenntartású intézmény esetén a fenntartó által kötött, a szakmai szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződés másolatát,

i) ha a nem állami fenntartású intézmény fenntartója

ia)[84] egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatait igazoló közokiratot, valamint annak igazolását, hogy legalább hároméves, szociális vagy egészségügyi területen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy a szociális vállalkozói engedély másolatát,

ib) jogi személyiségű gazdálkodó szervezet vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, az egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát,

ic) társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány, a bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonatot.

j)[85] egyházi és nem állami fenntartó esetén az ellátási szerződést, ha a fenntartó az intézmény által nyújtott szociális szolgáltatásra ellátási szerződést kötött.

(2)[86] A Kormány a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény működési engedélyének kiadására irányuló eljárásban,

a) - az intézményre vonatkozó egészségvédelmi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítése kérdésében - első fokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (a továbbiakban: ÁNTSZ) az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét,

b) - az intézményre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülése kérdésében - első fokú eljárásban az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot,

c) ha arra az építményre, amelyben az intézményt működtetni kívánják, ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, - az intézményre vonatkozó építéshatósági követelmények érvényesítése szakkérdésében - első fokú eljárásban az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét, valamint

d) ha az intézmény a szakmai programja szerint meleg étkeztetést is nyújt, - az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés kérdésében - első fokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal első fokú szakhatóságként eljáró szervét, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal másodfokú szakhatóságként eljáró szervét

szakhatóságként jelöli ki.

(3)[87] A városi jegyző a működési engedély kiadásához - az (1) bekezdés g) pontja szerinti igazolás hiányában - beszerzi annak igazolását, hogy a nem állami fenntartó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(4)[88] Az illetékes módszertani intézmény a szakmai programot a városi jegyző megkeresésére huszonkét munkanapon belül szakértőként véleményezi.

(5)[89] A városi jegyző az intézményben helyszíni szemlét tart, és megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti.

(6)[90] A városi jegyző a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény működését engedélyezi, ha

a)[91] a fenntartó a kérelemhez csatolta az (1) bekezdés szerinti mellékleteket, vagy a 2. § (5) bekezdése, illetve e § (3) bekezdése alapján a városi jegyző a szükséges adatokat beszerezte,

b) az intézmény szakmai programja megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek,

c) az intézmény rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel,

d)[92]

e)[93] a nem állami fenntartó a kérelme benyújtásának időpontjában köztartozásmentes adózónak minősül.

(7)[94] A működési engedély tartalmazza

a) a fenntartó nevét, székhelyét, adószámát,

b) az intézmény nevét, székhelyét és - telephely engedélyezése esetén - telephelyét,

c)[95] a nyújtott szociális szolgáltatások Szt. szerinti besorolását ellátási forma és típus szerint, továbbá - az Szt. 57. §-ának (4) bekezdése szerinti integrált intézmény esetén - az integráció típusát,

d) az engedélyezett férőhelyek számát,

e) az ellátási területet,

f) az intézmény működésének - az engedélyező határozat jogerőre emelkedésének időpontjánál nem korábbi -kezdő időpontját.

g)[96] egyházi és nem állami fenntartó esetén - ha a fenntartó a szolgáltató által nyújtott szociális szolgáltatásra ellátási szerződést kötött - az ellátási szerződést megkötő helyi önkormányzat, társulás, illetve állami szerv nevét, székhelyét, valamint azokat a szociális szolgáltatásokat és férőhelyszámot, amelyekre az ellátási szerződés kiterjed, továbbá az ellátási szerződés megszűnésének időpontját, ha az ellátási szerződést határozott időre kötötték,

h)[97] az intézmény, illetve a telephely ágazati azonosítóját.

(8)[98] A nappali ellátás ellátási területe legfeljebb a főváros vagy négy szomszédos - fővároson kívüli - kistérség területe lehet. A működési engedélyben ellátási területként csak olyan terület határozható meg, ahol a szociális intézmény a biztosított feltételek alapján a nappali ellátást nyújtani tudja. A szociális intézmény nappali ellátást nyújtó székhelyének, illetve - telephely engedélyezése esetén - telephelyének az ellátási területen kell lennie.

4. §[99] (1)[100] A bentlakásos intézmény működésének engedélyezése két szakaszban történik, az első szakaszban a Hivatal az elvi működési engedély kiadásáról dönt. Az elvi működési engedély alapján szolgáltatás nem nyújtható.

(2)[101] Az elvi működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell

a) a 3. § (1) bekezdésének a)-b), e)-g) és i)-j) pontja szerinti mellékleteket,

b) a tartós bentlakásos intézmény, illetve a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlan használati jogcímét bizonyító okirat másolatát, a tulajdoni lap másolata kivételével.

(3)[102] A Kormány - a külső férőhely engedélyezése kivételével - a bentlakásos szociális intézmény elvi működési engedélyének kiadására irányuló eljárásában,

a) - az egészségvédelmi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével, valamint a bentlakásos szociális intézmény külön jogszabály szerinti kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétével kapcsolatos szakkérdésben - első fokú eljárásban az ÁNTSZ-nek az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét,

b) - az intézményre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülése kérdésében - első fokú eljárásban az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot,

c) ha arra az építményre, amelyben az intézményt működtetni kívánják, ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, - az intézményre vonatkozó építéshatósági követelmények érvényesítése szakkérdésében - első fokú eljárásban az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét,

d) - az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés kérdésében -első fokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal első fokú szakhatóságként eljáró szervét, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal másodfokú szakhatóságként eljáró szervét, valamint

e) nem helyi önkormányzat, társulás és nem helyi kisebbségi önkormányzat által fenntartott, a szakmai programja szerint tanköteles korú, illetve annál fiatalabb fogyatékos személyeket is ellátó, ápolást, gondozást nyújtó intézmény esetén, - a korai fejlesztéshez és gondozáshoz, valamint a fejlesztő felkészítéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek teljesítése kérdésében - első fokú eljárásban az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes megyei, fővárosi főjegyzőt, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét

szakhatóságként jelöli ki.

A szakhatóság a megkeresést huszonkét munkanapon belül teljesíti.

(4)[103] A Hivatal az elvi működési engedély kiadásához beszerzi

a) az ingatlan-nyilvántartásból a tartós bentlakásos intézmény, illetve a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlan tulajdoni lapján található adatokat,

b)[104] - a 3. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti igazolás hiányában - annak igazolását, hogy a nem állami fenntartó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(5)[105] A szakmai programot az illetékes módszertani intézmény - a Hivatal megkeresésére - huszonkét munkanapon belül szakértőként véleményezi.

