1992. évi XX. törvény

a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról[1]

1. § A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény (a továbbiakban: tv.) 7. §-a (1) bekezdésének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól, ha törvény másként nem rendelkezik)

"3. Az állami szociális rendszer keretében, illetőleg az önkormányzat által nyújtott szociális és nevelési segély, a vakok személyi járadéka, a rokkantsági járadék, a sorkatona hozzátartozójának járó családi segély, a hadigondozási pénzellátások, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális, átmeneti és egészségkárosodási járadéka, a munkáltatótól, az érdekvédelmi szervezettől, a házastárs vagy egyenes ágbeli rokon részére folyósított temetési segély, továbbá az önsegélyező feladatot is vállaló társadalmi szervezet, valamint szociális célú alapítvány által nyújtott szociális segély."

2. § A tv. 7. §-ának (1) bekezdése a következő 43. ponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól, ha törvény másként nem rendelkezik)

"43. Az önsegélyező egyesület és az önsegélyező alapítvány által egészségügyi és szociális céllal nyújtott természetbeni és pénzbeli ellátás, ha az alapítók, illetve a csatlakozók a hozzájárulásukat költségként nem számolták el, illetőleg ezzel összefüggő adóalapcsökkentő vagy adókedvezményt nem vettek igénybe."

3. § A tv. 47. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"47. § (1) Az egyéni vállalkozó (19. §) a tevékenységének az ellenértékéből az általános forgalmi adót és a fogyasztási adót nem tartalmazó bevétel (árbevétel) 3 százalékát, a mezőgazdasági termelő tevékenység (18. §) ellenértékeként kifizetett összegből az általános forgalmi adót és a fogyasztási adót nem tartalmazó bevételnek (árbevételnek) állat, illetve állati termék értékesítése esetén 0,5 százalékát, növény, illetve növényi termék értékesítése esetén 2,5 százalékát fizeti meg adóelőlegként, feltéve, ha nem választotta a 49. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti adóelőlegfizetést. Az adóelőlegfizetés módja az adóéven belül nem módosítható.

(2) Nem kell megfizetni az (1) bekezdésben említett adóelőlegnek azt a részét, amely az év elejétől halmozottan számítva az 1000 forintot nem haladja meg, illetőleg - az adóelőleg összegétől függetlenül - nem kell adóelőleget fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, aki az előző adóévben veszteséges volt, vagy, ha a vállalkozói tevékenységét az adóévben kezdte meg."

4. § A tv. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyéni vállalkozónak (19. §) az e tevékenységből származó jövedelméből, valamint egyébként az önálló tevékenységből szerzett adóköteles jövedelemből - ha az nem kifizetőtől származik, vagy, ha a kifizető adóelőleget nem vont le - negyedévenként az év elejétől számított jövedelem 20%-a és az év során már befizetett (illetve levont) adóelőleg különbözetének megfelelő összeget kell adóelőlegként megfizetni. E § alkalmazásában jövedelem a bevételből (árbevételből) az értékcsökkenési leírás nélküli költségeknek (ráfordításoknak), valamint az adóévre áthozott veszteségnek, továbbá az e törvényben meghatározott adóévi értékcsökkenési leírásnak az időarányos része levonásával kiszámított összeg. Az e bekezdésben foglalt rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha az egyéni vállalkozó nem választotta a 47. § (1) bekezdésében meghatározott adóelőlegfizetést. Az adóelőlegfizetés módja az adóéven belül nem módosítható."

5. § A tv. 49. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Nem kell az (1) bekezdés szerinti adóelőleget megfizetni, ha annak összege nem haladja meg az 1000 forintot, illetőleg - az adóelőleg összegétől függetlenül - akkor, ha az egyéni vállalkozó az előző adóévben veszteséges volt, vagy a vállalkozói tevékenységét az adóévben kezdte meg."

6. § Az adózás rendjéről szóló 1991. évi LXXXV. törvénnyel módosított 1990. évi XCI. törvény 2. számú mellékletének I/1/A/b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) a vállalkozási tevékenységet, illetve mezőgazdasági termelő tevékenységet folytató magánszemély, ha tevékenységének bevétele után fizet adóelőleget, azt

a kifizetést követő hó 20-ig;

ha a jövedelme után fizet adóelőleget, azt

a negyedévet követő hó 20-ig"

(fizeti meg).

7. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg a tv. 47. §-ának (3) bekezdése és 48. §-a (3) bekezdésének harmadik mondata hatályát veszti.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke