A Zalaegerszegi Törvényszék Mf.20720/2014/5. számú határozata kártérítés (BALESETI kártérítés) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 66. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Bartalné dr. Mentes Judit, Licskay József, Tóth Györgyné

Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság

2.Mf.20.720/2014/5. szám

A Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság a ügyvédi iroda neve (ügyvédi iroda címe. szám, ügyintéző: személynév ügyvéd) által képviselt felperes neve - felperes lakcíme szám alatti lakos - felperesnek, a ügyvédi iroda neve (ügyvédi iroda címe. szám, ügyintéző: személynév ügyvéd) által képviselt alperes neve Kft. - cím szám alatti székhelyű - alperes ellen baleseti kártérítés megfizetése iránt indított perében a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.469/2012/32. sorszámú - a 33. sorszámú végzéssel kijavított - ítélete ellen a felperes 34. sorszámú fellebbezése és az alperes Mf.3. sorszámú csatlakozó fellebbezése folytán megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezéssel és csatlakozó fellebbezéssel nem támadott részében nem érinti, fellebbezéssel és csatlakozó fellebbezéssel érintett részében részben megváltoztatja,

kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 387.900,- (háromszáznyolcvanhétezer-kilencszáz) Ft elsőfokú perköltséget, míg az egyéb elsőfokú perköltségeiket a felek maguk viselik,

egyebekben - érdemben - helybenhagyja.

A feljegyzett fellebbezési illetéket az állam viseli.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állam javára - külön adóhatósági felhívásra - 86.300,- (nyolcvanhatezer-háromszáz) Ft feljegyzett csatlakozó fellebbezési illetéket.

A felek viselik a saját fellebbezési perköltségeiket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

INDOKOLÁS:

Az elsőfokú bíróság a kijavított ítéletében (a továbbiakban: ítélet) kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek nem vagyoni kártérítés címén 1.800.000,- Ft-ot, valamint ezen összeg után 2009. január 4. napjától számított törvényes késedelmi kamatot, továbbá költségtérítés címén 358.035,- Ft-ot és ezen összeg után 2009. július 7. napjától számított törvényes késedelmi kamatot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Rendelkezett arról, hogy mindegyik fél viseli a saját perköltségét. Kötelezte az alperest - adóhatósági felhívásra - 143.550,- Ft feljegyzett kereseti illeték, míg a Zalaegerszegi Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására 71.323,50,- Ft állam által előlegezett költség megfizetésére azzal, hogy a fennmaradó feljegyzett kereseti illetéket és állam által előlegezett költséget az állam viseli.