(6)[106] A Hivatal az intézményben és a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló lakásban (lakrészben) helyszíni szemlét tart, megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti.

(7)[107] A Hivatal az elvi működési engedélyt kiadja, ha

a)[108] a fenntartó a kérelemhez csatolta a (2) bekezdés szerinti mellékleteket, vagy a 2. § (5) bekezdése, illetve e § (4) bekezdése alapján a Hivatal a szükséges adatokat beszerezte,

b) az intézmény szakmai programja megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek,

c) az intézmény rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott tárgyi feltételekkel,

d)[109]

e)[110] a nem állami fenntartó a kérelme benyújtásának időpontjában köztartozásmentes adózónak minősül,

f) a nem állami fenntartású tartós bentlakásos intézmény - ide nem értve a külső férőhelyeket - elhelyezésére szolgáló ingatlan

fa) 2006. július 1-je előtt benyújtott kérelmek esetén a fenntartó kizárólagos tulajdonában vagy haszonélvezeti jogában van, vagy a fenntartó az intézményt helyi önkormányzattal, illetve társulással kötött ellátási szerződés keretében fogja működtetni,

fb) 2006. június 30-át követően benyújtott kérelmek esetén a fenntartó kizárólagos, haszonélvezettel nem terhelt tulajdonában vagy olyan helyi önkormányzat, társulás, illetve állami szerv kizárólagos tulajdonában, illetve vagyonkezelésében van, amellyel a fenntartó az intézmény által nyújtott tartós bentlakásos intézményi szolgáltatásokra valamennyi férőhely tekintetében ellátási szerződést kötött.

(8)[111][112] Az elvi működési engedély tartalmazza

a)[113] a 3. § (7) bekezdés a)-e) és g) -h) pontja szerinti adatokat - ideértve a külső férőhelyek, az időszakos férőhelyek és az emelt szintű férőhelyek számát,

b)[114]

c) integrált bentlakásos intézmény esetén az Szt. 85/C. § (1) bekezdésének b)-d) pontja szerinti integráció formáját,

d)[115]

e) rehabilitációs intézmény esetén a külső férőhelyek számát és a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló lakás (lakrész) címét,

f)[116] az elvi működési engedély hatályát és a (9) bekezdésben foglalt jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést,

g) az arra vonatkozó rendelkezést, hogy az elvi működési engedély alapján az intézmény személyes gondoskodást nem nyújthat.

(9)[117] Amennyiben a fenntartó az elvi működési engedély jogerőre emelkedésétől számított négy hónap elteltével nem kéri a működési engedélyt, az elvi működési engedély hatályát veszti.

5. §[118] (1) A bentlakásos szociális intézmény működési engedélye iránti kérelemben a fenntartónak meg kell jelölnie az elvi működési engedély ügyszámát, és a kérelemhez csatolnia kell

a) a 3. § (1) bekezdésének c)-d) és h) pontja szerinti mellékleteket,

b) egyházi és nem állami fenntartású tartós bentlakásos intézmény esetén

ba)[119] az Szt. 92/C. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott pénzösszeg elkülönítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének magyarországi vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező hitelintézettől származó igazolását és a vonatkozó bankszámlaszerződést, vagy

bb) az intézményfenntartó 6. számú melléklet szerinti nyilatkozatát a költségvetési támogatásról.

(2) A Hivatal a bentlakásos intézmény működését engedélyezi, ha

a)[120] a fenntartó jogerős elvi működési engedéllyel rendelkezik, és a működési engedély kiadását a 4. § (9) bekezdésben megjelölt határidőben kérelmezi,

b) a fenntartó csatolta az (1) bekezdés szerinti mellékleteket,

c)[121] az intézmény rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott személyi feltételekkel,

(3) A működési engedély tartalmazza

a)[122] a 4. § (8) bekezdés a)-e) bekezdése szerinti adatokat,

b) az intézmény működésének - az engedélyező határozatjogerőre emelkedésének időpontjánál nem korábbi -kezdő időpontját.

6. §[123]

7. § (1)[124]

(2)[125] A működési engedély jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül a működést engedélyező szerv a 11. számú mellékletben meghatározottak szerint tanúsítványt állít ki. A fenntartó a tanúsítványt az intézményben, jól látható helyen kifüggeszti.

(3)[126] A működési engedélynek a tanúsítványban foglalt adatokat érintő módosítása, visszavonása, illetve új működési engedély kiadása esetén a működést engedélyező szerv a tanúsítványt bevonja, és - a visszavonás esetét kivéve - új tanúsítványt állít ki.

8. § (1)[127] A működést engedélyező szerv a szociális intézmény működési engedélyét módosítja, ha a működési engedélyben szereplő adatok - a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével - megváltoznak. Ha az intézmény egyes szociális szolgáltatásokat a továbbiakban nem kíván nyújtani, a 16. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(2)[128] Az intézmény működésének engedélyezését ismételten kérelmezni kell, ha

a) a fenntartó megváltozik,

b) a szociális intézmény személyes gondoskodást nyújtó székhelye, telephelye megváltozik,

c)[129] a férőhelyek, illetve az időszakos férőhelyek száma egy éven belül öt százalékot meghaladó mértékben emelkedik,

d) az emelt szintű férőhelyek száma emelkedik,

e) a szociális intézmény más szociális szolgáltatást kíván nyújtani, mint amit a működési engedélyében szereplő Szt. szerinti besorolása ellátási forma és típus szerint lehetővé tenne,

f) az Szt. 85/C. § (1) bekezdésének b)-d) pontja szerinti integráció formája megváltozik,

g) az ellátásba a fenntartó az intézmény elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kíván bevonni,

h) a külső férőhelyeket a fenntartó korábban erre a célra nem használt lakásban (lakrészben) kívánja kialakítani.

