ÍH 2011.51 MEGELŐZŐ JOGOS VÉDELEM - TÉVEDÉS - A TÁRSADALOMRA VESZÉLYESSÉG

Gondatlan bűncselekményért felel az az elkövető, akinek a cselekménye nem értékelhető a "megelőző jogos védelem" körében, s az egyik feltétel hiányát a ténybeli tévedése okozta [Btk. 27. § (1) és (3) bekezdés, 29/A. §].

Az első fokon eljárt megyei bíróság a vádlott bűnösségét emberölés vétségében [Btk. 166. § (4) bekezdés] és testi sértés vétségében [Btk. 170. § (7) bekezdés III. fordulat] állapította meg, és halmazati büntetésül 1 évi fogházbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.

Az elsőfokú bíróság által megállapított, s a másodfokú eljárásban felvett bizonyítás eredményeként, valamint az iratok tartalma alapján kiegészített tényállás lényege a következő.

A 67 éves vádlott villanyszerelő sógorától alapszinten villanyszerelői ismereteket sajátított el. Már huzamosabb idő óta észlelte, hogy a háza körülkerített portájáról különböző ingóságokat, illetve veteményes kertjéből általa megtermelt különféle zöldségeket, gyümölcsöket ismeretlen személyek eltulajdonítják.

A vádlott a sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekményeket többször jelezte a községben szolgálatot teljesítő körzeti megbízottnak, szóvá tette a szomszédjainak, egyik szomszédjával arról is beszélt, hogy éjszakai őrséget kellene szervezni a megtermelt vetemények és egyéb ingóságok védelmére.

A nyomozó hatóságtól segítséget nem kapott, a helyi rendőrök egyébként is igen szerény eredménnyel derítették fel a vagyon elleni cselekményeket. Emiatt a község lakói már nem is tettek feljelentést, csupán néha elpanaszolták a velük történteket, s inkább műveletlenül hagyták kertjeiket, mondván, ne más arassa le az általuk elvetetteket.

A vádlott a saját maga által készített védő, óvó eszközökkel igyekezett megvédeni javait a vád tárgyává tett cselekményt megelőzően. Kutyákat szerzett, azokat azonban megmérgezték. Kerítését szögesdróttal erősítette meg, melyen egyszerűen átmásztak a tolvajok. Akkumulátorról üzemeltetett ún. villanypásztort létesített, melyből az akkumulátort ellopták, és e védőeszköz azért is teljesen hatástalan volt, mert egyéb műszaki berendezés híján olyan áram ezen az eszközön keresztül nem folyt, amely bárkit is visszatartott volna a lopástól.

Ilyen körülmények között nyilvánvaló volt számára, hogy a jogszabályok által biztosított egyéb birtokvédelmi eszközök igénybevétele is teljesen hatástalan javai védelmében.

2008. június hó 24. napján, amikor észrevette, hogy kertjéből az éjszaka folyamán ismételten elvittek mintegy 30 kg uborkát, elhatározta, hogy veteményes kertjét körbe keríti, s a kerítésbe áramot vezet.

Ennek megfelelően a kert hátsó részében, egy 30 méter × 23 méteres területen művelt veteményes kertjét úgy kerítette körbe, hogy a telket határoló külső kerítéstől legkevesebb egy méter - legtöbb három méter távolságban váltakozva leszúrt karókra 50-70 centiméter magasságban szigeteletlen acéldrótot csavart, amelynek a végét egy többszörösen toldott, szigetelt vezetékhez csatlakoztatta. Az így "összebarkácsolt" vezetékrendszert - a szigetelt vezeték végén lévő dugaszoló villa segítségével - a lakóház melletti melléképületben lévő konnektorba dugta, s így a drótkerítést 230 V feszültségű és 50 Hz áramerősségű áram alá helyezte.

Az áramkörben csak fázisvezeték volt, a földet nem vezette ki, így az áramkör akkor záródott, amikor ahhoz valaki hozzáért. Az áramkörhöz érintésvédelmi berendezés nem tartozott, azonban a házban a villanyóra mellett elhelyezett kismegszakító bizonyos feltételek mellett - melyet a vádlott maga is észlelt - akkor, amikor a vezetékhez hozzáértek, illetőleg a vezetéket letaposták, kioldott.