Indokolásában - utalva az 1992. évi XX. tv. (a továbbiakban: Mt.) 174.§ (1)-(3) bekezdéseire és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. 66.§ (1) bekezdésére - kifejtette, hogy a felperes 2008. februártól állt az alperes alkalmazásában. 2009. január 3. napján a munka befejezésével, 22 óra 30 perc körüli időpontban a fejőházból az öltözőbe indult átöltözni, azonban a bejárati ajtón kilépve az ajtó előtti betonfelületen elcsúszott és sérülést szenvedett. Az alperesnél e napon végeztek síkosságmentesítést, amely a felperes munkaköri feladatát is képezte. A síkosságmentesítő anyag a tejház bejárati ajtajától kb. 2 m-re lévő területen volt elhelyezve. A bejárati ajtón jól látható feliratot helyeztek el azzal, hogy "Vigyázz, csúszós felület!". A felperest érintő baleseti eredetű össz-szervezeti egészségkárosodásként a gyöki tüneteket is okozó ágyéki IV-es és V-ös porckorongsérv, valamint az első műtéti beavatkozás és a szövődményeként fellépő postlaminectomias syndroma értékelendő. A baleseti eredetű össz-szervezeti egészségkárosodásának mértéke 35%-os. A felperes három gyermek neveléséről gondoskodik, akik közül a legidősebb a felperes élettársa előző kapcsolatából született, míg közös gyermekeik 2001-ben és 2009-ben születtek, a legfiatalabb a balesetet követően. A felperes élettársa 2009 júliusában kétoldali tüdőembóliát, illetőleg tüdőinfarktust kapott, amely miatt a felperes nővére segített a gyermekek nevelésében és a háztartási feladatok ellátásában. Az elsőfokú bíróság személynév igazságügyi munkavédelmi szakértő (a továbbiakban: munkavédelmi szakértő) szakértői véleménye alapján megállapította, hogy az alperes biztosította a munkavégzéshez a személyi feltételeket és túlnyomórészt a tárgyi feltételeket is. A felperes a munkaviszonya alatt munkavédelmi oktatásban részesült, tudomása volt arról, miszerint a kijárat előtti felület eljegesedik, mivel az épületből a takarítás során a víz kikerülhet. A bejárati ajtón figyelmeztető tábla hívta fel a figyelmet a csúszós felületre, a baleset kivizsgálása során azonban nem lehetett megállapítani, hogy az alperesnél a síkosságmentesítés melyik anyaggal történt, ugyanis a munkavédelmi szakértő szerint a takarmánysó a baleset napján tapasztalható -8, -12 C fok hőmérséklet esetén nem megfelelő. Az elsőfokú bíróság e tények és körülmények alapján arra következtetett, hogy az alperes kártérítési felelőssége fennáll, mivel kizárólag nem a felperes elháríthatatlan magatartása (figyelmetlensége) okozta a munkahelyén bekövetkezett balesetet. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes vétkes magatartásával hozzájárult a baleset bekövetkezéséhez, hiszen a síkosságmentesítés az ő feladatát is képezte, emiatt az elsőfokú bíróság a munkáltatóra terhesebb 80-20%-os kármegosztást alkalmazott. A nem vagyoni kártérítés körében személynév igazságügyi orvosszakértő (a továbbiakban: orvosszakértő) szakvéleményében rögzített baleseti eredetű 35%-os egészségkárosodására tekintettel a felperes vonatkozásában a mozgáskorlátozottságot, ennélfogva az életminőség-romlást megállapíthatónak találta, amely a családi életében is jelentős változást eredményezett, amit súlyosbított a felperes élettársának szülést követő 4 hónappal később bekövetkezett súlyos betegsége is. Mindezekre figyelemmel 2.250.000,- Ft összegű nem vagyoni kártérítést látott arányban állónak a baleset bekövetkezésével előállt nem vagyoni hátrányokkal következményekkel és a kármegosztás alapján az alperest 1.800.000,- Ft nem vagyoni kártérítés és annak törvényes késedelmi kamata megfizetésére kötelezte. Ápolási költség címén 216.000,- Ft-ot vett alapul, amelynek 80%-a 172.800,- Ft, útiköltségtérítés címén 30.044,- Ft-ot fogadott el, ennek 80%-a 24.035,- Ft, háztartási és ház körüli kisegítés költsége címén 130.000,- Ft-ot állapított meg, melynek 80%-a 104.000,- Ft, kulturális többletköltség címén 32.500,- Ft-ot mérlegelt, annak 80%-a 26.000,- Ft, rezsi többletköltség címén 6.000,- Ft-ot számított, ennek 80%-a 4.800,- Ft, telefon többletköltség címén 32.500,- Ft-ot határozott meg, amelynek 80%-a 24.000,- Ft, így összesen 358.035,- Ft vagyoni kár megfizetésére kötelezte az alperest, ezen összegek törvényes késedelmi kamatával együtt. Az elsőfokú bíróság a pervesztesség-pernyertesség arányára tekintettel úgy rendelkezett, hogy mindegyik fél viseli a saját perköltségét, míg az alperest pervesztessége arányában marasztalta a feljegyzett kereseti illeték és állam által előlegezett költség arányos részében, ugyanakkor a feljegyzett kereseti illeték és állam által előlegezett költség felperesre eső részének állam általi viseléséről a felperest megillető munkavállalói költségkedvezmény okán rendelkezett.