(3)[130] Az intézmény működésének (2) bekezdés szerinti ismételt engedélyezése a 3. §-ban, a 4-5. §-okban, illetve a 8/A. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával történik azzal az eltéréssel, hogy

a) a működési engedély iránti kérelemhez csak a megváltozott körülményekkel kapcsolatos, a 3. §-ban, a 4-5. §-okban, illetve a 8/A. §-ban meghatározott mellékleteket kell csatolni;

b)[131] az ismételt engedélyezés bentlakásos intézmények esetén is egy szakaszban történik;

c)[132] a működést engedélyező szervnek be kell szereznie

ca) az ingatlan-nyilvántartásból a tartós bentlakásos intézmény, illetve a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlan tulajdoni lapján található adatokat, ha az intézmény székhelye, illetőleg telephelye megváltozik, vagy a fenntartó az intézmény külső férőhelyeit korábban erre a célra nem használt lakásban vagy lakrészben kívánja kialakítani,

cb) a 4. § (3) bekezdése szerinti szakhatóságok állásfoglalását, ha az intézmény székhelye, telephelye megváltozik, vagy a fenntartó az általa biztosított ellátásba az intézmény elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet vagy épületrészt kíván bevonni,

cc) az ÁNTSZ kistérségi, fővárosi kerületi intézetének - a higiénés és egészségvédelmi követelmények teljesülésének szakkérdésében -, valamint az elsőfokú tűzvédelmi szakhatóságnak - a változással összefüggő, az intézményre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülése kérdésében - hozott szakhatósági állásfoglalását, ha az emelt szintű férőhelyek száma emelkedik, illetve a férőhelyek, időszakos férőhelyek száma egy éven belül öt százalékot meghaladó mértékben emelkedik,

cd) az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes megyei, fővárosi főjegyző - a korai fejlesztéshez és gondozáshoz, valamint a fejlesztő felkészítéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek teljesítése kérdésében hozott - szakhatósági állásfoglalását, ha a nem helyi önkormányzat, társulás és nem helyi kisebbségi önkormányzat által fenntartott, ápolást, gondozást nyújtó intézmény a szakmai programja szerint tanköteles korú, illetve annál fiatalabb fogyatékos személyeket is el kíván látni.

d)[133]

e)[134] amennyiben a tartós bentlakásos intézményt a nem állami fenntartó egyházi fenntartó fenntartásába adja, a fenntartóváltozás akkor engedélyezhető, ha az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan - ide nem értve a külső férőhelyeket - az egyházi fenntartó kizárólagos, haszonélvezettel nem terhelt tulajdonában vagy olyan helyi önkormányzat, társulás, illetve állami szerv kizárólagos tulajdonában, illetve vagyonkezelésében van, amellyel az egyházi fenntartó az intézmény által nyújtott tartós bentlakásos intézményi szolgáltatásokra valamennyi férőhely tekintetében ellátási szerződést kötött.

(4)[135] A fenntartó a működést engedélyező szervnek köteles tizenöt napon belül bejelenteni

a) az engedélyezés alapjául szolgáló lényeges körülményekben bekövetkező változást,

b) a jogerős használatbavételi engedély megküldésével az intézmény épületén elvégeztetett építési engedély-köteles építést, bővítést, illetőleg átalakítást.

(5)[136] Ha a fenntartó a szociális intézmény székhelyén kívül a telephelyén is személyes gondoskodást nyújtó intézményi tevékenységet kíván folytatni, a telephely működéséhez külön működési engedélyt kell kérelmeznie.

8/A. §[137] (1)[138] A működési engedéllyel rendelkező nappali melegedő, éjjeli menedékhely és hajléktalan személyek átmeneti szállásának fenntartója időszakos férőhelyek engedélyezését kérheti a november 1-je és április 30-a közötti időszakra (a továbbiakban: téli időszak) vagy annak egy részére. A fenntartó kérelmére az időszakos férőhelyek több év téli időszakára vagy azok egy részére is engedélyezhe-tők. Az időszakos férőhelyek engedélyezése iránt benyújtott kérelmet a Hivatal egy szakaszban, tíz munkanapon belül bírálja el.

(2) Az időszakos férőhely engedélyezése iránti kérelemben a fenntartónak meg kell jelölni az intézmény ágazati azonosítóját, valamint csatolnia kell[139]

a) az intézmény külön jogszabályban meghatározottak szerint elkészített szakmai programját,

b) az intézmény fenntartójának és vezetőjének együttes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az intézmény alkalmazottai a jogszabályban meghatározott arányban rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel,

c) a települési jegyző, a fővárosban a főjegyző igazolását arra vonatkozóan, hogy az időszakos működési engedély kiadása ellátási érdekből indokolt.

(3)[140] A Kormány a Hivatalnak az időszakos férőhely engedélyezésére irányuló eljárásában,

a) - a közegészségügyi követelmények, a higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével, valamint a bentlakásos szociális intézmény külön jogszabály szerinti kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétével kapcsolatos szakkérdésben - első fokú eljárásban az ÁNTSZ-nek az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét,

b) - az intézményre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülése kérdésében - első fokú eljárásban az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot,

c) ha arra az építményre, amelyben az intézményt működtetni kívánják, ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, - az intézményre vonatkozó építéshatósági követelmények érvényesítése szakkérdésében - első fokú eljárásban az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét, valamint

d) ha az intézmény meleg étkeztetést is nyújt, - az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés kérdésében - első fokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal első fokú szakhatóságként eljáró szervét, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal másodfokú szakhatóságként eljáró szervét

szakhatóságként jelöli ki. A szakhatóság a megkeresést öt munkanapon belül teljesíti.

(4) Az időszakos férőhelyek kialakítását a Hivatal akkor engedélyezi, ha

a) a fenntartó csatolja a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokat,

b) az intézmény szakmai programja megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek,

c) az intézmény rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel,

d) az időszakos férőhely engedélyezése ellátási érdekből indokolt,

e)[141] az intézmény az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások valamelyikére jogerős működési engedéllyel, ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik.

(5) Az időszakos működési engedély kiadása előtt a Hivatal az intézményben helyszíni szemlét tart és megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti.

(6) Az időszakos férőhelyek kialakítását engedélyező határozatban fel kell tüntetni különösen[142]

a) az időszakos férőhelyek számát, és

b) azt az - (1) bekezdés alapján meghatározott - időtartamot, amelyre az időszakos férőhelyek létesítését engedélyezték.

(7)[143]

(8)[144]

8/B. §[145] (1)[146] A bázis-szállás a működési engedély iránti kérelem benyújtásának napjától működtethető. Ha a működési engedély iránti kérelmet jogerősen elutasítják, a bázis-szállást meg kell szüntetni.

