A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20136/2023/4. számú határozata határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. [2004. évi I. törvény (Stv.) 1. § (2) bek., 4. § (3) bek., (4) bek., (6) bek., 12. §, 13. § (1) bek., (3) bek., 14. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., 16. § (1) bek., 20. § (3) bek., 23. § (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:8. §, 3:1. § (1) bek., 3:29. § (1) bek., 3:35. §, 3:37. § (1) bek., (2) bek., 3:63. § (1) bek., 6:14. § (1) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 2. § (2) bek., 80. § (1) bek., 83. § (1) bek., (2) bek., 102. § (6) bek., 170. §, 171. §, 176. § (1) bek., (2) bek., 179. § (1) bek., 237. § (3) bek., 240. § (1) bek., 300. §, 342. § (3) bek., 346. § (5) bek., 376. § (1) bek., 381. §, 383. § (2) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) 28. cikk, XXVIII. cikk (1) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. § (2) bek.] Bírók: Merőtey Anikó, Molnár Ágnes, Németh László

A határozat elvi tartalma:

Nem alapít meg sportfegyelmi felelősséget a közgyűlés napirendjének meg nem szavazása.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

4.Pf.20.136/2023/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a felperesi jogi képviselő neve ügyvéd (ügyvéd címe1) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek - a alperesi jogi képviselő neve ügyvéd (ügyvéd címe2) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2023. január 17. napján kelt 28.P.22.526/2022/4. számú ítélet ellen a felperes által 5. sorszám, az alperes által 6. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A le nem rótt 96.000 (kilencvenhatezer) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] A felperes a keresetében az alperes által fegyelmi eljárás keretében vele szemben hozott elnökségi másodfokú határozatnak, az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte.

[2] Az alperes az ellenkérelmében elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen a keresetlevél hiányosságait és a felperes cselekvőképessége hiányát állította, másodlagosan érdemben vitatta a keresetet. Utalt arra is, hogy a felperes a pénzbüntetés megfizetésére részletfizetést kért, amellyel elismerte a kiszabott fegyelmi büntetés feltételeit, a jogellenes magatartás és vétkesség fennállását.

[3] Az elsőfokú bíróság az ítéletében a alperes elnöksége mint másodfokú fegyelmi tanács határozat száma1 számú határozatát hatályon kívül helyezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, fizessen meg a felperesnek 320.000 forint perköltséget. Megállapította, hogy a 36.000 forint kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet indokolása szerint a felperesi sportegyesület az alperesi sportági szakszövetség tagja. Az alperes 2021. augusztus 1. napján megismételt közgyűlést tartott, amelyen nem fogadták el a közgyűlés napirendi pontjait. Az alperes elnöksége módosította a fegyelmi szabályzatot, amely 2021. július 30. napján lépett hatályba. A felperessel szemben sportfegyelemi eljárás indult, az elsőfokú fegyelmi határozatot az alperes elnöksége mint másodfokú fegyelmi tanács a pénzbüntetés mérséklésével változtatta meg. A határozat szerint a sportfegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény, hogy a felperes a 2021. augusztus 1. napján megismételt közgyűlésen a napirendi pont szavazásnál "nem támogatom" szavazatával súlyosan veszélyeztette az alperes működésének jogszabályi rendelkezésekben is megfogalmazott céljai elérését, továbbá nem küldte meg az alperesnek a 2015. december 5-i alapszabály módosítását. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 3:35. §, a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) 13. §, 23. § (1) bekezdés, 14. § (1) bekezdés felhívásával rámutatott, hogy a keresettel támadott határozat az indokolása szerint sportfegyelmi határozat, a határozat az alperes fegyelmi szabályzatára hivatkozik és az alperes fegyelmi bizottságának hatásköre az Stv. 14. § (3) bekezdésen, valamint a Sportfegyelmi felelősségről szóló 39/2004. (III.12.) Kormányrendeleten (Korm. rendelet) alapul. Ezért az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a keresettel támadott határozat sportfegyelmi eljárásban hozott határozatnak minősül, így a bíróság hatásköre nem a Ptk. 3:35.§-án, hanem az Stv. 14. § (2) bekezdésén alapul. Az Stv. 14. § (2) bekezdése csak a határozat megtámadását említi és nem írja elő kifejezetten a jogszabálysértésre hivatkozást. Nincs továbbá olyan jogszabályi rendelkezése sem, ami az eljárás megszüntetését írná elő a keresetlevél alaki hiányossága esetére, ezért az alperes alaki védekezését megalapozatlannak tartotta. Megállapította, hogy a felperes a per tárgyát képező sportfegyelmi határozatban neki felrótt magatartást nem sporttevékenységgel kapcsolatban, hanem az alperes közgyűlésén tagsági jogai gyakorlása közben gyakorolta. A felperes tagsági jogviszonyából eredő kötelezettség és nem sporttevékenység az alapszabály megküldése, amelyet a felperes elmulasztott. Az Stv. 13. § (1) bekezdése, az alperes fegyelmi szabályzatának 1. § (2) bekezdése, 4. § (3) bekezdés d) pontja, 4. § (4) bekezdés c) és d) pontja, valamint az alapszabály 4. § (6) bekezdése felhívásával rámutatott az elsőfokú bíróság, hogy az itt írtak kiterjesztő hatásköri értelmezésének nem volt helye. Az Alaptörvény 28. cikkére is figyelemmel az Stv. 12-13.§-aihoz fűzött indokolásra és az Stv. 23. § (1) bekezdésében írtakra tekintettel azt állapította meg az alperes fegyelmi szabályzatának rendelkezései alapján, hogy az alperes sportfegyelmi bizottságának hatásköre kizárólag sporttevékenységgel összefüggő magatartással kapcsolatban áll fenn. Az alperes másodfokú fegyelmi határozatának jogszabálysértő voltát azon az alapon állapította meg, hogy nem sporttevékenységnek minősülő magatartás körében határozott meg sportfegyelmi felelősséget, amire nem volt hatásköre. Ezért a másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte. Az Stv. 14. § (2) bekezdés szerint a másodfokú határozattal szemben lehet bírósághoz fordulni, ezért az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésére nem volt hatásköre, így e vonatkozásban a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság a Pp. 83. § (1) bekezdés alapján rendelkezett a perköltség megfizetéséről. A felperes által felszámított költség vonatkozásában megállapította, hogy a felperesnek a sportfegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeit is az alperes köteles viselni, ugyanakkor a fegyelmi eljárásban és a perben kifejtett tevékenységre tekintettel mérlegeléssel bruttó 320.000 forintban látta megállapíthatónak a felperesi jogi képviselő munkadíját.