A vádlott maga is meggyőződött az általa készített rendszer működéséről, száraz időszakban kesztyűben megfogta a vezetéket, mely számára bizsergető érzést okozott. Az ily módon megalkotott áramkörben 230 Voltos, 50 Hz-es váltóáram áramlott. Abban az esetben, ha ehhez a rendszerhez hozzáérnek, a rendszer tartós letaposása nélkül az ún. kismegszakító nem kapcsolta le az áramforrást.

Az áramkörhöz vétlen személy nem érhetett, ugyanis a hiánytalan szögesdróttal megerősített kerítés az említett áramkörtől legrövidebb távolsága mintegy 1-3 méter volt, de voltak olyan részei is, amelyek a kerítéstől 20-25 méter távolságra voltak.

A 230 Volt 50 Hz-es árammal védett területről a vádlott tájékoztatta a település lakosságát. Arról figyelmeztető táblát helyezett el, melyen a 230 Voltos feszültségről tájékoztatta a környezetét, a figyelmeztető táblát azonban ismeretlen személyek eltulajdonították.

A vezeték hálózatot ezt követően minden este 22 óra körüli időben áram alá helyezte és másnap reggel 5 óra tájban áramtalanította. Esténként lefekvés előtt rendszeresen altató gyógyszert vett be, aminek köszönhetően az éjszakai órákat mélyen átaludta.

A vádlott híresztelése nyomán a faluban széles körben ismertté vált, hogy a vádlott - további lopások megakadályozása érdekében - kertjének kerítésébe áramot vezetett. A vádlott elsődleges szándéka ezzel az volt, hogy a veteményes kertjét dézsmáló személyeket távol tartsa, másodlagosan, hogy a tolvajt "megfogja".

A vádlott által szabálytalanul kiépített vezetékrendszer esetében, ha bármely személy a talajon állva megérinti a 230 V és 50 Hz feszültség alatt álló szigeteletlen acéldrótot, az áramkör ezen személy testén záródik, miáltal az élő személy izomváz szerkezetére bénító hatást fejt ki. A bénító hatás a mozgást szabályozó szervekre (kéz, láb, tüdő) és a szívizomzatra is kiterjedhet, miáltal a légző izmok bénulása révén fulladáshoz, szívbénuláshoz, azaz halálhoz vezethet. Ebből adódóan számolni kellett a halálos áramütés bekövetkezésének lehetőségével.

A vádlott saját tapasztalatában bízva nem ismerte fel azt, hogy nedves, csapadékos időjárás esetén idősebb, keringési betegségben szenvedő személy az általa létrehozott áramkörtől súlyos, akár halálos áramütést is szenvedhet.

Arról a tényről, hogy a vádlott kertjét elektromos árammal védi, V. Z. sértett és a hozzátartozói is tudomással bírtak.

V. Z. sértett nem volt teljesen egészséges. V. Z. a családjával a vádlott házának közelében lakott, ingatlanjaik egymással nem közvetlenül szomszédosak.

2008. június hó 30. napján 22-23 óra közötti időben az előzőleg szeszes italt fogyasztó V. Z. a vejével, I. I.-vel, és T. R.-rel, aki a sógora lopási szándékkal a vádlott házához indultak. V. Z. a társait tájékoztatta arról az általa tudott tényről, hogy a vádlott kertjében áram alá helyezett drótkerítés található. V. Z. és I. I. sértettek két ingatlant elválasztó kerítésen átmenve, majd egy telket határoló dróthálót megbontva, hátulról bemásztak a vádlott kertjébe.

V. Z. és I. I. sértettek a telekhatártól a veteményes felé haladva, a telket határoló dróthálótól három méterre kihúzott, áram alá helyezett dróthoz hozzáérve mindketten áramütést szenvedtek. Nem állapítható meg, hogy ezalatt T. R. hol tartózkodott. A helyszínre a társait követően érkezett T. R. a kertben társait már a földön rángatózva találta, ezért előbb a közelben lakó B. családtól, majd a vádlott portáján a terhelt feleségétől kérte, hogy kapcsolja le az áramot. T. R. annak tudatában, hogy ez meg is történt, ismételten bemászott társaihoz, amikor - mivel a drótkerítés még áram alatt volt - maga is áramütést szenvedett. Végül a B. család egyik tagja ment be a vádlott házába, a villanyóra lekapcsolásával az áramforrást kiiktatta.