(2) A bázis-szállás engedélyezése iránt benyújtott kérelemhez a fenntartónak a 3. § (1) bekezdésének a)-b), f) és h) -j) pontja szerinti mellékleteket kell csatolnia.

(3)[147] A Kormány a bázis-szállás engedélyezésére irányuló eljárásban

a) - az egészségvédelmi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben - első fokú eljárásban az ÁNTSZ-nek a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét,

b) - a bázis-szállás kialakításának szükségessége kérdésében - első fokú eljárásban az illetékes diszpécserszolgálatot szakhatóságként jelöli ki. Az illetékes módszertani intézmény a szakmai programot szakértőként véleményezi.

(4)[148] A Hivatal a bázis-szálláson helyszíni szemlét tart.

(5)[149] A bázis-szállással kapcsolatos ügyekben a Hivatal és a szakhatóság ügyintézési határideje, a szakvélemény elkészítésére rendelkezésre álló idő, a hiánypótlásra biztosítható idő, valamint a fellebbezési határidő három munkanap. Az ügyintézési határidő legfeljebb három munkanappal hosszabbítható meg. Elektronikus levélben, telefonon vagy telefaxon is tájékoztatni kell a fenntartót a döntésről, a hiánypótlásra történő felhívásról, a szakhatóságot a megkeresésről, az illetékes módszertani intézményt a kirendelésről, illetve a Hivatalt a szakhatósági állásfoglalásról és a szakvéleményről.

(6) A bázis-szállás működési engedélye tartalmazza

a) a 3. § (7) bekezdésének a)-e) és g)-h) szerinti adatokat,

b) a bázis-szállás működésének kezdő időpontját.

9. § (1) Az intézmény fenntartója

a) az engedélyezés alapjául szolgáló körülményekben bekövetkező változást,

b) ha az intézmény három hónap időtartam óta a külön jogszabályban meghatározott alkalmazotti létszám- és szakdolgozói követelményeknek nem felel meg, ezen időtartam leteltétől számított

tizenöt napon belül köteles bejelenteni a működést engedélyező szervnek.

(2) A bejelentés alapján a működést engedélyező szerv

a) a működési engedélyt módosítja, ha a 8. § (1) bekezdésében foglalt körülmény áll fenn, vagy

b) helyszíni ellenőrzést tart az intézménynél és a 15. §-ban foglaltak szerint intézkedik.

9/A. §[150]

9/B. §[151]

9/C. §[152]

9/D. §[153]

9/E. §[154]

9/F. §[155]

9/G. §[156]

10. §[157]

11. §[158]

12. §[159]

13. §[160]

A szociális intézmény működésének ellenőrzése

14. § (1) A működést engedélyező szerv - az illetékes módszertani intézmény mint szakértő bevonásával - legalább kétévente ellenőrzi, hogy a fenntartó a szociális intézményt[161]

a) a működési engedélyben, és

b)[162] a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően működteti-e, így különösen azt, hogy

ba) az egyszeri hozzájárulásnak az Szt. 117/B. §-ában meghatározott mértékű elkülönítésére, felhasználására, valamint a térítési díjakra vonatkozó kötelezettségét teljesíti-e,

bb) a belső szabályzatokat szakszerűen elkészítették-e,

bc) a szolgáltatás szakmai követelményei érvényesülnek-e,

bd) a bentlakásos intézmények esetében a tartós elhelyezést megelőző előgondozási feladatoknak eleget tettek-e, továbbá

be) a nem állami és az egyházi fenntartású tartós bentlakásos szociális intézmény fenntartója a 15/A. §-ban meghatározott pénzösszeget elkülönítette-e, és az e rendeletben meghatározottak szerint kezeli-e,

bf) a nem állami fenntartó a szakmai szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik-e.

(2)[163] A működést engedélyező szerv az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet, illetve hivatalos feljegyzést megküldi a fenntartónak és az intézménynek, valamint normatív állami hozzájárulásban részesülő egyházi és nem állami fenntartású szociális intézmény esetén elektronikus úton az Igazgatóságnak, továbbá finanszírozási szerződéssel rendelkező szociális intézmény esetén elektronikus úton az FSZH-nak.

(3)[164] Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az eljárás során a fenntartó és a szociális intézmény köteles átadni, illetve megküldeni az érdemi döntéshez szükséges adatokat és iratokat a működést engedélyező szervnek.

(4)[165] A módszertani szociális intézmény és a módszertani intézménynek kijelölt konzorcium szociális intézmény tagja esetén

a)[166] a módszertani feladatok ellátását a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter,

b)[167] a szociális szolgáltatásokat a működést engedélyező szerv - az (1) bekezdés szerinti esetben a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt módszertani intézmény bevonásával - ellenőrzi.

(5)[168] A módszertani intézmény a szakvéleményét köteles huszonkét munkanapon belül elkészíteni és megküldeni a működést engedélyező szervnek.

(6)[169] Ha a Hivatal az időszakos férőhelyek kialakítását engedélyezte, az intézmény működését a 8/A. § (6) bekezdésének b) pontja szerinti időszakban, az időszakos férőhelyek több évre történő engedélyezése esetén évente legalább egyszer ellenőrzi. A bázis-szállás esetén az (1) bekezdés szerinti rendszeres ellenőrzést nem kell lefolytatni.

(7)[170] A működést engedélyező szerv

a)[171] az intézményben helyszíni ellenőrzést tart az (1) és (6) bekezdés szerinti esetben,

b) az intézményben, illetve a külső férőhely elhelyezésére szolgáló lakásban (lakrészben) soron kívül helyszíni ellenőrzést tart, ha tudomására jut, hogy az intézmény épületének, illetve a külső férőhely elhelyezésére szolgáló lakásnak (lakrésznek) az állaga vagy az intézmény működése az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, illetve az ellátottak más alkotmányos jogait sérti.

(8)[172] Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzések során[173]

a)[174] a bentlakásos szociális intézmény esetén a külön jogszabály szerinti kötelező egészségügyi ellátásokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását az ÁNTSZ kistérségi intézete,

b)[175] a nem helyi önkormányzat, társulás vagy helyi kisebbségi önkormányzat által fenntartott, tanköteles korú vagy annál fiatalabb fogyatékos személyeket is ellátó ápolást, gondozást nyújtó intézmény esetén a korai fejlesztéshez és gondozáshoz, valamint a fejlesztő felkészítéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását a megyei, fővárosi főjegyző ellenőrzi.