[4] Az elsőfokú ítélet ellen a felperes és az alperes terjesztett elő fellebbezést.

[5] A felperes a fellebbezésében az ítélet részbeni megváltoztatását kérte akként, hogy az elsőfokú fegyelmi határozatra is kiterjedően helyezze hatályon kívül a keresettel támadott másodfokú fegyelmi határozatot a bíróság és az elsőfokú perköltséget emelje fel 480.000 forintra. Ezen túlmenően az ítélet indokolását is támadta, a tényállásból törölni kérte annak megállapítását, hogy rendbontás alakult ki a teremben, az elnök több tagot kiutasított a teremből, akik ennek ellenére azt nem hagyták el, továbbá, a módosítások 2021. július 30-i hatályba lépését. Másodlagosan annak vizsgálatát kérte, hogy a keresetben megjelölt egyéb okok megalapozzák-e a határozatok hatályon kívül helyezését, vagy ha további bizonyítás szükséges az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Utalt az Stv. 14. § (2) bekezdésére, amelynek értelmében a keresetindítás a másodfokú büntetéssel szemben lehetséges. A törvény célja egyértelműen a fegyelmi büntetés eltörlése hatályon kívül helyezéssel. Amennyiben csak a másodfokú határozat kerül hatályon kívül helyezésre, akkor az elsőfokú fegyelmi határozat hatályban marad, amellyel a jogorvoslat értelmét vesztené, sőt súlyosabb eredményt idézne elő. A másodfokú eljárás és határozat magába olvasztja az elsőfokú eljárást és határozatot, azaz az elsőfokú határozatra is kiterjedő kereseti kérelem nem önálló kereseti igény. A perköltséget támadó fellebbezésében kiemelte, hogy az ügyvédi tényvázlat és tételes költségjegyzék alapján jelölte meg a költségigényét. Úgy vélte, hogy a jogászi munka kvalifikáltabb képzettséget igényel, az óradíj nem lehet túlzott. A munkadíj mérséklését megalapozatlannak, iratellenesnek és a felperesnek kárt okozónak tartotta. Az ítélet indokolása elleni fellebbezését arra alapította, hogy az ott tett ténymegállapítások nem bizonyított cselekmények. A rendbontásra, kiutasításokra nem folytatott le bizonyítási eljárást az elsőfokú bíróság, a felek pedig részletes nyilatkozatot tettek e tárgyban. A fegyelmi szabályzat hatályba lépésének időpontja törlésére irányuló fellebbezése körében előadta, hogy más eljárásban vizsgálják a módosított fegyelmi szabályzat hatályba lépését. A fellebbezési eljárási költségigényét 100.000 forintban terjesztette elő azzal, hogy nem tartozik az áfatörvény hatálya alá.