15. § (1)[176] Ha a működést engedélyező szerv az intézmény működésével kapcsolatban hiányosságot észlel,

a) legfeljebb százhúsz nap időtartamú határidő megjelölésével felszólítja a fenntartót a hiányosság megszüntetésére, vagy

b)[177] az ügynek az ellátottak, az ellátási érdek és a fenntartó szempontjából is előnyös rendezése érdekében a hiányosságok megszüntetéséről a fenntartóval hatósági szerződést köthet, illetve

c)[178] a működési engedélyt visszavonja, és kötelezi a fenntartót a szociális szolgáltatás abbahagyására, ha az intézmény épületének állaga vagy az intézmény működése az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, illetve az ellátottak más alkotmányos jogait súlyosan sérti.

d)[179] a 17. §-ban foglaltak szerint bírságot szabhat ki.

A fenntartó kérelmére az a) pont szerinti határidő indokolt esetben egyszer, legfeljebb hatvan nappal meghosszabbítható.

(2) Ha az intézmény fenntartója a megjelölt határidőben nem intézkedik a szabályszerű működés megteremtése érdekében, úgy a működést engedélyező szerv

a) az intézmény működési engedélyét visszavonja, és amennyiben működése ellátási érdekből indokolt, úgy feltételek előírása mellett ideiglenes működési engedélyt ad ki, vagy

b)[180] az intézmény működési engedélyének módosításával csökkenti az intézmény férőhelyeinek, külső férőhelyeinek, időszakos férőhelyeinek, illetve emelt szintű férőhelyeinek a számát, vagy

c)[181] az intézmény működési engedélyét visszavonja, és kötelezi a fenntartót a szociális szolgáltatás abbahagyására, vagy

d)[182] nem állami, illetve egyházi fenntartású bentlakásos szociális intézmény esetén az Szt. 92/C. §-ának (5)-(6) bekezdése szerint határoz a normatív állami hozzájárulás visszatartásáról.

e)[183] a 17. §-ban foglaltak szerint bírságot szabhat ki.

(3)[184] Ellátási érdekből akkor indokolt az intézmény ideiglenes működési engedélyének a kiadása, ha az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője, bentlakásos intézmény esetén a megyei, fővárosi önkormányzat főjegyzője a működést engedélyező szerv megkeresése alapján ilyen tartalmú nyilatkozatot tesz.

(4)[185] Ha a szociális intézmény fenntartója az ideiglenes működési engedélyben előírt feltételeknek eleget tesz, és az intézmény működése egyéb tekintetben is megfelel a jogszabályokban előírt feltételeknek, a működést engedélyező szerv határozatlan idejű működési engedélyt ad ki.

(5)[186] Ha a szociális intézmény működésével kapcsolatosan nem a működést engedélyező szerv, hanem más ellenőrző hatóság észlel hiányosságot, úgy ezt jelzi a működést engedélyező szervnek, amely az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(6) A Hivatal a normatív állami hozzájárulás visszatartásának jogával ugyanazon intézményfenntartóval szemben naptári évenként legfeljebb egy alkalommal élhet.

(7) A Hivatal (2) bekezdés d) pontja szerinti határozata tartalmazza:

a) a visszatartott normatív állami hozzájárulás pontos összegét,

b)[187] az arról való rendelkezést, hogy mindaddig míg a jogszabályellenes működési körülmény, mulasztás fennáll, a visszatartott normatív állami hozzájárulás nem folyósítható.

c) a Hivatal, illetőleg a más ellenőrző hatóság által feltárt súlyos működési, gazdálkodási hiányosságra, jogszabálysértő körülményre utalást,

d) azt a tényt, hogy az intézményfenntartó a felszólítás ellenére a megjelölt határidőben nem intézkedett a szabályszerű működés biztosítása érdekében,

e)[188] az Igazgatóság felhívását a határozatban foglaltak végrehajtására.

(8)[189] A Hivatal a normatív állami hozzájárulás visszatartásáról, továbbá a visszatartott hozzájárulás kiutalhatóságáról - az arról hozott határozat egyidejű megküldésével - értesíti az Igazgatóságot. Az Igazgatóság a Hivatal határozatában foglalt intézkedést a végrehajtható határozat kézhezvételét követő első esedékes utaláskor érvényesíti.

(9)[190] A működést engedélyező szerv a nappali melegedő, az éjjeli menedékhely és a hajléktalan személyek átmeneti szállása esetén a téli időszakban a 15. § (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti jogkövetkezményeket akkor alkalmazhatja, ha az intézmény épületének állaga vagy az intézmény működése az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, illetve az ellátottak más alkotmányos jogait súlyosan sérti.

(10)[191] Az FSZH ellenőrizheti, hogy az intézmény működése, tevékenysége megfelel-e a jogszabályokban és a működési engedélyben foglaltaknak. Az FSZH eljárására a 14. § (2)-(3) bekezdésében, valamint az (1)-(9) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Az FSZH az ellenőrzésről és a megtett intézkedésekről értesíti a működést engedélyező városi jegyzőt, illetve Hivatalt.

Az Szt. 92/C. §-a alapján elkülönített pénzösszeg kezelésének szabályai[192]

15/A. § (1) Az Szt. 92/C. §-ának (2) bekezdésében meghatározott nem állami és egyházi fenntartó köteles[193]

a)[194] az intézmény működésének engedélyezésekor a működési engedély iránti kérelemben meghatározott férőhelyszám után a tárgyév egészére kiszámított, az ellátott közfeladat után feladatellátási normatív hozzájárulás tíz százalékának megfelelő pénzösszeget egy általa e célra elkülönített, magyarországi vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező pénzintézetnél vezetett bankszámlán elhelyezni,

b)[195] minden év június 30-áig az a) pont szerint elkülönített pénzösszeget kiegészíteni az intézmény működési engedélyében megjelölt férőhelyszám után a tárgyév egészére kiszámított tárgyévi feladatellátási normatív hozzájárulás tíz százalékának mértékéig.

(2)[196] A már működési, illetőleg ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézmény fenntartója az (1) bekezdésben meghatározott pénzösszeget az őt megillető normatív állami hozzájárulásból, egyházi kiegészítő támogatásból vagy egyéb forrásból is elkülönítheti. Amennyiben a fenntartó a normatív állami hozzájárulásból, egyházi kiegészítő támogatásból történő elkülönítést az Igazgatóságtól kéri, csatolnia kell az elkülönített bankszámlának a tárgyévet megelőző év november 15-i egyenlegét.

15/B. § Az elkülönített bankszámla fölött a fenntartó csak a Hivatal jogerős engedélyező határozata alapján rendelkezhet. E körülményt az intézményfenntartónak a pénzintézettel az elkülönített bankszámla vezetésére kötött szerződése tartalmazza.

15/C. § (1) A Hivatal az elkülönített pénzösszeg meghatározott célra történő felhasználását akkor engedélyezi, ha az intézmény fenntartója

a)[197] igazolja, hogy az intézmény biztonságos működtetése kizárólag az elkülönített pénzösszeg részbeni vagy teljes felhasználásával biztosítható, így különösen, ha a fenntartónak az intézmény működtetésével összefüggésben harminc napon túli köztartozása, közüzemi (víz, gáz, villany, telefon stb.) díjtartozása áll fenn, vagy olyan számlája, fizetési felszólítása, illetve elismert tartozása van, amelyet az esedékességet követő hatvan napon belül nem tudott kiegyenlíteni, vagy

b) a vele szemben támasztott, az ellátott intézményi jogviszonyának megszüntetéséből fakadó követeléseit, kárigényét más forrásból nem tudja kielégíteni.

(2) Nem engedélyezhető az elkülönített pénzösszeg felhasználása, ha a működési nehézség a Hivatal normatív állami hozzájárulás visszatartásáról rendelkező határozatának következménye.

(3) Az elkülönített pénzösszeg felhasználását engedélyező határozat tartalmazza

a) az intézmény fenntartójának nevét és székhelyét,

b) az intézmény nevét és székhelyét

c) a számlavezető pénzintézet megnevezését,

d) a bankszámlaszámot,

e) a fenntartónak az elkülönített pénzösszeg teljes vagy meghatározott összegére vonatkozó rendelkezési jogát,

f) azt a célt, amelyre a pénzösszeg felhasználható,

g) a fenntartó kötelezését a felhasznált összeg ismételt elkülönítésére, továbbá az ennek elmaradásából fakadó jogkövetkezményeket.

(4)[198] A Hivatal az elkülönített pénzösszeg felhasználását engedélyező jogerős határozatát megküldi a bankszámlát vezető hitelintézetnek.

15/D. § (1) Az intézményfenntartó az elkülönített pénzösszegből felhasznált összeget ismételten köteles elkülöníteni. Az elkülönítésre a 15/C. § (3) bekezdése szerinti határozat jogerőre emelkedése napjától számított három hónap áll rendelkezésére.

(2)[199] Ha az (l) bekezdés szerinti időtartam alatt az intézményfenntartó nem tesz eleget elkülönítési kötelezettségének, úgy a Hivatal határozattal dönt a határidő lejártát követő hónapban utalásra kerülő normatív állami hozzájárulásból történő elkülönítésről. A Hivatal jogerős határozatának egyidejű megküldésével értesíti erről az Igazgatóságot.

(3) Amennyiben a fenntartó egy naptári évben három vagy annál több esetben kényszerül az elkülönített pénzösszeg felhasználására, az intézmény működésének javítása érdekében a Hivatal intézkedési terv készítésére kötelezi.

15/E. §[200] (1) Amennyiben az intézmény megszűnése miatt a működési, illetve ideiglenes működési engedély visszavonásra kerül, a Hivatal az elkülönített pénzösszeg fölött szabad rendelkezést engedélyez, feltéve, hogy

a) az ellátottaknak az intézmény fenntartójával szemben nem áll fenn követelése, kárigénye,

b) a munkavállalóknak nincs a munkabér, illetőleg azzal egy tekintet alá eső bérjellegű juttatás vonatkozásában követelése,

c) az intézményfenntartó az igénybe vett normatív állami hozzájárulással elszámolt, és a jogtalanul igénybe vett normatív állami hozzájárulás után visszafizetési kötelezettségének eleget tett.

d)[201] a fenntartónak nincs köztartozása.

(2)[202] Az elkülönített pénzösszeg Szt. 92/C. § (4) bekezdése szerinti mértéket meghaladó részének szabad felhasználását a Hivatal kérelemre engedélyezi, ha az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállnak.

(3)[203] Az (1)-(2) bekezdés alapján hozott határozat a 15/C. § (3) bekezdésének a) -e) pontja szerinti adatokat tartalmazza.

(4)[204] Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/C. §-a (6) bekezdésének f) pontja szerinti fenntartó esetén a 15/A-15/E. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fenntartó az elkülönítést a Kincstárnál vezetett elkülönített számlán teljesíti.

A szociális intézmény működésének megszűnése

16. § (1) A szociális intézmény működése megszűnik és a működést engedélyező szerv a szociális intézmény működési engedélyét visszavonja, ha

a) az intézmény fenntartója felhagy az intézmény működtetésével,

b)[205] az intézményt fenntartó személy meghal, vagy cselekvőképességét egészben vagy részben elveszti, kivéve, ha örököse, illetve törvényes képviselője legalább hároméves, szociális vagy egészségügyi területen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik és az intézményt fenntartó helyébe lép,

c) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,

d)[206] a 15. § (1) bekezdésének c) pontja, illetve (2) bekezdésének c) pontja szerinti eset áll fenn,

e)[207] a természetes személy fenntartó az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultságát elveszti.

(2)[208] A nem állami és az egyházi fenntartó az intézmény működtetésével akkor hagyhat fel, ha ezt a szándékát közli az ellátottakkal, illetve azok törvényes képviselőivel, az ellátásért felelős helyi önkormányzat jegyzőjével, illetve főjegyzőjével, a működést engedélyező szervvel, az Igazgatósággal, valamint az Szt. 92/B. § (1) bekezdésének h) pontja értelmében az illetékes érdekképviseleti szervvel. A működést

a) nappali ellátást nyújtó szociális intézmény esetén a közlés időpontjától számított legalább három hónap,

b) bentlakásos szociális intézmény esetén a közlés időpontjától számított legalább hat hónap

elteltével lehet megszüntetni, kivéve, ha a fenntartó az ellátottakról azt megelőzően megfelelően gondoskodik.

(3) Az Szt. 120. §-ában szabályozott ellátási szerződés alapján működő szociális intézmény működésének megszüntetése az ellátási szerződésben foglaltak szerint történik.

(4)[209] Ha a működést engedélyező szerv az intézmény működési engedélyét visszavonja, az ellátásért felelős helyi önkormányzat jegyzője, illetve főjegyzője - a 20/B- 20/C. §-okban foglaltak szerint - intézkedik a rászoruló és ellátatlan személyek ellátásának megszervezéséről.

A szociális igazgatási bírság[210]

17. §[211] (1) A működést engedélyező szerv bírságot szabhat ki

a) a fenntartóval, a jogsértés során a fenntartó nevében eljáró személlyel, illetve az intézményvezetővel szemben, ha a fenntartó, illetve a szolgáltató, intézmény az ellátottaknak az Szt. -ben biztosított jogait megsérti, így különösen, ha a tájékoztatási kötelezettséget megszegik, az ellátottat, az ellátotti érdekképviseleti szervet akadályozzák jogai gyakorlásában, illetve abban, hogy a működést engedélyező szervhez, az ellátottjogi képviselőhöz vagy más hatósághoz forduljon, vagy az intézményvezető, illetve a fenntartó a panaszt határidőben nem vizsgálja ki,

b) a szociális szolgáltatást engedély nélkül nyújtó személlyel, szervezettel és az engedély nélkül nyújtott szociális szolgáltatással kapcsolatban a szervezet nevében - különösen a szolgáltatás iránt érdeklődőknél, illetve igénybe vevőknél - eljáró személlyel szemben,

c)[212] a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha a fenntartó a 2/C. § (1)-(2) bekezdése, illetve a 8. § (1)-(2) bekezdése szerinti esetekben nem kéri a működési engedély módosítását, ismételt kiadását,

d) az intézményvezetővel vagy - ha a feltételeket a fenntartó nem biztosítja - a fenntartóval szemben, ha a szolgáltató, intézmény nem nyújtja azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az engedélyezett szociális szolgáltatásra vonatkozó jogszabályok alapján nyújtania kell,

e) az intézményvezetővel szemben, ha az Szt. 94/B. §-a szerinti megállapodás, annak módosítása vagy az intézményvezető által történő megszüntetése jogszabályba ütközik,

f) a fenntartóval és az Szt. 94/D. §-a szerinti megállapodás megkötése, módosítása, illetve megszüntetése során a fenntartó nevében eljáró személlyel szemben, ha az Szt. 94/D. §-a szerinti megállapodás, annak módosítása vagy a fenntartó által történő megszüntetése jogszabályba ütközik,

g) az egyházi, nem állami fenntartóval szemben, ha az intézményi térítési díj megállapítására vagy összegére vonatkozó szabályokat megszegik,

h) az intézményvezetővel és - ha a személyi térítési díjat, illetve a költőpénzt a fenntartó állapította meg - a fenntartóval szemben, ha a személyi térítési díj, illetve a költőpénz megállapítására vagy összegére vonatkozó szabályokat megszegik,

i) a fenntartóval, valamint állami fenntartású intézmény esetén az intézményvezetővel, egyházi, illetve nem állami fenntartású intézmény esetén az Szt. 94/D. §-a szerinti megállapodás megkötése, módosítása, illetve megszüntetése során a fenntartó nevében eljáró személlyel szemben, ha az egyszeri hozzájárulás megállapítására, összegére, megfizetésére vagy visszafizetésére vonatkozó szabályokat megszegik,

j) a fenntartóval és azzal a személlyel, szervezettel szemben, amelynek a vagyoni előnyt nyújtották, ha az Szt. 119/A. §-a szerinti tilalmat megsértik.

(2) A bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a jogsértés súlyára, a jogsértéssel okozott érdeksérelem nagyságára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására és - fenntartóra kiszabott bírság esetén - a bírság megfizetésének az ellátás színvonalára gyakorolt hatására tekintettel kell meghatározni.

(3) A bírság - a jogsértés jellegétől, illetve a felelősség mértékétől függően - több személlyel, illetve szervezettel szemben is kiszabható.

(4) Ha a bírsággal sújtott személy vagy szervezet a működést engedélyező szerv által megállapított határidőn belül nem intézkedik a jogellenesség megszüntetése érdekében, a bírság ismételten kiszabható.

(5) A bírság más jogkövetkezményekkel egyidejűleg is alkalmazható.

(6) Az intézményvezetőre vonatkozó rendelkezéseket a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjén kívül arra a személyre is alkalmazni kell, aki az intézményvezető jogszabályban meghatározott azon feladatát ellátja, amelyből származó jog gyakorlásával, illetve kötelesség megszegésével a jogsértést elkövették.

17/A. §[213] (1) A bírságot az ügyben első fokon eljáró szerv számára - a kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül - kell megfizetni. A megbírságolt köteles a bírság megfizetését - a megfizetést követő három napon belül - az ügyben első fokon eljáró szervnél igazolni. A meg nem fizetett bírság végrehajtására az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)[214] A bírságból befolyt összeget a működést engedélyező szerv negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-áig a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára utalja át. A működést engedélyező szerv az átutalással egyidejűleg a bírságot kiszabó jogerős határozat egy hitelesített másolati példányát megküldi a Minisztériumnak és az FSZH-nak. A bírságból befolyt összeget a működést engedélyező szervek ellenőrzési feladatainak támogatására kell felhasználni.

18. §[215]

19. §[216]

20. §[217]

Engedély nélkül nyújtott szociális szolgáltatások[218]

20/A. § (1) A települési önkormányzat jegyzője értesíti a működést engedélyező szervet, ha az illetékességi területén az Szt. szerint engedélyköteles szociális szolgáltatást engedély nélkül nyújtanak.

(2) Ha a működést engedélyező szerv tudomására jut, hogy az illetékességi területén az Szt. szerint engedélyköteles szociális szolgáltatást engedély nélkül nyújtanak,

a) helyszíni ellenőrzést tart,

b) kötelezi a működtető személyt, illetve szervezetet a szociális szolgáltatás abbahagyására - ide nem értve a (3) bekezdés szerinti esetet -,

c) a b) pont szerinti határozat egyidejű megküldésével értesíti az ellátásért felelős helyi önkormányzat jegyzőjét, illetőleg főjegyzőjét, valamint az ellátottjogi képviselőt,

d)[219] a 17.§-ban foglaltak szerint bírságot szabhat ki.

(3) Ha a működést engedélyező szerv a helyszíni ellenőrzés során megállapítja, hogy a szolgáltatás eleget tesz a működési engedély kiadásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek, illetve a feltételek 15 napon belül biztosíthatóak, felszólítja a működtetőt, hogy a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelmezze a működési engedély kiadását.

(4)[220] A (3) bekezdés szerinti kérelmet a 2/A-2/B. §-okban, illetve a 3-5. §-okban foglaltak szerint kell elbírálni azzal az eltéréssel, hogy

a)[221] a működés engedélyezése bentlakásos szociális intézmények esetében is egy szakaszban történik,

b) a működést engedélyező szerv a működési engedély kiadásáról soron kívül dönt,

c)[222] a szakhatóságok a megkeresést öt munkanapon belül teljesítik.

(5) Ha a működtető a (3) bekezdés szerinti felszólításnak határidőben nem tesz eleget, illetőleg a működési engedély iránti kérelmét elutasítják, a működést engedélyező szerv kötelezi a működtető személyt, illetve szervezetet a szociális szolgáltatás abbahagyására, és erről értesíti az ellátásért felelős helyi önkormányzat jegyzőjét, illetve főjegyzőjét, valamint az ellátott jogi képviselőt.

20/B. § (1) A rászoruló és ellátatlan személyek ellátásának megszervezéséről az ellátásért felelős helyi önkormányzat jegyzője, illetve főjegyzője intézkedik. A korábbi működtető az ellátás megszervezése érdekében köteles együttműködni a jegyzővel, illetve főjegyzővel, aki a megtett intézkedésekről tájékoztatja a működést engedélyező szervet.

(2) A jegyző, illetve főjegyző, továbbá az ellátást biztosító szolgáltató, intézmény fenntartója az ellátottaknak és harmadik személyeknek a korábbi működtetővel szemben fennálló követeléseiért nem felel. Az ellátottaknak a korábbi működtetővel szemben fennálló követeléseire és kárigényeire a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szabályai az irányadók.

20/C. § (1) Az ellátást a helyi önkormányzat a tulajdonos (haszonélvező) hozzájárulásával abban az épületben is biztosíthatja, amelyben az engedély nélküli szolgáltatást nyújtották.

(2)[223] Az (1) bekezdés szerinti esetben a működési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az ingatlan tulajdonosának (haszonélvezőjének) hozzájáruló nyilatkozatát. Az engedélyezési eljárásra egyebekben a 3-5. §-okban foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a 20/A. § (4) bekezdése szerinti eltérésekkel.

(3) Bentlakásos intézmény esetén - a (2) bekezdés szerinti eljárásban - a működési engedély legfeljebb egy év időtartamra akkor is kiadható, ha az intézmény működése nem felel meg a jogszabályban meghatározott valamennyi követelménynek, feltéve, hogy

a) a rászoruló személyek a helyi önkormányzat által fenntartott intézményben nem láthatók el, valamint

b) a biztonságos és szakszerű ellátás biztosított, továbbá

c) az ellátás színvonala - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a korábbihoz képest nem romlik.

(4) A megyei, fővárosi önkormányzat a külön jogszabályban meghatározott nem emelt szintű szolgáltatást köteles biztosítani abban az esetben is, ha a tartós bentlakásos intézményi szolgáltatás korábbi működtetője az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat nyújtott.

(5) A helyi önkormányzat a működési engedélyben megállapított ideig gyakorolja a fenntartói jogokat, és külön jogszabály rendelkezései szerint megállapítja a térítési díjakat.

21. §[224]

21/A. §[225]

22. §[226]

22/A. §[227]

22/B. §[228]

22/C. §[229]

22/D. §[230]

22/E. §[231]

22/F. §[232]

22/G. §[233]

Záró rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(2) E rendelet 10-13. §-a 2000. május 1-jén lép hatályba.

(3)[234]

(4)[235]

(5)[236] A működés engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket csak az e rendelet hatálybalépését követően létesített új intézmények engedélyezése esetében kell alkalmazni. Újonnan létesített intézmény alatt azt a működési, ideiglenes működési engedéllyel nem rendelkező intézményt kell érteni, amelynek működési engedélyeztetési kérelmét 1999. december 30-át követő időpontban nyújtják be, vagy lakóotthon esetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról rendelkező 1999. évi LXXIII. törvény hatálybalépése után nyújtják be.

(6)[237] Az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező szociális intézmény számára a 8. § (2) bekezdésének a), f) és g)-h) pontja szerinti esetben - 2012. december 31-éig hatályos -ideiglenes működési engedély is kiadható, feltéve, hogy a szolgáltatások színvonala nem romlik.

(7)[238] Ha az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező szociális szolgáltató, illetve szociális intézmény további szociális szolgáltatást integrált szervezeti formában kíván biztosítani, a szolgáltatónak, illetve intézménynek az ismételt engedélyezési eljárásban 2012. december 31-éig hatályos ideiglenes működési engedély is kiadható, feltéve, hogy

a) a korábbi működési engedélyben nem szereplő szociális szolgáltatás megfelel a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek,

b) a korábban engedélyezett szolgáltatások színvonala nem romlik.

(8)[239] Ha a falugondnoki (tanyagondnoki) szolgáltatást, a támogató szolgáltatást, illetve az utcai szociális munkát nyújtó szolgáltató (integrált intézmény) alkalmazottai a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamot nem végezték el, de a tanfolyamra való jelentkezést a fenntartó igazolja, a szolgálat működése ideiglenes jelleggel, legfeljebb négy évre engedélyezhető.

(9)[240]

(10)[241]

(11)[242]

(12)[243]

(13)[244]

(14)[245]

Az Európai Unió jogának való megfelelés[246]

24. § Ez a rendelet az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/22 l/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelethez[247]

2. számú melléklet a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelethez[249]

3. számú melléklet a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelethez[250]

4. számú melléklet a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelethez[251]

5. számú melléklet a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelethez[252]

6. számú melléklet a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelethez[253]

NYILATKOZAT

Alulírott nyilatkozom, hogy a ...................................................................... (intézményfenntartó, egyház

megjelölése) a tárgyévet megelőző évben a központi költségvetésből alapintézmény működtetésére

........................................... Ft állami támogatásban részesült.

Mint az intézmény fenntartója garanciát vállalok arra, hogy .................................................................

[intézmény(ek) neve] biztonságosan működtetem.

Kelt: ............................................................

..............................................................

a fenntartó cégszerű aláírása és bélyegzője

7. számú melléklet a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelethez[255]

8. számú melléklet a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelethez[256]

9. számú melléklet a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelethez[257]

10. számú melléklet a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelethez[258]

11. számú melléklet a 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelethez[259]